Délmagyarország, 1940. október (16. évfolyam, 223-249. szám)

1940-10-16 / 236. szám

DÉLMAGYARORSZA Szerda, 1940. X. 10. KERJESZTENY POLITIKAI NAPILAP XVI. évfoluam 230 szám Egyetemi epilógus Irta: Tonelli Sándor Az egyetem a mai napon kettős ünnepi ülést tart. Korniáuyzogyürüs doktort avat az egyiken, a Kolozsvárra visszatérő Ferenc Józsel-ludo­niánycgyetein búcsúzik a másikon Szeged város közönségétől. Illik, hogy ilyenkor a másik lel :s hallassa szavát és isteuhozzadot mondjon a távo­zónak. akit Uasz esztendő elolt tcslvéip szeretet­tel fogadott kőiébe, Szeged város egész közönsé­ge minden bizonnyal a szeretet, barátság cs meg­Decsülés jeleivel kiséri utjokra azokat a személy szerint még nem ismert professzorokat, akik rü­\ d néhány napon belül Szegedet Kolozsvár ral lógják fölcserélni, hogy a nagyar kultuianak ezen a hazatért régi őrhcJyéh teljesítsék kötelessé­gekéi a magyar tudomány és nemzetnevelés szol­gálatában. A kettős ünnepi ülést tudo­másul vesszük, de bármennyire érezzük is, nogy nagy, nemzeti szempontból sorsdöntő jelen­tőségű események játszódnak le körülöttünk, sze­gedi szempontból nem mondhatjuk, hogy ünne­pet ülünk. A búcsúztatásnak mindig van va­lami fájó mellékize. Nem örömkönnyek azok, me­lyeket a búcsú kézszorítása csaj a szenünkbe. Szegődnek az lesz az igazi ünnepi ülése, mikor saját egyeteme, az immáron törvénybe iktatott Horthy Miklós-tudományegyetem tart­ja megnyitó ülését a Dugonics-téri aulában. És bocsásson meg nekem az egyetem érdemes rektora, ha a kettős ünnepi ülésnek nemes egy­szerűséggé). de talán nem teljes szabatossággal megszövegezett meghívóját a szavaknak némi ár­nyalatával kiigazítani bátorkodom. Az olvasható ugyanis ki ebből a kissé túlságosan tönör •meg­hívóból, hogy az egyetem távozik Sze­gedről. En azt hiszem és velem együtt bizo­nyara sokan azt hiszik, sőt ugy is tudják, bogy az egyetem Szegedeu marad. Szegedről a cmi távozik, amely idejött husz esztendő előtt cs vele együtt megy a professzorok egy része, meggyarapodva névben, tudományban, hirbon, suivban és mindazokban a szellemi és anyagi ja­vakban, amelyeknek kitermeléséhez talán ez a város is valamivel hozzájárult. De az egyetem, amelyért a város esztendőkön keresztül annak re­wépyében vállalt jóformán erejét meghaladó ál­dozatokat, hogy az a teljesen uj intéz­ni é n y, amely Szegeden létesült, a szegedi talaj­ból nőtt ki, ott meg is fog gyökeresedni, ismét­lem. cz az egyetem, a Horthy Miklós nevével dí­szített egyetem örökre Szegeden marad. Ne ne­hezteljen meg érte az egyetem súlyos tekintélyű rektora, ha ennek a tudatával igyekezünk enyhí­teni az elszakadás fölölt érzett őszinte sajnálko­zásunkat. Van ugyan még más is, amin éppen Szeged­nek joga volna sajnálkozni. Kénytelenségből meg­hajtunk u magasabb, országos szempontok elölt, amelyek azt parancsolják, hogy á t na c n c t il e g nélkülözzük a kormányzóról nevezett egyetemnek a jog- és államtudományi fakultását. Dc mindenki megértheti, ha egy veszteség láttára nem tudjuk örömünnep hangulatába ringatni magunkat, még akkor sem, ha azt halljuk, hogy ezt a veszteséget csak ideiglenesnek kell tekintenünk. Tudjuk, hogy velünk egyidejűleg mások is veszítettek. Ahogy a képviselőházi tárgyalás mutatta és ahogy a másik két. vidéki egyetemi város helyi lapjainak közleményei elárulják, velünk együtt a n ásik két érdekelt város is legfeljebb belenyugszik a meg­változliatatlanba, de nem örvendezik rajta. A rni helyzetünk legfeljebb annyiban kivételes, bogy lagtöbbet áldoztunk, tehát legtöb­bet is veszítettünk. Ez olyan egyszerű ténymegállapítás, amelyet sine ira et studio kell leszögeznünk a várostörténelem jövő megirói szá­mára. Do meg kell emlékezni még másról is. Ha remcsab anyagi, hanem erkölcsi értékeket is ke­resünk, akkor a másik oldalon azt is meg keil ál­lapítanunk, hogy ez az áldozat nem volt leljesen hiábavaló. Szeged áldozatkészsége be­ű «é 11 c inasit a nemzet köztudatába. Hanoilescu romai látogatásának nem volt hivatalos fellege Berlin szerint a magyar-román ellentetek elsimulODan vannak Harmincegy repülőgép az angolok heflűí vesztesége Berlin, október 15. A Német Távirati Iroda je­lenti: A német légihaderő bora reggel óla ismét támadja Londont. Eddig beérkezett jelentések sze­rint az angol főváros közelében pályaudvarokat és sinberendezcscket bombáztak szép sikerrel. Berlin, október 15. A Német Távirati Iroda je­lenti: A Német Távirati Iroda értesülése szerint az clniult éjjel London ellen intézett támadásokban ismét néhány száz repülőgép veit részt. A legkü­lönbözőbb nagyságú bombákat doblak le, kiizliik a legnehezebb fajtájúakat is. A kedvező időjárási viszonyok lehetővé tették, bogy a repülök ponto­san célozhassanak és igy a bombák a legnagyobb hatást érték el. Amint a repülőgépek legénysége borzalmas színjáték képét mutalja. Újra, meg újra zorzalnias színjáték képét mutatja. Ujrg, meg újra óriási lángok csapnak fel és egyes helyeken nagy kiterjedésű tüzek harapóztak el. Az éjszaka utolsó óráiban siirü füstfátyol terjedt el n város felett, amely a tüz vörös fényében szörnyű pusztulás ké­pét mutatja. 31 öngól gépel lőfleh le hedden Berlin, október 15. A Német Távirati Iroda ugy értesül, bogy- a legújabban befutott jelentések szerint az Anglia felett kedden vivott légiütközo tekben további .10 repülőgépet lőttek Io a tiémet vadászok. A már jelentett lelőtt repülőgépek szá­ma ezzel 21-ről 31-re emelkedett. Nem volt hivatalos IclFcőc Manoilcscn római tó10£afósáiiah Róma, október 15. .4 keddi sajtó vem foglat, k(fzik Manoilesm volt román külügyminiszter római látogatásával. Mértekadó körökben ma hangsúlyozták, liogy a látogatásnak csupán magán jellege volt és nincs különösebb fontossága azoknak az inci­denseknek szempontjából, amelyek, a bécsi döntés végrehajtása során történtek. Tuómni mértékadó körökben annak a reménynek ad­nak kifejezést., hogy a helyzet Magyarország és Románia között normalizálódik. Berlin szerint a magyar-román nehézségen elsimulóhan vannak Berlin, október 15. 'A Románia'és Magyar­ország viszonyában az utóbbi időben észlelhető ellentétekkel kapcsolatban berlini politikai kö­rök a két. ország sajtómegnyilatkozásaiból azt a benyomást merítik, hogy a nehézségek clsi­mulóban vannak. Berlini kijelentések szerint úgylátszik, hogy Magyarországon és Romsuiá­bau az egyetlen józan álláspontra helyezked­nek, amely szerint bizonyos eseteket nem sza­bad túlozni. Német részről megállapítják, hogy a lapok, mindenekelőtt a magyar sajtó, tanul­mányozása alapján az a felfogás alakul ki, hogy ez érdekelt kormányok a neh'ézs'Sgekfd okot adó eseményeket nem kívánják többé sajtóvitákban szóválenni. Nem vifázlK a román satíft Bukarest, október 15. 'A Német Távirati Iro* da jelenti: A cenzúra azt az utasítást adta a román sajtónak, liogy Magyarországgal többé ne vitázzon. Ennek következtében a kedd reg­geli román sajtóban minden 'célzás hiányzik a magyar-román viszályra. A Ferenc József-tudományegyetem felállításáról szóló törvényjavaslat miniszteri in­dokolása olyan szokatlanul meleg ós elismerő szavakkal emlékezik meg Szeged városáról, amilyen elismerésnek jeleivel más város aligha büszkélkedhctik. És mert tör­vényjavaslatok indokolását széles körök nem szokták olvasni és mert az ilyen indokolások idő­vel feledésbe is szoktak merülni, Szeged közön­sége számára ide iktatóin ezeket az elismerő so­rokat: »A törvényes jogfolytonosság elve, a most visszacsatolt erdélyi területek művelődési szükség­letei és meggyarapodott országunk egyetemes ér­dekei értelmében Kolozsvárra hazatérő Magyar Királyi Ferenc József-tudományegyetem husz é\cn át Szeged szabad királyi város falai között talált ideiglenes otthonra és nemcsak továbbmü­ködését, hanem az eredményes fejlődését is biz­tosító életlehetőségekre. Szeged szabad királyi város közönsége a székhelyétől picgfosztott tudo­mányegyetemet testvéri szeretettel fogadia falai közé és működéséhez a teherbíró képességhez mért legnagyobb áldozatokkal járult hozzá. Érről a gondoskodó szeretetről és készséggel vállalt je­lentéke.nv áldozatról a Magyar Királyi Ferenc Jó­zsef-tudományegyetem hazatérésének alkalmából a nemzet szinc előtt meg kell emlékeznem. Szeged szabad királyi városnak ez a példaadó testvéri magatartása méltó arra, bogy arról a magyar or­szággyűlés törvénybeiktalás utján örök időkre is megemlékezzék,* , A továbbiakban a kővetkezőket mondja a mi­niszteri indokolás: »A magyar művelődésnek husz év óta déli végvára Szeged szabad királyi város; ebből a végvárból világított kelet és dél felé — á közeli határokon tul is — a magyar művelődés fénye. Erre ezentúl is szükség van. Ennek a fény­nek a kolozsvári tudományegyetem hazaié­rése után sem szabad kialudnia. Gondoskodni kell tehát arról, hogy Szeged szabad királyi város husz évi áldozatos vendéglátás után most már saját egyetemét fogadhassa falai közé. Ezé'.' szükségesnek láttam, hogy a Magyar Királyi Fe rcnc József-tudomány hazatérésének törvényes ki mondásával egyidejűen Szegeden nj tudomány egyetem felállítását is kezdeményezzem.* Őszinte köszönettel vesszük a kultuszminiszter urnák ezeket a megbecsülő szavait cs mély li.-'Z­lelettel kérjük, hogy a megkülönböztetett értéke­lést. amelv a törvényjavaslat indokolásában ki-

Next

/
Thumbnails
Contents