Délmagyarország, 1940. november (16. évfolyam, 250-273. szám)
1940-11-10 / 256. szám
Világhírű, DüRKOPP férfi és női KERÉKPÁROK Világmárkás FACTOR, ^Portable és SlandardIROGEPEK Legújabb típusú vezérképviselet raúiúkeszuietíeh állandóan raktáron. Rádióiavitás MARKOVICS SZILÁRD feíKfSS'S.-. szöknek, ha majd a restaurálási munka befejeződik. Mindenesetre a művész korát messze méghaIn dó tudással és technika vul készültek a freskók, tehát elsőrendű miivész dolgozhatot a körkápolnában, bár n ég az is megfejtésre vár, miképpen kerülhetett ide a messzi magyar alföld homokjára egy esetleg olasz trecento-müvész. vagy éppen magyar festő ismeretlen munkájáról van szó. Községek helyén puszták A lelet értéke kétszeresen is becses és jelentős, hiszen egy teljességében megmaradt ái pádkori emlékről van szó olyuu vidéken, aho| mm-s hasonlóra peldu, de bizonyítja azi is, hogy a Tisza—Maros melléke az Árpádok kurabuu jelentős kuiturvidék volt, ahol u inden bizonnyal község község mellett vonult. de a török időkben legnagyobb része elpusztult, nyilván sok jelentős közösséget felperzsellek. Ma már csak egyes puszták cs majorok emlékeztetnek erre a fejlődésre és pusztulásra. Ilyen nyomokra mutatnak Biró tanár következtetései szerint Ladány, Bedén} szeg, Kopdncs, Bőkén}-puszta nevei, ahol ina u ar csak majorok élnek. Az kétségtelen, hogy az Alföld mindig eihanyagolt és mostohagyerek volt a művészi kutatások terén, ma azonban ntár kétségtelen, hogy fontos magyar érdek ezeknek a könnyű homokon megmaradt ősi magyar emlékeknek feltárása cs megfejtése, sok százados hiányokat kell most majd pótolni. A munka és a kutatás sajnos ma még sok nehézségbe ütközik, hiszen ezt az értékes szögletet. a kincses toroutáli föld nagyobbik részét-ma még elvágja és elzárja a trianoni halár, amelv. ma még vastagabb és clncniitóbb homokkal zárja el cs falazza be a tnagyar sugarak elöl. Hiszen ill a szomszédban, közvetlen Kiszornbor határában, alig 5—6 kilométerre űsisanád már a megmaradt halárbilincsen túlra esik és zuhan be a recsegő sorompók ncmaságába. A restaurálás Ezekben a nyirkos, hamar sötétedő őszvégi napokban Nikássy Lajos, a Mücn lékek Országos Bizottságának kiküldött restaurátormüvésze hatalmas villanyfény mellett. ,magas állványokon végzi a legmodernebb művészekkel a restaurálás igen nehéz munkájút. Először a hatszázéves hoszszukas téglákat cs fulkötö köveket kellett megkötni, az elmállott anyagot megerősíteni. Lz a munka orvosi műszerrel, vékony, hosszú csövei megtoldott pruvaaüzal történik, apró mélyedést nyit a fal fontos részébe és fecskcndczéssel, szabályos »fal-orvosi« murikával viszi be az uj kötőanyagot, amelynek ujabb századokra kell meg. őrizni ezt a hatszázéves körkápolnát! Nikássy, aki a hercegprin ási múzeum restaurátora, most szinte uj módszerrel iskolapéldára törekszik az ilyen körülményes restaurálások terén. A vezető elv az, hogy meg kell őrizni a végletes határig az eredeti szilieket és formákat és csak kiegészíteni szabad az eredeti vonalban azokat a részekel. ahol erre szükség lenne. Természetesen két fontos érdeket is szolgálnia kell a restaurátornak. Az egyház magálolérlelödöen arra törekszik — hiszen ma is élő templomrészről van szó. ahol a hivők napról-napra megjelennek az Ur színe előtt —, hogy a feliárt ősi falfestmény illúziót és áhítatot kellő benyomástmutassou mindenki számára érthetően, mig a művészettörténész törekvése en ellett a/ is. hogy semmit sem szabad meghamisítani. Így e két szempontot szerencsésen összehangolva Nikássy t.ajos rajzban csuk a hiányzó részeket egészíti ki és a hiányzó részeket egy zöldesszürke tónusban éppen csak födi Ezzel az eljárással, az úgynevezett veronai zöld föld alkalmazásával azt az IIluziút éri el. mintha meglenne a freskó régies teljes összhangja. Egészen apró megmaradt részekből és előhívóit vonaldarabokból hiányzó részeket nllitult össze, felvázolta a valószínű kontúrt és igy sikerült a maguk teljességükben előhívni az elfödött, eltemetett alakokat és rajzrészleteket Ha a munka rövidesen elkészül, a «sonkaországnak kétségtelenül egyik legrégibb és legbecsesebb, egyedülálló műemlékét sikerült megmenteni és föltárni, egyben megőrizni a jövő századokra. Ezzel rendkívüli ériekkel gazdagodik a magyar műtörténelem, megnyitva egy egészen uj fejezetet. Kiszombor hívői, népe a legnagyobb és áhítatos figyelemmel, várakozással néz "a restaurálási munka és majd a belső szentély felszabadítása elé. A közelmúlt napokban megszemlélte a munkát és a fölfedett eriékeket Glattfelder Gyu'a megyéspüspök és a legteljesebb elismerését fejezte ki Kleitseb esperes-pfebánosnak, valamint a munka eddigi eredményei és művészi gondossága iránt. A zombori hivők csöndes áhítattal tekintenek a falak rejtekéből fölmerülő sokszázados emlékek felé, amelyeket most fejlenek meg az egyházi és a magyar művészettörténetem részére a niüvészkczck. Megragadó élmény, látni, mint születik egy marostívliéki alföldi faluban a magyar műtörténelem egyik legszebb emléke, _ marosinenti magyarok a trecento szentjei és halovány színei elölt kérnek az Úrtól békét és nyugalmat. Ver György Párisi Nagy llruház Rt. Szeged ÍCsekonics és Kiss-utca sarok ÉLELMISZEREK Ilársfatea 2 deka —18 Szárított gomba 1 deka —.20 Tortalap -1 drb _22 Ssülopor 3 levél .21 Torta-virág 6 drb _.21 Mézes csók 10 deKa _2ö Susogó drazsé 10 deka —.28 Rum, vagy likőr esscncia 1 meg —,2»3 Gyümölcs drazsé 10 deka —.32 Mentből drazsé 10 deka —.32 Krémpor l csomag 75(3 Pörkölt mogyoró 10 deka —.38 Katalin drazsé 10 deka —42 Mogyoróbél 10 deka .-.lb Dióbél 10 deka -.47 Góliát kávépótló V* kg-os csomag —.49 Szardella paszta 1 tubus —51 .Maláta kávé 1 kg —ö2 Cukrozott mogyorós caeaó V* kg —.98 Pisztráng 1/5-ös doboz f 1.12 Oroszhal 1 literes üveg (üvegbetét —.22) P 1.18 Szardínia 1/5-ös doboz P l.b2 <ilmr 1 ó á r u szolid árat fiflveime* kiszólnál si kisérje figyelemme* hirdetéseinket Autóbeálló több autó részére kiadó. Érdeklődni lehet Szeged. Vadasz-utca 9. szám. Alkalmi költők Köztudomású, hogy Flaubcrt-nek valóságos fiizkai fájdalmat okozott az írás. Följegyezték rcla, hogy egy-egy regényrészlet befejezcie után görcsökben fetrengett a földön. Balsac csak fehér dominikánus-csuhában tudott az íróasztal e'é ülni s tudjuk azt is, hogy Schiller Frigyes akkor irla legszebb verseit, ha Íróasztalának kihúzott fiókjában egy rothadt alma feküdt. Kosztolányi Dezső a töltőtollak és a szines tinták megszállottja volt: zsebében csaknem' uiindig tucatnyi toll zörgött s Íróasztalán sorbaD álltak a tintásüvegek, írói /bogarak* ezek, amelyek szorosan hoz* zátartoztak az Író emberi életéhez, hangulatához, müveihez. Sajnos nemcsak az íróknak varinak >emb"rl bogarai*. Megállapított tény, hogy a századfordulóig fokozatosan szaporodott az olvasók száma; a századfordulóban pedig megkezdődött írók számának egyre gyorsabb növekedése. Ennek irodalmi szempontból semmi hátránya nincs, mert az irodalmi érték kiválasztódása önmagától, minden külső kényszerítő hatástól függetlenül, bekövetkezik. Nem kell hozzá egyéb, csak olyan kor, amely szabadon ítél az irók és müvek felett. Dc egyszerre irodalmi veszéllyé válik, lv| olyan korban tesznek az olvasókból irók, amelyben számtalan megkötöttség, jelszavak és fölkapott fogalmak ereje bat és irányit, llven korban a feltűnési vágy, a gyors érvényesülési akarat lepi el az embert ugy, mint clsüllvcdt követ aD iszap. Roland Dc rget és, híres trancia újságíró szepiró fiatal korában mesteri riportot irt arról, hogy nincs riporttéma. A főszerkesztő naponta kínozza riporterét és nem tud írni, mert az env berek egyszerűen nem mondják el senkinek mi a panaszuk, mit szeretnének, vagy milyen /közéleti huncutságra* jöttek rá. Arra kérte az olvasókat, hogy küldjék bc a szerkesztőségbe minden kívánságukat, irják meg levélben, bogy miről irjon a riporter. Napok alatt annyi levetet kapott, hogy évekig elélt a tartalmukból, mint riporter. Yqjt már riporltéma és Roland Pcrgeles a legjobb párisi riporter tett. Egv naport azonban nem ért rá földolgozni egy levelet s a! panaszt ugy adta te a nyomdába, ahogyan az olvasó beküldte. És másnaptól kezdve azzal a záradékkal kapta az olvasók táborából a tevéteket: hogv semmit ue változtasson az /irásmüvön*, mert utóvégre aki valamit tud, az már számithat bizonvos sikerre . . . Roland Dergelés dühödten hagyta abba a játékot: lehetetlen voll megbirkóznia az olvasók irói ambícióival. Ez a jelenség ismétlődik most meg naponta minden szerkesztőségben. A napi események konjunkturális állapotot teremtenek bizonyos vonatkozásokban s ennek a konjunktúrának irodalmi s általában művészeti téren való kihasználása íötörekvése tett fiatalnak és élenicdcttnek egyaránt. Ilangsulvozzuk — nehogy vád érjen bennünket —, minden örvendetes történelmi esemény szélesebb horizontokon bontja ki hatását S igy fokozottabb, sokirányubb az öröm megnyitats kozása is. Megfigyelhető, hogy aki eddig csak mint távoli vidék illatát szagolgatta a költészetet, az most. Erdély visszatérése alkalmából tötborzolódott Irodalmi lelkülettel ront neki a rímek birodalmának és ontja, ontja magából aa Erdély-verseket, Erdély.tndulókat. Konjunkturális állapotot lát, érvényesülési lehetőséget neszel legalább olvan mértékben, hogv nyomtatásban lássa feketedni valamilyen nitt alatt a nevet. Pa az Islen szerelmére: Baudelaire írhatott a döclött patkányról csodálatos szépségű verset, viszont a lesszebb eseményről is lehet irni rettenetes, ijesztő müvet. A riinelés még nem költészet, a szavak összecsengése még nem jelenti azt, hogv a szavaknak érlclire és értéke van. 20—30 dekánvi költemények futnak be tízesével a szerkesztőségek Íróasztalára azzal, hogy írója reméli a közlést, tekintette! a niü hazafias jellegére, Gyulai, aki azt irta, hogy /addig nem lesz nálunk irodalom, mig nem rcceuzcáltalnak az irók*, talán tettlegességre is vetemedett volna, ha ilyen leveleket és ilvcn verseket küldött volna neki valaki, nert elvük volt: a hazafiság még nem irodalom, a lelkesedés még nem művészet. A pillanatnyi érvényesülés, a gyorsan jövő és gyorsa kihasználható siker jegyében születnek iiicg homályos gondolatok n élvén azok a napvilágot nem látott versek, cikkek, amelyek a konjunktura gyermekei. Nem vitatjuk cl tőlük a lelkesedést. dc nem adjuk meg nekik azt, amire szánták, amiért vilügrahozlák őket: az értéket, az értékelést. Tartozunk ezzel a kijelentéssel mindenkinek, akit illet és tartozunk önmagunknak is. mert a sértett költői büszkeség csak vádaskodni képes, Ítélni, megítélni, mérlegelni nem. Pedig, mint Zilahy Lajos irondla a napokban: bixátet nélkül nincs irodalom, nincs állam, nincs család, nincs élet ... (m.J