Délmagyarország, 1941. január (17. évfolyam, 1-25. szám)

1941-01-28 / 22. szám

ím ifódd. 1941.1. 28 KERESZTENY POLITIKAI NAPILAP ••BBHUHnni XVII. évfoiuaiii 22. szűm Y"an abban valami a görög sorstragédiák levegőjéből, hogy amikor a lelkek még nem tudnak betelni a hazatérő Erdély ünneplésével, a nagy mii alkotója már sirbahanyatllk. •Mintha a sors csak arra szemelte volna ki,hogy az ígéret Földjét megmutassa népének, de az elszakadt Országrészek összeforradásátmár nem érte meg. Azért, amit Csáky István sterzett a magjai nemzetnek, nem kisebb áldozatot kellett hozni, mint Csáky István elvesztését Nem Volt még külügyminiszterünk, akinele nevéhez 'és tevékenységéhez annyi eredmény ós annyi siker fűződne s nem volt még külügyminiszterünk, aki előtt annyi feladat tárult Volna fel, mint előtte. A múlt eredményei s a jövendő reményei fonódtak' össze magyar lelkében cs magyar tehetségében. A végzet valóban munkája és hivatása zenitjéről taszította le örök mély sírjába. Milyen spontán kitörő örömujjongás köszöntötte, bármerre járt Erdély visszaszerzett földjén s mennyi büszke és optimizmussal telített várakozás nézte, fiSyelte, kísérte lépéseit azután is, — a keserű magyar sorshoz tartozik az is, hogy akkofc dőlt ki, amikor a legnagyobb szükség volt rá s félbemaradt munkája ma úgy mered elénk, mint félbemaradt történelem. Milyen fájdalmas érzés nekrológot ífni arról, aki előtt szint© még az egész élet állott. Negyvenhét éves alig volt s máris a legeredményesebb külügyminiszterünk 5 volt. Ez az élethivatás a régi sítlusu államférfiak között rendszerint olyan korban kezdődik, melyet Csáky Istvánnak megérni már nem adatott .meg. S mégsem ígéreteket visz magával végső útjáfa, hanem kimunkált eredményeket, kiharcolt sikert és elkészített jövendőt S ha a Syászmenetben felsorakozhatnának elért eredményei és a megvalósulás kapujáig előretolt tervei, — nem Volt még e temetni tudó nemzet egyetlen államférfidnak olyan, temetése, mint "mennyi díszt ez n gyászmenet adna korán lezárt koporsójának. Itt élünk a béke boldog szigetén, az ország határait véres háború habjai nyaldossák, forrong mindenült a föld és forroriganak vele a lelkek, bombák robbannak és hajók süllyedek, — „vérből gól fi áram" hömpölyög úttalan utakon, ninös már nyugodt éjszakai alvás és Qlnfis már biztSnságos kenyér. Csáky István érdeme volt az is. hogy mi még folytathatjuk boldog életünket s nem kell reszketni apák, fiúk és férfiak életéért felettünk még csak madarak repülnek és alattnnk még Csak eke vágja föl a .földet.. Csáky István a béke külügyminisztere volt s minden érdeme között egyik legragyogóbb s azért imádkoztunk. Hogy maradandó is IcgyenT a béke, amit nemzete számára megszerezni és megőrizni sikerült Harc nélkül győzőit, vérontás nélkül diadalmaskodott, háború nélkül törte le az ellenBéget s zsákmányolta vissza azt ami lélekben és jogszerint örökké n mienk volt. Ám minél ősibb jogon támasztott követelést a nemzet, annál boldogabb öröm. hogy nem hiába követelt. Csáky István páratlan államférfiúi lehets'égo egy hadsereg áldozatát erőkifejtését és Byőzeimét helyettesítette.' _ 0lt volt Trianonban és ott volt Kolozsváron, — lehet-e pályát csud'álatosabb'szimhólum»al felmérni s van-e csudálafosabb öröm annál, hogy ez a pálya, ez az emelkedés, a bukás szakadékából cz a győzelmes kilépés egyben a nemzet fölemelkedését s a nemzet gyŐzedelUlét is jelenti. Emberélet ós nemzeti sors.fonódött össze tövissel és babérral, véres sebekkel ?s tölgylevelekkel. S ahogy emelkedett Csáky István pályája, úgy emelkedett a nemzet sor-' 18 8 amikot Trianon gyászából feljutott a kolozsvári bércek magaslatára s eljutott a zágocslllagfényig, akkor összeborult a nemízet hűséges lelkű nagy fiával, a lefejthetetlcn kapok boldog Ölelésével. W EaloHat el kell temetnünk, 'de szakítanunk kell a pogány szokással, nem 'dobhatjuk ^rjttba harei fegyvereit. Ezeket a fegyvereket más kezekbe kell adnunk, — a nemzet örök[X'! orökszolgálafa még legkitűnőbb fia sírjánál sem enged pihenést Csáky István szeltemi fegyverzetével kell pótolnunk Csáky István munkáját Haladni azökön a nyomokon ' ™ict az G magyarsága s az ő tudása jelölték ki, — az ő útján, az ő fegyvereivel s azokkal a módszerekkel, melyek hibátlanságát történelmi bizonyságok harsogják. Azokkal a baratokkal akiknek oldala mellé az 5 politikája állított azzal a félreérthetetlenséggel és tlsztasag&al, amelyig az Ő politikáját 'tündökölte be. A revízió útján nem álmodott útat tettünk meg rövid esztendők alatt — úm nagy feladatok állnak még előttünk felvállaltan, de betulíbetclleuul. Csáky István sírja is segíteni' fog bennünket a történelem nagy próbatéte.,,JC,n' ™CrC a magyarság ősi erejét, politikai érettségét, minden szavának és minden fogadozásának sziklakemény megbízhatóságát,' európai küldfléset, kulturális hlvatotts&gót Csaky István tette európai közmeggyőződéssé, ködös tájékozatlanságból eleven realitássá. , 3 ®üsJEúcsúzwink kell Tőle is. A megnagyobbodott magyar Haza adjon békés pihenőt a haza földjét gyarapítő nagy fiának, a Hemzet hálája puliára veti meg a fejealját s amíg felszív, mely hangosakban dobog a magyaTI Erdély gondolatára, amíg a Hargita ormán magyar zászlót lenget a szél, addig emléke élni fog a szívekben, líálás, magyar szivekben annak a férfinak, aki életét adta n magyarsúg éleiéért s aki boldog felemelkedésünk idejár roskadt össze. Lesznek még virágos stációi ennek az útnak, de azt solia nem felejtjük el. bog milyen felmérhetetlen szolgálatét végzett népének, nemzetének a egész Európának Erdély , •l«5zaszfii?6je. Csáky István gráf. GRÓF CSÁKY ISTVÁN A Konzuli ahademlá(O) a htiiugi! miniszter* szihíé Budapest, január 27. Kőrüsszcehi és adorjáni Csáky István gróf Magyarország külügyminiszter* hétfőn hajnalban 2 óra 20 perckor a Ycrfbélj. klinikán meghált. A Csáky-nemzetség' erdélyi ágából származott 1891-ben született Segesváron, Csákv Zsigmond nyugalmazott altábornagy fia volt. 1919bcn elvégezte a konzuli akadémiát, ugyanakkor . a l*áz» mány Péter-tudoniányegyctemen is folytatta tanul* mányait és államtudományi doktorátust szerzett. Anyanyelvén kivül németül, angolul, franciául, olaszul, spanyolul és románul beszelt. 1911) ben mint követségi attasé lépett a magyar külügyi szolgálatba. A béketárgyalásokon mint a békedelegáció titkára vett részt. 1921-ben másodosztálya követségi titkárrá nevezték ki, ebben a minőségben működött a vatikáni magyar követségen. lO'-'F ban hazatért Magyarországra s ismét a külügyminisztériumban teljesített szolgálatot. 1921-ben a bukaresti követségre osztották be, ahol 1920 ig működött. 1928-ban elsöosztályu követségi titkár lelt. A külügyminisztérium sajtóosztályán" mint a sajtófőnök helyettese működött. Gróf Bethlen István miniszterelnököt többszőr elkísérte külföldi utján. Amikor llárdossy László sajtófőnök Londonba ment, gróf Csáky István vette ál a kiiíüuyminisztérium sajtóosztályának vezetését. 1932 ban mint követségi tanácsost ügyvivői minőségben a madridi és a lisszaboni követségek vezetésévé bízták meg. 1935-ben hazajött és Kánya Ká! mán külügyminiszter melleit, mint a kabinet vezetője kapott bcoszlást. Az első necsi űönfől»iró§égoii Fontüs szerepe volt az 1938. esztendőben Is amikor a Felvidék magyarlakta területi.inek visszajntása körül indultak meg a tárgyalások. Jelen volt az első bécsi döntőbírósági tanácskozáson, majd amikor 1938 végén Kánya Kálmán egészségi állapota miatt felmentései kérte, akkor Csáky István lett az utóda a külügyminiszteri székben. Külügyminiszterré való kinevezése után néhány hétre az ózdi kerületben egyhangúan választották nieg képviselővé. 1939 márciusában határozott hangú diglo máciai jegyzékeivel siettette én'nck a terűiéinek az anyaországhoz való visszacsatolását 1940 januárjában Olaszországba látogatott e' is Ciano gróf olasz külügyminiszterrel beható tanácskozásokat folytatott a két országot kö zösen érintő kérdésekről. ,