Délmagyarország, 1940. szeptember (16. évfolyam, 198-222. szám)

1940-09-08 / 204. szám

iftar Kxsxit •UőrendU 4I»H«Pr ben szobafestést, mázolási és butorfényezést jntáziyos árban, Cégtulajdonos^ Csányi Mihály reketetat uccn 22, Telelőm 10-42. megszállás alatt volt Nagj'bocskóra a szomszédos *román» falvak ruszin lakói csak Bzabályszertt útlevéllel és látlainozással mehettek át — misét hallgatni . . . Aknaszlatina nyomorúságos kis falu benyomását keltette akkor. A sóbánya a cseh uralom óta nem volt üzemben, de nem is volt szükség rá, A község lakói sokkal jövedelmezőbb foglalkozást űztek, könnyebb, de sokszor még a sóbányá.szatnál is veszélyesebb munkából éltek: csempésztek. Ha felkapaszkodott az ember a hepehupás domboldalon, eléje tárult — mint valami káprázatos, hihetetlen vízió — a község főutcája. Aszfaltozott, sima, egyenes utca, apró, földszintes házakkal, amelyekben nem volt más, csak bolt. Bolt hátán bolt ... És micsoda fővárosi kirakatok?! Elakadt a lélegzetem, hirtelen azt hittem, hogy hollywoodi diszletek közé csöppentem! Árultak ott mindent, amit a fejlett luxuscikkipar elő tudott állítani a szappanbuborékként szétpattant, hajdani csehszlovák köztársaságban. Végszámra láttam nehéz, gyönyörű selymeket, habkönnyű ruhanemfieket, valódi selyemharisnyákat. elegáns cipőket, esernyőket, csiilogó gumiöltözelekett, csikóbunldákafc, disznóbftrkoffereket. És mindez olcsó pénzért, csaknem fillérekért! A vevő kiválasztotta, amit szeme-szája kívánt s amit zsebe megengedett, fizetett, bemondta n cimet és elment. És az éjszaka lepte alatt, a cinkossá avatott határrendőrök segítségével csónakokon, vagy legrosszabb esetben úszva, gumizsákokban hozták át a csempészáriit a Tiszán. Másnap regtrel egvszerfl, román parasztasszony kopogott bc az ajtómon és kosarából nyugodtan előszedte a vásárait holmikat. Az üzlet annak rendje és módja szerint lebonyolittalott . . , És honyan élt a manyarsáo? Az, aki a csempészetből élt, jól élt Máramarosszigelen. Csak azok nem jutottak száraz ke nvérhez sem, akik becsületes munkából szerettek volna megélni. A magyarok . . . Különösen a mind mostohább körülmények közé sodródott magvar iparosság. 10—15 évvel ezelőtt főbb, mint száz magyar eslrmadiániester dnlffnzntt Szigeten A legtöbben Hk-12 segédet ts tartottak. A hires máramarosl csizmadiák közül akkor már alig tiz. ba dolgozott. A többi nem bírta el a kereset nélkül is fizetendő, egyre súlyosabb terheket és visszaadta iparengedélyét. Máramaros magvar értelmisége a trianoni Délet után nagvrészben repatriált. Amikor ott ettem a magvar újságíró sokszor könnyektől sós Venverét. már csak Igen kevés értelmiségi foglalkozású magvar élt a városban S ez a lcszesénvedett. elárvult magyarság valóban szigeten élt hiszen alig volt kapcsolata Erdély többi magvarXfigávnl Körőlhelőt hatezer masvar élt akkori HÉRÁK 0 SZALUT ludapesi iv., secsi-uica 2. Központi fűtés Hideg-meleg folyóvíz Pensíórendszer Igen mérsékelt árak Olcsó havi bérlet ^ legheMemesebD családi Mz a Belváros szivében. ban Máramarosszigeten s ez a maroknyi magyarság az összetarozásnak és testvériességnek gyönyörű, megható példáját mutatta. A 4300 főnyi katolikus és 1800 főnyi református magyarság a legnagyobb egyetértésben dolgozott és harcolt a megélhetésért. Sajnos, legnagyobbrészt igen rossz helyzetben küzködött. Magukkal tehetetlen öregek, munkanélküli férfiak, támasznélküli asszonyok voitak közöttük nagyszámmal s ezeknek megsegítése a jótékony magyar egyesületekre hárult A katolikus és református nőszövetség asszonyai hihetetlenül nagy munkát végeztek. Pusztulásra ítélt magyarokat, sorvadó fiatal életeket mentettek meg egy szebb jövő hajnalának reményében . . . Ez a csodálatos hajnal most fölvirradt Máramarossziget felett. A csempészvilág már a multté, nem lövöldöznek többé csernpészvezérekke! cimboráló határrendőrök az éj leple alatt a szerencsétlen, »lebukásra< kiszemelt áldozatokra és nem hivalkodik többé a niúramarosszigcti kirakatokban a fölirat: .Olcsóbb, mint Szlatinán.t A máramarosi csempészvilág a legendák ködébe hullott s csak mesélő öregek ajkán jár majd vlszsza kisérteni, holdvilágos, sejtelmes éjszakákon, az ezüstfényben csillogó Tisza partján . , , CSÁNYI PIROSKA Escrentiü munkák készítése hárOifOS és javítása Szedres) néj_ kész párnázott bútorok raktáron Szent Mihály u. 1 Fodor u. sarok Telefont 15—56. Rabiógyilkosság Felsőközponton Agyonvertek és kiraboltak egy gazdálkodót (A Délmagyarország munkatársától) Borzalma® gyilkosságot fedeztek fel a szombatra virradó reggel Felsőközpont közelében, a ©sendőrsógi területen. A nemzetközi üt mellett, a kukoricásban dolgozó munkások egy eszméletlen, vérző fejű középkorú férfire bukkantak. Az esetről nyomban értesítették a csendőrséget. A helyszínre érkező Csendőrök az eszméletlen férfit még ott találták a kukoricásban, tépett, szakadozott, ruhában, vérző fejjel, a kezén több karcolás nyümával. A Csendőrséggel érkező orvos megállapította, hogy a férfi halott, a halál a felfedezés előtt közel 2i órával állhatott be. 'A holttesttől nem messze egy véres baltát találtak. Valószínűleg ezzel követték el a gyilkosságot- A csendőrség ezután megállapította, hogy a holttest Csember Mihály 46 Hogyan történt a péntekesti autószerencsétlenség (A Délmagyaf ország munkatársától) 'A Délmagyarország szombati számában beszámoltunk arról a majdnem véigzetes autószerencsétlenségről, amely pénteken este a Somogyi- és a Kelemen-utca sarkán történt. Az autószerencsétlenséggel Kapcsolatban szomhatön njabb részletek kerültek nyilvánosságra. Kiderült, hogy a két aütó nem e«ryirányból haladt egymás mellett és egy felbukkanó kocsi okozta a szerencsétlenséget. Danner János Kereskedő autója a Klebelsberg-tér felől futott a Kelemen-utcába. míg Szögi Géza dr. országgyűlést képviselő a Somogyi-utcából akart a Kelemenutcába befordulni. Szögi Géza kocsija előtt egy másik gépkocsi haladt, amelytől valószínűleg nem vetfe észre Danner János antóját Tekintve, hogy a Kelemen-ütcában esak egy irányba lehel közlekedni, a füszerkereskedő szabályosan hajtott autójával, mig Szögi Géza szabálytalanéi fordult tio a föltevés szerint a Kelemen-utcába Ekkor történt azután a sasŐskeresztény vaskereskedő segédeket keresünk vidéki szerveinkhez Kérvénveket a Vidéki Napilapok Gazdasági Egyesülése cimére (Budapest, IV. Szervita tér 3) kérünk »Idővel nvugdi*as« ielieére. A kérvényhez csatolandó iskolai bizonyítvány és az eddigi működési bizonvityánv másola ta, de a másolatokat nem őrirzük meg. éves jómódú nagybaraCskai gazdálkodóval azonos. Csember Mihály családi ügyeinek intézése végett járt Felsőközponton, ahonnan csütörtö* kön este indult el. Valószínű, hogy az országúton ismeretlen tettesek meglesték és baltával agyonverték. Erre enged következtetni, högy a holttest ruhájának zsebeiben a Csendőrök nem találták meg az elhalt pénztárcáját és egyéb értékeit. Csember valószínűleg szembeszállt támadóival, erősen védekezhetett, eközben ruhája több belyen elszakadt, majd a gazdálkodó az elszenvedett baltacsappások, valamiut a nagy vérveszteség következtében meghalt. Az elvetemült rablógyilkosok kézrekeritésére a szegedi Ssendőrkerület erélyes nyomozást inditott rencsétlenség. Danner János autójával beleszaladt az az országgyűlési képviselő kocsiéba, amelyet felfordított és az ajtó felől megrongált. Szögi Géza képviselő mellett nem Rokonay felsőközponti segédlelkész ült- amint azt először mogirtuk, hanem Géher Ferenc dr. orvos és nem Rokonay Béla, hanem Géher Ferenc dr. szenvedett súlyos sérüléseket. Szögi Géza és Danner János csak könnyebben sérültek meg. Az esettel kapcsolatban Danner Jánös felkéri a szerencsétlenség szemtanúit, hogy a Danner Péter és Fia cégnél, Tisza Lajos-körut 11. szám alatt, vagy pedig 11—41-es telefonon keressenek összeköttetést Danner Jánossal. Nevüket a fenti cimen akár személyesen, akár telefonon) vagy levél utján tudassák Danner Jánossal. Kongha BOTORON állandóraktára ifj. HEGEDŰS műbútorasztalosnál Somogyi-utcík 15 Mindazon rokonok, jóbarátok kollegák és ismerősök, kik felejthetetlen drága jó férjem végtisztességén megjelentek s ezzel fájdalmamat enyhíteni igyekeztek, fogadják ezúton is hálás köszönetem kifejezését özv. Dr. Farkas KároWné Hozzam iöíuhí ;oi fis olcsón ahar öiíözim? ars-iti