Délmagyarország, 1940. november (16. évfolyam, 250-273. szám)

1940-11-10 / 256. szám

600 EVES FRESKÓT FEDEZTEK FEL KISZOMBORBAN DECMAGYARORSZAG VASÁRNAP, 1910. NO7. 10 Páratlan román stilusu körkápolnát találtak a szentély mögött — Befalazott trecentó-freskókompozició restaurálását kezdték mes Kittonibur, november. (A Délmagj amrsi.ig munkatársától) Páratlan művészettörténeti értékű és magyar történeti jelentőségű restaurálási mun­kálatok folynak most a Szegedtől 25 km.-re fekvő Kiszombor községben. Az öreg plebánia-templom átépítési munkái alatt egészen véletlenül és vá­ratlanul ritka értékű leletre akadtak a templom elfalazott részében. A lelet nemcsak azt igazolja, hogy itt a Nagyalföld közepén, a Tisza—Maros szögletén már a XIII.—XIV. században tej'elt községi élet alakult ki, sőt a kulturfejlödés meg­közelítette az olasz vidékeknek az egész cinneri fej­lődésre kiható állomásait, de ezenfelül egészen egyedülálló művészettörténeti értéket reprezeu­táL Elrejtve és mélyen elfalazva az ősi kisfaiusi templom legbelső részében egészen nagyméretű, ötrészböl átló, a treeento korában készült freskóra akadtak, amely ugy stílusában, mint kivitelében, de épségében is teljesen egyedülálló a művészeti emlékekben és maradványokban oly szegény ma­gyar Alföldön. A hatszázénes téglák, a századok során egymásra került vakolatok megőrizték ezt az értékes magyar-treceuto emléket; a könnyű, illanó alföldi por és tovatűnő homok nem tudta eltemetni a magyar történeti időknek és a ke­resztény művészetnek ezt a sajátságos, ritka ér­tékű emlékét. Amint az első vcsö-nyomra előbukkantak a freskó-konipozició első okker-szinei, Kleitseb Mátyás, a község emelkedett gondolkozású és min­den művészetet pártoló esperes-plebánosa azon­nal a legszigorúbb gondosságot rendelte el a bon­tásnál, maga ellenőrizte és vezette a munkálato­kat és azonnal jelentést tett egyházi főhatóságá­nak, valamint a Műemlékek Országos Bizottságá­nak. Azóta szakértőbizottság vizsgálta uieg a hat­százéves műemléket és ma már nemcsak a freskó, dc az egész belső tcmplomrész a Műemlék Bizott­ság felügyelete alatt ált és hogy milyen fontos értéket jelent a felfedezés az egész magyar mű­vészettörténet számára, bizonyítja az is, hogy a bizottság elrendelte a saját költségén a teljes res­taurálási munkát. A befalazott körtemplom Az elmúlt tavasszal szükségessé vált a kis combon templom épületének megújítása. A mun­kálatok során meg kellett nagvonbitaui az egyik ablakot a szentély oltára mögötti iáiban. Meg­kezdődött a vakolat leverése és a íelsörétegék óvatos eltávolítása után sziues vakolauétegre akadtak. B a r t h Ferenc építész-iparművész meg­állapította, bogy a százados vakoiatrétegeü mö­gött ritka érdekességü festmény rejtőzik. A fres­kó felfedezése után Kleitsch plébános jeieutesere íierevich Tibor professzor szakértői bizottsá­got küldött ki, amely megállapította, hogy a mai szentély helyén egy a Xill. században épült kör­kápolnát falaztak be az elmúlt századok restau­rálásai alatt. A hatszázéves román stílusa nyo­mokat mutató falakra a trecento stílusában ké­szttették a most fölfedett nagy freskókonipoziciót. A kirendelt restaurátor-művész elé először az a feladat került, hogy rögzíteni kell a hatszázéves falat, meg kell őrizni a vakolatot és a falrésze­ket meg kellett tisztítani a századok alatt rátele­pült rétegektől. Ma már teljesen tisztán és világosan áll a freskófqlület, amely öt életnagyságú alak köré készült ismeretlen treccnto-müvész ecsetje nye­li áu. A templom »Historia Domus«-a szerint — amelyet Kleitsch csperes-plebános öriz tovább a •zázadokuak — a zombori templom az Árpádok idején épült, szabályos és művészettörténeti ér­tékű hatrészes kerek templomot építettek, amely magán viseli nemcsak a román karólyokat, de a centrális kupola alatt a gótikus bordazatokat is. Az árpádkori uörbápolna azt igazolja, hogy a Ti­sza Maros szögében már akkor fejlett községi és egyházi élet alakult ki, hirdetve a törzsökös ma­gyarság múltját és fejlődését a magyarnak őr­zött magyar földön. Az értékes körtemplom sok viszontagságon mehetett keresztül, ezt igazolják a freskón ta­lált gót-betűk, majd az egyik szentkép sörül ed­dig még meg nem fejtett török irásos sorok. A török időkben a barbár megszállók mecsetté vál­toztatták a templomot a bekarcolt török írás nyoujáh a nép még ma i§ »törék rpecsett-nek ne, veji az épületet, ezzel jelezve azt a bitét, hogy a török jelző a régiség maximumát fejezi kp. Biró Béla tanár részletesen megvizsgálta a falakat és észleleteit becses értékű tanulmányban dolgozta fel, megvilágítva ezzel a felfedezett mű­emlék minden rejtett értékét és ia'mitöségét. Meg- , állapítása szerint hasonló alaprajzú körkápoina nincs több Magyarországon, igy művészeti jelen­tősége még a szegedi Dóm-téren álló és a lebon­tott Szent Demeter-templom tornyai alól kikerült úgynevezett csonkatoronyénál — amelynek kikép­zett baptisteriumszerü szépsége elvitathatatlan — is jelentékenyebb. A sHistoria Donius* feljegyzé­sei szerint csak 1700-tól állanak rendelkezésre adatok. 17-40 körül — amikor elkezdték irni a His­tória Domus pergamenjeit — kis fatemplom ál­lott a régi román ablakos körszcntélv kőrüL Nyers és romboló barbárok elvágták a százados kecses ivbordákat, a fatemplom elkorhadása után egé­szen 1910-ig barokktemplom került a ritka és be­cses műemlék köré. majd amikor annak falai re­pedezni kezdtek, ezt is ujjá kellett alakítani. Veronika kendője és Szent Mark Amikor szabaddá tették az elfalazott fülkéket, előtűnt a freskókompóáció ót része. Ezeknek res­taurálása és megfejtése éppen ezekben a napok­ban folyik Nikássy Lajos, a kitűnő restaurátor vezetésével. A cél az: meghagyni mindent a n aga eredeti teljességében, megőrizni a trecento ele­meit és semmit sem hamisítani, niég akkor sem, ha ez esetleg a teljesség kárára is volna. Jobb és értékesebb egy eredeti torzó, mint egy — teljes hamisítvány. Az eddigi munkálatok során sikerült majdnem teljesen kibontani és tisztázni az első fülke Vero­nika képét. A maga eredeti színében sikerült meg­rí enteni a főalakot, mig a rajz megfejtett közép­ső része Nikássy Lajos munkája nyomán meg­mutatja Krisztus arcának és Veronika kendőjé­nek szinte impresszinisztikus ívelésű konturjatt. A második freskórész glóriás szent nő alakját mutatja, kilétét még nem sikerült megállapítani. A harmadik alak pirosruhás álló női szent képét mutatja, valószínűleg a trecento késői művésze Mária Magdolnát akarta ábrázolni, amit igazol ás megerősít a női alak kezében lévő olajtartó edény is. — Jobbra innen a kompozíció másik felében két nöi alakot sikerült a vakolat rétegek alól előhívni, ír ig a negyedik fülkében valószínű* leg Szent Anna áll Biró Béla megállapítása sze­rint ölében két gyermekkel: kis Máriával és Jé­zussal. A sorozatot az ötödik kép zárja be, ha­j talmas férfi szent baljában íróvesszőt tart, jobb­I jávai gótbetüs szövegre mutat, valószínűleg Máié evangélistát ábrázolta a művész­A freskó uralkodó szine az okker, rajta a M­borba hajtó vörös és a tompább vöröses barna. Szignálásnak sehol sincs nyoma, a művész kilé­tét majd niég ezután kell felfednie a mütörtené­Vagy a leves ~ vagy a TeVélf Két munkára egy időben csak a Tungsram Krypton lámpa képes: lobban is világít -r kevesebbet is fogyaszt-

Next

/
Thumbnails
Contents