Délmagyarország, 1940. november (16. évfolyam, 250-273. szám)

1940-11-30 / 273. szám

Megelevenedik a Tündérkert a Kégi erdélyi lakodalom színpadán 4 D£EMXG7XR0RSZÁG • SZOMBAT, 101P. NOY EMBER SO. FERENC JÓZSEF KESERŰVÍZ feli előteremtenie a VökLön visszafizetéséhez szükséges összeget. 6. A vácim meg i» indította a füldeladási akciót. 7. Az akció során Bsalódott •zámításaiban, mert sokkal több földet kellene eladnia, mint eredetileg szándékában volt. Ezeknek a megállapításoknak" utolsó pontja Játszik talán szerepet abban a fordulatban, avnely a földügybon most bekövetkezett Az történt, bogy I'álfy polgármester minden bi­ágnnyal errevonatkozó tanács alapján egy ad hoú bizottságot hívott össze a mult héten. A bi­sotlságTiak azt az előterjesztést tette, hogy ha­tározza el a bizottság, hogy o város nem ad el földet. Az ad hoo bizottság ilyen értelemben is döntött; vagyis a földcladás tervét elve­tette. Az ad h?T<3 bizottságnak összehívása, tény­kedése és döntése az előbbi megállapítások fitán most kérdések felvetődését vonja maga Rtán. A kérdések a következők; 1. Ha a város nem ad el földet, akkor mi lesz azzal a számsserint 200 tanyai ajánlatte­vővel, ald ennek a földeladásnak során kívánt örökáron földhöz jutni és ebből a Célból min­denét pénzzé tette, 'csakhogy a vételárat a vá­rosnak kifizethesse? 2, Mit Csinál majd a város akkor, ha emiatt a kártérítési pörök légiója indul meg majd el­lene az ajánlattévő bérlök részéről? 9. Tudja-e azt a város, hogy a gázgyári köl­tsön visszafizetésének összegét teljes egészé­ben fedezi például a város tulajdonát képező 509 holdas Szil vesztet-major? L Ha tudja, akkor miért nem adja el a Szil­veszlet-majorl? Ha már nem tekinti a bérelt '•földjüket megvásárolni szándékozó kisbérfők érdekeit, akkor miért nem oldja meg a kérdést, úgy, hogy parcelláztatja a Szilveszter-majort 'és igy adja el a bérlőknekt 5. Mi, vagy ki as akadálya annálc, hogy a Szilveszter-major eladásra kerüljön? 6. na mégis eladásra kerül, akkor mik azok tts eladási, illetve„ vételi feltételek, amelyek nem teszik lehetővé, hogy az eladási árból ki lehessen fizetni a gázgyári kölcsönt? Az ügyhöz még csak annyi a hozzáfűzni-. falónk, hogy ma, amiko£ nemzeti érdek a kis­egzisztenciák tcrcmlé8e, amikor legnagyobb azükség van a föld parcellázására, akkor leho­tetlen az, högy a város hatalmas latifundiu­mokat tartson fenn olyan esetben, amikor at­kalom kínálkozik a kisbérlöket állandó föld­höz és állandó otthonhoz juttatni. Az ügy az ad hod bizottság döntésével még valószínűleg bem ért véget: a város minden döntés ellenére valószínűleg mégis 'csak tárgyalásokba bo­csátkozik az ajánlattevő bérlökkel, mert a köl­csönt ,vissza kell fizetnie. Ha van a kölcsönre tnás fedezet, akkor halassza cl a város a föld­eladást olyan időre, amelyet megfelelőbbnek tart, do ne űzzön játékot 200 bérlővel. Megfe­lelő megállapodásokkal el lehet érni azt, hogy kevesebb földet lelVssen eladni a városnak a visszafizetéshez szükséges összegért. Ez már a technikai lebonyolítás körébe tartozik. Emiatt azönban az elv nem szenvedhet vere­ségei: az az elv, amely minit több kisembernek juttat földet, úgy, hogy a Speyet.-kölcsön föld­fedezete se szenvedjen nagyobb hiányt. elötfc befejezzük, tegyük fel azt az utolsó Kér­dett: Van tán a városnak pénze arra, hogy a kölésöut vissza tudja fizetni a kellő időben{ Ha van, akkor no balogéra a visszafize­tést, ha nincs, akkor ne halogassa a földel­•afcrí... (.é Délmag)arország munkatársától) A kclszáa cv ciölli Erdély pompazatos lüudérkcrljc elevene­dik. nicg a Városi Szinház színpadán kedden, de­cember 3-án, este 8 órakor. Erdély mindenkor a magyar népszokások s a csodálatosan szép ma­gyar viseletek igazi otthona volt. Az erdélyi lelek szines, költői fantáziája a népszokások illatos vadrózsáit bontotta ki az áldott, történelmi emlé­kekkel megszentelt székely föJdun, a jó Isten szomszédságában; fent, a tiszta, tzinlc elérhetet­len havasi legelőkön ... Az élet valamennyi állo­mását a népszokások koszorúja övezte; születés, menyegző és halál egyaránt felgyújtotta a néplé­lek fanláziáját s költői, ünnepi szokások fonódtak a szertartások köré. .Valamennyi ünnepi szertartás közül legszebb cs az erdélyi népszokások fényéhen a legvarázs­latosabb * regi erdélyi lakodalom. (Jsciigő-bongó rimekbe ötvözött jókjvánságok, nz ezer megpró­báltatás ellenére mindig derűs maradt erdélyi ke­dély apró megnyilvánulásai színezik a menyegző édes ünnepét s a dalok pattogó, gyönyörűséges magyar táncok teszik egy életre felejthetetlenné. Ez az eredeti, magyar lündérkerthez hasonlatos erdélyi lakodalom elevenedik meg Szegeden a MANSz és a Pusztaszeri Arpád-Egycsület rende­zésében. Lássuk csak a meghívóját: Lakodalmi invitáló levél /Nagyságtoknak, Kegyelmeteknek, mint nekem becsülettel való jóakaró Uraimnak, Asszonyiranak, Istentől kivánsági szerint való jókat, jó egészsé­gei, hosszú életet kívánok megadatni kedveseivel egyetemben. Istennek ő szent felségének bölcs let­czése, a keresztyén Anyaszentegyháznak jó rend­tartása szörzé a házasság béli szent szövetséget. Az én kedves fiain is borosjeuei Gróff Székely Adám iedzettc volt el az elmúlt napokban jöveu­döbeli szent házasságnak rendire, a keresztyének­nek dicséretes szokásuk szerént tekintetes ds nagy­ságos losonczi Gróff Cánffy György gubernátor uram és gróff Bethlen Klára asszonyom szerel­metes lányát, gróff Bánffy Anna kisasszonyt. Kik­nek lakodalmaknak ideje s helye rendelete ez Je­lenvaló esztendőben február 18-ik napjára a gyu­lai várban, Melyre nézve Nagyságtokat, Kegyel­meteket, mint jó akaró uraimat, asszonyimat ké­rem szeretettel, fáradságlokat iic szánja s a meg­irt napra s helyre eljönni ne nehezteljen, hogy a Nagtok, Kegtck böcsületes tckintetivel és jelen lé­tével fiamnak és jóakarói uraimnak, atyámfiainak egybe-gyülckczete népesüljön. Mely Nagtok, Krg­tek jóakaralját engedje Isten minden örvendetes alkalmatossággal megszolgálnunk. Tartsa meg Is­ten és éltesse Nagtokat, Kcgtekct sokáig jó egész. sc,rbcn. "Kell Kolozsvárott, die 18. Januarii A. D. 1702. Nagtoknak, Kegteknck böcsüleltcl szolgál, mig él: Gróff Székely Adám., Mintha az idő harciszekcrc delizsánsszá vál­tozna át cs visszagördülne velünk 'ÁM) esztendőt... Gróf Bánffy György gubernátor uram 6zépségcs leánya: Anikó és Székely Adám, az ifjú gróf lako­dalmát tartja. A gyalui havasok csillogása szol­gáltatja a hálteret: a menyegző színhelye a gya­lui várkastély. Ide sereglenek Erdély minden ré­széből nemesek és köznemesek, vitéz férfiak, büsz­ke erdélyi nagyasszonyok és bájos, havasi virág-, szálak . í . A lakodalom hét országra szóló, me­sébe illő erdélyi esküvő volt. Apor Péter »Meta* morphosis Transsylvania** cimü munkájában iit róla; ezeknek az adatoknak s más forrásmunkák­nak felhasználásával örökítette meg a *Régi er­délyi lakodalmat* S z á d c c z k y-K a r d o s Lajos az Erdélyi Közművelődési Egyesület fényes jel­mezbálja" alkalmából 1fJDl-ben, csaknem negyven esztendővel ezelőtt. Szádcczky /mozgó és beszélő élőképei* akart alkotni a megunt élőképek helyett és feltámasztotta a 200 év elöiti Erdélyt történel­mi szokásaival, az ősök legendássá ncmesüjt alakjainak uj életre keltésével. Erdélyi lakodalom Szegeden 20 évvel ezelőtt Most Szegeden kel nj éleire ez a régi erdélyi lakodalom, több mint száz szereplővel és olyan kiállításban, amelyről hosszú időn át beszélnek majd a társaságokban, [lelek óta folynak már a próbák a -Régi erdélyi lakodalom* történelmi já­tékából. Minden délután vidáman csevegő hölgyek cs urak csoportja tűnik ej a Baross gimnázium kapuján át és benepcsül a gimnázium tágas tor­naterme. Elegáns liszté^ -i-r közöttük néhány rr.a­gasrgngu katonatiszt u legjobb társaság íisi, ^ssznuyfi és leanyai tal^ikozsak itt a próbák-m es Tibsnvi Vilmos rendezői iránvitása mei'rais a késő esti órákig mondják az édes, regiéi r íg» urasokat, járják a menyasszony táncot, palotást M lakodalmas magyart. | Az előkészületek lelke Széchenyi Istvánná, dr. Széchenyi kormánybiztos felesége, akinek ke* zeben fut össze az előadás technikai összeállításá­nak ezer szála. De ott vau a próbákon id. Daia ner Jánosné is, a Pusztaszeri Arpád-Egyesülat részéi öl, aki már idestova husz esztendővel ez­előtt megrendezte Szegeden a »Régi erdélyi lako­dalmat*. Erről beszel a próba szünetében: ; Tizenkilenc évvel ezelőtt hoztuk szinre Sze­geden először az JirdcJyi lakodalmat. Páratlan si­kere volt, meg is kellett ismételnünk. A jegyeket valósággal elkapkodták a jelen volt mindenki » színházban, aki az akkori uritársaságokban csak megfordult. A főbb szerepeket akkor BcrzenrzcJ] Domokos, idősb hass János, Hunyadi-Vas Ger­gely, dr. Balázs Sándor, Szuklír József alakítot­ták. A vőlegény az cn János fiaru volt, a menjasz­sarony Győry Margit. Bizony, nehéz munka volt * megrendezése, bele is betegedtem, mire elérkeztünk «z előadásig . . . IJanciti a/ akkori lialalok pput.o­eabban jártak a próbára . . . Arannyal hímzett brokát ruhák, eredeti magyar láncok és dalok a lakodalomban Külön vonzóereje a lakodalomnak, azaz par­don, a kedd esti előadásnak az a sok. szebbnél­szebb magyar ruha, amely tündéi-kertté varázsol­ja majd a színpadot. Prémes bársony menték, fcslői szép, paszomántos, eredeti magyar viselet^ sujtásos atlilák, kócsagos kalapok, virágos, arany­nyal, kövekkel, gyönggyel cs flilterre) hímzett, ne* héz selyemruhák, drága csipkekő tények, gombolj mentekötők, csaltok, övek, kardok, sarkantyúk, kösöntyűk, boglárok, nyakékek, párták, fükölök! és ki tudná felsorolni mindazt a szépséget, drága­ságot, ami a díszmagyart, a világ legszebb vise­letét adja?! í Bekukkantottunk a készülő tündérrubák mühfr* Ivébe: Pa Mai Teri iparművész magyaros kézi­munkaüzlctóbe, hogy lássunk egy kis izelitot, * szeirmck-szivnck — különösen uüi szívnek — oly kedves dolgokból. Láttuk Széchenyi Istvánná meseszép díszmagyar ját. Brokátselyem ruha, "va­lódi arannyal, gyöngyökkel, kövekkel cs biokat­himzéssel kivarrva, olyan, mint egy álom, mint t»­laml remekbe készült porccllánköltcmény . . . Bá­jos és üde Fc renczy-Szabó Klára rózsaszí­nű taftselyem ruhája ezüst zsinór és .gyöngydiszi­léssel és rehéren csillogó rátéttel. Vcrbó Magda halványan omló, fehér selyemruháját világoskék csaltok és seiycm kösöntyüszalagok diszilik. Szé­pbe n y i Judit finom, suhogó selyemruhája zöld és rózsaszínű kombináció, M j 1 o 11 a Baha pedig fehér tüll re alkalmazott kiepszatén rálétcs ruhát kap az erdélyi lakodalomra . * . Gyönyörű egy biedermayer stilusban készült fehér tüllruha is, szines himzés boritja és hamvas bája van egy fe­hér bársony pruszliknak. amelyen aranyhimzísbei foglalt kék kövek csillognak. Ki kell emelnünk a Pallai-cég legújabb /ta­lálmányát*, a brüsszeli csipke és a halasi csipke ötletes"és szép kombinációját. Kötények, puffos ujjak és fökötöfótylak kcszüinck belője; egyesíti a brüsszeli csipke cs a halasi csipke n.tnden finom­ságát, szépségét, jótulajdonságát. S h-gjobb (ulaj­donsága az, hogv fele annyiba kerül, mint a brüs­szeli csipke ... De készülnek ilt táskák, cipő­felsőrészek. párták és füköl/ík is; csupa himzés, csupa szín és csillogás birodalmába tévedtünk . . . Eláruljuk még, hogy korhű, eredeti, régi ma­gyar táncok és dalok teszik változatossá a .Régi erdplyi lakodalom* előadását. A dalokat IíapU Lajos és Bittó János éneklik, a láncokat a fia­talság táncolja magyar lelkesedéssel. Többet már nrm mesélünk cl. TÍogy a /lakodalmi invitáló le­vélt szavaival éljünk: ne szánják fáradságukat és a lakodalomba eljönni ne nehezteljenek . . . Csányi Piroska. ———' OLCSÓBB A HATÓSÁGI ÁRNÁL A , ZSIRSZEDELEK 1 kg. P 1"90 Kapható a Pfck Szalámigyár eforusite helyein: Feliotbzupari U ép Ti«a Laius korút ®U száiu alatt.

Next

/
Thumbnails
Contents