Délmagyarország, 1940. december (16. évfolyam, 274-290. szám)

1940-12-28 / 288. szám

460 miiito pengős terv oz alföldi szikes faiatok meglavltásdra lt Ittluiiavltasi Ofluöcn mcglndultaK szegeden is a fdrgiialások (A DélmagyaYország munkatársától) Érde­kes terv ügyében kezdődtek meg nemrég a tár­gyalások Szegeden. A terv az alföldi szikes ta­lajok megjavításával áll kapcsolatban. Ez a kérdés legutóbb a közgyűlés előtt is szerepelt, amikor a törvényhatósági bizottsági tagok né­hány felszólalásban hangot adtak a kívánság­nak, amely a szegedkörnyéká szikes talajok ki­használását, termővététolét, illetve annak lehet­séges módozatait tárta a város vezetősége elé. Ez a terv most a megvalósulás stádiumába lépett. Egyelőre ugyan csak arról van szó, högy elkészítik az egész Alföldre vonatkozó ál­talános és részletes tervet, amelynek alapján azután a legközelebbi jövőben — már a tavasz folyamán — megkezdenék a szikes talajok meg­javítását Ez a munka párhuzamosan halad majd a Csatornázási munkálatokkal, tekintve, Jíogy a talajjavítás és a föld megművelése Szeged környékén elképzelhetetlen egy generá­lis árvízvédelmi megoldás nélkül. A talajja­vítás, főleg pedig az alföldi szikestalajők nieg­mnnkálása ügyében a földművelésügyi minisz­térinm megbízta Tuzson János dr. egyetemi tanárt, bogy az Alföld futóhomokos, mocsaras és szikes pusztáinak kihasználására dolgozzon ki egy tervezetet. Erről a problémáról már régebben az a vélemény alakult ki gazdasági szakkörökben, hogy Csak parcellázással és te­lepítés útján vihető keresztül. Szeged határá­tól fel a Hortobágyig közel 500.000 katasztrális holdnyi homokos, mocsaras és szikes terület van, amelyet gazdaságilag nem lehet kihasz­nálni. A terv szerint negyven holdas parcellá­kat kellene létesíteni a talaj termővé való át­alakítása, yalamint műútak, vízvezetékek léte­sítése és a vadvizek szabályozása után. A ta­lajt különféle kémiai cs egyéb eljárásokkal len­nék termővé. A nagyszabású terr ügy ében nemrég Szege­den is megindultak a tárgyalások a város hat­hatósabb bekapcsolódása érdekében. A nagy­szabású manka összes kisajátítási, talajjavl­tásl és berendezési költsége mintegy 100 millió pengőre tehető. A tervezet szerint a megoldás­ban a lehelőség szerint kímélni kellene az ál­lampénztárt és a megoldásban inkább szövet­kezeti Yendszcrre kíván támaszkodni a terve­zet. A szövetkezeti csopotok önkormányzattal végeznék feladataikat és terményeiknek egy ré­szét beszolgáltatva törlesztenék az átvett érté­keket. A végső terv ugyanis az, hogy ezeken a megjavított területeken keltő gazdasági beren­dezéssel is ellátnák a szegényebb sorsú gazdá­r Készüljön a legszebb és legjobb Szilveszterre SARGARÓZSA Jókai Mór regényét filmre irta Móricz Zsigmond. A^ magyar filmgyártás nagy eseménye! Rendelje meg jegyét elővételben! Telefon 26—33. Szilveszter a SZÉCHÉNYI MOZIBAN Szeged és az egész tankerület részvéte mellett temették el dr. Kisparti János főigazgatót (A Délmagyarország munkatársától) Ben­sőséges, mély részvéttel búcsúzott pénteken a szegedi tankerület s a tanulóifjúság, valamint » város egész társadalma a tragikus hirtelen­séggel elhunyt dr. Kisparti János tankerületi .főigazgatótól. Délelőtt 10 órakor gyászmisére kondultak meg a székesegyház harangjai s né­hány perECel később nagy papi kísérettel meg­érkezett a Dómba dr. Glattfelder Gyula me­gyósfőpásztoí. A székesegyházba belépő püs­pököt a kispapok sorfala fogadta, a főpásztor áldást osztott, majd kezdetét vette az engesz­telő gyászmise. Az énekkra Iíeinbergeí: D-moll rcqniemjét, majd Király Péter Liberóját éne­kelte Csornák Elemér karnagy vezényletével. Az engesztelő gyászmisén résztvett dr. Tli­kat s Sándor főispán, dr. Pálfy József polgár­mester, dr. Széchenyi István kormányfőtaná­csos, kormánybiztos, dr. Buócz Béla rendőrfő­kapitányhelyeítes, dr. Ditrói Gábor, dr­Banncr János, dr. Mester Jánös az egye­tem tanárai, dr. Kiss József debreceni tankerü­leti főigazgató, nagyszámú tisztik üldöttseg, gimnáziumok és elemiiskolák igazgatói és ta­nárai, illetve tanítói. A padok között díszsisa­kos rendőrök és eserkészek állottak sorfalat. A szentélyben felállított ravatalozón ott nyu­godott dr. Kisparti János tölgy fakoporsó ja. A ravatalt szinte elborították a koszorúk. Koszorút küldtek" a koporsóra; a szeghalmi rof. gimnázium, Csanádmegye lanfelügyclősé­ge, Békésmegye taufelügyelősége, az OPITE szegedi tankerületi köre, a Margit-Utcai polgári leányiskola, a szegedi tanfelügyelőség, a Miasz-. szonyuknról nevezett szegény iskolanővérek, DÜCMXGyA'ff ORSZÁG SZOMBAT, 1940. DECEMBER 27 kat, hogy azok az egykor szikes talajon min­den nehézség nélkül munkálhassák a földet. A Szegeden megindult tárgyalások arra vonat­koznak, hogy a város milyen mértékben tudna hozzájárulni a nagyszabású talajjavítási terv véghezviteléhez. Csanádmegye tanítótestülete, az Y. Cserkész­kerület, a Klauzál Gábor-gimnárium tanári ka­ra és ifjúsága, a Horthy Miklós-tudomány­egyetem, nz. Orosházi tanintézetek, a Csaba? evangélikus gimnázium, a szegedi tanítói já­ráskör, a városi női felsőkereskedelmi iskola, a makói gimnázium, a szogedi II. kerületi pol-j g'ári fiúiskola tantestülete, a békéscsabai L6­rántffy Zsuzsanna leánygimnázium, a szegedi főigazgatóság, a gyulai polgári leányiskola tanártestülete, a Csongrádi Szent Imre-gimná zinm, a Szent Erzsébet-leánygimnáziüm, Sae-i ged szab. kir. város közönsége és hatósága, tankerületi főigazgatók, a piarista gimnázium;' tanári kara és ifjúsága, a piarista rendház1 tagjai, a katolikus középiskolai tanárcgyesű* let, a makói kereskedelmi iskola, a DugoniOs­Társaság, a rokonság, a váci piarista diákszö­vetség, a szegcdi ipaPostaiíonciskola tantestü­lete, a debreceni tankerület főigazgatósága, » békéscsabai kereskedelmi tanintézetek tanári', testülete, 1925-ben érettségizett diákjai, ÍS szegedi Baross Gábor-gimnázium tanári kafa.. A koszorúkon kívül még sok sok Csokor volt a ravatalon. Az engesztelő gyászmise befejezése után sí koporsót a Dóm bejárata elé vitték, ahol a szegedi tankeriilet e a kegyes tanítórend bú­csúzott dr. Kisparti Jánostól. 'A Dóm előtti ra­vatalt nagyszámban vette körül a gyászoló kö­zönség. A koporsó lábánál két örökmécses ál­lott, előtte a tanulóifjúság foglalt helyet. Elő­ször dr. Csonka Mihály a szegedi piarista rend házfőnöke mondott búcsúbeszédet.' Hangséu lyozta, hogy a nevelés és az oktatás terén dr. Belvárosi Mozi Ma és mindennap loküfioszn Szilágyi—Eisemann nagysikerül vig operettje filmen. Rendezte: Bánky .Viktor. Szereplők: Feddi Sári, Bordy Bella, lfeéry Panni, Mi­hályffy Béla, Pálóczy László, Erdélyi Mici. Bilicsi Tivadar, Pethes Ferenc, Bihary Józseí. Gárday Lajos, Dajbukát Ilona. Fél 5, fél 7, fél 9 Órakor Szemet-lclket gyönyörködtető csupasziv magyar film, melyet mindenkinek látni kelL Ha már látta, nézze meg mégegyszef, Ha még nem nézte meg « , . barátaival egytilt V .nézzék meg okvetlenül. PALERMÓTŐ L_TEHERÁN1G, STOCKHOLMTÓL—SZEGEDIG futja diadalntját nagy magyar filmsiker PanWé Pista JÁVOR PÁL SÍMOR ERZSI LUKÁCS MARGIT főszereplésével ma fél 5, fél 7 és fél 9-kor KORZÓBAN ' ;. . v Telefon: jegyrendelés:. 21-S5 SZÉCHENYI MOZI Mindennap fél 5. fél 7, fél 9 A legszebb és legnagyobb film a Vadnyugatról. Dél és Észak nagy szabadságharcából m amnyvaros : jErrol Flynn, Mirh'm Hopkins, Ruőolpli Scott

Next

/
Thumbnails
Contents