Délmagyarország, 1940. szeptember (16. évfolyam, 198-222. szám)
1940-09-05 / 201. szám
2 DÍCMAG7ARORSZXG • CSÜTÖRTÖK, 1940. szeptember 5 formaruhákra ClÖiráSOS kÍKÖI6SeH legolcsóbban a készítőnél kaphatók franhei Teri paKe'remrnyü^ié»yn ményre. — hangoztatta ezután a miniszterelnök, — nem szívesen, de kénytelenek voltunk arra hogy az irántunk szoros barátságot tanúsító országok döntőbíráskodását kérjük ki, amikffiti ezek súlyos és nehéz küzdelmet vívnak. Majd hangsúlyozta, hogy a bécsi döntés a mai körülmények között objektivitásra és gondos mérlegelésre való törekvés eredménye. A miniszterelnök ezután rámutatott arra,hogy számításaink szerint visszakaptunk egy millió Jjff.000 magyart és az erdélyi területeknek majdnem felét. A ml feladatunk, hogy a viszszafért városok felvirágoztatásáról gondoskodjunk. Súlyos feladatokat kaptunk és vállaltunk. Vállaltuk, hogy a nemzetiségekkel korrekt és jó bánásmódot tanusitsünk s most kitűnik majd. hogy tudjuk-e teljesíteni mindazt. amit vállaltunk és megérdemeljük-e azt, amit visszaszereztünk. — rA megbékülés szerepét és politikáját akdfjfík átvinni a visszaszerzett területekre. A megbékélésnek a nemzetiségekkel szemben talán még nagyobb hatókört fogunk adni. Ez a magyar kisebbségek tekintetében is fontos, azok tekintetében, akik a határokon kívül maradlak. A miniszterelnök bVJélentetfe, fiogy a vlszsZafért területek közigazgatására teljesen felkészüllek. Elsősorban azokkal akafttnk igazgatni. — mondotta — áKt/t az elmúlt hüsz esztendőt ott kiállták. Igyekezünk megakadályozni minden pillanatnyi megtorlást úgy civil, mint katonai téren. Reméljük, hogy ezt szászszázalékig meg tudjuk valósítani. Teleki Pál gróf még bejelentette, hogy a visszacsatolási törvényjavaslatot rövidesen beterjeszti. A törvényjavaslat most készül s még ebben a hónapban a Ház elé kerüL Végül a magyart kormány háláját fejezte ki a tengelyhatalmaknak, a nemzet mindén tagjának, különösen azoknak, akik a zászlók alá bevonultak, de azoknak is, akik itthon maradtak és őrködtek. hogy az élet tovább folyhasson zavartalanul. A miniszterelnök beszéde ntán Tasnádi Nagy András javasolta, hogy a folyamatban lévő nagy eseményekre való tekintettel, a Ház üléseit napolja el. Amikor szükség lesz rá, a képviselőházat össze föigja hívni. A képviselők Nagy-Magyarország éltetésével hagyták el az ünnepi ülést. A felsőház arcse Btídapesi, szeptember 4 Szerdán "délután 5 órakor! a felsőház is ünnepi ülést tartott Széchenyi Bertalan gróf megnyitója után Teleki miniszterelnök emelkedett szólásra és mintegy félórás beszédben ismertette a bécsi döntés előzményeit Hangoztatta, hogy a mözgósitás először biztonsági intézkedés volt, Magyarországnak nem volt támadó szándéka. Elmondotta, hogy mint magyar ember a Mindent vissza! álláspontján áll, de mint felelős politikusnak bele kellett mennie kompromisszumos megoldásba. 'A felsőház tagjai melegen ünnepelték a miniszterelnököt. Elsőrendű károlfos munkák készítése és javítása Szedresi nél_ kész párnázott bútorok raktáron Szent Mihály u. 1 Fodor u. sarok Telefon: 15—56 Csáhu ftUltigumiiiisztcr exáoztía a fclsOiKdi hiilügtji bizottsága előtt Budapest, szeptember 4. "A felsőház külügyi bizöttsága Ugyanazzal a tárgysorozattal szerdán délelőtt 10 órakor) ült össze Kánya Kálmán elnökletével, mint a képviselőház. Az ülést megnyitó szavaiban Kánya Kálmán elnök üdvözölte a kormány tagjait és kiemelte a bécsi döntés nagy jelentőségét a magyar történelemben. Ezután Csáky István gróf külügyminiszter megtartotta expozéját A külügyminiszter azzal a megállapítással jrezotte be előadását, bogy talán nem téved, ha úgy véli, hogy Magyarország most ismét fordulóponthoz ért. A kormány számol azzal, högy még csak az elején van a küzdelmeknek, de el van szánva, hogy azokat minden téren felveszi 'és megvívja közös barátjával a tengelyhatalmakkal, amelyek má* annyiszor segítették a magyar ügyet előre. — A tengelyhatalmak képviselői júliusban fccm titkolták előttünk, hogy olyan okokból, amelyek kézenfekvőek, nem volna időszerű, ha háborús konfliktus törne ki Magyarország és Románia között, métt beláthatatlan konzekvenciákkal járna a többi balkáni államra nézve, sőt a Balkán egész helyzetére is. viszont elismerték, hogy Magyarországnak Romániával szemben jogos követelései vannak és kárunkra és Oroszország, majd később Bulgária javára egy megkülönböztetés állt be, amelyet a tornán kormány nem óhajtott tekintetbe venni. A magyar fiadi készülődés erős üteme, az elszántság, amelyet minden téfen tapasztalhatlak a magyar kormány részéről, a minden oldalról befutó háborús hírek megérlelték azonban azt a tudatüt is a tengelyhatalmakban. Hogy Cselekedni kell és pedig gyorsan, különben az események nem lesznek megállíthatók. *— A régi tapasztalat alapján először megkísérelték a közvetlen tárgyalások létrehozását A turnu-sevierini közvetlen tárgyalások (Magynror&iág cs Románia között nem vezettek^ eredményre. 'A turnnseverini tárgyalások azonban nem voltak hiábavalók. A jegyzőkönyvekből sok mindent pontosan meg-tüdött a német és olasz kormány, ami addig mesterségesen el lett előtte homályosítva. — Amikor a tengelyhatalmak látták, Hogy küszöbön áll a krízis, meghívták a m. kir. mi* niszterlenököt és a m. kir. külügyminisztert Bécsbe és meghívták ugyanerre a napra Manoilescu román külügyminisztert is. A meg- . érkezés ntán 29-én délelőtt von Ribbentrop és [ Cianö gróf tanácskozásra kérték a m. kir. miniszterelnököt és a külgyminisztert, ennek folyamán a miniszterelnök és a külügyminszter előadták még egyszer igen határozottan a magyar kormány álláspontját. Von Ribbentrop és Ciano gróf nagy figyelemmel hallgatták végig az eőadásokat, azután kijelentették, hogy hosszú tanácskozások után arra a meggyőződésre jutattak, hogy vállalják a döntőbíráskodást a magyar-román kérdésben. amennyiben a magyaf kormány előzőleg határozottan kijelenti, hogy azt elfogadja és a döntést magára kötelezőnek ismeri el. — Azzal a megjegyzéssel, hogy nem kívánunk a döntőbíróságra befolyást gyakorolni, újból kifejtettük• hogy a német és az olasz kormány törekvéseit a legnagyobb tiszteletben tartjük és éppen ezért kötelességünknek véljük kijelenteni, hogy a Székelyföld visszacsatolása Magyarországra nézve életkérdés. Végül közöltük, hogy a feltett kérdésre délután Három órakor választ adunk. A budapesti minisztertanács egyhangú határozata alapján három órakor meg is adhattuk a választ a német ko?mány képviselőjének, amely úgy hangzott, hogy a magyar Wménv elffteadia a dnntőhíráskoMa este a Baross Étteremben flekhensülí ts lángos Péntek asie HALÁSZLÉ és TÜROSCSUSZA HAst és annak döntését tiszteletben fogja faf* tan.i Ezután részletesen ismertette a minisztef a belvederei döntőbírósági határozatot, a kapcsolatos jgyzőkönyvvel, valamint a tárgyba yágí magyar-német kisebbségi egyezményt ia. — A döntőbírósági határozat teljes jelen* tőségét a történelem fogja meghatározni, -* mondotta Csáky. — Hiszen a visszatértek őri vendezése mögött szomorúan csendül fel í visszamatadóttak (körülbelül 750.000 magyari! vágyakozása a magyar impérium Után. Nen hinném, hogy fennmaradásukat és további fel lődésüket mesterségesen akarná akadályozd Románia. Nagyjából igy jelentkezik a helyzet a mi magyar szempontunkból. y A tengelyhatalmak európai elgondolásából fakadó elhatározásáról beszélt ezután a ml^ niszter. — Most a békés munka következik el, amely* ne2 során őszintén óhajtjuk új éra megnyílását román szomszédunkkal. Ha felocsúdtak a fájdalmas csapások sorozatából, rá fognak jönni arra, hogy az új keret, amelybe Délkeleti Európában beleilleszkednek, s<5k előnyt és le* hetőséget biztosít számukra. A Magyarország* ba visszakerülő román és a Romániában maradt magyar kisebbség legyen e kapcsolatok záloga. Mi el vagyunk tökélve, bogy a haza) románsággal nemcsak jól. de nagylelkűen fo> gunk bánni, hogy minden módon érezzék, hogy a magyarság tömegeivel lojálisán együtt élni hasznos és egészséges fejlődést nyújtó lehetőségek egész sorát megnyitja. —• A békés, építő munka, amely reánk vár, rendkívül nagy. Hogy azt mielőbb meg lehessen kezdeni, megindult a hadsereg fokozatot leszerelése. Nincs elég kez ebben az országbari amelynek ne jutna munka a mult felszámolásában és a jövő felépítésében, ezért sietnünk kell, hogy ki-ki minél előbb belefoghasson a termelő munkába. — Nem mulaszthatom el e hegyen a kormány nevében az egész nemzet fegyverbe öltő• zött részének hálás, meleg, őszinte köszönete meí tolmácsölni azért, hogy lemondás és szén vedések árán, mint egy ember siettek fegyver fel a kezükben kiállni a magyar határra, amelhatárvonalat az 6 kiállásuk nélkül nem tudtuk volna olyan elasztikussá tenni, hogy túL gurult Kolozsváron és elérte a Székelyföldön át a Déli Kárpátokat. Az expozét a bizottság nagy éljenzéssel íof gadta. A külügyminiszterhez felszólalásaikba!) kérdéseket intéztek gróf Khuen-Héderváry Kár roly, Ottlifc György, Szüllő Géza, Jankovie* Bésán József gróf, Széchenyi Viktor gróf ét vitéz Kozma Miklós. A kérdésekre a külügy) miniszter részletesen válaszolt. A biottság ülése negyed 1 óra tájban éri véget. A román H ormámjválság Bukarest, szeptember 4 Gigurtu miniszter* elnök zerdán délben benyújtotta kormánya le* mondását, amelyet a király elfogadott. Az uj kormány megalakításával Antonescu lovassági tábornokot, volt hadtestparancsnokot bízta meg a király. Antonescu még a mai nap folyamán elkészíti az uj kormány névsorát és beterjeszti a ki rályhoz jóváhagyás végett. Antonescu a volt Vas* gárda-szervezet egyik vezetőembere volt. Antonescu tábornok megbízatása után azonnal megkezdte kormánya megalakítására a tárgyalásait. A tábornok tárgyalt Pop ValérraL Bratianu Györggyel és H o r i a Sima volt miniszterrel, a Vasgárda egyik vezetőjével. A tár* gyalásokat folytatja és reméli, hogy vagy szerdán a késő éjjeli órákban, vagy csütörtökön dcl előtt megalakíthatja kormányát. HARISNYÁT, fehére neműt Sashegyitől Kígyó-utca 4. (Bagolyvár mellet^