Délmagyarország, 1940. szeptember (16. évfolyam, 198-222. szám)

1940-09-21 / 215. szám

DKCMAGYARORSZXG SZOMBAT, 1940. szeptember ÜL egy helyiségbe teszem az iskolaszék üléseire pe­dig felajánlom a negyedik ügyosztályban lévő ta­násekozó szobát. Amikor az iskolaszék népesebb összejövetelt tart, különösen pedig választások alkalmával, bármelyik tanácsterem, de maga a közgyűlési terem is, mint a múltban, rendelkezé­sére áll. Meg vagyok róla győződve, hogy Tóth Imre dr., az iskolaszék elnöke a legnagyobb meg­értéssel lesz abban a törekvésemben, hogy a ke­rcskedelná női iskolának, amely a városnak egyik igen értékes intézményei, működését raiuél inkább elősegítsem. bolgár ts maggar zászlók alatt tűntetett Szeged egyetemi UfHsága Dnlgária mellett, Déldobrndzsa megszállása alkalmából (~A Délmagyafofszdg munkatársától) Dcl­clohrndzsának Bulgáriához való visszacsatolá­sa lelkes szimpátiatüntetést robbantott ki pén­teken este a szegedi egyetemi ifjúság körében. 'Amint ismeretes, Erdély egyrészének a vissza­fcsatolása alkalmából a bolgár ifjúság lelkesen tüntetett Erdély mellett. A „Türnl" szövetség Szegedi kerülete felhívására pénteken este vi­szonzásképpen Hatalmas tömeg gyűlt össze a Dóm-téren. A „Turul" tagjai magyar és bolgár nemzetiszínű zászlók alatt vonultak fel a Dóm­téfre, ahonnan a Gróf Apponyl Albert-ütcán és a Kárász-utcán keresztül az Országzászló elé mentek. A Kárász-utcán vonuló türulísta ifjúsághoz hatalmas tömeg csatlakózott. — Éljen a bolgár hadsereg! — Éljen a bolgár-magyaf barátság! — Éljen Bofis bolgdf királyi — Hangzott fel mindenütt a szavalókórus hangja, amerre a tüntetők csak elvonultak. 'Az Országzászló előtt a lelkes Csoport el­mondotta a ^Hiszekegyet, majd Fodor József kerületi alvezér mondott beszédet Bevezetőjé­ben hangsúlyozta annak jelentőségét hogy a bolgár hadsereg pénteken reggel átlépte Dob­rudzsa határait — 2 magyar Igazság teljesülése mellett — mondotta — megvalósul a testvér bolgár nép történelmi igazsága is. A bolgár nép is lefázta magáról a ráerőszakolt hatáfok bilincseit. — Éljen a bolgár hadsereg! ... — tüntetett lelkesen a tömeg Bulgária mellett Fodor József kerületi alvezér megemléke­zett ezután a baráti nemzetekről is, amelyek­nek a bolgár nemzet elkövetkezendő felejthe­tetlen napokat köszönheti. — Éljen Hitler, éljen a DuCe! ... — Hang­zott fel a szavalókórus. Á kerületi alvezér beszéde ntán az egybe­gyűlt tömeg elénekelte a Himntfszt majd a tüntetők a legnagyobb rendben elvonultak az Országzászló elől. A nétneleU „yuurtá ldLi*ika{a' SzfytcUn $ xomfratan tt<fttl indul loudM a tno<z#á UóiUáz — &zcek [áiiak cm­dá{á*a a SvécUenyi-then áttotnásvzó (udákacauÓHnak (A Délmagyarország munkatársától) Pénteken délben nagy tömeg várta kíváncsian a városháza előtt a német vöröskeresztes autóoszlopot. Tizen­két órakor jelentették, hogy az autóoszlop vezér­autója elhagyta Felsőközpontot. Nemsokkal ez­után megérkeztek az autóoszlop első felvirágzott kocsijai. Ulánuk sorjában jöttek a hatalmas nusz­harminc tonnás teherautók, benzin, és oltjtank­kocsik, a német Vöröskereszt autói és az autó­ival vontatott >gulyáságynk«. Az autókból fiatal nérret vöröskeresztes katonák felemelt karral üdvözölték az őket éltető közönséget. Az autó­oszlop a városháza elött megállt. A felvirágzott vezérautóból T h o n dr., őrnagy-főorvos, az autó­karaván vezetője és Erich K a m p f szegedi né­met konzul szállott ki, a konzul ugyanis a vö­röskeresztesek elé utazott Budapestre. Tóth Béla dr. helyettes polgármester németül köszöntötte az autókaraván vezetőjét. A polgár­Párisi Nagy flruház Rt. ;Szeged (Csekonícs és Klss-utca sarok j kerékpár alkatrészek Nyeregfeszitő csavar; -.14 Nyereg csavar ' ­—.14 Gumi ragasztó 1 tubus —.14 Lapos olajozó -.18 Küllő kulcs -.21 Lámpatarló —.22 Spirál rugó —.20 Kerékpár névtábla 24 Pumpatarló 2 drb —26 Lapos kulcs —.28 Kuprugó t —.30 Torpedó kar —.38 Zászlótartó —.38 Első tengely —.38 Kormányék —.38 Sárvédő disz —.48 Hátsó tcpgely — 48 Puirpa bilincs —.88 Belső tömlő P 2.08 Dinamó lámpafej ­P 2 98 Blok pedál P 3.28 Herkules lánC * V 4.78 mesterhelyettes beszéde után a Vöröskereszt ne­vében dr. Csikós Nagy Józsefné üdvözölte Thon dr.-t. Ezután egy hatalmas virágcsokrot nyújtott át az autókaraván vezetőjének. A németek tisztikara ezután tisztelgő látoga­tást tett Tukats Sándor dr. főispánnál és Pál­fy József dr. polgármesternél. A városháza előtt egybegyűlt tömeg a dél­utáni órákban sem oszlott szét. Délután 5 órakor Thon dr. beirutatla a »guruló klinika* berendezé­sét, a bemutatón többek között megjelent vitéz S i 11 e y Antal altábornagy, hadtestparancsnok is a tisztikar élén. A bemutatás alkalmával Thon dr. U követke­zőként jellemezte a mozgó klinikát: — Ezeket az autókat ugy kell tekinteni —• mondotta —, hogy bárhol megérkezésünk után két órával teljesen felszerelt négyszázágyas kórházzá változnak. Mindent, ami ehhez szükséges, maguk­kal hoznak ezek a gépkocsik. Husz-harminctonnás teherautókon összerak­ható kórházépületeket, saját viz, villany és köz­ponti fűtőberendezést, konyhát, külön benzin- és olajtankokat, orvosi műtermeket és berendezése­ket, nyolcvan ápolónővért, nyolcvanötfőnyi más személyzetet vihet magával ez a nagyszerű In­tézmény. Ez az egészségvédelmi autóoszlop ugyancsak Thon dr. vezetésével már nagyszerű feladatokat teljesített. Ezév első négy hónapjában a len­gyelországi és a wolbiniai németek hazatelepité­sénél, nyáron a belgiumi és északfranciaországi harctereken, n-ost pedig a Besszarábiából haza­térő kilencvenezer főnyi németség utazása alatt látja el majd az egészségügyi szolgálatot. A Szegedre érkezett német egészségügyi szol­gálat tisztikarát a Hungária-szállóban, legénysé­gét pedig a Horthy Miklós-kollégiumban szállá­solták el. Az autóoszlop az eredeti tervtől elté­rően nem utazott el pénteken Szegedről. Szomba­ton reggel 7 órakor indulnak Jugoszlávia felé, ahol a Galacból hajón és vasúton hazatérő néme­tek gondozását fogják a már előreküldött mun.­kasZoIgalatosokkal együtt ellátni. Az autókaraván Szegedre érkezése előtt csü­törtökön este Szegedre jött Hans Henrik Sante, Hans Henrik Grünwald főmérnök és Kari Scbnell gyárigazgató, akik a »guruló klinika* szegerii ér­kezését készítették elő. Legszebb MODELB KALAPOKBAN dug vüIaML ték áll a hölgyek rendelkezésére ! Vilma kalapszalon Feketesas-utca 16. ^ 'Alakitások modellek után. iW Sorompó LELKES EMBER nagyon az én Tihamér bátyám. Otthon ebéd alatt olyan széles mozdulatokkal magyarázza politikájának aznapi felfogását, a világesemé­nyekkel szemben aznap elfoglalt nézetét, hogy rendszerint lesodorja az asztalról a levessel telt tányért, az evőeszközöket és a sótartót Azt mondják: ez veszekedést jelent s hogy ezt saját magával szemben elkerülje, stentorf hangján tesz szemrehányást: — Minek teszitek ezt a vacak sótartót pont elém VI... Neje és törvényes életfolytatásai mélyen hallgatnak ilyenkor. De nem is szólhatnának egy szót sem, mert a következő pillanatban Tihamér bátyám már a tányér és a sótartó romjai fölött tart beszédet még szélesebb ho­rizontra tárva ki végtagjait ugy, hogy lehe­tőleg a szomszédok ételei és evőeszközei se maradjanak meg békességben az asztalon. A minap meghivott ebédre. Mint mondja, azért szeret velem összejönni néha, mert én okot és alkalmat szolgáltatok neki arra, hogy szónoki képességeit a vitatkozás keretében . megcsillogtassa. Ezt a csillogtatást minden alkalommal kihangsúlyozza. Azt mondta egy­szer, hogy szavai ugy csillognak, mint az arany. Feleségétől ugyanez alkalommal válnf akart, mert az asszonyka azt a közmondást kockáztatta meg, hogy nem mind ar»ny, ami fénylik. Annak a napnak reggelén, amikor ebédre hívott, fölöttébb föllelkesíthette valamf újság­hír, mert az ágyból kiugorva, olyan állapot­ban rohant ki a konyhába a cikkre vonatkozó nézetét kifejezésre juttatni, hogy a tejcsnéni (pedig megvan vagy 70 esztendős), hangos sí­vitással menekült a kijárat felé néhány deci ráadást löttyintve ki a konyha kőkockáira; Tihamér bátyám pedig orrlyukhosszabbitó ba­juszkáját törülgetve értelmetlenül bámult egy ideig utána » ez alatt felesége örömére, el Is felejtette, hogy mit akart mondani. Délig nem is jutott eszébe. De amikor meg- j jelentem s a teritett asztalnál beszédbe ele-i gyedtünk, már rájött, hogy mi az, aminek ke-j retében ismét megcsillogtatja majd előttem szó-' noki erejét. — öcsém —kezdte — tudod, hogy nekem ret­tenetesen tetszik ez a mai hadviselési stílus. Barátom, itt meg lehet mutatni, milyen az a: Fzcmélyi bátorság! Ez az igaz! Itt nincs lö­vészárok, nincs gondolkodás, nincs tépelődés mint a költő mondja: gondolkodás a tett halála! — nincs semmi, csak személyes bátor­ság! Hol vannak előttem nehézségek? Mit str teszi Hogy otthagyhatom esetleg a fogamat? Oda se neki! Gyerünk, dirr-durr! Ez az Igazi, öcsém! Ezt szeretem! Köd van, tűz van, ellen­ség van: mindegy, nekimenni bátran, semmi­vel sem törődni, nem nézni sem előre, sem hátra! Bumm! Ez az! Valósággal föllelkesített engem is. Csak ugy köpködte mondatai után a felkiáltójeleket. Meséld el Tihi bátyám néhány harctéri élményedet mondom tüzbejőve. Nem voltam fiam katona — veti oda hal. kan. — Altalános testi gyöngeség . . . Ha­nem azért ne hidd, hogy nincs bennem sze­mélyes bátorság! Egyszer vagy 36 kilométert gyalogoltam csak azért, hogy egy ellenlábaso­mat megpofozzam, aki ugyanoda akart kerül­ni házitanítónak, ahová én. Azt láttad volnál Ezekkel a lábakkal 36 kilométert loholni! Nem gondolkoztam: mentem! Ez az Igazi! Gyönyörű — mondom én megilletődve. —* És aztán haza is gyalog jöttél Tihamér bá­tyám? Nagy csönd lett. Aztán szép mélyre síim. melt hangon megszólalt: — Nem. Mentőkocsin . , (m aronj FERENCJOZSEF ... » • KESERŰVÍZ

Next

/
Thumbnails
Contents