Délmagyarország, 1940. december (16. évfolyam, 274-290. szám)

1940-12-25 / 287. szám

• BELjfAROSIMOZi karácsonyi ajándék i A magyar filmgyártás legújabb produkciója! Magyarországon itt először, mindenkit, Buda­pestet is megelőzve. Ma premier! TOKAJI SZILAGYI—E1SEMANN nagysikerű víg ope­rettje filmen, • Rendezte: BÁNKY (VIKTOR X a Snöeipí szereposztás: Tarcstali Darázs Lidi Zsófi rd. SzeníOiseyi Hsta Babszy Devernyák ' Krajczár Jani Gergő Mókus Bácsi' Szakácsnő Katalin FEDAK SÁRI BOIIDY BELLA KEÉRY PANNI MIHÁLLYFYBÉLA PALÓCZY LÁSZLÓ ERDÉLYI MÍGI BILICSI TIVADAR FETHES FERENC BIHARY JÓZSEF GÁRDÁT LAJOS DAJBUKAT ILONA Az előadások fél 0, fél 5, tél 7, és fél 9 órakor A ma! előadás keretében vetítünk először újonnan beszerzett és a vetítési technika mai állása szerint a legmodernebb ZEISS­féle extra teljesítményű napfénytükörlám­pákkal, a legújabb gyöngytükör vászonra. Bámulatos, gyönyörű képet vetítünk! már most szeretettel meghívom önöket, a sze­zon legjobb vígjátékához! Heinz Rahmann a Hír BUNDACIPOK •19. T HAZICIFOK TELICIPÖK nagy választékban HA-HA nál KELEM £ N U T S » 12 » Z « M Magyar sorskérdés: az ifjúság Irta: Z1LAHY LAJOS Nem hivalkodás és csak a tényeket sze­retném' ezzel megállapítani, ha azt mon­dom, a húszas évek kezdetétől állandóan és behatóan foglalkoztam a magyar ifjú­ság nevelésének kérdésével. Számtalan cikket irtain, különböző Irányú egyesüle­tekben tartottam előadásokat, igyekeztem megvilágítani ennek a sorsdöntő jelentősé­gű magyar sorskérdésnek minden életbe­vágó fontosságú részletét. Volt idő, amikor az egymással szemben álló ifnjsági vezé­rek az én dolgozószobámban találkoztak és keresték a közös utat a megoldás felé. Sőt amikor a „Magyarország" szerkeszté­sét átvettem, a magyar irók bevonásával az összes fontosabb ifjúsági egyesületek vezetőit leültettük a zöld asztalhoz, hogy higgadtan és szenvedély nélkül megkeres­sük a közös munka lehetőségét. Ez 1934-ben történt. A politikai és világ­szemléleti, sőt vallási széttagoltság az egy­séges irány kialakulását már akkor is meg­gátolta. Azóta évek multak el és azóta a helyzet még inkább romlott, hiszen a po­litikai és társadalmi légkör azóta még in­kább izzóvá vált. Én magam egyesületi kérdésekkel, a dolognak ezzel az oldalá­val nem foglalkoztam és mialatt írótársaim a magyar népi ifjúság legfontosabb kérdé­sével, a népfőiskolák ügyével foglalkoz­tak, én a Kitűnőek Iskolája gondolatát hirdettem, amelynek végső célja, hogy a középosztályt és ezen keresztül az állam­vezetés fontosabb őrhelyeit népi erőkkel frissítse fel. Ezt a gondolatomat vitte és tisztázta tovább az Eötvös-kollegium nö­vendékeinek versenypályázata, amelyét éppen a „Híd" karácsonyi számában is­mertetünk. Nem mondok sokat, ha azt állítom, hogy Magyarország sorsa ezekben, a roppant mé­retű, viharos ritmusú törtértelmi időkben u mai magyar ifjúság lelki magatartásától és e lelkiség átütő erejétől függ. Az idő gyorsan repül és ezek a fiatalok benne vannak a dübörgő ritmusban és már itt vannak a kapuk előtt. És nézzük, voltaképpen mi a helyzet Magyarországon több, mint ezer különfé­le ifjúsági egyesület működik. Van olyan egyetemi hallgató, amelyik tizenöt egye­sületnek a tagja cs szogal.mas látogatója. Természetesen mind a tisenöt egyesület­ben más képet kap arról, hogy mit jeleni magyarnak lenni. Ez pedig a teljes szelle­mi zűrzavart jelenti.' Az élő magyar irodalomnak kétségkívül fontos és elsőrendű híradása, hogy ebben a zűrzavarban világosságot teremisen. A magyar irók roppant szellemi erőí'eszííéss folyik mostanában, hogy ennek a feladat® nak legjobb lelkiismeretié és tudása szerint megfeleljen. Hogy fog-e! sikerülni, ez nem; rajtunk múlik. A magyar irók és gondol­kozók minden készségüket, meggyőződé­süket és tudásukat felajánlják a sorsdón­íő feladatokhoz és szellemi erejük megfe­szítésével igyekeznek tisztázni és megvilá­gítani a magyarság sorskérdéseit, félreért­hetetlenül és világosan mégfogalmazni azt a hivatást, amit a magyarság szellemisége és hivatása jelent. Ha még arról a kézenfekvő kérdésről beszélünk, hogy mi volna ennek a megol­dásnak az iránya, csak azt felelhetem, hogy ennek a gondolatmenetnek nincs irá­nya, mert hiszen különösen a mai időkben, minden irány — politikai irányt jelent. Az irodalom pedig csak a tiszta eszmények megfogalmazására vállalkozhalik. KORZOBAN Karácsony mindkét napján fél 3, fél 5, fél 7 és fél 9 órakor: A legnagyobb magyar cigány élete, szerelmei, tündöklése és bukása. ÉLT! DALOLT! ELMENT! Dalai magyar szívből csendüllek fel és élni fognak, amíg magyar éli DANKÚ PISTA Irta: NAG Y MIHÁLY SÁNDOR, FŐSZEREPEKBEN: Jávor Pál Sínior Erisf ^ iiíMcs Marát* Közreműködik: Debreceni KISS LAJOS és zenekara, EUGEN STEPAT orosz balalajka zenekara

Next

/
Thumbnails
Contents