Délmagyarország, 1940. december (16. évfolyam, 274-290. szám)

1940-12-12 / 276. szám

j öétimagy akukóé al « • Csütörtök, 1940. DECEMBER 12.' üafcrá... wmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmm Első szó a kolozsvári katedrán A kolozsvári Ellenzék* egyik leg­utóbbi számában olvassuk dr. C s e ­U e y Istvánnak, a szegedi egyetem ka i odra járói uiost Kolozsvárra kerüitki­iinű professzornak bensőséges sorait, • melyekben elmondja első kolozsvári előudásának élményét. Csekey pro fcsszor /Első előadásom a kolozsvári egyetemen* cimmel a következőket ir­ta a nagymultu kolozsvári napilap ha­sábjain; kedves hallgatóim, igy szólítottam meg jogász­hailgatóimat, amikor első előadásomat tartottam a kolozsvári egyetemen a magyar közjogból. Tág­ra nyilt szemii, kipirult arcú fiuk ültek előttem és néhány, a román világból iítmaradt, jogi tanul­mányait folytató leány. Kissé elfogódott volt a hangom és küzdöttem az elérzékenyüléssel. De ha össze is szorult a torkom, mégis meg tudtam kez­deni előadásomat. Ilyenformán: Harminckét évvel ezelőtt egy szőke ifjú alt e tanterem jobboldali első padjának balsarkán és mohó tekintettel lesle mesterének, Nagy Ernő­nek, a magyar közjog elismert tekintélyének sza­vait. Ez az ifjú már elsőéves joghallgató korá­ban eljegyezte magát a közjog tudományának, amikor pályamunkája megkétszerezve nyerte el a kitűzött pályadijat. Aztán külföldi egyetemek kö­vetkeztek, Strassburg és Tfeidelberg, majd stttmna sum laude dokforráavatás a kolozsvári aulában, Utána pedig külföldi tanulmányév állami ösztön­díjjal Berlinben és Oxfordban" Ezt az ifjút hu­szonhárom éves korában érte az a kitüntetés, hogy a kecskeméti jogakadémia tanárává válasz­tották. Aztán nyolc évig volt a dorpati, majd ki­lenc évig a szegedi egyetemnek a professzora. S most visszatért oda, ahonnan kiindult. Kedvenc tárgyát, amelyből Nagy Ernő utóbb a budapesti egyetemen magántanárrá képesítette, a magyar alkotmányjogot adhatja elő ugyanarról a katedrá­ról, ugyanabban a tanteremben, ahol annakidején mint másodéves joghallgató leshette professzorá­nak szavait. E mondat után olyan éljen- és lapsorkán re megtette meg a terem falait, hogy lélekzetel ve­hettem ós a személyes emlékezés után rátérhettem magára a tárgyra. Akik nem voltak jelen, el sem tudják gondolni, miJyen szivbemarkoló élmény volt ez az első ko­lozsvári egyetemi előadás. Huszonhét év óta először láttam viszont Ko­lozsvárt. Az oláh uralom alatt nem akartam illú­zióimat rontani. Most aztán többször nedves lett a szemem, amint régi helyek régmúlt diákkori cm lékeket varázsoltak emlékezetembe. A kincses város megkopott Öregebb lett ve­Ifink együtt. De lőterén úgyszólván nincs is válto­zás. A szép, patinás mellékutcák hangulatit an­nál inkább zavarják a modern stahilyaépülelek. Forgalma meghatványozódott. Valóban kis fővá­rossá vált. Mennyivel patriarchálisaid/ volt, amikor har­minchárom évvel ezelőtt édesapám lehozott Szol­nokról jogásznak. ílogy a főváros lába mellől nem Pestre kerültem, annak egyedüli oka az volt, hogy a kolozsvári Hunyadi Tanítók Házába vettek fel sentlakónak. Szüleim ragaszkodtak az internátus/ neveléshez. Ez a körülmény elhatározó lett egész életpályámra. Két kiváló szigorló jogásszal ke­rfiltem egy szobába: Schmidt Jenővel és Ber­náth Zoltánnál. Ma mindkettő vidéki ügyvéd, de bármelyikükéi: nyugodtan (/elültetném az igaz­•Agügyrniniszter, vagy a magas bíróság székébe, ök biztattak fel a gyönyörű közjogi p'ályatétel kidolgozására, amely a magyar tróoöröklésröl •zólt. Eleinte erőimet meghaladónak látszott, mert elsőéves jogász koromban még közjogot nem is nallgattain A két mentor azonban igyekezett ná­lam a hiányokat |/ótolni. Ha nincs Kenéz Béla földim a tanári karban, talán el sem hiszik, hogy a pályamunkát én Írtam. Ttt mutatkozott azután Kolozsvár másik, pá­lyámra döntő hatása. \ Ferenc .Tóasef-tndonniny­egyclemcn nem volt meg a tanszék és a hallgató között az a nugy távolság, mint a budapestin. Pro­fesszor és tanítvány a legszemélyesebb kapcso­latba kerültek. Amikor később Moór Gyulával laktam egy szobában, együtt jártunk vasárnapon­ként Kenéz professzorokhoz ebédre, velük teni­szeztünk, vendégeik voltunk szinházi páholyukban. A mi időnkben kezdte meg Navratil Ákos és ms oly korán és tragikusan elhunyt Somló Bó­dog a szemináriumi vacsorált rendezését otthoná­ban. Már gólya kororrban táncos teákra jártam azokhoz a professzorukhoz, akiknél f alai tai.y volt a háznál. Dolgoztunk kora reggeltől keső estig. Moór Gyulával nem egyszer megvirradtunk, amikor har­madéves korunkban a pályamüvek beadási ha­tárideje közeledett. De emellett volt időnk min­denre. A Tanítók Házában páratlan kedélyes diák­élet folyt. Csoportokban meghívást kaptunk vasár­naponként a gondnokékhoz teára. Természetesen valamennyien szerelmesek voltunk Juliskába. Áb­rándozva hallgattuk esténként zongorajátékát, mely kietlen diákszobánkba felhallatszott és iri­gyeltük Kárpáthy Lacit, ezt a magyarnóta-ős tehetséget, hogy tanítgathatta. Az idők távlatán át boldog, békés korszaka volt ez Kolozsvárnak, mely osztozott a hatalmas Magyarország sorsában. Á magyar diák a kül- és ueipolitikoJ biztonság araiiy várában ült. Ha ere­get tett az állammal szemben honvédelmi kötele­zettségének, nyitva állottak előtte a polgári pá­lyák Nagymagyarországon. Nem volt elhelyezte, déei probléma. Ezért nem is politizált ez az ifjú­ság. Most, amikor végigjárom az öreg város jól is­mert utcáit, ódon tereit, Sétaterét és báasongárdi temetőjét, meg a Majális-utcát, mély megilletődés vesz rajtam erőt. A tékozló fiu visszatért oda, ahonnan elindult. Csak egy rossz álom volt az egész. Csak az egyetem falai lettek öregebbek, kopottabbak. Mi ősz fejjel, de ifjú szívvel folytat­juk a munkát ott. ahol elhagytuk. Küldetésünk van. Húsz esztendő lidcrcálmától elgyötört ifjakat, kell a nemzeti közösség értékes és lelkes tagjai­vá nevelnünk. ONNEKJS ERfDEKE, HOGY ~ LCSON VÁSÁROLJON o Női kabátot, bundát, térfi öltönyt, télikabátot, bőrkabátot, bekecset, férfi bundát, fiu és leányka kabátot BLAU IGNÁTZ SS 300 Figyelj* kirakati árainkat) Szabatt árak! Hla le&z te o<z '> a XOh&hXi, f*4Ctníteie (A Dclmasyai ország nsiuikatar&ftto)) Kettős eseménye lesz ma a szegedi vendéglátó iparnak bucsut vesz a 3 órai zárórától és bevezeti az egy­tálételei napokat. Az errevonatkozo rendelkezés nemrég látott napvilágot és — mi tagadás — kis­sé készületlenül találta a szegedi vendéglősöket. Tekintettel arra, hogy ma lesz az egytál étel premierje a vendéglőkben: megkérdeztünk néhány vendéglőst, hogy mi lesz a menü? Egyik halász­csárda vezetője a kővetkezőket mondta: — Tanácstalanok vagyunk kerem . . Nein tud­juk, hogy mit lehet adni? Megkérdezem a többi vendéglőket hogy mit csinálnak. Sült lyuk a levesben Hasonló értelemben nyilatkozott több vendég­lős. Az egyik Kossuth Lajos-sugáruti vendésió tulajdonosa már tudta, hogy mi lesz a menü; Újházi levest főzünk. Ezt ugy készítjük, Uogy sült tyúkot teszünk a levesbe. \'an peisze, metélt is ebben a tipikus egytálételcs leves-hns-sült fő zclékhen: az ize finom, a receptjét természetesen nem árulhatjuk el . . . Tökéletesen elég, jóllakik vele az ember. Még kedvesen csettintett is a szimpatikus fia­tal, fekete női hang a telefonba. Abba is hagytuk sürgősen a kérdezősködést: még ebéd elölt vol­tunk. Ezt nem kérdezni, ezt enni kell . , . A disznótör: egytálétel A nagy szálloda-vendéglö-kavéházlun ma disz­nótor lesz. A disznótor egytálétel, teaintve, hogy finom, magyaros ételfajták pompásam elférnek egyetlen tálon és sem alakilag, sem lényegileg nem különböznek egymástól, legfeljebb a hurkák, kol­bászok, fűszeres izében van némi, árnyalatbrli különbség. Egy másik vendéglőben gulyán lesz és rakott­káposzta. A fogyasztó ugyanis két étel között vá­laszthat. Vagy ezt eszi, vagy amazt. Az még nincs eldöntve, hogy ha nagyon izük neki az egytál, akkor ugyanabból az ételből ehet-e még egy tálat. De arra nézve sincs még megállapítva a kivitele­zés módja, hogy miképpen ellenőrzik azt, hogy valaki melyik egytálból evett és ennélfogva me­lyik egyt álból nem ehet? Mit lehet kapni a oendeglökben az eqytálételes napon ? A vendéglősök szövetségének egyik vezető tag­ja felvilágosított arra vonatkozólag, hogy roH le­het adni a vendégnek az egytálételes napon. Le­het gulyáslevest, bablevest, borjsültct, általában sülteket garnirungga.1, főzelékeket husfeltéttel, stb. Az a fontos csak. bogy j ko olgáll éte' egy tálon legyen es ne tartozzék, mas-más seielmezesi ka­tegóriába*. Tehát nem lehet például bablevest felszolgálni ugy, hogy benne sült borjú úszkáljon zsirban sült burgonyával. A cukrászsütemények nem esnek korlátozás alá. A kenyeradag nem le­het több, mint szemdlycnkint 60 gram. Megköszöntük a felvilágosítást és elmentünk haza ebédelni és vacsorázni — egyszerre. Bucsu : 2 órától Tettük ezt annál is inkább, mert még nagy munka várt ránk: jelen akartunk lenni annál a történelmi eseménynél, amikor Szeged búcsúzik éjszakai kétórai zárórától. Tegnap még 2 óra­kor zártak a vendéglök és a kávéházak: ma már azonban éjfélkor bezárulnak a kapuk. A bucsueste hangulatos volt. A vendéglök nagyrésze tömve volt: a közönség hozzávetőleges számítás szerint többet költött, mint más napo­kon. Ezzel kapcsolatban néhány vendéglátó Ipa­ros azt a tervet melengeti keblében, hogy este t> órakor nyitja ki üzemét: ebben az esetben ugyan­is ha erre mp^kapja az engedélyt — nyitva tarthatja üzemét ejjel két óráig. A vendéglőiparban egyébként a közeljövőben drágulás következik. Az üzemek a kategóriai be­osztás szerint 7, illetve 10 százalékkal emelik majd az árakat. Ma már 12 órakor bezárnak a vendéglők és három órával előbb: 9 órakor kialszik 260 lámpa a városban. Minden bizonnyal kevesebb lesz az 11­Juminált halandó, mert borosan és sötétben csak­nem lehetetlen hazatalálni. A Szegedi Izraelita Hitközség pártfogó irodája ezúton is közli, hogy magán­személyeknek sem készpénz, sem ruhanemüek gyűjtésére sem szóban, sem Írásban felhatal­mazást nem ad, s aki ilyen gyűjtési célzattal bárhol is jelentkezik, az a hitközség, illetve pártfogó iroda nevével visszaél és a jelenleg városunkban grasszáló ilyen egyének kinyo­mozásál már a rendörségnek adtuk át. 65 A Szegedi Izraelita Hitközség elöljárósága értesíti tagjait, hogy az 19-11. évi kultuszadójavaslatokat tartalmazó lajstromok 19-10 december 12-étől löto december 19-én, csütörtökön délután 5 óráig közszemlére van­nak kitéve a hitközségi irodában (Margit-u. 'JO. I.) és a hitközség tagjai által megtekinthe­tők a hivatalos órák alatt. Észrevételek ugyan­ezen idő alatt benyújthatók ugyanott. 65

Next

/
Thumbnails
Contents