Délmagyarország, 1940. szeptember (16. évfolyam, 198-222. szám)

1940-09-05 / 201. szám

Harc a szegedi egyetemért Kolozsvár dicsőséges hazatérésével Kapcsolatos egyetemi problémákról nyilatkozott a kultuszminiszter ur s kijelentettej hogy »a m. kir. Ferenc József-tudományegyetem Kolozsvár városának a Magyar Szent Korona közösségébe történt visszatérésé után természetesen Kolozsvárt fogja működését tovább folytatni, ahonnan 21 év előtt kénytelen volt Csonkamagyarországba menekülni. Remélem, hogy mtg ezév őszén megkezdjük a tanítást az egyetemen*. A kultuszminiszter ur kijelentette azt is, hogy a többi egyetem jövendő sorsa érdekében mindenben megfelelő megoldást talált s »teljesen felesleges minden helyiérdekű kapacitáció és kombináció*. Egyek vagyuuk a boldog ujjongásbao, hogy Kolozsvár visszatér a magyar Szent Korona közösségiéhe s hogy a kiüldözött kolozsvári egyelem visszatérhet ősi otthonába. Nem lehet shcíyj érdekű* fájdalom, nem lehet vicinális veszteség, ami lohasztana a magyar szivekben kigyulladt öröm lángjainak boldog lobogását. Kolozsvár magyar egyetem ucJkül esonkaváros lehetne csak s törést szenvedne az a kulturális és történelmi jogfolytonosság, ami az elvesző és hazatérő Kolozsvár s a Szent Korona közössege között örök szimbólumként is kell. hogy megmaradjon. Ámde .. . Ámde, nekünk nem is az fáj, ami a kultuszminiszter ur nyilatkozatában benne van, nekünk az fáj, ami abból hiányzik. A kultuszminiszter ur nyilatkozata szerint a többi egyetem jövendő sorsára megfelelő megoldást talált. Aki azonban ismeri a szegedi egyetemnek s nemcsak a Szegeden menedéket talált kolozsvári egyetemnek történetét, aki tudja, mit vállalt ez a város s ennek a városnak polgársága, aki gondol arra, hogy a ma élő nemzedék unokáinak álmát is nyugtalanítani fogják még azok a terhek, melyeket az elődöknek a szegedi egyetemért kellett vállalniok és viselniök s aki ezeken tul nem téveszti el szem elől a szegedi egyetem kulturhivatását, amiről annyi nemesen zengő szó patakzott az elmúlt 21 év a'att, annak tudnia és éreznie kell, hogy ebben a vonatkozásban a szegedi egyetem nem egy a többi egyetem közül, hanem a szegedi egyetem, melyet kell, hogy megvédjen integritásában az a mérhetetlen áldozat, amit érte hozni kellett s az a knlturhivatás, mely az alföldi gondolat szolgálata terén vár rá. Ennek a városnak fölmérhetetlen áldozatot kellett hozni azért, mert Kolozsvár elveszett s most mérhetetlen áldozatot kelljen hoznia azért, mert Kolozsvár hazatér? Akár gyász, akár öröm, ez a város csak áítloz™>n, vérezzen s rakja magára a soha nem könynyülö sulyok terheit? Előkelő katedrák hűvös magaslatairól mennyi elismerő szó hangzott el az egyetem és a város összeforrottságáról s arról a hivatásról, ami ebben a városban a szegedi egyetemre vár. S most fájdalmasan kell látnia a város polgárságának, hogy milyen »gonosz hamarság«-gal rángatják meg az indulásra bivó csengetyüt azok is, akik _ mikor, hő lelkük máshová nem fordulhatott — nem fogytak ki a cirádás és tirádás szavakból az egyetem szegedi hivatásának és szegedi feladatainak kijelölésében. A szegedi polgár nem nyugodhatik meg abban, hogy amit súlyos áldozataival őrök időkre meg akart szerezni magának, az csak menedéket keressen és találjon nála. Ez a város áldozott azért, hogy a kolozsvári egyetem hajléktalan ne maradjon, do áldozott azért is, hogy Szeged városnak egyeteme legyen f ha raost fájdalommal szegélyezett örömmel köszönthetjük is Kolozsvár hazatérését s ha a kolozsvári egyetemnek nincs is szüksége tovább a szegedi menedékre, ennek a. városnak az egyetemhez való joga semmivel sem csorbult s nem erfitlenedtek meg semmivel azok a jogcímek, melyek KORZÓBAN Ma ntoljára az őszi szezon első magyar vígjátéka Zauaros éjszaka TOLNAY KLÁRI, PATAKY JENŐ RAJNAY, BILICSY, MAKLÁRY, GÖZON nemzedékeken keresztül harcoltak a szegedi egyetemért A kultuszminiszter uj tervét, elhatározását nem ismerjük. Halljuk emlegetni, hogy egy-egy fakultást kell majd »leadni« a szegedi és pécsi egye lemnek s a szegedi egyetem a jogi fakultásán val fog inegcsonkului. Ha az ország csonkulásával megcsonkulnaK az intézmények is, azt meg lehet érteni, mert miudeukinek részt kell venni az áldozatokban. De azt nem lehet megérteni, hogy akkor csonkítsuk meg a magyar kultúra intézményeit, amikor gyarapszik az ország s messze keletre tolódnak ki a trianoni határok. Szegednek szenvednie kellett, amikor csonkult az ország s szenvednie kell most is, amikor harmadfél niiJlió lélek tér vissza a nemzeti közösségbe? Ha kilenc millió lakosnak négy teljes egyeteme volt, akkor a most hazatérő harmadféluiillió lélek a többi sérelme nélkül nem juthat teljes egyetemhez? S ha már a szegedi egyetemet a vidéki egyetemek sorában tudjak csak szániontartani függetlenül minden előzménytől és minden áldozattól s ha már a szegedi egyetemnek meg kell válnia egyik fakultásától, miért a szegedi egyetemet Ítélik a legsúlyosabb veszteségre, hogy a jogi kartól akarják megfosztani, amelyik a legtöbb hallgatót s a legnépesebb tanári kai t adta és adja az egyetemnek és a városnak? Ha már amputálni kell a szegedi egyetemet, miért nem a természettudományi fakultást vezénylik el s miért nem gondolnak arra, hogy a teologiai fakultás felállításával ezt a veszteséget is némiképpen pótolni lehetne, hiszen a szegedi jezsuita hittudományi főiskola felállítása megkönnyítené a teológiai fakultás megszervezését is s nem volna olyan bántó, nem fájna annyira a hálátlaaság, ha mégis ily módon kiegészülne a szegedi egyetem. A városnak nincs irásbafoglalt szerződése, mely számára biztosítaná egyeteme teljességét és fennállását s ha volna is, a törvényhozás elhatározásával szemben jogcimként hivatkozni rá nem lehetne. De van morális kötelem, van az áldozat elfogadásának etikai kötelezettsége s csak ebben bizhatunk már, amikor megkondítjuk a harangot a szegedi egyetemért meginduló harc elé. Azt mondja a miniszer ur, hogy felesleges minden helyi és személyi érdekű kapacitáció. Mi azonban azt hisszük, hogy Szeged barcá az egyetemért sokkal több, mint helyi érdekű kapacitáció. Ha ezt a kérdést a magyar kultura kérdésének s ennek jelentőségét országos jelentőségűnek ismerték el akkor, amikor a kormány Szegedtől az áldozatot kérte, akkor ne lásson senki helyi érdekű kapaoitáeiót abban, amikor ez a város ragaszkodik ahhoz, amiért véres áldozatot hozott nehéz időkben, nehéz viszonyok között S itt az ideje annak, hogy a város megmozduljon. Törvényhatóság és társadalom, egyének és közületek fogjanak össze, mindenki sokat vészit, ba a város elveszti egyetemét, vagy ha a teljessé soha nem vált egyeteme megcsonkul. Bagatell ügyekkel ez a város nem szaladgálhatott a miniszterelnök-képviselőjéhez, aki a történelembe építette bele a maga miniszterelnöki programját. De ez az ügy méltó ahhoz, hogy a nemzetgyaraH. G. WELL* világhírű páratlanul izgalmas regénye a láthatatlanság titokzatos szérumáról flMtti ember mim Titokzatos, izgalmas, különös történet A kérdés: mi az ellenszérum, amely ismét láthatóvá teszi az eltüntet. A főszerepben: VINCENT PRICB Rendezte: JOE MAY MA PREMIER! 5, 7, « Sziüiii Mezi DÉLMAGYARORSZAG CSÜTÖRTÖK, 1940. szeptember 5 GOIBÁRT ^min ROTBART BOROTVAPENGEK pitó miniszterelnök-képviselőjéhez apelláljon a város a kultuszminiszter ur elvégzésével szemben. Ne takarja senki a maga kényelmét abba » kifogásba, hogy a kultuszminiszter ur elgondolása még nem is ismeretes. Amikor az ismeretes lesz. akkor már nem lesz idő a város nagy harcát megszervezni s akkor már sokkal több erő fogja védeni a javaslatot, mint amennyi mcst még a tervek mögött állhat. Mozduljon meg a város s mutasson legplább annyi erőt,'mint amennyit áldozni tudott, amikor áldozata nélkül hontalan maradt volna a nagymultu kolozsvári egyetem a talán katedra nélkül maradtak volna azok a professzor urak is, akik most nem tudják kezüket levenni az indulást jelentő esengő zsinórjáról, Amig egyetempótlék-jogakadémiákat sikerrel védhetnek még a kultuszminiszter nr által perhorreszkált bel* 1 kapacitások, addig ne csonkulhasson meg a szegedi egyetemVan megoldás, ami kibékíti a mult jussával a jö vendő követeléseit anélkül, hogy elvegyék art, ami van s a pusztulásnak vessék ki ennek a városnak' hivatásai és erejét. Az ország nocsak ünnepelje a szegedi szellem kiröpítő fészkét, legyen hálás is ennek a városnak s ne csúfolja meg az érte hozott áldozatok nagyságát és sokaságát. S e város ma élő nemzedéke gondolja meg, hogy felelősséggel tartozik mindenért.- amit kezébe adott a sors, bármit követelt is érte fizetségül. Most harcolni, küzdeni, dolgozni kell a szegedi egyetemért s ebben a harcban találkozzunk" össze mindannyian, akik nem vendégek vagyunk ebben a városban, hanem itt élíink. dolgozunk és itt roskadunk össze a szegedi- földön n szegcdi földért vívott örök harcunkban- ' Pénteken utazik Budanestre a polgármester az egyetem füvében (74 Déhnagyarország munkatársától j A szegedi egyebem nagyfontosságú -ügyében kóijdést intéztünk szerdán déleőtt Pálfy József dr polgármesterhez. A polgármester mindenekelőtt kijelentette, hogy a város • természetszerűleg mindent megtesz annak érdekében. hogy Szegeden egyetem legyen a jövőben is. A polgármester pénteken délután BudaBelvárosi Mo? csütörtök, péntek huszárok Az eredeti operett után irta Babai J. Főszereplők: EGRY MARIA. PÁGER, KABOK Szombat: ILARRY BAUR grandiózus' alakításával Puskin „Postamesteriének filmváltozatában r - ' Vágyakozá s-ban