Délmagyarország, 1940. október (16. évfolyam, 223-249. szám)

1940-10-08 / 229. szám

Halálos gyermektragéilia egy márahalmi tanyán Ipja vadászfegyverével lelőtte játszópajtásá! egy kisfiú (A Délmagyarofszág munkatársától) Va­sárnap halálos gyermektragédia játszódott le Bite János gazdálkodó Mórahalom 760. szám alatti tanyájában. A koradélntáni órákban a tanyaépiilct lakói éles dörrenésre lettek fi­gyelmesek. Rosszatsejtre rohantak ki a szobá­ból az udvarra, ahol közvetlenül a szobába ve­zető ajtó előtt véresen, szétlőtt fejjel, holtan feküdt Lajkó György Mórahalom ÜL szám alatt lakó 13 éves tanuld. A holttest mellett ott feküdt Bite János 16-os kaliberű [Vadászfegy­vere. Lajkó György holttestét gyerekcsoport állta körül sírva. 'A gyerekek közül hiányzott Bitéék 13 éves József nevű fia. — Józsi lelőtte Gyurkdt 'és elszaladt . . . — mondották a körülálló gyerekek Bitének. K halálos gyermektragédíáról értesítették a rendőrséget, ahonnan Tamás András dr. rend­őrfelügyelő vezetésével szállott kí a rendőri bizottság- A nyomozás megállapította, hogy a tanyaépülct udvarán a koradélutáni órákban gyereksereg játszadozott. A gyerekek egy fa­pílskát akartak elcserélni egymás között. A fa­püska a szerencsétlenül járt Lajkó György ttí­lajdőna volt Amíg a fapuskáról folyt a vita, a kis Bite József beszaladt a szobába és a szeg­ről leakasztotta édesapja vadászfegyverét. A fegyverrel kezében szaladt ki ezután társaihoz­A következő percben hatalmas dörrenés rázta meg a levegőt és az ajtó előtt véresen bukott lc a kis Bite-fiú előtt álló Lajkó György. A rendőrorvos megállapította, hogy a sörétek az orron keresztül hatoltak he a koponyába és a légnyömás azonnal szétvágta a szerencsétlen kisfiú fejét. Az arcot a közvetlen közelről ért lövés csaknem a felismerhetetlenségig szétron­csolta. Bite József tettének következményeitől annyifa megijedt, hogy a lövés eldördülcse után a puskát azonnal elhajította és sírva fű­tött ki a tanyábéL Bite Józsit ezután hiába ke­restek a tanya környékén, eddig még nem ta­lálták meg. A szerencsétlen Lajkó György holttestét a törvényszéki orvostani bonctani intézetbe szál­lították. A rendőrség vizsgálatot indított an­nak megállapítására, hogy kit terhel Lajkó György haláláért gondatlanság. Egy szerény tudós, az emberiség gyógyítója Beszélgetés a Szegeden tartózkodó Schulemann professzorral, a világhírű vegyésztanárral (A Délmagyarország munkatársától) Hirnevcs német tudós érkezett Szegedre Weruer Schule­mann dr. professzor személyében. Wcrner Schu­lemann dr., a bonni egyetem gyógyszertani pro­fesszora, sok kiváló, modern gyógyszer feltaláló­ja Szófiából, a bolgár fővárosból érkezeit Sze­gedre J a n c s ó Miklós dr., a gyógyszertan fiatal, ragytudásu professzorának meglátogatására, aki­hez több, mint egy évtizedes tudományos és baráti kapcsolat füzi. A német tudós szegedi tartózko­dását felhasználja arra is, hogy eleget tegyen az Egyetem Barátai Egyesülete meghívásának és a fertőző betegségek gyógyszeres terápiájának alap­jairól szerdán, 9-én előadást tartson az egyesüict orvosszakosztályának közönsége előtt. A Dóm-téri gyógyszertani intézetben kerestük fel Schulemann professzort, a neves német tudóst, hogy utazásának célja, munkássága és élményei iránt érdeklődjünk. Érdekes arca, szemüveges, csaknem két méter magas termetű férfi a bonni egyetem farmakológus tanára. Feltűnően halk­szava, finom és kedves modora, ami termetének arányaihoz első pillantásra talán nem is illik. Be­széd közben gyakran mosolyog s ilyenkor ezer redőbe szalad intelligens homloka és nyájas arca. Uol az interjúnál jelenlevő Jancsó professzor­hoz, hol egyenesen hozzánk intézi szavait, hiszen rsak kedélyes beszélgetésről van szó, interjúról sem akar hallani. 'Júdáshoz illően túlzottan sze­rény s életéről, munkásságáról inkább Jancsó Mft­lós dr. beszél. Az I. G. Farbenindustrietól az egyetemi katedráig .., •—Kutatásaim kezdetén az anyagok felszívódá­sával, az emberi szervezetben történő eloszlásá­val foglalkoztam — mondja Schulemann dr. —, ké­sőbb két irányban fejlesztettem ki a munkámat. Elsősorban teljesen tudományos irányban, másod­sorban pedig a praktikusság elvét szem előtt tart­va. Azt, hogy praktikus irányban is igyekeztem eredményeket elérni, nagyban dlőscgitctte, hogy a német gyáriparnál kezdtem munkásságomat. Schulemann professzor ugyanis az I. G. Farben­tndustrie, a világ legnagyobb vegyi iparának el­berfeldi kutatóintézetét vezette. Innen hivták meg a bonni egyetem tanári székébe. Igen nevezetes gyógyszerek felfedezése fűződik Schulemann pro­fesszor és munkatársai nevéhez. Ezek a modern gyógyszerek rra is állandóan használatban vannak és eakszáz ember életét mentették mér meg. Leg­nagyobb felfedezései közé tartozik a Pbanodorm nevű altatószer, a Bexeton, amely a szívműködést javítja s operációknál, sulyós betegségeknél, ame. Jyek a sáv működését erősen igénybe veszik, éeltmentö ezerepet játszik. Ugyancsak nagyjelen­tőségű a Tutoeain nevű modern érzéstelenitősze­re, ennek a sebészetben veszik igen nagy hasznát. A német tudós nevét a tropikus malária elleni gyógyszereinek, szérumainak feltalálása emelte világhírre. Munkatársaival együtt fedezte fel az Aterbin nevü gyógyszert, majd leghíresebb talál­mánya: a Plasmochin keltette fel a tudományos világ figyelmét annyira, hogy ezért a kinint szin­tétikus ulon történő előállításával tökéletesen pót­ló, sőt a trópikus maláriánál a kinin hatását felül­múló gyógyszerért megkapta a legnagyobb német kémiai érmet, az Emil F i s c h e r-érmet, sőt köz­vetlenül a német—angol háború kitörése előtt megkapta az angol Mary Kingslcy-érmct is. Ezt az angol kitüntetést Schulemann professzo­ron kívül a német tudósok közül csak Róbert Koch, az emberiség nagy jótevője kapta meg. Németország az uj háborúban gyógyszerekkel is harcol.., A nagy háborúra terelődik a szó. A német pro­fesszor, a tudomány embere, a tudós szemével lát­ja nemzete felkészültségét, esélyeit — A mostani háborúban Németország nemcsak repülőgépekkel és tankokkal, de — gyógyszerek­kel is harcol — mondja mosolyogva. — Sokkal jobban fel vágjunk ezerelve a háborúban annyira fontos anafeptikns gyógyszerekkel, mint a világ­háború idején voltunk. Az analeptikus gyógysze­rek a légzést, a szívműködést javítják fel, e« a harctéren, a sebesülteknél életmentő fontossága. Nagyszerű dezinficiáló szereink is vannak, ezek közé tartozik a Zetirol, amellyel a tárgyakat, esz­közöket fertőtlenítjük és az emberi szervezet fer­tőzését megakadályozó szulfamid-származékok. Itt Jancsó profesször szólt közbe és negjegyez­te, hogy ezeknek a modern terápiában annyira nél­külözhetetlen szulfamid-származékoknak ősét a Prontosil nevü szert Schulemann professzor fe­dezte fel. A német professzor gyorsan hozzáfűzte: ^munkatársaim segítségével*. Még egy háborús kérdést intéztünk a német tn­dóshoz, a modern kémia nagy ismerőjéhez, amely a mostani háborúban talán nagyobb szerepet ját­szik, mintsem gondolná az ember. A modern had­viselés lidércálrr-áról: a gázról kérdezősködtünk. A német professzor szeliden megcsóválta őszülő fejét és ezt mondta: — Nem hiszem, hogy erre valaha sor kerül­jön . . . Minden nemzetközi egyezményen tul ez a legnagyobb enjbertelenség volna . . . De ha mégis valaha ezzel jönne bármely ellenség, Németorszá­got készep találná. Titokzatosan mosolygott s talán azokra a ifc­DBÜMSGYXRORSZÁG KEDD, 1940. OKTÓBER í. lövő héfen KEZDŐDIK oz osztdlusursjdtóh I. hutása Szerencsés lesz, he 82 sorsjegyet vesz. gendás hadi vegyszerekre gondolt, amelyek a né­met vegyiiparral függnek össze minden élénk fan­táziájú regényíró képzeletében . . . »Meg fogok tanulni magyarul. .« Schulemann professzor >háborust vegyszerei közül a híres malária elleni gyógyszernek most az afrikai háborúban látják nagy használ. S maga az a tény, hogy sem kinin, sem íájdaloracsitlapitó­szer-behozatalra Németország nem szorul, óriási eredmény az önellátás terén. A német professzor beszélt még arról is, hogy milyen nagy lelkesedéssel fogadták őt és néhány tudóstársát Szófiában, ahová egy kémiai kon­gresszusra látogattak el a némcl vegytantudósok. A dobrudzsai terület visszatérése fölötti öröm mámorában nagy ünneplésben részesítették a ré­met professzorokat Szófiában. Sőhulcii-ann pro­fesszor most hazaiélőben látogatott cl Szegedre, innen Budapestre megy, ahol egy két napol lölt el, vasárnapra már otthon akar lenni Németor­szágban. — Nagyon jól érzem magam Szegeden — mond-, ja közvetlen mosolyával —, a város nagyon szép, az egyetemi és klinikai épületek modernek. Meg. lepet, amit itt találtam, hiszen Szegedet kisvá­rosnak hittem s imc: modern knlturközponlra ta­láltam benne. A beszélgetést félbeszakítja Jancsó Miklós dr. gyönyörű, szőke kisfia. Vizipipával a szájában szalad be a szobába s egyenesen a hatalmas ter­metű német professzorhoz fut. A gyerek magya­rul csacsog s a német tudós a maga anyanyelvén válaszol rá. Nagyon jól megértik egymást, de az­ért a német professzor szabadkozik: — Bla jövőre visszatérek Szegedre, remélem, már jól beszélek — magyarul ... — mondja ked­vcsen, miközben a szőke kisfiút térdén lovagol­tatja . . . Schulemann professzor iire. nemcsak nagy tw­dós, de érzőszivü eniber . . . (Cs. P.) Gyűjtésünk az »Irdélyért« akcióra TmábbVfolyik a gyűjtés az „Erdélyért" ak­cióra. Hétfőn a Délmagyarörszágboz a követ­kezők juttatták el adományaikat: Ligeti Lipót KFT 50 - R Dörner Károlynó 5.— „ , Buchwald Tivadar cs felesége 10.— „ Kármán Arnold 10.— * Klein Jenő cs Mühlhoffer V. Oég 20.— „ Eddigi gyűjtésünk 527.01 ,. összesen: 622.ÖÍ 1'

Next

/
Thumbnails
Contents