Délmagyarország, 1940. október (16. évfolyam, 223-249. szám)

1940-10-13 / 234. szám

A Felvidék visszacsatolásának diplomáciai tárgyalásai Két év távlatából, — ahogyan Tonelli Sándor dr. Rómában átélte t (A Dél magyarország munkatársától) Ha beleülünk Karinthy „Időgépébe" s visszafelé repülünk a hátunk mögött hagyött esztendők fölött, akkor álljunk meg egy pillanatra 1938 októberénél. Ebben az időpontban indultak el a magyar katonák, bogy a visszacsatolandó Felvidék jelképes clfoglaásaként bevonuljanak Ipolyságra. Tudjuk, bogy történelmi események előzték ineg ezt a pillanatot. Szeptember 28-án ült öszsze Münchenben a négyhatalmi konferencia, bogy döntős Európa és a világ békéje fölött... Ennek a tanácskozásnak egyik eredménye volt. bogy Csehszlovákiát kötelezték bizonyos szuIdétanémet és magyar területek átadására. A magyar és Cseh tárgyalások Komáromban indultak meg és október 11-én bevonultak a magyar csapatok Ipolyságra. Két nap múlva, október 13-án megszakadlak a komáromi tárgyalások, a mHgyar kiilddöltség visszautazott Budapestre: Európa diplomáciai kohójában pedig Izzani kezdett az első_bócsi döntés vasökle . . . Ezeknek a filmszerűen pergő történelmi eseményeknek csak külső megnyilatkozásait látta a világ, bogy mi ment végbe a bezárt ajtajú államfői dolgozószobákban, arról bsak néhány beavatott tudott A diplomácia a nagy gyorsaság ellenére is titokban működött, ami ez első pillanatokban még lehetetlenségnek látszott. az a következőkben már meglepetésszerű valósúg lett Itthon Magyarországon ezré.vel kapkodták a lapokat az utcákon, izgatott mondatokban Cseréltek véleményt az emtoeíek, túl az Alföld peremén már megmozdultak a felvidéki begyek lakói s mindenki várta azt a percet, amikor megnyílnak a kapuk talán a •Magas-Tátra, talán Dévény feló ... Rab Gusztáv „Belvedere" Című könyve iPendkívül érdekesen festi meg ezeknek a pillanatoknak történelmi kulisszatitkait De ezekPek az eseményeknek szegedi szemlélője is volt akkor külföldön: Tonelli Sándor dr., a Szegedi Kereskedelmi és Iparkamara főtitkáraOlaszországban tartózkodott ebben az időben s éppen azon a napon volt Villáni Frigyes'bárónál, quiriuali magyar követnél, amikor a köin&x'omi tárgyalások megszakadása után megkezdődött Európa fővárosaiban az újabb diplomáciai roham. Elbeszéléséből érdekesen bontakozik ki aZ a Hangulat, amely ezekSen a pillanatokban elfogta a római magyarokat, de maradandó emléket jelent az a néhány ..törté nelmi apróság" is. amelyben része volt akkor messze, „valahol Olaszoszágban . . „Önöknél mindenki olasz nevű. .."? Októbeí 12-én ment jelentkezni a római questurára, a központi rendőrségre Tonelli Sándor dr. Amikor bemutatta útlevelét és egyéb személyi okmányait.^ a rendőrségi lisztviselő mosolyogva nézett rái — önöknél mindenki olasz nevü? ... — kérdezte. — Miért? — Tudja kérem Hogy hívják az Ipolysági polgármestert? Zamonetti-nck ... Ezt Olaszországban, egy római Hivatalban tudta meg Tonelli # Sándor. Együtt mosolyogtak a rendőrtisztviselövel azon. hogy milyen . jópofa" az élet, ha kitűnő hírszolgálat áll rendelkezésére. ' A római magyar kolónia tagjai akkor már izgatottan tárgyalták a várható eseményeket. Találgatták, hogy mi lehet a következménye a tárgyalások megszakadásának. Mindenki abban bízott, bogy az olaszok Duoeéja nem hagyja el ezekben a DÍllanatokban Magyarországot, azt az országot, amelynek nagyszerű fia itt küzdött egykor az idegen elnyomatás ellen Garibaldi oldalán .. . „Csáky már repül ...!** — Két nap múlva, október 14-éri délelőtt 11 órakor (holnap lesz két éve) tisztelgő látogatást tettem báró Villáni Frigyesnél — meséli tovább élményeit Tonelli Sándor. — Arról beszélgettünk, bogy mi lehet a legközelebbi nsemény a komáromi elválás után. Latolgattuk a lehetőségeket, számbavettük az összes diplomáciai ténykedést, amely akár nyiltan, akár pedig a dolgozószobák mélyén arra törekedett. hogy lehetőleg gyors megoldást nyerjen ez az égető kérdés. Halogatni nem lehet mert nemcsak az anyaország, hanem maga a visszatérni akaró Felvidék is lángolt máx ekkor. mint a máglya. Kf&éi) « tztfi&ST a TungstamKrypton lámpa —• és kevesebb &CU&pl , is fogyaszt) jW> •• m 0 Hesz'éIgeT?s EÖzHen opyseercsak megszólalt a telefön. Villáni Frigyes báró füléhez emelte a kagylót s néhány pillanat mulva^izgatotf hangon szólt felém! — Kánya Kálmán t . . . 'Aztán hosszú ideig Csend volt. Villán! Frigyes gyors jegyzeteket vetett egy előtte fekv* füzetbe aztán megszólalt: — Teháf. Csáky István Rómába repül, <•*» közöljek ki számára kihallgatást a Dücendl..i Ismét Csend lett, Csak a kagylóból hallaítszott egy Magyarországból érkező Hang tompa, érdes vibrálása. — És mikor repül Csáky? — Hallottam ismét Villáni hanciát És közvetlenül utána, csaknem egyidőben a telefonba bemondott érte* sítéssel Hangosan felkiáltott: — Csáky már repüli . . . 'Azonnal intéztei denu Letette a kagylót, majd gyCrsan tárcsázottCianö grófot Olaszország külügyminiszteréi hivta fel s rövid beszélgetés után felémforduL va azt mondta! — Ma este 8 órakor, Csáky István kihallgatáson jelenik meg Mussolini miniszterelnöknélr... , ... . Azon az estén ott álltunk az épület előtt aKol a kihallgatás folyt Még nem tudunk semmi biztosat semmi konkrétumot, de azt már tudtuk, hogy a Fejvidék naeyrésze visszakerül* Magyarországhoz. Tudtuk, meri Henu tárgyalt az olaszok Düceja, a magyarok barátja .. . Aznap ellátogattunk Villáni Frigves báróhoz. Már akkor tele volt a dolgozószobája újságírókkal. Áz olasz Stofani-hírügynökség munkatársa izgatottan lobogtatva jegyzettömbjét. már kifelé indult, amikor Villáni Frigyes utánaszólt? — Tudják, Hogyan, kell irni Csáky nevét? — Tudjuk, persze. Hogy tudjuk . . . És másnap reggel az összes Olasz lapokHaflf n következőképpen jelent meg Csáky neVeJ ''iacChi ... Hanem Kassa és Ungvár idekerült . . • (maron) Szeged hangja a parlament egyetem-vitájában Szögi Géza dr. felszólalása -4b.- , (A Délmagyarország munkatársától) Szombati számunkban jelentettük, bogy a képviselőház egyetemi törvényjavaslati vitájában Szögi Géza dr. Szeged képviselője felszólalt a szegedi egyetem osOrbítatlansúgának fenntartása mellett A Magyar Távirati Iroda póntekesti kiadványa csak röviden emlékezett meg erről a felszólalásról, ezért szükségesnek tartjuk, hogy bővebb kivonatban ismertessük Szögi Géza beszédét. mint egyetlen hivatalos fórum előtt elhangzott tiltakozást a szegedi egyetem megcsonkítása ellen. A Magyarságból vesszük Szögi Géza beszédének következő összefoglalását! „Szögi Géza szerint egyetemek többféleképpen keletkezhetnek. Bégebben bőkezű mecénás fejedelmek alapítottak egyetemeket Amerikában ezt a multimilliomosok tették. Voltak városok, amelyek ajándékba kaptak az államtól egyetemet Szeged nem tartozik egyet* len kategóriába sem, mert a szabad királyi város súlyos áldozatokkal szerzett egyetemei magának, amikor a száműzött kolozsvári egyetemnek áthelyezését és működésének folytatását lehetővé tette. Olyan áldozatokicai, amelyeket valósággál könnyek között szavazott meg Szeged város adózó polgársága. Nem volt arányban a város teherbíró képességével. A kultuszminiszter 'csütörtöki beszédéből! meghatározta az egyes egyetemek jellegét. A debreceni egyetem a tanítóképzés és tanárképzés. a pécsi a jogi képzés, a szesredi pedig a természettudományi továbbképzés helye kell, hogy legyen. A Nobel-díjas Szent-Györgyi Albert professzornak természettudományos működése az indoka annak, bogy nemcsak csőnkítatlan állapotban ottmaradt az cgye.tem bölcsészeti kara. de. hogy Szeged egyáltalában egyetemet kaphat. Négy természettudományi tanszéknek Szegedre helyezéséről van szó. Ezzel a négy tanszékkel talán 18 egyetemi hall; gató fog Szegedre érkezni. Ezzel szemben a jogi és államtudományi karnak megszüntetésével 600 egyetemi hallgatónak kell Szegedről eltávoznia. Végül kérte a minisztert, bogy gondolja meg a kérdést, mert még nem késő. Határ'őzaH javaslatot terjesztett be a szegedi tudományegyetem jogi és államtudományi karának változatlan fenntartásáról. Süli György Vidra-utca 3 szám alatt. készit megrendelésre legújabbdivat szerint boát, bundát, kabátot ÉS MINDEN MAS SZŰCSARUT legkényesebb igényeket is kielégítően. — Javításokat, alakításokat vállal — Szolid árak. pontos szállttá*.