Délmagyarország, 1941. január (17. évfolyam, 1-25. szám)

1941-01-17 / 13. szám

A polgármester kiírta a paiqazotot dr. Szekerke lalos örökének betöltésére A tlsztiagqész tetőiteknek lebrnár s-to kell bemrnitoni pálnázofnkot! (űt Délmagyarország munkatársától) Dr. Szekerke Lajos váratlan halálával megürese­dett a város tiszti ügyészi széke. A város egyik legkitűnőbb cs legkiválóbban képzett főtiszt­viselőjének tragikus elhunyta érzékeny veszte­séget jelentett a törvényhatóság egész életére, hiszen d*. Szekerke Lajos úgy egyéniségével, mint felkészültségével, kultúrájával hosszú éveken keresztül rendkívül, értékes tevékenysé­get fejtett ki Szeged száméra. Mivel a város életében és ügyvitelében elsőrendű fontosság* a tisatí ügyészi feladat, a város hatóságának gondoskodnia kellett az üresen maradt tiszti­Bfpfeaf szék betöltéséről A város hatósága fel­terjesztéssel fordult a belügyminiszterhez, hoz­zájárulást kérve a pályázat kiírásé,hőz. A kor-, wánySatóság jóváhagyása megérkezett a vá­roshoz és dr. Pálfy József polgármester esü­WSrtökőn kiírta a pályázatot. 3E pályázat rövid határidőt ír elő, a pályá­zóknak jelentkezésüket szabályszerűen felszerel­ve február 3„drt déli 12 óráig kell benyújtandók dü Tükats Sándor főispánhoz. Csak azok pá­lyázhatnak a kiírás szerint, akik a ttsztiiigyé­állás betöltéséhez szükséges általános kellé­keken kivül'Ügyvédi oklevéllel, itjetve az egy­mgm ügyvédi és bírói vizsga letételét igazoló bizonyítvánnyal rendelkeznek, pályázatokhoz számos okmányt kell mellékelni, közöttük a szü­lők születési anyakönyv! kivonatait Is, illetve a 7720/1939. rendeletben megállapított tartalmú nyilatkozatot. Azoknak a pályázóknak azonban, akik jelenleg Szeged város alkalmazásában ál­lanak, az okmánysorozatot bemutatni nem tar­toznak, a városi tisztviselők törzskönyvi lap­jukkal igazolják adatalkat és pályázatukat fe­lettes hatóságuk útján tartoznak benyújtani­A tieztingyészi állasra meghirdetett pályá­zat élénk érdeklődést, kelt Szeged közéletében, I hiszen — amint jelentettük — már korábban számos hömbinábióról terjedtek el különböző híresztelések, A városházi körökben a pályázok egész seregéről tudnak; akik között természete­sen számos önjelölt is szerepel. Nemcsak a vá­rosi tisztviselők pályázó szándékáról, de be­szelnek más tisztviselők és ügyvédek terveiről | is. Előrelátható, hogy a pályásatok száma meg­fogja haladni a pályázatok megszokott ke¥e-\ tóit és igy élénk választási kampányra, van ki­látás. Városház! körökben tódnak azonban ar-| ró! is, Kogy hivatalos jelölttel kell számolni, akinek megválasztásáról és személyéről koráb­ban különböző hírek terjedtek el és most ezek| a kombinációk * pályázat kiiras'áva.1 még job­ban megerősödtek. A városházi hivatalos jelölt-1 ről szóló hírek mellett arról is tudnák, hogy olyan városi tisztviselők is gondolnak pdlyi- [ satük benyújtására, akik közül többen a közel' I múltban eltávoztak Szegedről, Illetőleg akiket j más állásokra neveztek ki. de akik ennek elle­nére visszatérnének Szeged város szolgálatába, \ ha elnyerhetnék a tisxtiilgyéssi széket. Dr. Sze, kerkn Lajos utódját a pályázati batáridő lejár­ta után előreláthatólag még februárban meg­választja a törvényhatóság közgyűlése. héten megalakul Szegeden a Közjóléti Szövetkezet, ahol a szegényehet foglalkoztatják Egészen speciális foglalkozási ágai honosítanak meg: az állati szőrök feldolgozását ' (A Débnagyarvrsság munkatársától) Sze­ged várfisa a szegényügy, a müukanélküliség, •Italában a Bzoeiális problémák rendezésére széleskörű programot dolgozott ki. Ezek között első helyen áll az úgynevezett Közjóléti Szövet­kezet megvalósítása. Ennek keretében a nem teljes munkaképességű szegényeket foglalkoz­tatná a város. A mult hetan Szegeden járt dr. Vtdhá László szociális titkár és útbaigazításo­kat adott a népjóléti ügyosztálynak a Közjóléti Szövetkezet megalakítására nézve. 'A szövetke­zet alapszabályain már dolgozik is a városi tiszti ügyészség és a jövő héten már további in­tézkedések történnek a Közjóléti Szövetkezet megalakítására. A szövetkezet tőkéjét nz Orszá­gos Családvédelmi Alaptól kapja a város ós számítanak arra, h'ögy az alaptőke igeu jelen­tős lesz, úgy, hogy a szövetkezet a legszélesebb­körben kezdheti meg működését. Most folynak már megbeszélések arról, hogy S szövetkezet munkaköre milyen irányú legyen. '£ népjóléti hivatalnak az az elgondolása, bogy a nem teljes munkaképességű szegényeket a Otcsóbb sertés fei-láb KMa 90 Siller. Kapható: Pick Szalámigyár és Tisza Lajos Körút 83 szám alatti elárusító boltokban háziipar különböző foglalkozásainak elsajátítá­sára fogják rábírni. Az ország több városában! már megindultak a háziipari tanfolyamok, így Hódmezővásárhelyen a tésztakészítést kultivál­ják, Pécsett a tengerihánesot dolgozzák fel, I Gyulán pedig a házinyúltenyésztést vezették be. A tervek szerint Szegeden a Közjóléti Szövet-] kezet keretén belül mindezeket a háziipari fog­lalkozásokai meg fflgják honosítani, less itt \ tésztakészités, tarhonyagyártás, a tengeti kin­esából fürdöcipökel gyártanak, ezenkívül pedig I bevezetik a házinyúltenyésztést is. Főkép belga óri'ásnyülak tenyésztését honosítják meg, de az] angoranyúl tenyésztésé/e is gondol a város. \ Szé van arról még, hogy egészen speciális fog-\ lalkozdst is meghonosítanak Szegeden, a Köz-1 jóléti Szövetkezetben. Mégpedig itt vezetik majd be elsőnek az állati szőrök gyár szerű feldolgor j zásút. Azt remélik a városházán, hogy ezt a foglalkozási ágat később annyira kifejleszthe­tik, h'így a nem telje* munkaképességűeket en-| nek keretében foglalkozáshoz lehet juttatni ki­vétel nélkül. ' Afelől ínég nem történt döntés, hogy » Köz­jóléti Szövetkezet számára hol jelöljenek ki helyet- A Város háziipari foglalkoztató műhe-1 lye hosszú ideig a KálVária-úton, a városi ár­vaszék szomszédságában működött. Most itt az| ebédeltette! akciót rendezték be. de különben is a helyiségek szűkek, a szövetkezet számárai nagyobb épületre lenne szükség. Valószínű, hogy a város egy épületet bérel majd Ad te ittl rendezik be a K&dólétí Szövetkezetet, amely j oTiZáyos példa less » szotáilie fejlődés tekin­tetében hasonló et.-SKndelásOkHoz. DClMAGyAROIiSZáG PRNTEE, 1941 JANUÁR 17. I Egy házasság története A házasság nagy feltűnést keltett, az embe­rek a szegény uj férjet sajnalták, a gyámol­talanságig szclid jó lelket, aki csak hónapok­kal később jött tudatára annak, hogy mit csinált. Kezdetben azonban még így mesélte el az egészet, könnyezésig kacagva hozzá: Aki ismer, tudja rőlain. hogy csak * tudománynak élek, nevezetesen gyűjtöm aa egzotikumokat. Az emberi agy egészen Külön­legesen nylivánul meg. Ismertem például egyedeket, akik a világ legrendesebb család­apái voltak, adójukat pontosan megfizették, szeszt nem ittak, aztán egyszerre csak ope­retteket írtak.. Kétségtelenül defektus érte őket, amit müvük szövegéből pontról lyonira, sőt jelenetről je'Pnctre ki. tud mutatni Miskol­czy professzor ur. Már most . . . munkámban nagy segítsé­gemre volt Embó Lia, «t a kitűnően képzett önkéntes asszisztens, a ritka embcrpéldányok seregét terelve elébem Nemrég aat mondja: — Uj tiprast találtaim mtg les/ lepve. Szánakoztam a naivsagán. — Edzett vagyok, szeretném látni azt a va­lamit, ami engem is meglep. — Csak várja ki, azt hiszem, én nevetek • végén. _ A derű az ég legszebb ajándéka, szívből kívánom kegyednek, kedves Embó Lia. Me­h ötünk. —Azonban figyelmeztetnem kell, ssjölt * leány, hogy őrizze meg « hidegvérét a ha súlyt helyez a tanulmányozás sikeréire eay árva szóval ne ellenkezzék. Veszedelmes em­berről van szó. Akármit mond. hagyja rá Lia ezek után felvezetett egy nagy házba az egyik ajtón lábujjhegyen beléptünk, két jóharátunk kisórt _ Minek kellenek ezek ? — Sose lehet tudni, milyen erő rojtöaik « dühöngő ben. óvatosság kérdése az egész. A szobában komoly, fekete ember irt egy asztalnál, eleinte ránk se nézett, majd hirte­len felállt és hozzám lépett. — Gáesér! _ Mondta, a nyájasság bue­nvos komor árnyalatával nyújtva a kezét. — Na igen, súgta a fülembe Lia. azt akarja mondani, hogy ön férfi. Ez éppen a furcsaság henne. Ornithológiai szenvedélyei vannak és néha madárnyelven fejezi ki magét Nagv tisztelője Beretzk Péternek, innen ragadt rá. A komoly fekete ember közben visszalépett, Lia pedig megragadta a karomat —Figyeljen élesen, most jön rá a kosztűm mánia, amikor ok nélkül felcicomázza magák Valóban, a fogasról széles, nemzeti szinti szalagot vett le, azt magára borította és egé­szen elváltoztatta a hangát Olyan élesen figyeltem az arcát, a szeme változatait, hogy alig értettem a szavát Né­ha ok nélkül hangsúlyozott valamit, máskor elhalkult. De szerencsémre ott volt figyelmez­tetésével Embó Lia, ö súgta a fülembe: _ Most mondja, hogy igen, különben ne«* állok jót semmiért. Igenl — harsogtam lelkesülten, A rejtélyes fekete, aki madáralapon állapí­totta meg a nevemet, most hadarva olvasni kezdett egy nagy könyvhői, végül azt mondta: — Tessék aláírni. _ Ne ellenkezzen, intett Lia és végtére te mit kockáztatok? Aláirtam, elmentünk. . . . Embó Lia úrhölgy még aznap bárom cigarettadobozzal, amik állitólag a gardrób­ját tartalmazzák, hozzám költözött és szélté­bon-hosszáhan regéli, hogy a feleségem. Ké­rem szépen, én erről nem tudok semmit, pe­dig nekem is illenék tudni róla. Azt hiszem inegfertőate a foglalkozása, addig kereste * típusokat, mig maga is azzá vált. Mindeneset­re tanulmányozni fogom; annyi bizonyos, hogy szörnyen bizalmas és közvetlen. El »e merem mondani, bogy mennyire, végtére mégis csak nri ember vagyok . . . Bob fillérért mindennap cserélhet könyvet a Délmagyarország Kölcsönkönvvtárában

Next

/
Thumbnails
Contents