Délmagyarország, 1941. január (17. évfolyam, 1-25. szám)
1941-01-05 / 4. szám
Régi szobrok j és uj képek a muzeumí kupola alatt . . Megérkeztek, a % elköltözött Báthory Erzsébet és a Rabiga utódai a szegedi muzeumba (A DéJmagjaror&zág munkatársától) XerKKeg adtunk hírt arról, hogy egy akció eredményeként a Szépművészet: Muzeu-m igazgatója elvitte Szegedről az itt állami letétbe helyezett Báthory Erzsébeti cimü képet, a »Babigá«-Val és több más képtársával együtt. Ezeknek a képeknek nagyrészt az volt a bűnök. hogy ruhátlan nők, vagy férfiak képviselték annak az ihleteti órának művészi hangulatát, amelyben alkotójuk örök életre hivta őket. Az akció célt ért: a képek elköltöztek és a szegedi muzeumban megüresedtek a falak. A megillapodás szerint az elvitt képek helyébe más képeket adott át Szegednek a Szépművészeti Muzeum s igy a kopasz falakat ismét be lehetett népesíteni. A képek már meg is érkeztek, elrendezésük már meg is történt. S aki ma belép a muzeum kupolája alá és végigtekint azokon a falakon, ahol néhány héttel ezelőtt még a bűnöse festmények függtek: nem lud szabadulni attól az érzéstől, »ogy itt valami nincs egészen rendjén. Hiába takarját el ugy-ahogy az uj képek a régiek helyét: egy-egy szög. néhány kopás a falon megmutatja, hogy valami uj rendszer «j elrendezési eredményezett ugyan. de rendet nem tudott teremleni. Az eeyetlen Csók . , Azt a képel, amelyet az említett akció eredmények ént szállíttatott el Szegedről a Szépművészeti Muzeum, Gsók István festette. Nem célunk ennek a cikknek keretében méltatui Csók művészeti jelentőségét, csak azt emiitjük meg, bogy egyéb vonatkozású müvei mellett azokkal ért el legnagyobb hatást, amelyek az emberi test színeinek, formáinak örök változását tárták a műértő közönség elé. Ez a változás az élet és halál perpetum mobile-ja: az élettől és erőtől duzzadó test melíett az elmúlás foltjai jelennek meg egy-egy megörökített árnyalatban, vagy mozdulatban. Nem szimbolizált és nem stilizált, hanem őszintén, meztelenül mutatta meg az embert. Ilyen őszinte emberi arcokat és emberi testeket öltöztetett fel leiekkel rBáthory Erzsébet* cimü képén is. Ez a kép szegedi viszonylatban a múlté: a múzeumnak már csak egyetlen Csók-képe maradt meg és marad meg mindaddig, míg ujabb akció ezt is el nem költözteti: a Magdolna. Ott függ most is, ahol ed<üg a helye volt: a kupolába torkolló folyosón. Kissé eldugva ugyan a homályba, mert hiszen az a lepel, amely testét takarja, nem föd el minden szint ezen a csodálatos művészettel megfestett női alakon. Emellett az egyetlen megmaradt Csók. kép mellett függött hajdan a Babiga: boldog korszak művészi hagyományain felépült temploma volt ez a kép a színeknek és vonalaknak. Ez is elment s ma más képek foglalták el a trónt a fa- 1 lakon. Uj rend a kupola alatt. .. Mielőtt tovább mennénk: nem szándékunk m ttjahb képek művészi értéke feletti döntés! megfellebbezni. Elismerjük, bogy szép képek, müveinek alkották és képességük legjavával'kívánták szolgálni ezeken a képeken keresztül az emberiség kulturáját. S ha mégis van valami észrevételünk, akkor az arra az elrendezésre vonatkozik, tmelynek alapján fölsorakoznak most ezek a festKények a régiek helyén. Kezdjük azzal, hogy Kacrián >Üolgolhá«-ja és Hegedűs *Madonnáe-ja más elhelyezést kíván. Mért a két mélyen vallásos téma mellett nem sorakoznak fel olyan képek, amelyek a további szemlélődés során megtartanak ezt a nsligtonális hangulatot. Hogy ez mennyire lényeges szempont, arra semmi sem nyújt beszédesebb példát, mint *s, bo~v a külföldi muzeumokban majdnem denütt külön terme vau a vallási vonatkozású képeknek. A nézőnek ugyanis nem lehet mindegy, hogy a Golgotha mellett egy ugyancsak művészi értékű, de egészen más területen mozgó alkotást tát, amelynek elme például >Awtólány«. Mert a szegedi muzeum kupolája alatt jelenleg ez a helyzet A Kaezinn-kép mellett szinte belerikolt ia •vflátfk Bernáth -Aratólánví-a. 'A következő Mg Papp: -.-Tátrai tájkén -e. amely viszont éket verni a sornti következő Párotok nyaii< cimü kép hangulatának és Sölgothsl síjemtóletaek éles kontrasztja közé. Néhány raode?» kép irtán következik Csók István Madonnája szere a kén a f3Jufcu-.naV éknam* eeész mnketl * feávéföífciftfce. 8* az, amellyel a megck-r#l$«k. A hém A mtásik az a IftttlsídMi. am«*? a bprúnek * tóvépótlék ycAxxmx* ktiM»M** •doboa-ám látható. Ez is a^tóaíc*, mwukn kávéitalW! fix adja saséfL scÉfei* barna színét, tóifen leges, tóft&tales felt éa »2t a kiváló zamatát, amdy nam*($e*>rwp* kávénkat előttünk olyan kívánatossá tes-oá. Ha csak rágondolunk, m-áris éretjük nonn pás Nhdora K*véd»r»W> x göeépesrialy Kazlamttfbao mér lomrma* mk vlyooekat láth»imtk Maki* éttér a ..tvédaotMk teK»i iorméjéitéí é» * «iai moUem konyhaWierokboi Igazodik, dfjrea, nét> torma, rájriklUotenl t* krUtmac a r.egbirhatooái jsmstWftWIa1
