Délmagyarország, 1940. december (16. évfolyam, 274-290. szám)

1940-12-12 / 276. szám

« Ma életbe lép Szegeden a csökkentett világitás Kikapcsolnak ISO villany és II© gázlámpát ÖÉLMAG7ÁRORSZAG Csütörtök, 1940. DECEMBER 12. (A Délmagyar ország munkatársától) A vi­lágítás korlátozásáról szóló rendelkezés — amint ismeretes — 25 százalékos csökkentést ir elő. A hivatalos lap közölte a nyilvános he­lyiségekre, reklámtáblákra és üzleti kiraka­tokba vonatkozó világítási rendelkezéseket. A gyakorlati kivitelezés ós a technikai megoldás részletes kidolgozását minden törvényhatóság a saját hatáskörében végzi. Szegeden mái ki­'dolgozlák a technikai megoldást, amelynek ér­telmében a város közvilágítása a következő­képpen alakul: A város utcáinak és tereinek világítását '800 villanylámpa és mintegy 500 gázlámpa látja el. Az 1100 lámpa éjjel fél 12 óráig égett teljes számban- A mostani 25 százalékos csök­kentés következtében a város 150 villanylám­pát és 110 gázlámpát nem gyújthat fel. Az esti fokozottabb világitás az eddigi féltizen­Jcettő helyett este kilenc órakor ér véget, a te­lepeken pedig az eddigi hajnali órák helyett éjszaka 11 órakor alusznak ki a lámpák. Ez a rendelkezés a mai nappal lép életbe. A város hatósága ennek a kérdésnek technikai lebonyolításában tekintettel volt arra, hogy fő­leg a külvárosi utcákban és a telepeken hagy­jon meg nagyobb számú lámpát, mert ezeken a helyeken volt eddig a legsilányabb a vilá­gítás. A Belvárosban aránylag nagyobb száiuú villanykörtét helyeznek üzemen kívül. Igen sok titca van Szegeden, ahol a gázlámpák és a villanylámpák eddig együttesen igyekeztek eloszlatni a sötétséget: ilyen utcákban vagy a gáz világítást, vagy a villanyvilágítást szünte­tik meg. Tegnap a kiküldött szakemberek' vé­gigjárták a város utcáit s mindenütt kiszerel­tek a világítótestékből a „lámpa lelkét". A mai naptól kezdve tehát 810 lámpa ontja a város­ban a fényt, Szeged mély gyásza kisérte el utolsó útjára dr. Szekerke Lajost (A Délmagyarország munkatársától) Szer­dán délután 3 órakor nagyszámú gyászoló kö­rönség részvéte mellett helyezték- örök nyuga­lomra a belvárosi temető kupolacsarnokából Hr- Szekerke Lajos tb- főügyészt, a város tra­gikus hirtelenséggel elhalt kiváló képzettségű es kivételes egyéniségű fő tisztviselő jót. A te­toetós napján a városháza erkélyéről fekete gyászlobogú lengett, a gyászszertartás időpont­jában megszólalt a városháza harangja. A te­metőben már jóval 3 óra előtt gyülekezni kez­dett a gyászoló közönség. A ravatalnál ott állt mely gyászban a gyászoló család: Szekerke Lajos 75 éves édesanyja, felesége és kisleánya, akit osztálytársnői, a leánygimnázium VII. osztálya, Sós Paula tanárnő vezetésével is el­kísért édesapja temetésére, hogy megrendült lélekkel osztozzék a kis diákleáuy mélységes gyászában- A rokonság köréből sokan megje­lentek a végtisztességen; ott volt dr. Cserzy Mihály kereskedelmi és iparkamarai titkár, dr. Cserzy István miniszteri titkár. Háróm óra előtt néhány perccel sorakozott fel a ravatalozó előtt a szegedi gyalogezred rohamsisakos díszszakasza, távolabb a katona­zenekar belyezkodett cl, amely a szertartás ntán Beethoven gyászindulóját intonálta. A ra­vatalozót az elhunyt főügyész volt 4tí-os kato­nabajtársai, magasrangú tisztek vették körül, melletlük álltak a szegedi ügyvédi társadalom nagyszámban megjelent képviselői, valamint a város előkelő társadalmának kiküldöttel, akik az egyesületek, intézmények gyászát képvisel­ték a temetési szertartáson. Három órakör érkezett meg a temetés szín­helyére dr. Pálfy JózscJ' polgármester, dr. Tóth Béla helyettos polgármester, .vitéz dr. Szabó Géza, dr. Katona István, dr. Pálfy György ta­nácsnokok', vitéz dr. Tólh Béla tisztifőorvos, dr. Csonka Miklós tiszti főügyész a város cs Belvárosi Mozi Ma utoljára NAGYVÁROSI LÁNY Hogyan lesz a nagyvárosi láDjból falusi liba. Francia filmoperett, sok derűvel, fülbemászó muzsikává], francia szellemességgel. Fősz.: Mec.Lemomer, Henry Garat. Q:ga Yatery 5, 7, ö fPepita kabát? I atftirór ís társai KORZOBAN ma utoljára ! Angliai Erzsébet és Essez. gróf szerelmének csodálatos szí­nekben pompázó filmeseménje! Szeretem és vérpad Sette Dav s es Erro) Mynn művészi alakításával HUNGÁRIA-CSÁRDA este 9 órakor nyit éjjel 2 órakor zár Kávéház-éíterem egész ppu nyi'v a tisztviselők képviseletében, dr. Széchenyi István kormánybiztos, Kainer Ferenc kereske­delmi ós iparkamarai elnök, dr. Tonclli Sán­dor kamarai főtitkár, Keller, Mihály gyárigaz­gató, dr. Detlre János ny. főispán, dr. Vinkler Elemér, dr. Pap Róbert, az ügyvédi ka­mara számos tagja és sokan mások a város társadalmának vezető rétegéből, a papság, a tisztikar képviselői. Megjelent t} temetésen dr- Simkó Elemér hódmezővásár­helyi főispán, aki bosszú évekig mint főügyész együtt dolgozott Szekerke Lajossal és akit az őszinte barátság szálai fűztek hozzá. A gyászszertartás kezdete előtt néhány perccel érkezett meg dr. Tukats Sándor főispán titká­rának, dr. Balogh Antalnak kíséretében. A díszszakasz tisztelgése után megkezdődött a gyászszertartás, amelyet dr. Halász Pál bel­városi plébános végzett. A beszentelt koporsó előtt elsőnek dr. Csonka Miklós tiszti főügyész búcsúzott el Szekerke Lajostól a város tisztvi­selői nevében. — Megrendülve állunk koporsód előtt — mondotta —, bogy utolsó istenhozzádot mond­junk Neked az utolsó átad elolt- Nagy tudáso­dat, műveltségedet, tapasztalataidat mindenkor a város szolgálatába állítottad, hasznos taná­csokat adva mindenkinek a városvezetés nagy munkájában. Bajtársa voltál mindenkor tiszt­viselőtársaiúnak s azzal a veszteséggel, amely haláloddal bennünket ért, fel tudjuk mérni azt a gyászt, amely családodat, hozzátartozóidul érte. Koporsód előtt imával fordulunk a Min­denhatóhoz, bogy adja meg Neked az örök bé­két ós azt a kegyelmet, amelyre minden földi halandónak szüksége;van. Dr. Csonka Miklós főügyész szavai uláu dr. Kcrsch Ferenc, a szegedi ügyvédi kamara tit­kára búcsúztatta el Szekerke Lajost az ügyvé­di kamara nevében. Búcsúbeszédében vázolta a nagyvonalú, kiemelkedő ügyvédi és közéleti működést, amelyet Szekerke Lajos kifejtett. — Szellemi alkata, a szabadság iránti sze: retete az ügyvédi pályára szólították — mon­dotta többek között — és a legkiválóbb szegedi ügyvédek: Iiósa Izsó, Gróf Árpád mellett sze­rezte meg joggyakorlatát, majd 1912-ben ön­álló ügyvédi irodát nyitott Szeged városában, hogy 1913-bau I'ancsován meghívásra társas­irodában vegyen részt. Az impériumváltozás után ügyvédi gyakorlatát szülővárosában foly­tatta. Ügyvédi működésében mélységes ember­szeretete, magas jogászi képzettsége, lankadat­lan ügybuzgalma, az igazság iránti törhetetlen liile jellemezték, amelynek eredményéül úgy pályatársai, mint a város bírói és jogászi tár­sadalma előtt jellegzetes tekintélyre tett szert. Ennek értékeléséül kartársai már fiatalon:. 1922-bou választmányi tisztséggel tuutetik ki s változatlan bizalomtól haláláig ts a Szegedi ügyvédi Kamara választmányának és fegyel­mi bíróságának ügybuzgó tagja volt Műveit szellemisége, emberi és jogászi kulturáltsága a kamarai vezetés sok nehéz föladatában részt kért magának és segített a mind súlyosabbá váló kari problémák sikeres megoldásában. Ügyvédi munkájában szakított az elmúlt szá­zad cikornyás, soknemű perirat túláradó eom­mitmondúsával, a megtestesült friss jogászi szellem hatja át iratait, amelyeket szigorú tár­gyilagosság, kérlelhetetlen logika, nagy jogi tudás jellemez. A városban mindinkább közis­mertté váló jogászi rátermettsége inspirálja a királyi város hatóságát ós közgyűlését arra, hogy szülővárosának vitás ügyeit, a közigaz­gatás mind nehezebbé váló és súlyában növe­kedő problémáit kiváló képességeire bízza: a városi tiszti ügyészi széket vele tölti be. — Szekerke Lajos hivatali állásában ncni vált beamterré — folytatta beszédét dr. Kersch Ferenö —, megőrizte az ügyvédi pálya nemes hagyományait polgártársai életének jobba, em­beribbé tétele jellemzik munkásságát. Tárgyi­lagossága, józansága, lelki mélységei lávoltarl­ják a politikai porond forgandó sikerétől any­uyival is inkább, mert nemes szónoki dialekti­kája híj jávai van a pátosznak és a frázisok­nak. Az utolsó esztendőnek csapásait; szeretett Irén testvérének korai elhunytát s érdemesen ívelő pályájának méltatlan stagnálását feled­lelték szerettoinek figyelmes melege, barátai­nak, tisztelőinek és értékelőinek együttérzése. Törődjünk bele Isten kifürkészhetetlen rende­lésébe, uki igazgatja minden ember sorsát er­deme szerint: kicsiét és nagy ét, esendőét ós diadalmaskodóét. A Dagykatású beszéd Után egykori bajtár­sai nevében Dulóssy István alezredes mondott néhány bensőségesen meleg és őszinte búcsú­szót a régi bű és önzetlen bajtársnak, a kipró­bált vitézségű 46-os katonának, majd Skultély Sándor, az idegenforgalmi hivatal uevében mondott búcsúszavakat. Ezután a koporsó el­indult az utolsó úton a sír felé. A sírnál a végső beszentelés után leengedték a koporsót és a díszszázad tisztelgése, a zonekar komor gyászzenéje mellett a frissen hantolt síron el­helyezték a gyászolók koszorúit és virágait. Szekerke Lajos munkás élete után megtért az örök nyugalom útjára, ahol az Isten ad igazságot. Ez az igazság nem a múlandó sors, hanem az örök élet igazsága. Napról-napra folytatódik a legizgalmasabb Zárt tárgyalás Az egész magyar közönség a tárgyalóterem­ben, a legjobb magyar művészek a vádlottak padján. " Ma: 5, 7. 9 Széchenyi Msz:

Next

/
Thumbnails
Contents