Délmagyarország, 1940. november (16. évfolyam, 250-273. szám)

1940-11-10 / 256. szám

600 EVES FRESKÓT FEDEZTEK FEL KISZOMBORBAN DECMAGYARORSZAG VASÁRNAP, 1910. NO7. 10 Páratlan román stilusu körkápolnát találtak a szentély mögött — Befalazott trecentó-freskókompozició restaurálását kezdték mes Kittonibur, november. (A Délmagj amrsi.ig munkatársától) Páratlan művészettörténeti értékű és magyar történeti jelentőségű restaurálási munkálatok folynak most a Szegedtől 25 km.-re fekvő Kiszombor községben. Az öreg plebánia-templom átépítési munkái alatt egészen véletlenül és váratlanul ritka értékű leletre akadtak a templom elfalazott részében. A lelet nemcsak azt igazolja, hogy itt a Nagyalföld közepén, a Tisza—Maros szögletén már a XIII.—XIV. században tej'elt községi élet alakult ki, sőt a kulturfejlödés megközelítette az olasz vidékeknek az egész cinneri fejlődésre kiható állomásait, de ezenfelül egészen egyedülálló művészettörténeti értéket reprezeutáL Elrejtve és mélyen elfalazva az ősi kisfaiusi templom legbelső részében egészen nagyméretű, ötrészböl átló, a treeento korában készült freskóra akadtak, amely ugy stílusában, mint kivitelében, de épségében is teljesen egyedülálló a művészeti emlékekben és maradványokban oly szegény magyar Alföldön. A hatszázénes téglák, a századok során egymásra került vakolatok megőrizték ezt az értékes magyar-treceuto emléket; a könnyű, illanó alföldi por és tovatűnő homok nem tudta eltemetni a magyar történeti időknek és a keresztény művészetnek ezt a sajátságos, ritka értékű emlékét. Amint az első vcsö-nyomra előbukkantak a freskó-konipozició első okker-szinei, Kleitseb Mátyás, a község emelkedett gondolkozású és minden művészetet pártoló esperes-plebánosa azonnal a legszigorúbb gondosságot rendelte el a bontásnál, maga ellenőrizte és vezette a munkálatokat és azonnal jelentést tett egyházi főhatóságának, valamint a Műemlékek Országos Bizottságának. Azóta szakértőbizottság vizsgálta uieg a hatszázéves műemléket és ma már nemcsak a freskó, dc az egész belső tcmplomrész a Műemlék Bizottság felügyelete alatt ált és hogy milyen fontos értéket jelent a felfedezés az egész magyar művészettörténet számára, bizonyítja az is, hogy a bizottság elrendelte a saját költségén a teljes restaurálási munkát. A befalazott körtemplom Az elmúlt tavasszal szükségessé vált a kis combon templom épületének megújítása. A munkálatok során meg kellett nagvonbitaui az egyik ablakot a szentély oltára mögötti iáiban. Megkezdődött a vakolat leverése és a íelsörétegék óvatos eltávolítása után sziues vakolauétegre akadtak. B a r t h Ferenc építész-iparművész megállapította, bogy a százados vakoiatrétegeü mögött ritka érdekességü festmény rejtőzik. A freskó felfedezése után Kleitsch plébános jeieutesere íierevich Tibor professzor szakértői bizottságot küldött ki, amely megállapította, hogy a mai szentély helyén egy a Xill. században épült körkápolnát falaztak be az elmúlt századok restaurálásai alatt. A hatszázéves román stílusa nyomokat mutató falakra a trecento stílusában készttették a most fölfedett nagy freskókonipoziciót. A kirendelt restaurátor-művész elé először az a feladat került, hogy rögzíteni kell a hatszázéves falat, meg kell őrizni a vakolatot és a falrészeket meg kellett tisztítani a századok alatt rátelepült rétegektől. Ma már teljesen tisztán és világosan áll a freskófqlület, amely öt életnagyságú alak köré készült ismeretlen treccnto-müvész ecsetje nyeli áu. A templom »Historia Domus«-a szerint — amelyet Kleitsch csperes-plebános öriz tovább a •zázadokuak — a zombori templom az Árpádok idején épült, szabályos és művészettörténeti értékű hatrészes kerek templomot építettek, amely magán viseli nemcsak a román karólyokat, de a centrális kupola alatt a gótikus bordazatokat is. Az árpádkori uörbápolna azt igazolja, hogy a Tisza Maros szögében már akkor fejlett községi és egyházi élet alakult ki, hirdetve a törzsökös magyarság múltját és fejlődését a magyarnak őrzött magyar földön. Az értékes körtemplom sok viszontagságon mehetett keresztül, ezt igazolják a freskón talált gót-betűk, majd az egyik szentkép sörül eddig még meg nem fejtett török irásos sorok. A török időkben a barbár megszállók mecsetté változtatták a templomot a bekarcolt török írás nyoujáh a nép még ma i§ »törék rpecsett-nek ne, veji az épületet, ezzel jelezve azt a bitét, hogy a török jelző a régiség maximumát fejezi kp. Biró Béla tanár részletesen megvizsgálta a falakat és észleleteit becses értékű tanulmányban dolgozta fel, megvilágítva ezzel a felfedezett műemlék minden rejtett értékét és ia'mitöségét. Meg- , állapítása szerint hasonló alaprajzú körkápoina nincs több Magyarországon, igy művészeti jelentősége még a szegedi Dóm-téren álló és a lebontott Szent Demeter-templom tornyai alól kikerült úgynevezett csonkatoronyénál — amelynek kiképzett baptisteriumszerü szépsége elvitathatatlan — is jelentékenyebb. A sHistoria Donius* feljegyzései szerint csak 1700-tól állanak rendelkezésre adatok. 17-40 körül — amikor elkezdték irni a História Domus pergamenjeit — kis fatemplom állott a régi román ablakos körszcntélv kőrüL Nyers és romboló barbárok elvágták a százados kecses ivbordákat, a fatemplom elkorhadása után egészen 1910-ig barokktemplom került a ritka és becses műemlék köré. majd amikor annak falai repedezni kezdtek, ezt is ujjá kellett alakítani. Veronika kendője és Szent Mark Amikor szabaddá tették az elfalazott fülkéket, előtűnt a freskókompóáció ót része. Ezeknek restaurálása és megfejtése éppen ezekben a napokban folyik Nikássy Lajos, a kitűnő restaurátor vezetésével. A cél az: meghagyni mindent a n aga eredeti teljességében, megőrizni a trecento elemeit és semmit sem hamisítani, niég akkor sem, ha ez esetleg a teljesség kárára is volna. Jobb és értékesebb egy eredeti torzó, mint egy — teljes hamisítvány. Az eddigi munkálatok során sikerült majdnem teljesen kibontani és tisztázni az első fülke Veronika képét. A maga eredeti színében sikerült megrí enteni a főalakot, mig a rajz megfejtett középső része Nikássy Lajos munkája nyomán megmutatja Krisztus arcának és Veronika kendőjének szinte impresszinisztikus ívelésű konturjatt. A második freskórész glóriás szent nő alakját mutatja, kilétét még nem sikerült megállapítani. A harmadik alak pirosruhás álló női szent képét mutatja, valószínűleg a trecento késői művésze Mária Magdolnát akarta ábrázolni, amit igazol ás megerősít a női alak kezében lévő olajtartó edény is. — Jobbra innen a kompozíció másik felében két nöi alakot sikerült a vakolat rétegek alól előhívni, ír ig a negyedik fülkében valószínű* leg Szent Anna áll Biró Béla megállapítása szerint ölében két gyermekkel: kis Máriával és Jézussal. A sorozatot az ötödik kép zárja be, haj talmas férfi szent baljában íróvesszőt tart, jobbI jávai gótbetüs szövegre mutat, valószínűleg Máié evangélistát ábrázolta a művészA freskó uralkodó szine az okker, rajta a Mborba hajtó vörös és a tompább vöröses barna. Szignálásnak sehol sincs nyoma, a művész kilétét majd niég ezután kell felfednie a mütörtenéVagy a leves ~ vagy a TeVélf Két munkára egy időben csak a Tungsram Krypton lámpa képes: lobban is világít -r kevesebbet is fogyaszt-