Délmagyarország, 1940. december (16. évfolyam, 274-290. szám)

1940-12-28 / 288. szám

560 OeOMAG7AeORSZAü SZOMBAT, 1940. DECEMBER 27 FCieparti János felejthetetlen érdemekéi szerzett. A tankerületi főigazgató halála nemcsak egyházat, a piarista Feridet, Hanem a közoktatást is súlyosan érinti. A megboldogult egész életében példát, mntnfott. hogyan kell kidomborítani a piarista gondolatot Dí. Csonka Mihály beszéde ntán dr. Kiss •Térsef debreceni főigazgató, a tankerületek nevében vett búcsút dr. Kisparti Jánostól. Megemlítette. hog\ nz elhunyt fáradhatatlan harHOsa volt a magyar közoktatásnak s mint knltnrpolitikns. olvnn érdemeket szerzett, amewma lyek őrökké élnek § magyar knltorpolitíkáhae. Kolfhay Alajos tanügyi főtanácsos a polgári iskolák tankerületi főfelügyelője a szegedi tankernlet, dr. Fifbés Oszkár gimoázinfmi tanár a középfokú iskolák, Csernay Mátyás hódmezővásárhelyi elemi iskolai igazgató a tanítóság, Janzon Vilmos tanügyi tanácsos a katolikus középiskolai tanáregyesület, Koczkás Sándor polgári iskolai igazgató pedig a Cserkész-szövetség nevében búcsúzott az elhunyt tankerületi főigazgatótól, A búcsúszavak elhangzása után a koporsót a gynszkoesira tették s a belvárosi temetőbe kísérték. Itt dr. Csonka Mihály végezte el a gyászszertartást. Legszebb újévi ajándék magyar - torontáli oiiapli llh",eMrT,w' Domán szönvenház Kárásza 12. KARACSONY A MAGYAR SAJTÓBAN (A Deimagyaroir/ág munkatársától) A magyar Újságok karácsonyi szama hosszú idő óta a magyar gondolkozás, művelődés, közélet és politika ünnepi eseménye s egyúttal a magyar élet tükörképe is. Ezt a tradíciót évről-évre gondosan ápolják a magyar újságok és ezt a törekvést a magyar olvasóközönség is szeretettel fokozódó érdeklődéssel méltányolja, hiszen őérte, neki és vele együtt készül a magyar írásnak ez az ünnepi seregszemléje és reprezentatív felvonulása. AB idei karácsonyon a magyar sajtó igyekezett továbbra is ujabb teljesítménnyel eleget tenni a tradíció önkéntesen és öntudatosan vállalt parancsának, a felvonulás ismét esemény volt és ünnepi volt, de természetesen magán viselte a kényszerű idők követelte lapterjedelem korlátozás halárait Linnék ellenére is érdemes végigtekinteni a magyar sajtó ünnepi oldalain, hiszen rajtuk van a magyar élet lükörképc. A felvonulásból öntudatosan vette résrét a Délmagyaror. uaég is, lapuink karácsonyi száma a magyar hirlapirús egyik eseménye volt, ünnepi lapunkat mindenütt a legnagyobb érdeklődés és figyelem kísérte. "" . A MAGVAK NEMZET gazdag ünnepi számából kiemelkedett Szekfü Gyula történelmi erejű cikke a magyar sorskérdésről, egy pompás és érdekes irodalmi eseményt jelentő dokumentum: Csinszkának, Bonczn Bertának ismeretlen levelel Ady Endréről, valamint kiemelkedő fejenetet nyújt az erdélyi vámsokról rajzolt nagyvonalú helyzetkép. A MAGYARORSZÁG esti lapjában Szvatké Pá! állitolt fel mérleget líMO-rő^ Varga József miniszter nagy nyilatkozatot adott az ország gazdasági kérdéseiről. Féja Géza cikket közölt arról a látogatásról, amelyet Baseh Ferencnél, a német népcsoport vezérénél telt a Német Házban. w A REGGELI MAGYARORSZÁG Laky Dezső közellátási miniszter nagyfontosságú cikkéi közölte kilátásainkról és kötelességeinkről. Hangsúlyozza a miniszter, hogy egyáltalán nincs szó uj tisztviselői Var toborzásáról, bíznunk kell a köz. ellátás megszervezésének erkölcsi erőiben: abban, hojtv « lakosság gyorsan megszervezkedő fegytImezettségenek és komoly időkhöz méri megértésének meg lesz az eredménye. — Gróí Teleki Mihály földművelési miniszter »A földművelés: mesterség- eimen irt cikket a mezőgazdaság feladatairól. A NEMZETI ÚJSÁG ünnepi számát Tóth László karácsonyi cikke nyilolla meg, közli a lc$olc*oM> tmselcdci fel-Iá b KiMtt 1 PCnÖO. Kapható: Pick Szalámigyár és Tisza Lajos körút 83 szám alatt pJdrusiM imllidban » lap Mécs László legújabb költeményét, a magyar városok szemléjében igen érdekes az a cikk, amely beszámol arról, bogy a magyar gy ümölcstermelés nj tért hódit a bácskai feketeföldekcn és feltárja azt a fontos jelentőségű kérdést, amelyet a baja—szabadka—szegedi vasútvonal kérdése jelent. Rámutat arra, hogy hosszú évek óta eddig hiába sürgették az érdekeltségek és a vA rosok a nagyfontosságú vasútvonal megnyitását. A forgalom megnyitása most Jugoszláviának és Magyarországnak is elsőrendű komoly érdeke. Ezt a most Bajáról ismét megindított kérdést fel kell ismerniük az összes illetékes szegedi hatóságoknak és tényezőknek és együttesen kell megindítani a legszélesebbkörü mozgalmat, hiszen most a jugoszláv- -magyar barátság moffipecsétclcsckor nem lehet már akadálya a vonal elzárásának. Az UJ MAGYARSÁG névaláírás nélkül »**-gaI jelzett vezércikket közöl Nagykörösről. A lap munkatársa érdekes szemleuton járt Kozma. Miklós kormányzói biztossal a Kárpátalján és beszámol az építés eredményéről. Nem szerepel a lapban Rajniss Ferenc cikke. A KIS ÚJSÁG vezércikkét gróf Dessewffy Gyula irta, igen érdekes nyilatkozatot közöl a lap Keres Ztes-Fi seh er Ferenc belügyminisztertől. A miniszter megállapítja, hogy a modern állam legmagasabb szociálpolitikai célja a proletariátusnak, mint állapotnak megszüntetése Nyilatkozik a miniszter a nép- és családvédelmi alap céljáról, működéséről, a kormány egészségügyi politikájáról és a szociális nevelés szükségességéről. Cikksorozatot közöl a lap rzr.el a cim. mcl: ; Egyetlen vezért kívánunk a nép élére állítani: a tudást®. A PESTI HÍRLAP első oldala He rezeg Ferenc cikkével kezdődik, közli Márai Sándor. Zilahv Lajos. G u 1 ác s y Irén. Ileltai Jenő, Harsányi Zsolt. Pauíay F.rzsi, Szül lő Géza, Márkás László cikkeit a magyar írás ünnepi felvonulásán. Az TJ.TSAG karácsonyi -zárna az ifilö mult® jegyében áll. Ebben az ünnepi rovatban, amely nldalankint visszatérve, szinte a lap ünnepi attitűdjét hangolja ineg, az elrnuH száz év ragyogó magyar ideje szoborrá emelkedett alakjainak egy-egy fényes és karakterisztikus írását Foglalja össze, odatartja a gyorsan fejlődő jelen reflektorába. Felvonul itt Deák Ferenc. Jókai Mór, Széchenyi István, Kölcsey Ferenc, Mikszáth Kát ruán. Kossuth Lajos, Tisza tstváu, Arany János, Petőfi Sándor. Rákosi Yikior, Apponyi Albert, Kemény Zsigmond. Kiss József, Vajda János, Pro hászka Ottokár. Klebelsberg Kunó, Gárdonyi Géza, Tömörkény István és a nagy századforduló szellemi világának és közéletének többi ragyogó neve. A MAGYARSÁG találó rámutatással •zárszámadást® közül Ruszkay Jenőtől, de a lap legfényesebb eseménye az az ünnepi körbe-körbe, amelyei n lap egyik eddigi reprezentatív írója és költője: Marconnav Tibor körül produkált karácsonyi számában. A karácsonyi szám megfelelő előkelő tördeléssel közli Marconnav szltiházpolitikaí cikkét, novelláját, versét, sőt markáns portréját is. mindezeken felüt nedie a kot étkező első Hir!: •Mareonnay Tibornak, a Magyarság volt Belső munkatársának december 24-én kelt azonnali hatályú telmondús következtében lapunkkal minden kapcsolata megszűnt, mert a nevezett lapunk irányzatával szemben homlokegyenest ellenkező olyan kísérletet tett, amely miatt azonnali hatállyal e! kellett bocsájtanunk . . .< AB ELLENZÉK gyönyörű ünnepi száma Bánfíy Miklós vezércikkéve) kezdődik. Vásárhelyi János református püspök »Békesség és jóakarat® cimen irt cikket, megrázó cikkében idézi fel a lap küzdelmes 22 esztendejét és azt a napot, amikor szétrombolták a lap szerkesztőségét és kiadóhivatalát, drámai fényképek illusztrálják a vandál pusz« litást. Közli Tamási Aron, Spectálor Józan Miklós, Kós Károly cikkeit. A KELETI ÚJSÁG, Nyirő József lapja is kiemelkedő számmal szerepel. Gróf Bethlen György irta a bevezető cikket, nyilatkoznak az erdélyi élet kimagasló egyéniségei »Eddig nem mondhattuk el . . .« emlékezéssel a súlyos időkre. Egy csokrot nyújt át a lap az erdélyi irodalmi élet virágaiból. A NAGYVARAD, Hegedűs Nándor lapja, első oldalán Nadányi Zoltán cikkét közli Várad lelkéről, Biró György igen érdekes riportot irt Marj hl harcáról Károly királlyal, meleg hanga cikk foglalkozik Juhász Gyula verseivel, Marót Sándor Várad 32 esztendős török idejéről irt szép tanulmányt. Á SZAMOS, Figus Albert országgyűlési képviselő 72 éves lapja, igen érdekes és tartalmas iinnepi számot adott, amely felidézi :< magyarság életét a huszonkét éves rabság idején. A FELVIDÉKI ÚJSÁG, Puskás Jcnö lapja Madarász István püspök ünnepi cikkével kezdte karácsonyi lapját, a szociális nevelésről Csávossy Elemér S. J. irt nagyvonalú tanulmányt, a lap 'megszólaltatja Kassa szellemi és irodalmi életének kiválóságait. A MAROSVIDÉK, Saitos Gyula lapja, figy-elmet keltő cikket közöl a makói hagyma sorsáról cs megállapítja: valaminek történni kell, mert » makói hagynia jövőjét komoly veszedelem fenyegeti. A DEBKEEZEN igen érdekes eredeti riportot közöl érdekes fényképfelvételekkel arról az időről, amikor Horthy Miklós kormányzó urunk kisdiák volt Debrecenben. A FELSÖMAGYAR ORSZÁGI REGGELI HÍRLAP Zsedényi Béla vezércikkéi közli J Békesség e földön® címmel. A PÉCSI NAPLÓ vezércikkét Perr Viktor irta, cikkel szerepel a lapban Sásdi Sándor, Várkonyf Nándor, közli a pécsi költők verseit. A SZENTESI NAPLÓ karácsonyi számát vitéz Bonczos Miklós belügyi államtitkár vezeti be, akf • Az igazság isteni ereje megváltott bennünket® cimmeí irt ünnepi cikket 1940 karácsonyának értelméről. Szomorú sziwel tudatjuk, hogy forrón szereteti férjem, a legjobb apa. nagyapa cs rokon a szegedi Kenderionúgyar rl ny. iigyuezeiö igazgatója lolyó hó 2b-ikán csendesen el hunyt. A megboldogultai pénteken helyeztük örök nyugalomra. Szeged, 1940 december hó, . Csendes részoéiet kérünk. • •JL fii. '-v,