Délmagyarország, 1940. szeptember (16. évfolyam, 198-222. szám)

1940-09-12 / 207. szám

Őrizetbe vettek egy ékszevtolvaj házmesterpárt Rz elzálogosított aranyfüggő vezette nyomra a rendőrségei DÉLMAGYARORSZAG CSÜTÖRTÖK. 1940. szeptember 12 képzés sem fog szünetelői s a könyvtárat és laboratóriumi felszereléseket, amelyek a szegedi egyetem tulajdonát képezik, uera fogják egyszerűen ládába csomagolni és elszállítani. Tudjuk ellenben azt is, bogy a jogi fakultás átmeneti szüueteltetése az az áldozat, amelyet költségkímélési okokból átmenetileg vállalunk kellene. Ennek a kérdésnek kell nyiltan a szemébe tekintenünk. Az első kívánalom, amely ezzel a takarékossági elgondolással szemben felmerülhet, mindenesetre az, hogy a folyó évre, amelyre már a beiratkozások is megtörténtek, ez a szüneteltetés ne lépjen életbe. Azok a szegedi és szegedkörnyéki szülök, akik fiaikat az egyetem jogi fakultására már beíratták, igen sok esetben nem tudják a kolozsvári tartózkodás és ellátás költségeit vállalni. A lehető lcgméltányosabb kérelem, hogy akik Szegeden kezdték, Szegeden is végezhessék tanulmányaikat. Olyan egyszerű és méltányos kérelem ez, hogy ennek teljesítésében kételkedni nem is lehet. És ha ezt megkaptuk, akkor kell jönni Szegednek, amelynek már van némi gyakorlata az áldozatok meghozatalában. Mondja ki Pzeged város közgyűlése, hogy vállalja azt a költséget, amely szükséges ahhoz, hogy a jogi kar továbbra is fenntartható legyen. Olyan lehetőség ez, amelyet a kultuszminiszter ur is kétségtelenül szívesen fog látni, mert átsegiti a probléma pénzügyi nehézségein. Ha a financiális kérdés megoldására elfogadható javaslatot teszünk, mint a magyar kultura hivatott őre, fí fog bennünket kétségtelenül hozzásegíteni telfes egyetemünk megtartásához. Mit jelent pénzértékben ez az áldozat? A számítás — természetesen nagyon nyers számokban — a kővetkező: A jogi kar személyi kiadása tizenkét professzort számitva, kereken évi százezer pengő. A vizsgadijak az államot nem érintik, tehát se nem osztanak, se nem szoroznak. A dologi kiadások összege kereken ötvenezer pengő. Ötszáz hallgató tandiját, leszámítva a tandíjmentességeket, és egyéb kedvezményeket, százezer pengőre lehet becsülni. Fedezendő volna tehát Ötvenezer pengő. A mai nehéz viszonyok mellett ez ls pénz. dc bizonyára nem akkora összeg, hogy nc lehetne előteremteni. Ila a város ezt vállalja, kétségtelenül kiadása megtérül abban a forgalomban, amit egy teljes fakultás megtartása jelent, nem is beszélve arról, hogy az ítélőtábla kérdésének rendezése esetén, ami már folyamat, ban van, felszabadul az a körülbelül harmincötezer pengős tétel, amit ma még erre a célra kell fordítani Azt a szempontot, hogy egy teljes egyetem keretébe beillesztett jogi fakultás jobban megfelel az oktatás és a tudomány követelményeinek, mint a jogakadémiák, nem fs akarom érinteni. Szántszándékkal arról sem beszélek, hogy a jogi kar fenntartását éppen most, az objektív szükség is indokolja, mert a következő évek során a közigazgatás és jogszolgáltatás a jogvégzett egyének egésa tömegét fogja felszívni. Az elmondottakhoz csak azt fiizöm hozzá, hogy u felhozott hozzávetőleges számvetés természetesen csak magyarázatul szolgál, dc nem akarja nzt n tényt szépiteni. hogy a városnak njahb áldozatot kell vállalnia. Dc cz az ujabb áldozatvállalás a városnak kötelessége, nemcsak önmagával, nemcsak fiatalságával, hanem Magyarország kormányzójával szemben fs, akinek részéről megtiszteltetés a várossal szemben az, hogy nevét, melyhez Magyarország gyarapodásának történelmi ténye fűződik, átengedi Szegednek, hogy a szegedi egyetem homlokzatát diszitse. Magyarország kormányzójának ezt az engedélyét hálálja meg a város azzal, hogy ezt az immár történelmi Bevet Be csonka, hanem teljes egyetemnek homlokára Illessze. És amikor Szeged város küldöltságp jelentkezni fog Magvarország kormányzója elolt, hogy a név átengedéséért és a várost érf megtiszteltetésért köszönetet mondjon, hivatkozzék a küldöttség szónoka már arra is, hogy a város elhatározásával önmagát és önmaeán keresztül Magyarország kormányzóját tisztelte meg. •Allitsa az uj Hajlékot az egyetem "a magyar tudás és a magyar jövő szolgálatába* — ezeket a szavakat mondotta a kormányzó a szegedi egyetem zárókövének letétele alkalmával. Ez non volt feltételes kijelentés, hanem frlgykötés és parancs Szeged és a szeged! teljes egyetem számára, hogy teljesítse kötelességét, ha kell, erejének haláráig a magyar kultúra szolgálatában. Ezeknek a szavaknak a jegyében kell Szegednek öszbekapcsolni áldozatot és rekompenzáció!, hogy fenntartsa a Klebelsberg által kezdeményezett és a kormányzói kijelentéssel megpecsételt télies szegedi egyetemet a magyar kultúra dicsőségére jé« javára. (A Déhnagyarország munkatársától) Vakmerő tolvaj házaspár került szerdán hürokra. Néhány nappal ezelőtt a Nemzeti Hitelintézet zálogházában a becsüsnél egy alacsonytermetü, szegényes ruházatu férfi jelentkezett. Elmondotta, hogy a néhány hónappal ezelőtt zálogba tett aranyfüggőjere felvett összeget szeretné felemeltetni. A napszámos külsejü férfi előadta ezután, hogy az aranyfüggőre 110 pengőt kapott s még 80 pengőt szeretne kérni. Kérését elutasították azzal, hogy legfeljebb bsak 50 pengővel tudják a zálog értékét felemelni. A zálogház tisztviselőinek kérdésére a napszámos elmondotta, hogy a fülbevaló egy, a Bécsi-körut 2. szám alatt lakó tanítónő tulajdona. A napszámos miután az 50 pengőt megkapta, eltávozott a zálogházból. Távozása után a tisztviselők rájöttek, hogy az aranyfüggőt tulfizették. Azonnal kimentek a Bécsi-körtit 2. szám alá s keresték az állítólagos tanítónőt. Kérdezősködésükre megtudták, hogy ött Pfaff Krisztina óvónő lakik. Érintkezésbe léptek Pfaff Krisztinával, hogy az elzálogosított aranyfüggő az ő tulajdona-e. Az óvónő elmondotta, lehetséges, hogy az aranyfüggő az ő tulajdonát képezi, tekintve, Iiogy három hónappal ezelőtt, mintegy 1000 pengő értékű ékszerei eltűntek. A lopás miatt azonban mindmáig nem tett feljelentést, mert azt gondolta, hogy a tetteseket úgysem fogja el a rendőrség• Az aranyfüggő körül keletkezett bonyodalmak ntán az óvónő a zálogház tisztviselőivel együtt megjelent a rendőrségen s ismeretlen tettesek ellen lopás miatt feljelentést tett. A rendőrség Kolozsváry Andor dr. rendőgtanácsos irányítása mellett a feljelentéstől számitott 24 órán belül ártalmatlanná is tette az óvónő tolvajait. Az ügyben Gyólay László de* tektiv folytatta le a nyomozást Megállapította, hogy Pfaff Krisztina többször nem tartózkodott lakásán és ezért lakásának kulcsait Kiss Ferenc házmesternek adta át Kiss Ferenc ev után, hogy szabad bejárása volt az óvónő lakásába. takarítás közben megtalálta az álló óra tokjában elrejtett ékszereket. Az óratokban egy 180 centiméter hosszú aranyláncon kívül egy szivalaku diiplafedelti aranyóra és egy pár aranyfüggő volt Kiss az ékszereket magához vette és a függőt 110 pengőért elzálogosította. Az értékes aranyórát a detektiv megtalálta Kiss lakásán. Kiss elmondotta, hogy a függőért kapott 110 pengőt clmidatla. A rendőrség Kiss Ferencet és felesegét őrizetbe vette. Ma, csütörtökön kisérik át át ügyészség fogházába a tolvaj házmesterpárt. Párisi Nagy áruház Rt. Szeged íCsekonics ésKiss-utca sarok: ISKOLAI CIKKEK Elemi iskolai füzei 10 lapQs 6 drb —.22 Hangjegyfüzet 6 lapos —.08 Rajzfüzet 8 lapos 4 drb —.22 Rajztábla 1/4 ives P LOS Rajzlap 1/4 ives 6 drb —.24 Rajztáblatartó 1/4 ives kék •—.88 Rajztáblatartó 1/4 ives barna —b8 Fejesvonalzó 53 cm-es —.54 Benczúr gombfesték 4 drb —.24 Palettás gombfesték 6 drb-_os —.18 Szimpla ecset l-es 4 drb —.24 Dupla ecset 6—8-as 2 drb —.24 Tskolai fekete irón 3 drb —.24 Fiizeteimke 25 drb J-ee —.10 >atós papir 3 iv —.24 Sötétkék könyvc«e>magoló papír 4 iv —.24 ""üzetcsomagoló ssirpapir 3 iv —24 Szines tafett papir 6 iv —.24 Spirál notesz 40 lapos —.16 n vadvizokozla birfokháborifási perekben a vízjogi hatóság illetékes A járásbíróság eíuasitolfa egy gajgonyai földbirfokos kártérítési keresetét (A Délmagyarofszág munkatársától) A tavaszi vadvizáradások a szomszédos földtulajdonosok között számos visszás helyzetet teremtettek. Az a földtulajdonos, akinek birtokát a viz elöntötte, csatornát ásott s a szomszédos földtulajdonos birtokára zúdította a vízáradatot. Ezekből az esetekből kifolyólag számos polgári pör keletkezett az okozott károk megtérítése végett Az első ilyen birtokháboritási iígret szerdán tárgyalta a járásbíróságon Paüer Loránd dr. járásbirő. A járásbíróság érdekes határozattal Utasította el a felperes keresetlevelét. Erőskövy Dezső dr. ügyvéd, mint felperes, néhány héttel ezelőtt a szegedi járásbírósághoz kerestelevelet nyújtott be Martonosi István és társai gajgonyai lakosok ellen. Keresetlevelében elmondotta, Kogy Martonosi és társai a tavasszal, amikor a vadvizek elöntötték földjeiket hatósági engedély nélkül mintegy hárómszázötven méter hosszú vízlevezető árkot ástak Ez a csaoraaárök az abnormis idei víztömeget azután levezette. A csatornát az alperesek titokban éjjel addig szélesítették és mélyítették. hogy a csatorna miatt azután a községi ut felől birtokára sem járhatott be. Előadta továbbá a felperes, högy a közigazgatási vizjogí hatóság a vízlefolyás megakadályozására a csatornát elzáratta, az alperesek azonban több alkalommal, igy junius 29-én és 30-án éjjel a csaotrnát átvágták és a vízfolyást üjból meg indították. Tekintve, bogy a csatorna átvágása miatt felperesnek anyagi kára származott, ezért Erőskövy Dezső dr. keresetlevelében 900 pengő kár megtérítésére kérte kötelezni az alpereseket. '.Az érdekes Firfokhábüritásí perben Pauer Loránd dr. járásbirő többizben tartott tárgyalást Az alperesek képviseletében Turmayer Ons-Máv dr. ügyvéd járt el. Az érdemleges tárgyalás során a» alperesek képviselnie azt vitatta. bogy a járásbíróság nem illetékes a felperes igényeinek eldöntésére. Hivatkozott arra. Kogy a vízjogi törvények szerint az ügyben közigazgatásáéi hatóság, mint vízjogi hatóság, járhat csak el A járásbíróság magáévá tette az alperesek képviselőjének álláspontját és Erőskövy Dezső dr.-nak keresetlevelét elutasította. Indokolásában a járásbíróság kimondotta, hogy az ügy elbírálása nem tartozik a járásbíróság hatáskörébe. Utasította a felperest, hogy Igényeire a közigazgatási hatóságnál, mint vízjogi hatéságnál, keressen orvoslási Erőskövy Dezső dr. felperes a járásbíróság elutasító ítélete ellen fellebbezést jelentett be a törvényszéken. Ha a törvényszék is magáévá teszi a járásbíróság álláspontját, ügy abban az esetben a felperes igényét a polgármestert vezetése alatt működő vizjogí hatóság döntheti el Az elsőfokú közigazgatási hatóság Ítéletét azután ismét a polgármesterhez lehet megfellebbezni, harmadfokon pedig az ügyben illetékes hatóság a földművelésügyi minisztérium-