Délmagyarország, 1940. november (16. évfolyam, 250-273. szám)

1940-11-30 / 273. szám

Hatalmas fejlődésről adott számot a KALOT őt évvel ezelőtt Szegedről elindult mozgalma a fővárosi vigadói nagygyűlésen Budapest, november 29. Szegedről indult el öt esztendő vei ezelőtt a KALOT, a katolikus egrárifjak' mozgalma, amely azóta országos szervezetié terebélyesedett. 'A KALOT most rendezte meg a budapesti Vigadóban első vezotő-közgyülését, amelyen több, miut 2000 mozgalmi vezető jelent meg. A megnyitó beszédet Meggyest Sándor, a KALOT-titkárok korelnöke mondotta. Szeretettel köszöntötte a székely, német, szlovák, rutén ifjúság képviselőit és annak a reményének adott kifejezést, bogy a közeljövőben a román ifjúság is csatlakozik a KALOT mozgalmához. Hangoztatta, hogy a KALOT a szentistváni Magyarországért küzd és a független Magyarország bástyája kíván lenni. Ezután a főtitkári beszámoló tövet&eelf, amelyben Ugrin József főtitkár; ismertette azt az utat. amelyet a KALOT a szegedi elindulástól kezdve megtelt. Á KALOT-nak öt esztendő alatt 11.606 népi agitátort sikerült frontba állítani s ma már ott tartanak, hogy a KALOT szervezetek száma csaknem 3000, a tagok száma pedig közel félmillió. Kovrig Béla egyetemi tanár ünnepi beszédében méltatta a KALOT munkásságát, A magyar erő és a keresztény erő, amit a KALOT képvisel, Icbirliatatlan, — hangoztatta P. Kerkai Jenő, a KALOT megalapítója és népszerű szervezője, möudotta a záróbeszédet, amelyben többi közölt a következőket hangsúlyozta: — A' széthúzásnak és az egymást gyilkolásnak ebben a korszakában odakiáltjuk a világnak, hogy mi katolikus cs protestáns népi és ifjúsági vezetők együttes erővel akarunk menetelni a szentistváni birodalom felé vezető úton! Egyformán vclót kiállunk azok felé, akik Magyarország ezeréves halárait robbantani akarják, de azok felé a szűkfejű soviniszták felé is, akik faji alapon akarják a szentistváni Magyarországot szétrombolni. — Nemrégiben megüzenték a mozgalomnak, fiogy amint uralomra jutnak, eltemetnek bennünket. rA mi mozgalmunk Isten kegyelméből a magyar, ncp legerősebb mozgalma. Meg kell üzenünk minden forrófejű temetkezési vállalár, SZOMBAT, 1940. KOVEMBEÉ 30. hozónak azt, hogy a magyar ncp fiainak nemcsak életet tudunk vetni kint a mezőn, hanem ha harcra kerül a dolog, tudunk halált is osztogatni. — Sohasem fogunk arra az útra térni, hogy kézigránátokkal vonjuk magunkra a közfigyelmet,'— fejezte be impozáns beszédet P- Ts-rtkai Jenő S. J. —, mert a mi legénycink a késigránátokat ,egyedül azokra tartogatják, ukifi az ezeréves magyar határokat akarjál: megbccstelenítcni. \ -1 « A Mcteorologiiti Intézet jelenti esti / XZ 1QO 10 órakor. Időjós lat; Északi, északkeleti széi, több helyen, föle- a Ti-za vonalától keletre eső. havazás. A hőmérséklet csökken. — Hét hold erdőt termelnek ki Hódmezővásárhelyen. Hódmezővásárhelyről jelentik: A város a közeli napokban megkezdi erdőterületének kitermelését. A városnak ebbez az elhatározásához azok a tárgyalások vezettek, amelyeket Körösi János erdöfőtanácsos Endrcy Béla polgármesterrel folytatolt. A tervek szerint az erdö kitermelését a Tisza partján kezdik meg, ahol közel bét hold erdő fáit vágják majd ki- ) Luxushcraofó vidékre és tnraatukra. Tel. 11-11. Leánykáknak, fiucskáknak gyönyörű mackó-ruhák LAMPEL és HEGYI-nél I/OK ÖHMU 16,000 Uwttó f%eadáia? &zc*% az dión UiváltUotfa dc, Bábolnai félmillió éí£ éU&zeuit a ttt&sa&OHi -zenitét — VUtntzetköeci széiUátnos hükltie, vagy- Uotnoly afánlai a szeyedi ucu^kedounck ? (A Déímagyarország munkatársától) Több sze- | gedi kereskedőnek spanyol bélyegzésü, sokszoiosiló géppel készített levelet kézbesített csütörtökön és pénteken a posta. A leveleket Spanyolországban, Barcelonában adták fel és a levcl írója bizonyos dr. Jüan Bábolnai (Blocb) állítólag Szeged környékéről elszármazott fiatalember érdekes kérelemmel fordult a cimzcttekhcz. Levele bevezetésében bocsánatot kér, hogy levéllel merészeli zavarni a címzettet, majd igy folytatta levelét: »1930-ban vándoroltam ki Spanyolországba. Magyarországon kereskedelmi akadémiát végeztem, némclen és francián kivül jól beszéltem spanyolul is. Többbonapos vándorlás után Barcelonában telepedtem lc, ill ékszciüzléiet nyitottam. Szorgos munkával rövidesen a város első ékszerkereskedői közé küzdöttem fel magamat, ugy, bogy széjj vagyonra teltem szert. Vagyonom egy részét kötvényekbe fektettem . . . Így, szorgos munkával éltem egészen 1936-ig, amikor Spanyolországban kitört a polgárháború . . .< Űr. Juau Bábolnai ezután részletesen elmondja a polgárháborúban elszenvedett borzalmakat, majd kitért arra, hogy csalárd bukás miatt börtönbe került. •Lefogatásom elölt azonban — folytatja levelét — sikerült vagyonom nagy részét, többszázezer pengő értékű ékszereimet egy barátomnál elrejteni. Barátom, szabadulásom után az ékszerekét rejtő bőröndöt maga adla nekem és én Portugáliába szöktem. A vagyont érő bőröndöt Lisszabonban elzálogosítottam s az igy kapott pénzen portygaliaian" kezdtem' uj eletet. Üzletem r£vj$Ies*o ismét fellendült, ugy,'hogy sikérült ékszereimet kiváltani. Időközben megnősültem cs feleségemnek kisfia született. Gyermekemet nagy szereléttel iAnitora a magvar szóra. Már-már ugy látszott, hogy életem kezd révbe jutni, amikir a nemzetközi viszonyok alakulása ismét nagy hatással volt jól jövedelmező üzletemre. Az uj világháború kitörésével a külföldi országokkal, különösen Hollandiával és az angol gyarmatokkal minden összeköttetésem megszakadt.* < Részvctkeltö szavakkal irta le ezután dr. Jüan Bábolnai, hogy vagyonterö ékszereit ismét elzálogosította, a kapott pénzt azonban családjával együtt hamarosan feléllek. Az utóbbi időkben már népkonyháról étkeztek. Amikor látta, hogy Portugáliában nem tud ismét üzletet nyitni, Barcelonába ment, ahol régi ismerősei között igyekezett magának üzlettársat keresni a vagyonterö bőrüad kiváltásához. jRcgi barátaim elhagytak, de most már nem is szorulok rájuk — irja levelében az állítólagos ekr szeress. — Haza szeretnek menni. Haza ... A Tiszapart, az alföldi tájak húznak hazafelé . . . Vagyontérő bőröndömet azonban nem akarom Lisszabonban veszni hagyni. Szegedi ismerősökre gondoltam, talán segítségemre lesznek a bőrönd kiváltásához . , .* Arra kéri ezután a levélíró a címzetteket, hogy akinek van 16.000 pezetát érő beverő pénze sPost Restante: dr. Jian (Bloch) Bábolnai; eimre küldje el, illetve utaltassa át Barcelonába. (Körülbelül félmillió pengő értékű ékszerein fekszik egy bőröndben a lisszaboni zálogházban, valamint negyedmillió értékű svájci frankom is van a bőröndben. Tia a kért összeget címemre megküldi, ugy haza jöttöm után vagyonom egyharmadát önnek adom . . .* — íejezi bc levelét dr. Jüan Baboln®i-^lqcb. A rendőrség felhívja a közönség figyelmét, hogy ba Valaki dr. Jüan Bábolnái (Bltjch) >éksz«rész ártól, hasonló tartalmú levelet kap, óvatosán járjon el, mert valószínűleg nemzetközi szélhámos min/szerzési trükkjéről van szó. Jogbitorlási per a (Székely himnusz* miatt. Budapestről jelentik: Szerzői jogbitorlást pert tárgyalt pénteken a budapesti törvényszék. Az ügy előzményeihez tartozik az, hogy 1921-ben Csanády György iró cs az azóta elhunyt Mihalik Kálmán volt egyetemi hallgató (Székely himnusz* ciminel közösen egy zenemüvet szereztek. A himnuszt a székely egyetemi hallgatók minden évben előadják nagygyűlésükön. A zenemű szövege cs kotlája az egyik szegedi lapban és a SzETlfÉ hivatalos közleményében is megjelent 1922-ben. Ezcv októberében arról értesült Csanády György, hegv a Székely bimnuszt-t csekély változásokkal dr. Jvarl Lajos pécsi könyvkiadó kiadta. A szöveg Írójaként Szakánezy Elemér pécsi orvos és Kovácsy József cgycicmi hallgató, a zenei rész. szerzőjeként pedig dr. Kart Lajos volt feltüntetve. Az el® idegeui'ési ügyben Csanády tiltakozása ulán Kolosváry-Borcsa Mihály főszerkesztőt, a Sajtókamara -elnökét, a SzEFlIE egyik alapitótagját kértek fel döntőbírónak. Kolosváry-Borcsa Mihály kijelentette, hogy Csanády György és Mihalik Kálmán még J921-ben szerezte a (Székely himnusz*-!® harjék ermek ellenére fenni ártották áittlásuikat Ezek után indította szerzői jogbitorjási perci Csanády György. Az ügyben a biróság kü/bcnszólö határozatul hozott; Csanády bizonyítékai alapján a törvényszék elrendelte a Karlék kiadásúban megjelent iriü összes példányaira a bírói zárlatot. A! jogbilorlási per egyébként tovább folyik. — A SzCsV njmintáju feláru kőzii-zlvisriöi igazolványai. A Szeged-Csanádi .Vasút vonalaira! léláru menetjegy váltására jogosító köztiszlvis©' löi -arcképes Igazolványokat január 1-i ervénnyef ujniintáju igazolványokra kicserélik. Aa ujminláju igazolványok kiadását szabályszeiüen igazolt, illetve felettes hatósága által záiadékolt kérelmekre 6*G centiméter nagyságú kartonlapra! lel r.ern ciösitett, legfeljebb levelezőlap vastagság®, fénykép és 3.— pengő kiállítási dij ellenében a makói üzem vezetőség adja ki december l-!öl ja® nuár 3l-ig. Ezen határidő után az arcképes igazolványok kiállítási rlija nz alapdíj tiáronis'ciosay vagyis 9 pengő lesz A régi arcképes igazolványok} amennyiben 19U>. évre érvényesítve vannik, 1911; január 31 ig érvényesek. — Janik vendéglőben uia Ilrkkrn és var gabrleft Jléfhónapi börtönre ítéltek haniisfanuzásér<!f egy hajókorniányost. Telkes Jakab 41 éves bajai hajókormányos Kernmer Ferenc és Boros Géza!1 tebcrhajólulajdonosok szolgálatában állott. Havonta 130 pengő fizetést kapott és ezért az összeg-® ért köteles volt egy matrózt is tartani. 1939-beai fel is fogadta Bodnár Lászlót matróznak, aki közel félévig volt Telkes szolgálatában. A hajókor® niányos azonban nem fizette rendesen matrózát, amiért Bodnár pert indított a hajótulajdonosok ellen. A polgári pörben Telkest is kihallgatták* aki azt vallotta, bogy Bodnár mint napszámos és nem matróz szolgált a hajón. Telkes ellen bamistanuzús miatt indult megaz eljárás cs a bajai törvényszék a bizonyítás lefolytatása után hetbónapi börtönbüntetésre iléltc a bajókonnányost. Az ügy a szegedi tábla elé került, amelynek Elcnaytauácsa pénteked foglalkozott a hainistanazási pörre!. A tábla az iratok ismertetése ulán helybenhagyta a törvényszék ítéletét. Gyorsírást cs gépírást gyorsan, .olcsón és eredményesen tanuljon a HÍcnji é'd-t«ri (yorsir&r és gépiróiskoJaba'B.* Beiratkozás fz uj kezdő és haladó tanfolyamokra Honvéd-tér 4. Államvizsga. Legmodernebb írógépek. Kitűnő vizsgaeredmény. 932