Délmagyarország, 1941. január (17. évfolyam, 1-25. szám)

1941-01-18 / 14. szám

szeretem Szegedet, mindig m jel ereztem itt magam ... de Bácska felé a vágyódás, as . . . örökös • > • Hogy van az, kérdezzük azmtán, Hegy Türr Aladár, ilyen ragyogó történelmi név birtokában, ilyen megyei és bácskai múlttal ée azzal a felkészültséggel és adottságokkal, amelyek birtokában vannak, mégsem kívánt szerepet vállalni a szegedi közélet fórumán. Türr Aladár így válaszolt: — Nem olyan az egyéniségem . . Nem tuOÍEK«ISG7KRORS£AG SZOMBAT, 1941. JANUÁR IS, dok tülekedni és nem kedvemre való tolakod ni ... Az embereknek pedig az a tulajdonsa guk, különösen a mai időkbem. hogy szeretnek másokat háttérbe szorítani . . — tette hozzá halkan megrovó és nélkülöző hangsúly nélkül az ügyvédségnek ez a ritka egyéniségű gentlemanje: dr. Türr Aladár. Tánc Tánc délután délután este este a Tisza-szálló télikertjében Istránffy Anikó, a közkedvelt dizőz énekel hangulatos tánczenekar kiséretóvcl Asztalrendelés : lC—44 telefonon. Fogyasztás: 1 pengő. Számos gazda ellen eljárás indult »árvizokozás« elmén Antikot a feljelentőből éerheti Iesz A bácskai megyeházától a Kúria ügyvédi tanácsáig Dr. Türr Aladár kinevezése (A Délmagyarország munkatársától) A szegedi jogászvilágban általános és őszinte örömet keltett az a hír, hogy az igazságiigyuiiuiszter dr. Türr Aladár szegedi ügyvédet a Kúria ügyvédi tanácsának ügyvédtagjává kinevezte. Dr. Türr Aladár kinevezésével olyan ügyvéd nyerte el az ügyvédség egyik legmagasabb, legelőkelőbb és legszebb tisztségét, aki valóban a magyar ügyvédi kar legszebb hagyományait dokumentálja egyéniségében, működésében, tartózkodó, mindig finom és a nyilvánosság kétes, hangos zajától ösztönszerűen visszahúzódó egész emberi magatartásában. TiiiB Aladár neve körül a legnemesebb értelemben ári légkör van jelen, — az angol nyelv szokta így nevezni az ilyen egyéniségű szellemi embereit: literary gentleman. Türr Aladár a jogászi élet gentlemanje, akit möst méltán ért a kinevezés, amely a magyar ügyvédség egyik legmagasabb testületének tagjává avatta. És ez a kinevezés ia oly hűen illik ehhez az egyéniségéhez, a Kúria ügyvédi tanácsának tagsága valóban tiszteletbeli tisztséget jelent ós nem a ma annyiszor két könyökkel kiásott és kiharcolt «— dús és kincses állást. Ebben a minőségben az ügyvéd a legfelsőbb bírói szcK felé emelkedik, ahol függetlenül és megközelíthetetlenül az figyvédkarfársak ügyeiben, fegyelmi kérdéseiben ítélkezik abban az öttagú tanács Kan, amelynek elnöke: a Kúria mindenkori elnöke. Türr Aladár a régi nosztalgikusai! érzett, békéből való Bácskából került Szegedre, a vármegye ügyésze volt Zomborban egészen a megszállásig. Azóta működik Szegeden és csak az ő, minden hangoskodás tói tartózkodó lényét jellemzi, högy ősi és történelmi nevének birtokában soha sera kereste a közélet hangos és kétkönyökkel tülekedő érvényesülését, holott a közszereplésre minden felkészültsége, adottsága, tradíciója meg v'őlt. Soha sem kereste a hangos és zajos közéleti fórumokat, soha sem vett részt kétes értékű, túlmerészen és túlnagy önérzettel jelentkező, de mindig elmúló divatokban akárlia politikáról, vagy más területről lett légyen szó. Megmaradt as ügyvédi hivatás gentlemanjének és most ezt a nemes ügyvédi magatartást és emberi meggyőződést tüntette kl a legmagasabb ügyvédi fórumnak tagsága. Ezt a kinevezést valóban szeretettel és őszinte * Trésekkel köszönti Szeged társadalma. <•» Egy emberöltőn át dolgoztam becsületesen, ezért esik jól a kinevezés, «•- mondotta nekünk dr. Türr Aladár. Sohasem kerestem * nyilvánosságot, sohasem törtem közéleti szereplésre, vagy kitüntetésekre, távoltartott ettől meggyőződésem. Ha most mégis a szegedi ügyvédséget képviselem a Kúria ügyvédi tanácsában, ez a bizalom jól esik. Harraiufekét áve vagyok ügyvéd, Budapesten és Kolozsvárott végeztem tanulmányaimat, Marosvásárhelyen tettem ügyvédi vizsgát Tizenkét évig működtem Zomborban", ahol vármegyei ügyész voltam, míg 1920. májusában a megszálló hatóságok esküre szólították fel a megye tisztikarát; nem tettük le az esküt. Vállaltak, hogy 73 család együtt, a megye majdnem teljes központi járási tisztikara, kezelő- és szolgaszemélyzete elhagytuk Zombört és átjöttünk Szegeidre. Bár akkor a megmaradt vármegye Jánoshalmán vert tanyát, Szegeden maradtam, fogadott fiának érzem magam- Itt voltam 20 hónapig ügyvédjelölt, itt szolgáltam önkéntes evemet, innen nősültem, mint bácskai ügyvéd is, sokszor jártam át. Itt maradtam. Aigner Károlyt akkoriban nevezték ki kormánybiztosfőispánnak; egy életre kiható barátság fűzött Hozzá, megkért, vegyem át Irodáját és telepedjem k Szegeden. Huszonegy evi működöm azóta ebben * varosban — mondotta azután Tűri Aladár —* (A Délmagyarország munkatársától) A talajvizveszedelemmel kapcsolatban az utóbbi időben megnövekedett a városi kihágási bíróságok munkája. A Zsótér-házban, valamint a tanyai központokban működő kihágási bíróságokhoz nap-nap után futnak be mostanában feljelentések, hogy a gazdák közül többen meggondolatlanul ráengedik a vizet a szomszéd földjére. A kihágási bíróság legutóbb számos ilyen ügyet tárgyalt, ezek egyrészo még a múlt esztendő tavaszán keletkezett, de as Utóbbi hetek alatt is számos feljelentést tettek as árvte miatt. A törvényszéket is foglalkoztatta legutóbb egy ilyen árvizes-ügy, amelyben a vádlott egy környéki birtokos volt. 74 földbirtokos intézője átvágatta a birtok szélén húzódó visvédő gátat és a vadvíz elöntötte a szomszédos földeket. A törvényszék meg is állapította az intéző felelősségét és az ügyből kifolyólag még polgári per is indult. A városi kihágási bíróság is gyakran tárgyal ilyen feljelentéseket és a terhelt gazdák ellen „árvizokosds" miatt indul eljárás. A legtöbb ügyben ítéletet Is Koz a kihágási bíróság és az utóbbi időben b'ozott ítéletek 10—20, sőt 50 pengőről szólottak, több esetben azonban a terhelt gazdákat felmentette a bíróság, mivel megállapította, hogy kényszerhelyzetükben folyamodtak ahhoz a módhoz, hogy átvágják S gátakat. Az ntóbbi betekből kifolyólag még egész sereg feljelentést továbbítottak az árvizes részekből és ezeket most majd egymásután fogja letárgyalni a kihágási bíróság. A' múlt napokban érdekes ilyen árvízi ügyet tárgyalt dr. Széli Béla kihágási bíró. Feljelentést tett egy röszkei gazda, hogy a szomszédja átvágta a vízvédő gátat és a vadvíz ráment a termőföldjére. A kihágási bíró a helyszínen tárgyalta le as ügyet s a tanúkihallgatások során váratlan fordulatot vett az árvizes feljolentés. Kitűnt ugyanis, hogy a feljelentőnek nem volt jogában védőgátat emelni és a terhelt végszükségben vágta át a gátat, mivel megállapította a kihágási bíréság, hogy a vadvíz már a lakószobáidba is betört. A tárgyalás folyamán azután a feljelentőből terhelt lett és a kihágási bíróság el is ítélte a feljelentést be adó gazdót pénzbírságra, amely nemfizeLesetén elzárásra lesz átváltoztatható. Folyik a károsullak kihallgatása a Mályássy-féle biinperben Budapest, január 17, A Budapesten tárgyaló szegedi törvényszéki tanács pénteken folytatta Mátyássyné bünperének tárgyalását Ezúttal is zsúfolt tárgyalóteremben folyt a sértettek kihallgatása. Róna György autóüzemtulajdonosi hallgatta ki elsőnek a bíróság; Mátyássyné őt is súlyosan megkárosította. Drága autógumikat vásárolt hitelben és árát a mai napig sem fizette meg. Egy másik tanú egy bútorkereskedő, arról vallott, hogyan károsította őt meg a vádlott. Megjelent üzletében egy sofőr egy levéllal, amelyben az állott, hogy a kegyelmes asszony megtiszteli látogatásával az üzletet. Az asszony nemsokára megérkezett pompás Lancia-autóján és hamarosan több értékes bútordarabot választott ki. Az árak iránt alig érdeklődött. Utasította a céget, hogy a bútorokat Kiss János-uctai lakására küldjék Amikor « számlával jelentkeztek, megdöbbenéssel élállapitották meg, hogy a bútorok mér más cég birtokéban vannak. A cég jóhiszeműen megvásárolta a tőle kicsalt bútorokat. A vásárláskor azt mondta Mátyássyné. hogy az encharisztikns kongresszus alkalmából több vendég szobát akar berendezni előkelő külföldi papok számára. A vádlott tu elnök kérdésére kijelentett . bogy igy történt a dolog. A szembesítés során tarám vita kerekedett. Mátyássy Zoltán kijelentette, hogy a bútorokat sohasem látta. Az asszony szemébe mondta férjének, hogy a bútorok a lakásban voltak. Péter Gyula ezüslmüvesmestertől egy 24 személyes ezüst evőeszközkészletet csalt ki az ismeretes recept szerint. Azt mondotta, hogy nászajándéknak veszi, esküvő lesz a családban. Mátyássy kijelentette, hogy semmiféle családi esemény nem volt náluk. Szénássy Gyula selyemnagjAereskedö cég vezetője a tőlük kicsalt szövetekről tett vallomást. A szöveteket Mátyássyné eladta. G s a n á d y György községi főjegyző arról vallott, hogy tőle Mátyássyné pillanatnyi pénzzavar cimén segitséget kért. Három ékszerész tett vallomást erntán. Egyegy arany cigarettatárcát vásárolt náluk Mátyássyné persze hitelbe. Guttmann Imre ékszerész tanukénti kihallgatásakor elmondotta. Mátvávsy né többizten járt üzletében és a szélhámosnőtől néhány ezer, pengő értékű brilliánstüt, ezüst evő eszközt és árany cigarettatárcát vásárolt meg, A vádlott azt állította akkor, hogy az ékszerekber. örökség utján jutott A szembesítés során a Férj kijelentette at astszony állításéval szemben, hogv nem az ó