Délmagyarország, 1940. szeptember (16. évfolyam, 198-222. szám)

1940-09-12 / 207. szám

Horthy Miklós egyeteme irta: Tonelli Sándor Tiz napja sein telt még el, amikor közvetlenül a bécsi döntés nyomán, amely Erdély tekintélyes részével együtt Kolozsvár városát nekünk iléíte, a Délmagyarország hasábjain nyíltan felvetettem a kérdést, hogy mi lesz a szegedi egyetemmel. A kérdés felvetésére azok a suttogva tovább adogatott vészhirek késztettek, amelyek szerint a kormánynak az volna a szándéka, bogy az egyetemet visszaadja Kolozsvárnak és Szegeden lerombolja a magyar kultúrának két évtized muukájával, az állam cs a város közös áldozatkészségével épileít hajlékai. Az egyetemből nem maradna más Szegeden. mint az üres épületek és a néhai egyetemalapító kultuszminiszter sírboltja a fogadalmi templom alatt. A feleletem ezekre a vészhirekre az volt, hogy nincs helye a kishitüségnek. Kolozsvárra visszamegy, amit 1921-ben a nagy öszszeomlás után kaptunk, a Ferenc József-tudományegyetem elnevezés, Szegeden pedig megmarad az egyetem, amelyet Magyarország kormányzójáról, vitéz nagybányai Horthy Miklósról kell elnevezni, 'láz napja sem telt még cl, mikor ezzel az elgondolással a nyilvánosság elé léptem s a mult szombaton lefolyt egyetemi értekezleten már maga a kultuszminiszter ur nyilatkozott ebbon az értelemben és elismerő szavakkal illetve azt a példátlan áldozatkészséget, melyet Szeged hozott egyetemének megszerzéséért, biztosilotta a várost, bogy az egyetem, Horthy Miklós kormányzóról elnevezve, feltétlenül meg fog maradni. Kijelentette ellenben a kultuszminiszter ur, természetesen nemcsak Szegedhez} hanem a többi egyetemi városokhoz is adresszálva szavait, hogy mindnyájuknak bizonyos áldozattal kell számoíniok egyetemük megtartása érdekében. Ha szabad, egész Szeged városa nevében egy nagyon szerény megjegyzést megkockáztatnom, ami az áldozatot illeti, abban éppen Szegednek van némi ,gyakorlata. Szeged gyakorlati tapasztalatból, külföldi és belföldi példákból tudja, bogy egyetemekhez különböző módokon lehet hozzájutni. Vannak egyetemek, melyeket bőkezű és mecénás fejedelmek alapítottak s alapitójuk nevét viselik homlokzatukon. Ujabban, különösen Amerikában a fejedelmeket polgári sorból felemelkedett multimilliomosok váltják fel s Rockefeller és Carncgie példájára a tudománynak ajándékozzák vissza egy részéi annak, amit embertársaik zsebéből a törvényes formák teljes tiszteletben tartása mellett kiszedlek. Más városok ajándék formájában az államtól kapták ogyetoműket. Vannak olyan városok is, amelyeknek áldozatkészsége abban nyilatkozott meg. hogy átmázolhatták régebben is megvolt kórházaik, iskoláik és intcrnálusaik homlokzatát és igy jutottak egyetemhez. Szegednél egyik eset seni állott *enn. Szeged áldozott. 1930 október 21-én díszpolgárrá avatása alkalmával tartott beszédében néhai Klebelsberg Kunó gróf nyolc millió pengőnél többre becsülte azt az összeget, amelyet Szeged sajátjából az egyetemre forditott. Azóta ez az öszszeg kilenc és félmillióra emelkedett, nem is beszélve az egyetemmel kapcsolatos városrendezési költségekről, a város költségvetésébon évről-évre visszatérően az egyetemnek juttatott járandóságokról, az Ítélőtábla ideiglenes elhelyezésével kapcsolatos különböző kiadásokról és más hasonló tételekről, amelyek idegen címek alatt vannak elszámolva. Tőkésítve ezek a juttatások igen tekintélyes mértékben emelnék az egyetemre forditott városi hozzájárulás összegét. Vájjon miért hozta a város ezeket az áldozatokat? Idézem mindazokat, akik a húszas években, mint az egyetemi építő bizottság tagjai, bizonyos mértékig munkatársai voltak Klebelsberg grófnak az egyetem állandó otthonának megteremtésében. Gondoljanak vissza azokra az ülésekre, amelyek meglehetősen sürü időközökben játszódtak le az egyetem rektori hivatalának tanácskozójában. A miniszter, akit J a k a b b Oszkár pénzügyi államtitkár és Magya-r-y Zoltán miniszteri tanácsos kisértek le Szegedre, majdnem minden egves alkalommal ujabb é.s ujabb százezrek, sőt milliók megajánlását kérte a várostól. Ez volt az előfeltétele, hogy az állam is megadja a maga hozzájárulását. És amikor néhai Somogyi Szilveszter polgármester verítéktől gyöngyöző homlokát törölgette, hogy miként fogja az uj százezreket és milliókat ennek a sok nyomoruságaal küzkftdő városnak közgyűlésével megszavaztatni, biztatva, bátorítva mondotta a miniszter, hogy ez az az áldozat, amellyel Szeged az egyetemhez való örök jogát biztosítja még arra az esetre is, ha Kolozsvár ismét magyar impérium alá kerül s a fereiiejózsefi címet vissza kell adnia Kolozsvárnak. Sokan élnek még azok közül, akik ezeket a kijelentéseket hallották s ennek a gentleman agreernent formájában történt megállapodásnak keresztülvitelét a város közgyűlésén szavukkal és befolyásukkal keresztülsegi tették. Igazolhatják ezeket a kijelentéseket nemcsak a szegediek és a szegedivé lett professzorok, hanem azok is, akik szivük sugallatának engedve, Szegedet Kolozsvárral készülnek felcserélni, Vájjon volt-e egv is az ogyeteinépitő bizottságnak tagjai kőzött, aki ugy értelmezte a miniszter kijelentését, hogy Erdély visszatérése után az egyetem elmegy és itt valami csonka intézmény marad viszsz», amely nincs arányban a meghozott áldozatokkal? Bizonyára nem. Természetesnek és jogosnak kell tekintenünk, hogy az egyetem professzorainak egvrésze viszsza akar jutni Kolozsvárra és a magyar kultúrának ezen a visszaszerzett őrhelyén akarja teljesiDÉLMAGYARORSZSG CSÜTÖRTÖK, 1940. szeptember 12 SZÉCHENYI MOZI Ma 5, 7 cs 9 órakor 5 O R A 40 PERC Bűnügyi történet KISS FERENC, TASNADY F. MARIA, FRAY TIVADAR és MAKAY MARGIT. IÖN! DEANNA DURBIN Válaszúton JÖN! BELVDROSt MOZI Ma és mindennap A niagyar filmgyártás kimagasló alkotása teni hivatását. De éppen azért köszönettel láLjuk, hogy az egyetemi tanárok sorában egyre szaporodnak azok, akik kötelességüknek tartják, hogy meghajtsák lobogójukat Szeged előtlL Polner ödön, a kolozsvári és szegcdi egyelem érdemes közjogi professzora, a csonkitatlan szegedi egyelem fenntartásának szükségességéit hangoztatja. Zoluai Béla egyénileg Kolozsvár melleit dönt ugvan, de lehetetlennek tartja, hogy a pro. fesszorok egyszerűen becsomagoljanak könyveit, műszert, tudományt s mindent, amit hoztak és nem hoztak magukkal ós ugy vonuljanak el Szegedről. Szent-Györgyi Albert, a szegedi egyetem Nobel-dijas büszkesége, nyíltan megmondja, hogy az ő munkássága a szegedi talajból fakadt és ő Szegedhez tartozónak érzi magát. Valamenynyien érzik, hogy Szegeddel szemben hálával tartozik a magyar tudomány, olyan hálával, amelyet puszta köszöneten és elismerésen túlmenően reális módon is rekompenzálni kell. Áldozat és rekompenzáció állanak szemben egymással. Mi legyen az áldozat és mi legyen a rekompenzáció? Azt már tudjuk, hoffv az egyetemmel kapcsolatos intézetek megmártanak, a" tanárképző intézet megmarad. fivóRVSZerésatSZEREPLöK: Erzsébet királyné KARADY KATALIN Latkóczy Ida Latkóczy Gábor Mid Johann Betyár TOLNAY KLÁRI SOMLAY ARTÚR FENYVESSY ÉVA BILICSI TIVADAR JUHÁSZ JÓZSEF Neszmély Kálmán JÁVOR PAL Axameti Galambos Kropacsek Deák Ferenc Fogadósnc Fölakál RAJNAY GÁBOR GŐZÖN GYULA MAKLARY ZOLTÁN TORONYI IMRE ORSOLYA ERZSI FAY BÉLA Előadások": 5, 7, 9. Vasárnap: 3. 5, 7, 9. korzóban Ma premier z fekete lovas Az élő igazság bajnoka z Jl fekete lovas Az uj szezon első nagy kalandorfilmjo z A fekete lovas Minden métere idegtépő izgalom A fekete lovas rőszereplője a rettenhetetlen férfi: JOHN CAROLL, partnerei: NO AH BEERRY cs HELEN CHRISTIAN. Ma indul Azonkívül: Az erdélyi diadalmas bevonulás külön kiadásban.