Délmagyarország, 1940. október (16. évfolyam, 223-249. szám)
1940-10-16 / 236. szám
oécmagyarorszxg SZERDA, 1940. OKTÓBER 16. fejezőre jut és többször hangoztatott jóindulatát az átmeneti időnek és a jogi fakultás szüneteltetésének megrövidítésében igyekezzék a lehetőségek batáriain belül érvényesíteni. £g talán szabad nándezek után epilógus gyanánt még egy személyesnek tetsző, de lényegében országos vonatkozású dolgot elmondanom. A mult hetekjben sokszáz példányban szétküldtem or-t szagszerte azt a kis füzetemet, amely a szegedi egyetem kérdésével foglalkozó három cikkemet foglalja magában. Szívesen átengedtem yolna a három cikk megirását bárki másnak, de megírtam a cikkeket, mert ugy éreztem, hogy az egyetemek ügyében a szegcdi szónak ts cl kell hangzani. Ila voltak, akiknek talán a füzei egyes sorai nem tetszettek és ha például Pécs város érdemes polgármestere kötelességszerűen és hivatalból megneheztelt, mikor nevek emlitése nélkül, tisztán történelmi tény gyanánt kiemeltem, hogy Szeged mindenkinél többet áldozott, arról igazán nem tehetek. Ha tényékért is bocsánatot kell kérni, még arra is hajlandó vagyok. A mentségemre és igazolásomra csak azt bátorkodom felhozni, hogy a törvényjavaslat indokolásában a kultuszminiszter Ur majdnem pontosan ugyanazokat a kifejezéseket használja, amelyek az én cikkeimben Is előfordulnak. Akkor pedig talán én se hibázhattam túlságosan nagyot. Dc az indokolásnak az én állításaimat megerősítő sorain kivül tucatjával fekszenek előttem az ország ininden részéből érkezeit levelek, amelyek részben udvariasságból köszönetet mondanak a fiizet megküldéséért, de részben nz obligát köszöneten túlmenően komolyan belemélyednek a szegedi egyetem problémájába. Von nagynevű politikus, aki megállapítja, hogy az egyetem kérdésében Szeged fényes elvi győzelmet aratott. Van országgyűlési képviselő és felsőházi tag, aki hozzájárulásomat kéri, hogy a füzetemben mondottakat felhasználhassa. (Van, aki nem kéri, de felhasználja. Van budapesti egyetemi tanár, aki vitába száll velem és azt uiondja, hogy a tanárhiány miatt tudomásul kell vennünk a jogi fakultás szüneteltetését, de kiemeli, hogy a három fakultásnak véleménye szerint is mihamarább ki kell nőni teljes egyetemmé. Igaz, hogy vannak olyan vélemények is, hogy a jogakadémiák tanári karából és a jogtudománynak a fiatal geneiációhoz tartozó művelőiből a maivai majd nem egyenlő értékű két jogi garnitúrát is össze lehetne állítani. Ennek elbírálására nem érzem magam illetékesnek. Kolozsvárról még a sajló részéről is kaptam szimpatikus rregnyilatkozást: ott is vannak, akik megértik azt a törekvést, hogy »a nagy szellemi erőkkel rendelkező Magyarországnak Kolozsváron ugyanugy legyen egy erős tudományos bástyája, mint Szegeden.* De ba egyetlen köszönő sort nem kaptám volna is, Szegedre nézvo nagyon fontosnak tartom ozt a megállapítást, ainit Endrédy Vendel zirci apát ir rövid néhány soros levelében. Azt irja az apát ur, hogy egészen másként látja most Szeged és az egyetem ügyét, mint azelőtt. Ez az, amit Szegednek is tudomásul kell venni, annál is inkább, mert azt hiszem, hogy kivüle is nagyon sokan vannak országszerte, akik két évtized tapasztalatai alapján másként látják Szeged ügyét, n'int azelőtt. Szegednek a világháborúig az volt a szerencsétlensége, hogy évtizedeken át divat volt hánytorgalni azokat a nagy áldozatokat, amelyeket az árvíz utáni esztendőkben az ország hozott Szegedért. Ha Szeged valami igénnyel jelentkezett a régi kormánynál, mindig azzal küldték el, hogy Szeged sokat kapott, más városokra is sort kell kcrileni. A szegediek tudták ennek a felfogásnak a téves voltát és tudták azt is, annak i<Jején, hogy a királyi biztosság be nem fejezve munkáját, dc elkönyvelve minden elismerést és a város nyakában hagyva egy megoldhatatlan városépítési problémát, elsétált Szegedről. Most ennek a fordítottját éljük. Most kezd belemenni az ország köztudatába, hqgy Szeged hihetetlen áldozatokat hozott az országért és a magyar kulturáért. Szeged nem kér különleges elbánást, csak a meghozóit áldozatok honorálását. És sértődések helyett bárki részéről, megértést kér cz a város Mindenkitől a magyar Uultura érdekében vállalt áldozatokért. Megértést kérünk mindenkitől, mert a magyarság áldozatos szolgálatában mindnyájan testvérek vagyunk. X Ylrcnow-Hórhaz Dombázdss Berlin, október 13. 'A Német Távirati Iroda jelenti: A birodalmi főváros nagy kórházal közül mát alig van egy is, amelyet nem bombáztak volna az angol repülők. Az elmúlt éjszaka az egész világon ismert Vlrchow kórház volt az, amelyet harmadízben ért az éjszakai banditák támadása- Négy robbanóbambát dobtak a kórház területének kellős közepére Csupán a német kórházakban lévő mintaszerű megszervezésnek köszönhető, hogy ezúttal nem Volt halálos áldozat. Igy is egész sor könnyű sebesülés történt. Mindamellett három ősztdly súlyosan megrongálódott. Ezenkívül az angol légihaderő bombái a birodalmi főváros nyugati részében egy utcában eltaláltak öt lakóházat. Ennek a bombázásnak sok súlyos sebesültje volt. Tartani kell attól, Hogy a törmelékek alatt még Halottakra HuSá kannak. Német torpedónaszádok támadtak Anglia deli parii alt Berlin, október 15. A véderő főparancsnoksága jelenti: Egy tengeralattjáró egy hajókaravánból kilőtt és elsüllyesztett két ellenséges tartálygőzőst ő«zszesen 20.000 bruttoregisztertonna űrtartalommal, egy további gőzőst pedig súlyosan megrongált. Egy másik tengeralattjáró elsüllyesztette ~S 11.275 tonnás Devonshire felfegyverzett angol kereskedelmi hajót; egy harmadik tengeralattjáró pedig elsüllyesztett egy 4900 tonnás felfegyverzett kereskedelmi gőzöst. íorpedóliajóknafe Anglia déli parija ellen irányuló előretörése során néhány nappal ezelőtt két ellenséges tengeraiattjáróvadászt és két kisebb kereskedelmi hajót semmisítettünk meg, ncgvi cK angolt pedig foglyul ejtettünk. Exer pengő pénzbüntetésre Piroska csongrádi polgármesteri (A Délmagyarország makói tudósítójdnaJé lelefon jelentése.) Piroska János dr. állásától felfüggesztett csongrádi polgármester ismeretes fegyelmi ügyében ötnapos tárgyalás után kedden hirdetett íteletet Csanád vármegye fegyelmi választmánya. A tárgyalást délelőtt 10 órakor nyitotta meg Szajoli-Fehér Miklós főispán elnök. A tárgyalás megnyitása után Ulain F/efenc dr. védő fogott hozzá védőbeszéde clmondásáhSz. A védő egész napon át beszélt, beszédét este fél 8 órakor fejezte be. Ezután Piroska János szólt pár szót, majd 10 órakor a fegyelmi választmány ítélethozatalra vonult vissza. Háromnegyed 11-kor hirdette ki a választmány ítéletét az elnök. X választmány Piroska János dr.-t az 1929- évi 30. törvénycikk 76. szakaszának 1—2. bekezdésébe ütköző hivatali kötelesség megsértése cs a köztisztviselői állás tekintélyével össze nem férő magatartása miatt 1000 pengő pénzbüntetésre ítélte, Elmarasztalja ezenkívül az ítélet Piroska Jánost a fegyelmi eljárás 2306 pengőt kitevő költségeiben, továbbá kimondja, hogy a felfüggesztése alatt visszatartott fizetése nem utalható ki számára. A védőnek a vizsgálat kiegészítésére vonatkozó indítványát elutasították. Piroska János dr. az ítélet ellen 15 napon belül fellebbezést adhat be. Ismét letartóztatták Virrasztó-Koppány turáni táltost GYORSIRHSIK^ST HORUATH Hl. ü. 3. Kiképez gyorsirástanitóvá, államvizsga. Modern .berendezés. — Telefon: 19-10. 75 (A Délmagyarország munkatársától) A közelmúltban sokszor foglalkoztatta a szegedi törvényszéket Virraszt ó-K o p p á n y Mihálynak, a turáni egyistenlhivő szekta papjának több ügye. A turáni táltos csak nemrégiben szabadult ki a fegyházból, ahol három és féléves büutetését töltötte. Szabadulása után hódn.«zővásárhelyi tanyájára költözött. A turáni táltos azonban egyidőre rendőri felügyelet alá került s minden héten jelentkeznie kellett a rendőrségen. A rendőri felügyelet alá helyező határozatot Virrasztó-Koppány Mihály megfellebbezte a vidéki rendőrlókapitánysághoz, illetve a belügyminisztériumhoz A belügyminisztériumból a napokban érkezett le a Teleki miniszterelnök beszéde a Erdélyi Férílak Egyesületének diszgyüiésén Budapest, október 15. Kedd este a Székely Egyetemi és Főiskolai Hallgatók Egyesülele és az Erdélyi Férfiak Egyesülete Erdély egy részének visszatérése alkalmából választmányi diszgyülést tartott; Teleki Pál gróf elnökletévei megjelentek az erdélyi részek országgyűlési képviselői és az Erdélyből származó közétcli vezetőferfiak közül igen sokan. Az ülést Csanády György imaja vezette he, majd Teleki Pál gróf mondott megnyitó beszédet, Utána Csipán János számolt be a két egyesület 22 éves működéséről, majd Ilinledcr-Fels Akos országgyűlési képviselő üdvözölte a visszatért részek képviselői nevében a kél egyesületet. Az üdvözlésért Teleki Pál gróf miniszterelnök mondott köszönetet. , — Erdély volt a Szent Korona által képviselt magyar államiságnak az őre, kardja, pajzsa, földje és független országa. Mi ezt a lelket hoztak ide és hoztátok ti is most. Ezt a kötelességet fogjuk tovább szolgálni az órszágon belül, bogy erős sziklája legyünk mindazoknak, akik ezért az országért cini és halni akarnak, hátgerinc, amely egyenes, nem hajladozik, lelek, amely egyenes uton jár, ezredéves utón;, a melyről nem fog,letérni. EzekAAdöntés a hódmezővásárhelyi rendőrséghez. A miniszter harmadfokon is jóváhagyta a rendőri felügyelet alá helyezéséről szóló határozatot. A miniszteri döntést hétfőn hirdették ki VirraszióKoppány Mihály előtt. A határozat kihirdetésekor a turáni táltos sértő szavakat használt a magyar csendőrségre, amiért a rendőrség nemzetgyalázás miatt nyomban letartóztatta. Virrasztó-Koppányi kedden kisérték be a szegedi ügyészségre, ahol előzetes letartóztatásáról szóló végzést megheszszabbitottálc. Az előzetes letartóztatás miatt a turáni táltos felfolyamodást jelentett bc a táblához. gyünk mi. Fogjuk össze a többit és igy éljünk tő* vább mi, erdélyiek. A miniszterelnök szavait hosszan tartó lelkes tapssal és éljenzéssel fogadták. Az ülés Csanády György iSzékely imájával/- ért véget. Kifosztották egy bolgár gyáros őrizetlenül hagyott autóját (A Délmagyarország munkatársától) Vakmerő lopási ügyben nyomoz a rendőrség. Kedden délelőtt a rendőrség előtt egy hatalmas bulgáriai jelzésű turautó állott meg. A túrakocsi vezetője Sztojanov Sztojáu szófiai gyáros az ügyeletes rendőrtisztnek elmondotta, bogy néhány héttel ezelőtt indult el Bulgáriából Németországba, ahol üzle.ti ügyeit intézte. Vasárnap kelt útra Németországból és kedden érkezett Szegedre. Itt a Tisza-szállóban szállt meg, autóját néhány percre felügyelet nélkül hagyta a szálló bejárata előtt. Amikor isaiét az autóba akart szállni, meglepve vette észre, hogy az autóból hiányzik többszázpengő értékű kabátja, fényképezőgépe és néhány más értékes holmi. A kabátban értékes iratok voltak. A vakmerő tolvaj kézrekerítésre a rendőr* ség széleskörű nyomozást indított.