Délmagyarország, 1941. január (17. évfolyam, 1-25. szám)
1941-01-18 / 14. szám
IZLETUNK ATHELYEZESE MIATT IDEIGLENESEN ygyyanazon épület Kiss-utcai oldalán szolgáljuk ki i. t. vevőinket iPDivatáruhái a „Kék Csillaghoz" Amikor a márciusi fény elsáppad... Jóslások, amelyek beteljesedtek Sem n művelt és felvilágosodott, sem a tudatlan és barbár népek között nem ismerek olyant, mely ne hinné, hogy a jövőt meg lehet jósolni és ne hinné, hogy vannak, akik a jövőt előre megérezni és meglátni tudják. (Cicero: De Divinatione.) (A Deluragyarország munkatársától) Egy ősi arab közmondás szerint »az ember sorsa a csillagokban rejtőzik*. Távoli világok ismeretlen erői hatnak és befolyásolják, irányítják az emberi életet. A törökök fataliznvusa ugyanezt az ősi hitet vallja s vájjon hány millió ember él még ma is az afrikai dzsungelek mélyén, az áthatolhatatlan délamerikai őserdők homályában, az egzotikus szigetek pálmafái alatt s fönn valahol Grönland és Alaska hótnezöin tol: aki a varázslók mormolásaban, vagy a csillagok ?-agyogásában keresi sorsának holnapi, vagy holnaputáni képét? A kíváncsiság és a. hiszékenység együtt született az emberiséggel. Két olyan emberi tulajdonság, amely csodálatos eredményeket hozott: a tudományt és a vallást. S lehet-e csodálkozni azon, ba az ember, ez az örök kíváncsi teremtmény, valahol a két eredmény között megáll egy-egy pillanatra és megpróbál belenézni a jövőbe? Napfogyatkozás 1941 marcíusában A jövőbelálásnak. a jóslásnak piár külön tudományai van. Egy amerikai statisztikus szerint mintegy 200 millió kötetre terjed a jóslásokkal foglalkozó komoly, vagy komolytalan könyvek száma. Óriási szám ez, de óriási az emberi kíváncsiság mértéke is. Ha elgondoljuk, hogy Nostradanius Mihály korában milyen érdeklődés kísérte a jósok munkáját s ha végigtekintünk a későbbi korok jóslattudományán, akkor könnyen képet alkothatunk magunknak arról, hogy mennyire hozzátartozott és hozzátartozik az ember mindennapjaihoz az, hogy amennyire lehet, meglássa a másnapokat is. Ilogy ez sikerül-e vagy nem, hogy lehet-e hinni a jóslatoknak, vagy nem; más kérdés. Az azonban tény, hogy a súlyosabb, veszedelmesebb korokban az ember mindig babonásabban fordul azok felé a régi mondatok felé, amelyek az elkövetkező idő képét formálták meg ezredekkel, századokkal, vagy csak napokkal ezelőtt Megemlékeztünk már ezeken a hasábokon Nosfradamus hires jóslatairól. A »Centuries« kötetéPárisi Nagy flruház Rt. Szened ICsekonics és Kissnitca sarok* ÉLELMISZEREK Hóvirág ömlesztett sajt í doboz 6 drb Kvargli 1 Csomag Ementhali sajt 10 deka Maróm 1 kg i Narancs 1 kg Mazsola fél kg I Mogyoróbél negyed kg Dióbél fél kg i Amerikai mogyoró 10 deka Zsákos füge negyed kg Sütőpor, vagy vanilin cukor 3 levél Likőr vagy rum essencia 1 üveg Gyöngyvirág kávépótlék fél kg Kafelka kávépótlék negyed kg -Korno* pörkölt rozs negyed kg »Sámson« magyar tea 1 csomag 5 deka Mézes csók 10 deka Vegyes nápolyi 12 drb Savanyu, erős. pemetc. vagv maláta cukorka 10 deka Mogyorós nápolyi 1 szelel Gríllás drazsé Í0 deka Karamella 12 drb ___ -.62 -.22 -.42 ' 1.08 -.04 1 1.09 -87 ' 2.49 -.34 -.48 —.24 -.30 —98 —.48 —24 —34 —26 -.21 —.28 -.10 -.42 —.24 nek összezavart versei olyan jóslatokat tartalmaznak arra a korra, amelyben élünk, hogy az ember önkéntelenül meghökken s aztán hitetlenkedve teszi fel a kérdést: nem apokrif irások-e ezek a jóslatok? Ennek a cikknek keretében nem térhetünk ki a jóslatok körül támadt régi vitára, csupán egyetlen mondatra térünk vissza. Azl941-es esztendőre vonatkoztatva azt mondja Nostradamus: •Amikor a márciusi fény elsáppad, még hét hónapig háború*. A jóslat szerint tehát ebben az esztendőben vége lesz a háborúnak, októberben megszűnik az ellenségeskedés. És a Nostradamus-jóslat nemcsak hónapra, hanem szinte napra meghatározza a háború végét. sAmikor a márciusi fény elsáppad. .« Nos, moszkvai híradások szerint a szovjet állami csillagvizsgáló intézet megtette az előkészületeket a március 20-a és 25-e közötti napfogyatkozás megfigyelésére. Eszerint tehát valóban elsáppad a márciusi fény s ha Nostradamus sejtelmes kifejezése valóban erre vonatkozik, akkor 100 esztendővel ezelőtt megjósolta, hogy 1941-ben napfogyatkozás lesz. Már pedig, ha a jóslatnak ez a része igaz. miért ne lehetne igaz az is, amit a háború végére vonatkozóan mond. A betűírás és az üveg születese A jóslatok szavahihetősége, vagy komolytalansága köriil támadt vita csaknem egyszerre jött világra a jövendőmondásokkal. A görög tudósok egész sora, köztük Aristoteles, elcsen kikelt a jóslatok ellen, ugyanakkor azonban egész sora: TtaaIcs, Anaxagoras, Aouxiiuenes, Pylhagoras, Democritos (először állította, hogy a tejút csillagokból áll) és még más tudós foglalkozott vele. A görögök előtt a phoeniciaiak, chaldeusok, zsidók, egyiptomiak foglalkoztak tiparszerüen* a jóslással s ha a jóslatoknak semmi más eredményét nem tekintjük is, azt el kell ismernünk, hogy a tudomány sokat köszönhet nekik. Köztudomásu, hogy a phoeniciaiak Didorusa a világ első irója, aki jóslatait kívánta valamiképpen érthetőbb és maradandóbb formában megörökíteni és feltalálta, megalkotta, az eddig, ismeretlen betűi rást. Ismeretes az is, hogy az üveget a pyromatiának. a tfizjóslásnak köszönhetjük, A' phoeniciai hajósok Egyiptomból nátront hoztak magukkal Görögországba s azt a tengerparton meggyújtott •jóstűzbe* dobták. S a jóslat végén észrevették, hogy a nátron a tűzben összeolvadt a part kavicsaival s valamilyen furcsa, áttetsző anyaggá váll így született meg az üveg. Az életjeíenségekböl a jelekből való jóslás vezetett az élettan tanulmányozására, ez pedig az orvostudomány alapjait vetette meg. Az égi jelenségekből való jóslás az astrolopiát teremtette meg s az ókori csillagvizsgálóktól kezdve az arab Ai Rashidon és később Furbachon. Regio-Monfanuson, Kopernikuson. Galileo Galilein, Kepleren, Huvgensen, Newtonon. Halley-n és Huschelen keresztül a komoly tudósok egész légiója foglalkozott a csillagjóslással. Caesaj*, Husz és Bem . . Oldalakra terjedne, li« minden uevet és minden jóslást feljegyeznénk. Mégis idézzük meg falán SpuHnndf, aki Jűlius Caesarnak megjövendölte, hogy rnáröius idusán valami baj éri. Nemsokkal a jóslat előtt a kápuai gyarmatosok ásás közben meglelték a város alapítójának, Kapynak sírját. A síron a következei felírást találták} JTH egykor majd Kapy csontjai napfényre kerülnek, akkor JulJus törzsének egyik megöli saját vérrokona" Juliüs Caesér nem hitt & jóslatoknak. Március 15-nn ezt mondta Suiírianánat-" ? - Nos, itt van március idusa és semmi bajom! — Itt vas, de még nem mult el ... —> rcAi a felelet. Egy óra múlva megölték Caesárt a szeüá* tusban. Híres jóslat Husz/ Jánosé is, aki a máglyán a. következőket moudta. hóhérainak: — Ma egy ludat (cseh nyelven huss) süttök itt meg. De száz év múlva jön majd egy hattyú (cseh nyelven lutker), bezzeg nem süthetitek azt meg! Nagy hírnévre tettek szert Jeanne d'Jrl jóslatai is. Az egykorú feljegyzések szerint katonái vakon hittek jóslataiban s tűzön-vízen át követték, ha a küzdelem előtt azt moudta nekik, hogy álmában már előre látta a győzelmet. Megjósolta saját sebesülését, sőt máglya* halálát is. Ismeretekek Pierre d'Ailly francia kardinálisnak a „Concordanlict Astronomiat cum Thcologia" cin ifi munkájában lefektetet' jóslatok, amelyekben megjósolta a századok múlva bekövetkező francia forradalmat. Közismert Lenormand asszöny híres jóslata i®> amelyben óvta Napoleont az orosz hadjárat megkezdésétől: „A sereg kimerül s a francét sas dermedten hull majd alá . • •" mondottá Európa diktátorának. A magyar vonatkozású jóslatok között híres fcgy ismeretlen fcigúuyasszöny jövendőmondása, amelyet maga Batthyány Lajos Magyarország első miniszterelnöke jegyzett fel szóróiszóra s amelyet meg is találtak iratai közötti „Tc leszel az első a sorban, de szomorúan végzed. A hetedik a. sorban kétszer hét évig uralkodik. Em^'k fia lesz a tizenharmadik a sörban. Abbahagyja, de aztán visszatér nagy hatalommal . . ." Bem tábornok egyszer a következőket mondotta katonáinak, akik óvták az ütközet .előtt: vigyázzon, nehogy halálos sebesülés érje: — Ne féljetek, nem halok, meg- Egyszer ál' momban láttam a saját síromat, a sirkövön cl az évszám állt': 1850. Bem tábornok valóban 1850-ben li«H meg ••• Viziő Budapest égéséről Frau de Ferriem. berlini jósasszony, aki megjövendölte Dreyfuss szabadulását, az 1600 ' január 30-i hires newyorki hajóégést és a borzai ' mas bruxi bányakatasztrófát, 1896-ban a következő, hál' Isten eddig be nem következett jóslatot irta Budapest égéséről »Mein gcistes Schaue® in dic Zukunfó: cimü munkájában: •Égő várost látok, ahol gázlámpák, gázizzólámpák és villampslámpák vannak az utcákonMinden ég a városban, másutt a szikrákat eloltották a vizek. A falak összedőlnek, futnak az emberek. Harangok búgnak valamennyi templomból. Ég a vasüt, tüz bulit rája: a vonat most akar e'' indulni, de már nem tud, uz épület lángokba* áll. Átmegyek a hidon, egy egész városnegyed ég ) Amott a vizén tul egy nagy hegy emelkedik, A folyó a Duna s a hegyen most ezrével állnak a* emberek. Ez a város Budapest. A nap hevese® tüz, vihar közeledik. A hajók is mind elvonulnakMost pedig jön a zivatar, erős szél, fázom. Forró* süt a nap és a föld tele van romokkal.* Nem valami vigasztaló vizió; viszont Feriid® asszony igen sok jóslata nem következett be . . ; S említsük meg végül, hogy a mi történelmünk is tele van jóslatokkal, vagy a jövendölésre vonatkozo utalásokkal. Anommiis. Béla király jegy zője sokat megörökített krónikájában. Leírja tölt , bek között Almos vezér születés' vei kapcsolaté' ' álomlátást. ... Az álomfejtök megjósolták Emes© fiának nagy hírnevét..A budai krónika ttiiH'1 tónust, Vatta fiát, aki összehívta a mágusokat & táltosokat. Attila a katalaunii csata előtt mond®' tott magának jövendőt. Aquilea elfoglalása elő'1 pedig jó jósjclnek vette, hogv a városhói a Ivák csőrükben viszik ki Rókájukat. Az első tu®' gvar jósasszonyt egyébként, akinek nevét a för' ténelem is feljegyezte: Razdit, egy rossz jöverr dőlés miatt Béla kiráiv tömlöcbe ítératta s addthagyla ott. mig az éhség miatt le nem ráffta 3 hust karjáról és lábáról. .« A ma is meglevő magyar népi babonák gyökc3 az ősi jóslásokban rejlik. A rosfapörgetésben. * lueaszék faragásban, az ó!otrönt*sben és sok egvt sajátságos »jő vendölési szertartásban- fellelhető az ősi vonások. S vájjon a varázsfuvola, a mag^ nép rtalál-tilinkója* 'mikor szólal meg boldog. kés jövendőt mondva a világnak"... (*' & i