Délmagyarország, 1941. január (17. évfolyam, 1-25. szám)

1941-01-17 / 13. szám

Juhász Gyula honoráriuma yéi»afy»roi'Mé§ üsuakaf irtától) wébáuy níppti ezelőtt beszámoltunk azokról a booyódal­makrói, amelyek irodalmi körök meglepetésére Juhász Gyula posthumus tiszteletdijai körűi ke­letkeztek. Beszámoltunk arról, hogy a nagy sze­gedi költő verseinek kiadási jogát 5011 ("za*. öt­í«a) pengőért megvásárolta a Szűkíts szegedi könyvkereskedő cég, amely legutóbb arra a tiss* ieiftreniéltó feladatra vállalkojsott, hogy kiadja a, kőltö összegyűjtött müveit s az első kötetet az • elmúlt évben már meg is jelentette. A bonyodal­mak a Juhász-versek előadásai, közelebbről rádió­előadási joga, illetve a rádió által fizetett szer­zői tiszteletdíj borul keletkeztek; ugyanis, amikor legutóbb » rádió Juhász-estet rendezett, az el­mondott tiz versért kiutalt 180 pengőt nem küld­hette el azonnal Juhász Gyula édesanyjának, mert jelentkezett érte — váratlanul _ a bzukits-könyv­kemkedö cég. A bonyodalmak azután elültek, kiderült, hogy a Szűkíts cég csak a versek kiadási jogit vásárolta meg *8 500 pengős honorárium el­lenében ősv. Juhász UlésDétöJ, aki azután bosszú késedelem után végre mégis megkapta a rádió ál­tal kiutalt honoráriumot, miután a Sssukits cég bejelentette, hogy a maga részérői nem reflektál « rádió tiszteletdijára. Tudósításunk élénk figyel, urat keltett irodalmi körökben és most Szukits Holtáétól, a könyvkereskedő cég tulajdonosától hosszabb nyilatkozatot kaptunk, amelyben tisz­tázni kívánja a posthumus költői honoráriumok körül felmerült helyzetet. •C'égem Juhász Gyula összes költői müvei­nek mindössze 2 (kettő) első kiadási jogát vá. sárolta meg — mondja Szűkíts Zoltán nyilat­kozata —, tubái nem minden kiadását* Örömmel vesszük tudomásul a nyilatkozatból, hogy a fejedelmi 500 pengős vételár nem *örök­árat* jelent, mindössze csak az ebö két kiadásra vonatkozik. De tisztelettel emlékezetbe idézzük, hogy nem tudunk arról a magyar irodalom gaz­dag történetében, miszerint példajett volna arra, hogy egy magyar költő spsszegyűjtötti- összes mü­ve}? havonta, évente, vagy tízévenként 10—13 kb idápbsn szokták kiadni . • . Mindössze csak 3 fkettő) kiadásról van szó, tehát Juhász Gyula édesanyja nyugodtan várhatja az összegyűjtött művek — és 10, ki«dását. . , (Egyelőre azon­ban az első kiadás !L kötete Js késik)) íCógcm nem vette meg _ folytatja Szűkíts Zoltáp nyilatkozata és suba igényt nem tar­tott és neuí tart Juhász Gyula prózai művel­nek kiadási jogára. Ebből soha, semmiféle vj­t*> vagy nézeteltérés nem volt,* őszinte örömmel vesszük tudomásul, hogy *t MM) pengőben nem foglaltatik benne sem a riBol­asi*, sem a »Szögedi Szinbázc, sem az eddig össze­gyűjtve még meg nem jelent, elszórtan, lapokban fellelhető, tékozló gazdagsággal elajándékozott kis, gyors prózai remekművek kiadási joga. Ezt mindenesetre örömmel és készségesen — meg­rögzítjük, »Juhász Gyula, verseinek előadási jogára cégem — mondja tovább w semmiféle igényt nem tart, Itt meg kell jegyeznem, hogy a molt év augusztus végén katonai szolgálatom ideje alatt helyettesem a helyzetet nem is­merve, érdekeimet természetszerűleg védendő, adminisztrációs hiba folytán valóban eljárt a Rádió igazgatóságánál, azonban e? a tévedés egyszerj tábori postai levélváltás után tisztá­zódott ugy, hogy a rádiódijak körülbelül két­heti késedelemmel, tehát még szeptember kö­zepe előtt folyósíthatok voltak a jogos tulaj­donosnak. Amennyiben a szerző édesanyja, Sav. Juhász Illéfcuo urpö ezeket a dijakat csak lolyó évben kapta volna meg, ezért a felelős­ség nem cégemet terheli* Sajnos, nem áll módunkban ,a tiszteletreméltó cég egyéni és személye* viszonyait közelről is­merni, sem pedig azt a? adminisztrációt, amely a később korrigált hibát — ezért vagy azért - el­követte. A tény az, hogy a cég jelentkezett a rá­didhottoráriumért és tény js, hogy - ezért, vagy másért — Juhász Gyula édesanyja nem két­heti, de csak bosszu-hosszu ktsodejepi után kapta meg a jogosan őt megillető tiszteletdíjat. Ajánla­tos volna kiküszöbölni az adminisztrációs bibát. h« még olyan jószándéku is volt, vagy esetleg volna. A;s 500 pengőért megvásárolt fa^ok — eb­egyetértünk a céggel nem akadályozhatják és nem késleltethetik Juhász Gyula édesanyjának jogait. Végül a nyilatkozat ínég szükségesnek tari­fa megállapítani — és ennek készséggel eleget te­szünk —, hogy »a cég tulajdonosa nem -Szűkíts Testvérek*, hanem Szukits Zoltán*. Most már csak az Ds-zeavüjtiitt Versek első kiadásának megígért II, kötetét várjnk és azt az időt, amikor egy nagy magyar költő ogésr- költői munkásságának értékét nem - 500 pengőben fes­ték megállapítani. flz simult évben 70 százalékkal emelkedett az ingatlanok értéke MfiU a szegedi ingatianforgalam is csökkeni a gazdák fertte (A Délmagyarország munkatársától) Min­den évben a gazdasági helyzetnek mintegy tü­körképét adja az ingatlanforgalomról és a be­kebelezési eljárásokról elkészített statisztika, amelynek számosalopai megmutatják a körzet­ben élő polgárok ós gazdák helyzetét is. Külö­nösen érdekesek ezek a számok, ha. összehason­lítjuk az előző év adataival- A szegedi járás­bíróság telekkönyvi hivatalában Péntek József telekkön y vezető már elkészítette az elmúlt év forgalmáról 9 részletes statisztikát, amelynek szám oszlopai azt mutatják, hogy 1910-ben né mileg könnyebbedett a gazdák helyzete. Erre? •vall a telekkönyvi hivatal forgalmának emelke­dése is, annak ellenére, hogy a, nyári hónapok­ban természetszerűen csőkkent s forgalom a te­lekkönyvnél is, tekintetbe réve a katonai szol­gálatot teljesítettek kikapcsolását De 1939-hez viszonyítva, jelentékenyen• emelkedett az ingat­lanok értéke is- A megállapítások szerint 25 szá­zaléktól egészen 70 szrisalékig emelkedett a for­galmi érték. Ezzel szembon a számokból meg lehet állapítani, bogy a gazdák terhei csökkenő tendenciát mTitgtnak• A telekkönyvi hivatal adatai tehát 1989-nél kedvezőbb helyzetről nyúj­tanak képet Szeged környékéről. Biztosítás' zálogjog bekebelezés 3521 esotben történt (1939-ben 1959 esetben) és pedig &Ü8.66S pengő értékben (1939-ben 6,732.273 pengő volt 9® az érték.) Egyéb hiteleljárásoknál bekebelezés 2703 (565) esetben törtónt 1,118.725 pengő összeg­ben (674.254), tehát bekebelezés 1940-ben összese* 5224 esetben történi (2534), 4,262.38? (7,406.527) pengő értékbem Ezzel szerűben törlés 1356 eset­ben történt (1939-ben 1024) 3,554.161 (3.086.052) pengő értékben. Forgalmi zálogjog bekebelezés 341 (587) eset* ben történt 878.424 (551.050) pengő értékben. Érdekes képet mutatnak a tulajdonjog beke­belezés adatai: visszterhes jogügyletnél bekebe­lezés történt 2808 (3173) esetben és 9J75.495 (9,442.385) pengő értékben; árverés alapján 84 esetben történt bekebelezés (1939-ben 134), inig törlés 788 (959) esetben. A tételek tehát azt mutatják, hogy a® ingat­lanforgalom emelkedett az elmúlt évben, a gaz* dák helyzetének bizonyos fokú javulása konsta­tálható a kitűzött árvetések számából is, had még mindig szükség van a gazdasági Helyzet további javulására és bizonyos normalizálódás beállására- A statisztika adatai szerint t939-heu 481 esetbon történt árverés kitűzés, míg ed * szám. 1940-ben 342-re esett vissza. Dr* Paiiu öuöröq hofíurtoiiécsnoh: M idei Szabadtéri Játékok elmaradásáért a város ncr vállalhatta a felelősseget (A Délm agyar ország munfeatársától) X je­lenlegi, modern háborúban tnár elavult az a közmoudás, hogy „Fegyveraaj között Hallgat­unk a múzsák" Naponta észlelhetjük, hogy a Iiadbavonult államokban uem szünetel a kul­turtevékenység, sőt a német és olasz műré­szek legjavát felmentik a hadviseléstől is és külföldön — a háborún kívül álló Btrszágökban leginkább s így nálunk ís — aratják sikereiket és szereznek dicsőséget, hazájuk zene, szinház és képzőművészeti kultúrájának. Ennek tudatában Szeged kuli ürügy osztályá­nál felmerült ismét a Szegedi Szabadtért Já­tékok folytatásának terve. Kendezzen-e a yáros 1941-ben szabadtéri előadásokat, vagy sein, ez a kérdés foglalkoztatja a város felelős vezetőit. Az illetékesek köréhen az a vélemény alakult kí, hogy Szeged nem vállalhatja annak ódiu­mát, hogy a Szabadtéri Játékok Ismét elmarad­janak, de nem vállalhatja annak felelősségét sem, hogy a játékokat ti mostani világ válságos helyzetben megrendezzék. A döntő "szót tehát a minisztériumnak kell kimondania s amennyi­ben a vezető kormánykörök arra as álláspontra helyezkednek, hogy meg lehet rendezni 02 idén a Szabadiéri Játékokat, akkor Szeged nyomban hozzálát a-s előkészületekhez. Az előkészületeket uem lehet elég korán el­kezdeni ahhoz, hogy a játékok kellőképpen elő legyenek készítve. Dr. Pálfy György, a város külturtanácsnoka már az elmúlt év szeptembe­rében elkészítette a Szabadtéri Játékokra vo­natkozó előterjesztését, azonban mindeddig uem látta elérkezettnek az időt arra, hogy az elő­terjesítért benyújts*. Most már sürget as idő » ha egyáltalán sor kerülhet az ideo a Szabad­ién Játékok megrendezésére, akkor hozzá kell fogni az előkészítő munkához. — Nem látok semmiféle okot arra, liogy ne lehessen megrendezni az idén a játékokat — mondotta dr. Pá1 l'y György kulturluuáóanok —•, hiszen a hadbavouujt nemzeteknél seui állt uieg n Vulhirélet, xae«ú?nyej inkább kell nekünk a 'riillurálel folytonosságira. ügyelnünk, abban sa igen szeren esés helyzetben, amelyben jelen­leg vagyunk. ~d játékok ujabb elmaradásáért « taros felelősséget nem &áHalhat s ezért a szakminisztériumoknak kell kimondaniok a döntő szót ebben a kérdésben. A kullurtigyosztály mindenesetre úgy készül hogy a játékokat az idén megrendezzük, Két nagyszerű esélyünk vau, amit nem volna w bad kihagynunk. Az egyik az, hogy világhírű művészeink — különösen az énekművészek —­az idén nem mehetnek külföldre szerepelni óé így szívesen jönnének Szegedre nyári vendég­játékként. A másik az erdélyi részek hazatérése. Megízlelő támogatással nagyszerűért be lehetne szervezni az erdélyieket arra, hogy a Szegedi Szabadtéri Játékokat megtekintsék. Persze, * vasúti összeköttetés ezidöszerint komoly aka­dály, de reméljük, júliusig, augusztusig ez meg­változik. A Szabadtéri Játékokkal kapcsolatos szerző­déseket dr- Pálfy György terve szerint a vároí kivétel nélkül úgy kötné, hogy — amennyibe" valami közbejön s a játékokat még sem lehetet0 megrendezni — júliusban rgyoláalúlag felbont­hatná. Ebbe a mai körülmények között miude" szerződő fél belemenne s okkor Csak az előké­születek rizikója maradija meg, ami — a kuk 1 ui'tunacsnok becslése szerint «— miudössws 5-" 6000 pengőt emésztene fel. Ennyi rizikót ped'2 Szegednek" vállalnia kell a Szabadtéri Játéké* folytonosságának fenntarthalásáért. — Á magam részéről szorgalmazom a St»'1' badtérj Játékök megrendezését, — tojezia br nyilatkozatát dr. PáJfy György, aki elmon­dotta még, hogy a közeljövőben dr. Pálfy Jó­zsef polgármesterrel együtt Budapestre utazik' liogy részlvcgycn a kullussminisztériürnban tar­tandó ssahniniszlévközi értekezleten, amelye* országos viszonylatban eldöntik, hogy leszndk-c az idén szabadtéri játékok, vagy ~r hallgatod' a múzsák a ssinhisi berkekben . .,

Next

/
Thumbnails
Contents