Délmagyarország, 1940. október (16. évfolyam, 223-249. szám)

1940-10-08 / 229. szám

DfcCMAGyARORSZAG KEDD, 1940. OKTÓBER 8. szükséges, hanem könnyen elintézhető probléma is. Hogyan kívánhat a város pontos és lelkiisme­retes munkát azoktól, akik nem tudják, hogy mi­kor kerülnek az ideiglenes alkalmazás folytán olyan helyzetbe, hogy idős korukra kell nj elhe­lyezkedés, vagy uj munkalehetőség után nézniük? Az alkalmazottak részéről eddig csak kérések, könyörgések hangzottak cl, maga a munka azon­ban soha sem sínylette meg, hogy ezeket a kéré­seket a város nem teljesítette. Az elmúlt télen a város és a lanyavilág érdekét a kötelességeken nesszé túlmenően teljesítette a kisvasút, hiszen még a mentőszolgálatot is ellátta. A kisvasúton szállították be azokat a betegeket, akik a járha­tatlan ntak miatt egyébként nem tudtak volna be­jutni az egészségvédelmi intézetekbe. Tetemes többletmunkát jelentett ez az alkalmazottakra nézve, akik teljesítették is kötelességüket abban • reményben, hogy ennek fejében legalább meg­értésre találnak majd a város részéről azokkal a kérésekkel kapcsolatban, amelyek a véglegesítés­re, a nyugdíjjogosultságra vonatkoznak. Ennek a kérdésnek megoldása nem érintené érzékenyen a város költségvetését, mert ennek megoldásába be­lekapcsolódik a kisvasát rentabilitásának kérdé­se. A város azt hangoztatja, hogy a beruházási költség törlesztése olyan tétel, amely akadálya az ilyenirányú íregoldásnak legalábbis a jelen helyzetben. Ezzel szemben fönnáll az a tény, hogy h kisvasat kitűnően prosperáló, rentábilis (izem: jelenleg is a legmagasabb forgalmi nivót, az 1930. évi nivót érte. el. A városnak tehát semmi ká­ra nem származik az alkalmazottak kérésének teljesítéséből kifolyólag, mert ha a számítását a forgalomnövekedés folytán megtalálja, akkor ezt függetleníteni lehet a beruházási költség törlesz­tésétől. Sem pótadó, sem egyéb intézkedés nem szükséges a kisvasúti problémák megoldására, ez tehát a társadalomra nézve sem jelentene semmi­féle anyagi hátrányt, nem jelentene semmiféle költségvetési többletet. Emiatt hátrányos hely­zetbe nem lehet hozni az alkalmazottakat, sem pedig mostohán nem lehet kezelni a kisvasút ügyét. A kisvasút a város üzeme, a város és a tanya érdekében működik, szükséges tehát olyan intézkedések életbeléptetése, amelyek biztosítani tudják az alkalmazottak munkájának folytonos­ságát, fokozni képesek a munkakedvet és a kis­vasút további fejlődését A kisvasút szállítja be a környékbeli tanyák tanulóifjúságát cz teremt kapcsolatot a város és a tanya között s ennek igen nagy jelentősége van a későbbi települések szempontjából is. A jelenlegi fizetésrendezésen túlmenően tehát egyéb intézkedésekre is szükség van annál is in­kább, mert a fizetésrendezés alig jelent valamit, hiszen a néhány pengős emelés fejében elvették az eddigi természetbeni juttatásokat. De szükség van azért is, mert ezt a szociális követelmények is előírják s maga a miniszter is kívánatosnak tart­ja, hogy végleges elintézést nyerjen a szegcdi gazdasági vasút alkalmazottainak súlyos prob­lémája. NagQSzabása itzgállc panama Kisteleken ClstKkasztofla a rezgaifcotalvánuohof a hegijhözslg írnoka: hat­hOnapí börtönre Iteiteh CA DélmagyarObséág munkatársától) Az év | elején a földművelésügyi minisztérium tőbb­százmdzsa vásárlására jogosító utalványt kül­dött a kisteleki hegyközségnek. A rézgálicütal­ványókat Varga Mihály hegyközségi bíró és Hidegkúti János kereskedősegéd, hegyközségi írnok kezelte. A hegyközségi bíró és írnok a rézgálieutalványokat az igénylő gazdák között szétosztotta. Az Utalványok körül március utolsó napjaiban nagyszabású visszaélésekre\ 'főttek rá. Varga Mihály megjelent a Csendőr­ségen és elmondotta, hogy a hegyközség írnoka közel 9009 pengő értékű fézgálieutalvámyt lo­pott el, az utalványokat azután a gazdák kő­zött jápénzért eladta. Az ügyben széleskörű nyomozás indult meg, az ügyészség Hidegkúti János 25 éves ke­reskedősegéd és 20 társa ellen lopás, illetve or­gazdaság miatt adott ki vádiratot. A nagy­szabású bűnüggyel hétfőn foglalkozott a tör­vényszéken Molnár István dr. törvényszéki egyesbíré. % lopással vádolt Hidegkúti beis­merő vallomást tett. Elmondotta, Eogy a hegy­községtől kapott 30 pengős fizetésből nem tu­dott megélni. A gazdák közül többen jöttek hozzá azzal, hogy nem-e tudna rézgálicutal­ványt szerezni. A kéréseket először nem telje­sítette, később azonban 29 mázsa értékű rézgá­licütalványt lopott el a hegyközségtől. Az utal­ványokon feltüntetett rézgálicmennyiség kilo­grammjáért 10 fillért kért a gazdáktól. Hetek hosszú során át Csaknem egész Kisteleket ellát­ta rézgélitíütalvánnyal. Az utalványokért ka­pott pénzen ruhát, eipőt vásárolt, majd a pénz nagyfészét Szegeden elmulatta. Az orgazdasá­gért a vádlottak padjára került 26 kisteleki gazdálkodó tagadta, hogy tudtak volna arról, hogy Hidegkúti lopás útján jutott a rézgáliö­utalványökhoz. A bizonyítás lefolytatása után a törvényszék Hidegkútit hathónapi börtön, büntetésre, az orgazdasággál vádolt gazdákat pedig kisebb-nagyobb pénzbüntetésbe ítélte. Az ítélet jogerős. Szegeden is megindul az "ipari tájkutatás* Tervezet a kisiparosság helyzetének megjavítására — Össze­írják a szegedi kisiparosság megélhetési körülményeire vonat­kozó adatokat (A Dél magyar ország munkatársától) Érde­kre akciót indított meg nemrég Varga Jó­zsef dr. iparügyi miniszter: a kisiparosság életnívójának emelésé érdekében megszervez­te az úgynevezett „ipari tájkutatást". Vidé­kenként mintegy harmimj különböző jellegű ipari gócpontra osztotta az országot s az egyes vidéki gócpontokban összeíratja a kisiparos­ság helyzetének, megélhetési körülményein/h adatait- Az adatgyűjtés Felvidéken kezdődött meg s innen halai lefelé az alföldi ipari góc­pontok felé. Szegedén már megtelték az előké­születeket az adatgyűjtésre g amint, a minisz­ter utasítása leérkezik, azonnal összeírják a kisiparosság helyzetére vonatkozó adatokát. Érdeklődtünk az ipartestület vezetőségénél az ipari tájkutatás ügyében: az erre vonatkozó .utasítást a napokban várják, hogy azután I megkezdhessék a munkát- összeírják a szegedi kisiparosságnak családi körülményeire vonat­kozó adatokat, a keresleti lehetőségeket, a va­lóban meglévő keresetet, a lakásviszonyokat, a megélhetési viszonyokat s mindazt az okot, amely egyes kisipari ágakban akadálya a fo­kozottabb munkának és a nagyobb keresetnek. Az öszegyüjtött adatokat azután fölterjesztik a minisztériumba, ahol részletes tervet dol­goznak ki a kisiparosság helyzetének megjaví­tása érdekéhen. Az Wrszág minden részéből befutó adatok rendkívül érdekes megvilágítás­ba helyezik az iparosság helyzetét, különösen az egyes vidékek speciális ipari termékeinek szempontjából. Szegeden nagy érdeklődés vág­ja az iparősság azokat sz intézkedéseket, ame­lyek követni fogják az ipari tájkutatást, mert a jelenlegi helyzet igen súlyos a kisiparosság szempontjából. A város fejlett kisipara nent* csak helyi és országos, hanem külföldi RÍ* szonylatban is az elsők között van « föltétle­nül megérdemel a kormányzat részéről olyan' segítséget, amely biztosítja a szegedi kisipafl további fejlődését és megadja a lehetőséget « kisiparosság helyzetének megjavítására. A1 adatokat felhasználják az öregségi biztosítás megvalósításával is­Háromhónapi fogházra ítéltek egy szombatistát (A Délmagyarország munkatársától) Ve* cscrnyés Antal 45 éves deszki gazdálkodónak Ujszentivánon is van egy háza. A gazdálkodó március 10-én meglátogatta ujszentiváni házá* bau lakó édesapját. Este Vccscrnyéséknél töb­ben összejöttek, beszélgetlek, majd a gazdál­kodó a Szentírásból olvasott fel. Ezután Ve­csernyés a következő szavakkal fordult a je­lenlevőkhöz: — Isten a hatodik n^pol, a szömbatot szen­telte meg s csak Konstantin Császár rendele­tére hozták be, hogy a vasárnapot ünnepeljük meg. A Szentírás egyébként is azt mondja S pápáról, hogy fenevad. Beszéde további folyamán Vecsernyés egyéS becsmérlő kijelentéseket is tett a papságról és az egyházról. A jelenlévők közül többen meg­botránkoztak Vecsernyés szavain és feljelen­tést tettek ellene. Vecsernyés ellen osztály- é« hilfelekezet elleni izgatás, valamint tiltott szer­vezkedés miatt adtak vádiratot. Ügyében hét­főn tartott tárgyalást a törvényszék ötösta/1 •ácsa­A vádlott tagadta a terhére rótt bűncselek­ményt. Elmondotta, hogy szereli a Szentírást olvasni. Az apja kérésére olvasott fel a Szent­írásból a vádbeli napon. A vádlott ezután a törvényszék előtt is magyarázni akarta a Szentírást. A kihallgatott tanuk arról tettek vallomást, hogy Vecsernyést úgy ismerik, mint a betiU tolt szOmbalisla egyház tagját. Többször meg­szólta már őket, amiért katolikus templomba járnak és szombat helyett vasárnap tartanak tatása után jogerősen háromhónapi foghábütl­tetésre ítélte Vecsernyést. Szegedi levente díszszázad megy október végén Erdélybe (A Délmagyarország munkatársától) Októ­ber végén levente-díszszázad indul cl Szegedről Erdélybe. A díszszázad állomáshelye Marosyá­sárbely, ahol a szegedi leventék egy hétig tartó táborozás keretében mutatják be az er­délyi magyarságnak a leventeintézményt. Aj Icventccgyesülct már meg is kezdte a tobor­zást. A környékbeli falvak leventéi Is részt­vosznek az erdélyi küldetésben. A kiképzés már) folyik, a leventeélettel kapcsolatos katonai jel­legű, valamint az egycb társadalmi jellegű ténykedéseket mutatják be a szegedi leventék Marosvásárhelyen. Kiképzés, táborozás, elő­adások és a leventeélet más megnyilatkozásai elevenednek meg a marosvásárhelyi bemutató keretében. A szegedi díszszázadban a társada­lomnak minden rétegét képviselik az összetH­borzott leventék: a főiskolásoktól kezdve a fal­vak és tanyák lakójáig minden réteg szerepel a leventék soraiban. A Marosvásárhelyre indtt­ló leventék három sclycmlobogót visznek ma­gukkal az erdélyi leventék számára, do visz­nek egyéb" ajándékokat és emléktárgyakat is. amelyeket adakozás útj4P gyűjtenek össze. Kü­lön gyűjtést erre a Célra nem indítottak, aján­dékukat azonban Mayef Rezső tanítóképezdel tanáf címére el lehet juttatni. A díszszázad elvonulás előtt nagyszabású tábortüzet rendez Szegeden gazdag műsorral, amelynek kereté­ben bemutatják ugyanazt, amit a Marosvásár­hely iek látnak majd & leventetaborozás ideje alatt.

Next

/
Thumbnails
Contents