Délmagyarország, 1940. szeptember (16. évfolyam, 198-222. szám)

1940-09-05 / 201. szám

2 DÍCMAG7ARORSZXG • CSÜTÖRTÖK, 1940. szeptember 5 formaruhákra ClÖiráSOS kÍKÖI6SeH legolcsóbban a készítőnél kaphatók franhei Teri paKe'remrnyü^ié»yn ményre. — hangoztatta ezután a miniszter­elnök, — nem szívesen, de kénytelenek voltunk arra hogy az irántunk szoros barátságot tanú­sító országok döntőbíráskodását kérjük ki, amikffiti ezek súlyos és nehéz küzdelmet vív­nak. Majd hangsúlyozta, hogy a bécsi döntés a mai körülmények között objektivitásra és gondos mérlegelésre való törekvés eredménye. A miniszterelnök ezután rámutatott arra,hogy számításaink szerint visszakaptunk egy millió Jjff.000 magyart és az erdélyi területeknek majdnem felét. A ml feladatunk, hogy a visz­szafért városok felvirágoztatásáról gondos­kodjunk. Súlyos feladatokat kaptunk és vállal­tunk. Vállaltuk, hogy a nemzetiségekkel kor­rekt és jó bánásmódot tanusitsünk s most ki­tűnik majd. hogy tudjuk-e teljesíteni mind­azt. amit vállaltunk és megérdemeljük-e azt, amit visszaszereztünk. — rA megbékülés szerepét és politikáját akdf­jfík átvinni a visszaszerzett területekre. A meg­békélésnek a nemzetiségekkel szemben talán még nagyobb hatókört fogunk adni. Ez a ma­gyar kisebbségek tekintetében is fontos, azok tekintetében, akik a határokon kívül marad­lak. A miniszterelnök bVJélentetfe, fiogy a vlsz­sZafért területek közigazgatására teljesen fel­készüllek. Elsősorban azokkal akafttnk igaz­gatni. — mondotta — áKt/t az elmúlt hüsz esz­tendőt ott kiállták. Igyekezünk megakadá­lyozni minden pillanatnyi megtorlást úgy civil, mint katonai téren. Reméljük, hogy ezt szászszázalékig meg tudjuk valósítani. Teleki Pál gróf még bejelentette, hogy a visszacsatolási törvényjavaslatot rövidesen be­terjeszti. A törvényjavaslat most készül s még ebben a hónapban a Ház elé kerüL Végül a magyart kormány háláját fejezte ki a tengely­hatalmaknak, a nemzet mindén tagjának, kü­lönösen azoknak, akik a zászlók alá bevonul­tak, de azoknak is, akik itthon maradtak és őr­ködtek. hogy az élet tovább folyhasson zavar­talanul. A miniszterelnök beszéde ntán Tasnádi Nagy András javasolta, hogy a folyamatban lévő nagy eseményekre való tekintettel, a Ház ülé­seit napolja el. Amikor szükség lesz rá, a kép­viselőházat össze föigja hívni. A képviselők Nagy-Magyarország éltetésével hagyták el az ünnepi ülést. A felsőház arcse Btídapesi, szeptember 4 Szerdán "délután 5 órakor! a felsőház is ünnepi ülést tartott Széchenyi Bertalan gróf megnyitója után Te­leki miniszterelnök emelkedett szólásra és mintegy félórás beszédben ismertette a bécsi döntés előzményeit Hangoztatta, hogy a mözgósitás először biz­tonsági intézkedés volt, Magyarországnak nem volt támadó szándéka. Elmondotta, hogy mint magyar ember a Mindent vissza! álláspontján áll, de mint felelős politikusnak bele kellett mennie kompromisszumos megoldásba. 'A felsőház tagjai melegen ünnepelték a mi­niszterelnököt. Elsőrendű károlfos munkák készítése és javítása Szedresi nél_ kész párnázott bútorok raktáron Szent Mihály u. 1 Fodor u. sarok Telefon: 15—56 Csáhu ftUltigumiiiisztcr exáoztía a fclsOiKdi hiilügtji bizottsága előtt Budapest, szeptember 4. "A felsőház kül­ügyi bizöttsága Ugyanazzal a tárgysorozattal szerdán délelőtt 10 órakor) ült össze Kánya Kálmán elnökletével, mint a képviselőház. Az ülést megnyitó szavaiban Kánya Kál­mán elnök üdvözölte a kormány tagjait és ki­emelte a bécsi döntés nagy jelentőségét a ma­gyar történelemben. Ezután Csáky István gróf külügyminiszter megtartotta expozéját A külügyminiszter azzal a megállapítással jrezotte be előadását, bogy talán nem téved, ha úgy véli, hogy Magyarország most ismét for­dulóponthoz ért. A kormány számol azzal, högy még csak az elején van a küzdelmeknek, de el van szánva, hogy azokat minden téren felveszi 'és megvívja közös barátjával a tengelyhatal­makkal, amelyek má* annyiszor segítették a magyar ügyet előre. — A tengelyhatalmak képviselői júliusban fccm titkolták előttünk, hogy olyan okokból, amelyek kézenfekvőek, nem volna időszerű, ha háborús konfliktus törne ki Magyarország és Románia között, métt beláthatatlan konzek­venciákkal járna a többi balkáni államra nézve, sőt a Balkán egész helyzetére is. viszont elismerték, hogy Magyarországnak Romániá­val szemben jogos követelései vannak és ká­runkra és Oroszország, majd később Bulgária javára egy megkülönböztetés állt be, amelyet a tornán kormány nem óhajtott tekintetbe venni. A magyar fiadi készülődés erős üteme, az elszántság, amelyet minden téfen tapasztal­hatlak a magyar kormány részéről, a minden oldalról befutó háborús hírek megérlelték azon­ban azt a tudatüt is a tengelyhatalmakban. Hogy Cselekedni kell és pedig gyorsan, külön­ben az események nem lesznek megállíthatók. *— A régi tapasztalat alapján először meg­kísérelték a közvetlen tárgyalások létrehozá­sát A turnu-sevierini közvetlen tárgyalások (Magynror&iág cs Románia között nem vezettek^ eredményre. 'A turnnseverini tárgyalások azon­ban nem voltak hiábavalók. A jegyzőkönyvek­ből sok mindent pontosan meg-tüdött a német és olasz kormány, ami addig mesterségesen el lett előtte homályosítva. — Amikor a tengelyhatalmak látták, Hogy küszöbön áll a krízis, meghívták a m. kir. mi* niszterlenököt és a m. kir. külügyminisztert Bécsbe és meghívták ugyanerre a napra Ma­noilescu román külügyminisztert is. A meg- . érkezés ntán 29-én délelőtt von Ribbentrop és [ Cianö gróf tanácskozásra kérték a m. kir. mi­niszterelnököt és a külgyminisztert, ennek fo­lyamán a miniszterelnök és a külügyminszter előadták még egyszer igen határozottan a ma­gyar kormány álláspontját. Von Ribbentrop és Ciano gróf nagy figyelemmel hallgatták végig az eőadásokat, azután kijelentették, hogy hosszú tanácskozások után arra a meggyőző­désre jutattak, hogy vállalják a döntőbírásko­dást a magyar-román kérdésben. amennyiben a magyaf kormány előzőleg határozottan ki­jelenti, hogy azt elfogadja és a döntést magára kötelezőnek ismeri el. — Azzal a megjegyzéssel, hogy nem kívá­nunk a döntőbíróságra befolyást gyakorolni, újból kifejtettük• hogy a német és az olasz kor­mány törekvéseit a legnagyobb tiszteletben tartjük és éppen ezért kötelességünknek véljük kijelenteni, hogy a Székelyföld visszacsatolása Magyarországra nézve életkérdés. Végül kö­zöltük, hogy a feltett kérdésre délután Három órakor választ adunk. A budapesti miniszter­tanács egyhangú határozata alapján három órakor meg is adhattuk a választ a német ko?­mány képviselőjének, amely úgy hangzott, hogy a magyar Wménv elffteadia a dnntőhírásko­Ma este a Baross Étteremben flekhensülí ts lángos Péntek asie HALÁSZLÉ és TÜROSCSUSZA HAst és annak döntését tiszteletben fogja faf* tan.i Ezután részletesen ismertette a minisztef a belvederei döntőbírósági határozatot, a kapcso­latos jgyzőkönyvvel, valamint a tárgyba yágí magyar-német kisebbségi egyezményt ia. — A döntőbírósági határozat teljes jelen* tőségét a történelem fogja meghatározni, -* mondotta Csáky. — Hiszen a visszatértek őri vendezése mögött szomorúan csendül fel í visszamatadóttak (körülbelül 750.000 magyari! vágyakozása a magyar impérium Után. Nen hinném, hogy fennmaradásukat és további fel lődésüket mesterségesen akarná akadályozd Románia. Nagyjából igy jelentkezik a helyzet a mi magyar szempontunkból. y A tengelyhatalmak európai elgondolásából fakadó elhatározásáról beszélt ezután a ml^ niszter. — Most a békés munka következik el, amely* ne2 során őszintén óhajtjuk új éra megnyílá­sát román szomszédunkkal. Ha felocsúdtak a fájdalmas csapások sorozatából, rá fognak jönni arra, hogy az új keret, amelybe Délkeleti Európában beleilleszkednek, s<5k előnyt és le* hetőséget biztosít számukra. A Magyarország* ba visszakerülő román és a Romániában ma­radt magyar kisebbség legyen e kapcsolatok záloga. Mi el vagyunk tökélve, bogy a haza) románsággal nemcsak jól. de nagylelkűen fo> gunk bánni, hogy minden módon érezzék, hogy a magyarság tömegeivel lojálisán együtt élni hasznos és egészséges fejlődést nyújtó lehető­ségek egész sorát megnyitja. —• A békés, építő munka, amely reánk vár, rendkívül nagy. Hogy azt mielőbb meg lehes­sen kezdeni, megindult a hadsereg fokozatot leszerelése. Nincs elég kez ebben az országbari amelynek ne jutna munka a mult felszámolá­sában és a jövő felépítésében, ezért sietnünk kell, hogy ki-ki minél előbb belefoghasson a termelő munkába. — Nem mulaszthatom el e hegyen a kor­mány nevében az egész nemzet fegyverbe öltő• zött részének hálás, meleg, őszinte köszönete meí tolmácsölni azért, hogy lemondás és szén vedések árán, mint egy ember siettek fegyver fel a kezükben kiállni a magyar határra, amel­határvonalat az 6 kiállásuk nélkül nem tud­tuk volna olyan elasztikussá tenni, hogy túL gurult Kolozsváron és elérte a Székelyföldön át a Déli Kárpátokat. Az expozét a bizottság nagy éljenzéssel íof gadta. A külügyminiszterhez felszólalásaikba!) kérdéseket intéztek gróf Khuen-Héderváry Kár roly, Ottlifc György, Szüllő Géza, Jankovie* Bésán József gróf, Széchenyi Viktor gróf ét vitéz Kozma Miklós. A kérdésekre a külügy) miniszter részletesen válaszolt. A biottság ülése negyed 1 óra tájban éri véget. A román H ormámjválság Bukarest, szeptember 4 Gigurtu miniszter* elnök zerdán délben benyújtotta kormánya le* mondását, amelyet a király elfogadott. Az uj kor­mány megalakításával Antonescu lovassági tá­bornokot, volt hadtestparancsnokot bízta meg a király. Antonescu még a mai nap folyamán elké­szíti az uj kormány névsorát és beterjeszti a ki rályhoz jóváhagyás végett. Antonescu a volt Vas* gárda-szervezet egyik vezetőembere volt. Antonescu tábornok megbízatása után azon­nal megkezdte kormánya megalakítására a tár­gyalásait. A tábornok tárgyalt Pop ValérraL Bratianu Györggyel és H o r i a Sima volt mi­niszterrel, a Vasgárda egyik vezetőjével. A tár* gyalásokat folytatja és reméli, hogy vagy szer­dán a késő éjjeli órákban, vagy csütörtökön dcl előtt megalakíthatja kormányát. HARISNYÁT, fehére neműt Sashegyitől Kígyó-utca 4. (Bagolyvár mellet^

Next

/
Thumbnails
Contents