Délmagyarország, 1941. január (17. évfolyam, 1-25. szám)

1941-01-18 / 14. szám

IZLETUNK ATHELYEZESE MIATT IDEIGLENESEN ygyyanazon épület Kiss-utcai oldalán szolgáljuk ki i. t. vevőinket iPDivatáruhái a „Kék Csillaghoz" Amikor a márciusi fény elsáppad... Jóslások, amelyek beteljesedtek Sem n művelt és felvilágosodott, sem a tudatlan és barbár népek között nem ismerek olyant, mely ne hinné, hogy a jövőt meg lehet jósolni és ne hinné, hogy vannak, akik a jövőt előre meg­érezni és meglátni tudják. (Cicero: De Divinatione.) (A Deluragyarország munkatársától) Egy ősi arab közmondás szerint »az ember sorsa a csilla­gokban rejtőzik*. Távoli világok ismeretlen erői hatnak és befolyásolják, irányítják az emberi éle­tet. A törökök fataliznvusa ugyanezt az ősi hitet vallja s vájjon hány millió ember él még ma is az afrikai dzsungelek mélyén, az áthatolhatatlan délamerikai őserdők homályában, az egzotikus szigetek pálmafái alatt s fönn valahol Grönland és Alaska hótnezöin tol: aki a varázslók mormolá­saban, vagy a csillagok ?-agyogásában keresi sor­sának holnapi, vagy holnaputáni képét? A kíváncsiság és a. hiszékenység együtt szüle­tett az emberiséggel. Két olyan emberi tulajdon­ság, amely csodálatos eredményeket hozott: a tu­dományt és a vallást. S lehet-e csodálkozni azon, ba az ember, ez az örök kíváncsi teremtmény, va­lahol a két eredmény között megáll egy-egy pilla­natra és megpróbál belenézni a jövőbe? Napfogyatkozás 1941 marcíusában A jövőbelálásnak. a jóslásnak piár külön tudo­mányai van. Egy amerikai statisztikus szerint mintegy 200 millió kötetre terjed a jóslásokkal foglalkozó komoly, vagy komolytalan könyvek száma. Óriási szám ez, de óriási az emberi kí­váncsiság mértéke is. Ha elgondoljuk, hogy Nos­tradanius Mihály korában milyen érdeklődés kísérte a jósok munkáját s ha végigtekintünk a későbbi korok jóslattudományán, akkor könnyen képet alkothatunk magunknak arról, hogy mennyi­re hozzátartozott és hozzátartozik az ember min­dennapjaihoz az, hogy amennyire lehet, meglássa a másnapokat is. Ilogy ez sikerül-e vagy nem, hogy lehet-e hinni a jóslatoknak, vagy nem; más kérdés. Az azonban tény, hogy a súlyosabb, ve­szedelmesebb korokban az ember mindig baboná­sabban fordul azok felé a régi mondatok felé, amelyek az elkövetkező idő képét formálták meg ezredekkel, századokkal, vagy csak napokkal ez­előtt Megemlékeztünk már ezeken a hasábokon Nos­fradamus hires jóslatairól. A »Centuries« köteté­Párisi Nagy flruház Rt. Szened ICsekonics és Kissnitca sarok* ÉLELMISZEREK Hóvirág ömlesztett sajt í doboz 6 drb Kvargli 1 Csomag Ementhali sajt 10 deka Maróm 1 kg i Narancs 1 kg Mazsola fél kg I Mogyoróbél negyed kg Dióbél fél kg i Amerikai mogyoró 10 deka Zsákos füge negyed kg Sütőpor, vagy vanilin cukor 3 levél Likőr vagy rum essencia 1 üveg Gyöngyvirág kávépótlék fél kg Kafelka kávépótlék negyed kg -Korno* pörkölt rozs negyed kg »Sámson« magyar tea 1 csomag 5 deka Mézes csók 10 deka Vegyes nápolyi 12 drb Savanyu, erős. pemetc. vagv maláta cukorka 10 deka Mogyorós nápolyi 1 szelel Gríllás drazsé Í0 deka Karamella 12 drb ___ -.62 -.22 -.42 ' 1.08 -.04 1 1.09 -87 ' 2.49 -.34 -.48 —.24 -.30 —98 —.48 —24 —34 —26 -.21 —.28 -.10 -.42 —.24 nek összezavart versei olyan jóslatokat tartal­maznak arra a korra, amelyben élünk, hogy az ember önkéntelenül meghökken s aztán hitetlen­kedve teszi fel a kérdést: nem apokrif irások-e ezek a jóslatok? Ennek a cikknek keretében nem térhetünk ki a jóslatok körül támadt régi vitára, csupán egyetlen mondatra térünk vissza. Azl941-es esztendőre vonatkoztatva azt mondja Nostrada­mus: •Amikor a márciusi fény elsáppad, még hét hónapig háború*. A jóslat szerint tehát ebben az esztendőben vége lesz a háborúnak, októberben megszűnik az ellen­ségeskedés. És a Nostradamus-jóslat nemcsak hó­napra, hanem szinte napra meghatározza a há­ború végét. sAmikor a márciusi fény elsáppad. .« Nos, moszkvai híradások szerint a szovjet állami csillagvizsgáló intézet megtette az előkészületeket a március 20-a és 25-e közötti napfogyatkozás meg­figyelésére. Eszerint tehát valóban elsáppad a márciusi fény s ha Nostradamus sejtelmes kifeje­zése valóban erre vonatkozik, akkor 100 esztendő­vel ezelőtt megjósolta, hogy 1941-ben napfogyat­kozás lesz. Már pedig, ha a jóslatnak ez a része igaz. miért ne lehetne igaz az is, amit a háború végére vonatkozóan mond. A betűírás és az üveg születese A jóslatok szavahihetősége, vagy komolytalan­sága köriil támadt vita csaknem egyszerre jött világra a jövendőmondásokkal. A görög tudósok egész sora, köztük Aristoteles, elcsen kikelt a jós­latok ellen, ugyanakkor azonban egész sora: Ttaa­Ics, Anaxagoras, Aouxiiuenes, Pylhagoras, Democ­ritos (először állította, hogy a tejút csillagokból áll) és még más tudós foglalkozott vele. A görö­gök előtt a phoeniciaiak, chaldeusok, zsidók, egyip­tomiak foglalkoztak tiparszerüen* a jóslással s ha a jóslatoknak semmi más eredményét nem te­kintjük is, azt el kell ismernünk, hogy a tudo­mány sokat köszönhet nekik. Köztudomásu, hogy a phoeniciaiak Didorusa a világ első irója, aki jóslatait kívánta valamiképpen érthetőbb és ma­radandóbb formában megörökíteni és feltalálta, megalkotta, az eddig, ismeretlen betűi rást. Ismere­tes az is, hogy az üveget a pyromatiának. a tfiz­jóslásnak köszönhetjük, A' phoeniciai hajósok Egyiptomból nátront hoztak magukkal Görögor­szágba s azt a tengerparton meggyújtott •jóstűzbe* dobták. S a jóslat végén észrevették, hogy a nát­ron a tűzben összeolvadt a part kavicsaival s va­lamilyen furcsa, áttetsző anyaggá váll így szüle­tett meg az üveg. Az életjeíenségekböl a jelekből való jóslás vezetett az élettan tanulmányozására, ez pedig az orvostudomány alapjait vetette meg. Az égi jelenségekből való jóslás az astrolopiát te­remtette meg s az ókori csillagvizsgálóktól kezd­ve az arab Ai Rashidon és később Furbachon. Regio-Monfanuson, Kopernikuson. Galileo Gali­lein, Kepleren, Huvgensen, Newtonon. Halley-n és Huschelen keresztül a komoly tudósok egész lé­giója foglalkozott a csillagjóslással. Caesaj*, Husz és Bem . . Oldalakra terjedne, li« minden uevet és minden jóslást feljegyeznénk. Mégis idézzük meg falán SpuHnndf, aki Jűlius Caesarnak megjövendölte, hogy rnáröius idusán valami baj éri. Nemsokkal a jóslat előtt a kápuai gyarmatosok ásás közben meglelték a város alapítójának, Kapynak sírját. A síron a követ­kezei felírást találták} JTH egykor majd Kapy csontjai napfényre kerülnek, akkor JulJus tör­zsének egyik megöli saját vérrokona" Juliüs Caesér nem hitt & jóslatoknak. Már­cius 15-nn ezt mondta Suiírianánat-" ? - Nos, itt van március idusa és semmi ba­jom! — Itt vas, de még nem mult el ... —> rcAi a felelet. Egy óra múlva megölték Caesárt a szeüá* tusban. Híres jóslat Husz/ Jánosé is, aki a máglyán a. következőket moudta. hóhérainak: — Ma egy ludat (cseh nyelven huss) süttök itt meg. De száz év múlva jön majd egy hattyú (cseh nyelven lutker), bezzeg nem süthetitek azt meg! Nagy hírnévre tettek szert Jeanne d'Jrl jóslatai is. Az egykorú feljegyzések szerint ka­tonái vakon hittek jóslataiban s tűzön-vízen át követték, ha a küzdelem előtt azt moudta nekik, hogy álmában már előre látta a győzel­met. Megjósolta saját sebesülését, sőt máglya* halálát is. Ismeretekek Pierre d'Ailly francia kardinálisnak a „Concordanlict Astronomiat cum Thcologia" cin ifi munkájában lefektetet' jóslatok, amelyekben megjósolta a századok múlva bekövetkező francia forradalmat. Köz­ismert Lenormand asszöny híres jóslata i®> amelyben óvta Napoleont az orosz hadjárat megkezdésétől: „A sereg kimerül s a francét sas dermedten hull majd alá . • •" mondottá Európa diktátorának. A magyar vonatkozású jóslatok között híres fcgy ismeretlen fcigúuyasszöny jövendőmondá­sa, amelyet maga Batthyány Lajos Magyar­ország első miniszterelnöke jegyzett fel szórói­szóra s amelyet meg is találtak iratai közötti „Tc leszel az első a sorban, de szomorúan vég­zed. A hetedik a. sorban kétszer hét évig ural­kodik. Em^'k fia lesz a tizenharmadik a sör­ban. Abbahagyja, de aztán visszatér nagy ha­talommal . . ." Bem tábornok egyszer a következőket mon­dotta katonáinak, akik óvták az ütközet .előtt: vigyázzon, nehogy halálos sebesülés érje: — Ne féljetek, nem halok, meg- Egyszer ál' momban láttam a saját síromat, a sirkövön cl az évszám állt': 1850. Bem tábornok valóban 1850-ben li«H meg ••• Viziő Budapest égéséről Frau de Ferriem. berlini jósasszony, aki megjövendölte Dreyfuss szabadulását, az 1600 ' január 30-i hires newyorki hajóégést és a borzai ' mas bruxi bányakatasztrófát, 1896-ban a követ­kező, hál' Isten eddig be nem következett jósla­tot irta Budapest égéséről »Mein gcistes Schaue® in dic Zukunfó: cimü munkájában: •Égő várost látok, ahol gázlámpák, gázizzó­lámpák és villampslámpák vannak az utcákon­Minden ég a városban, másutt a szikrákat eloltot­ták a vizek. A falak összedőlnek, futnak az em­berek. Harangok búgnak valamennyi templomból. Ég a vasüt, tüz bulit rája: a vonat most akar e'' indulni, de már nem tud, uz épület lángokba* áll. Átmegyek a hidon, egy egész városnegyed ég ) Amott a vizén tul egy nagy hegy emelkedik, A folyó a Duna s a hegyen most ezrével állnak a* emberek. Ez a város Budapest. A nap hevese® tüz, vihar közeledik. A hajók is mind elvonulnak­Most pedig jön a zivatar, erős szél, fázom. Forró* süt a nap és a föld tele van romokkal.* Nem valami vigasztaló vizió; viszont Feriid® asszony igen sok jóslata nem következett be . . ; S említsük meg végül, hogy a mi történelmünk is tele van jóslatokkal, vagy a jövendölésre vo­natkozo utalásokkal. Anommiis. Béla király jegy zője sokat megörökített krónikájában. Leírja tölt , bek között Almos vezér születés' vei kapcsolaté' ' álomlátást. ... Az álomfejtök megjósolták Emes© fiának nagy hírnevét..A budai krónika ttiiH'1 tónust, Vatta fiát, aki összehívta a mágusokat & táltosokat. Attila a katalaunii csata előtt mond®' tott magának jövendőt. Aquilea elfoglalása elő'1 pedig jó jósjclnek vette, hogv a városhói a Ivák csőrükben viszik ki Rókájukat. Az első tu®' gvar jósasszonyt egyébként, akinek nevét a för' ténelem is feljegyezte: Razdit, egy rossz jöverr dőlés miatt Béla kiráiv tömlöcbe ítératta s addt­hagyla ott. mig az éhség miatt le nem ráffta 3 hust karjáról és lábáról. .« A ma is meglevő magyar népi babonák gyökc3 az ősi jóslásokban rejlik. A rosfapörgetésben. * lueaszék faragásban, az ó!otrönt*sben és sok egvt sajátságos »jő vendölési szertartásban- fellelhető az ősi vonások. S vájjon a varázsfuvola, a mag^ nép rtalál-tilinkója* 'mikor szólal meg boldog. kés jövendőt mondva a világnak"... (*' & i

Next

/
Thumbnails
Contents