Délmagyarország, 1940. szeptember (16. évfolyam, 198-222. szám)

1940-09-21 / 215. szám

A VSlklscher Beobachter cikke Magyarország erdélyi feladatainak megoldásáról Berlin, szeptemKeg 20. 'A VölkiscKer, Be-' obachter, pénteki vezércikke Magyarország po­litikai helyzetét ismerteti a visszacsatolt északerdélyi területek katonai átvételének be­fejezése után. A vezércikk, amelyet a Nemzeti Szocialista Párt hivatalos lapja .JWagyarof.­szág a döntőbírói Ítélet után" Címmel közöl, bevezetőben leszögezi, hogy kétévtizedes régi álom vált valóra s a reményekből és kívánsá­gokból tények lettek. A továbbiakban a Völki­schct Beobachter azokat a nagy politikai ée szociális feladatokat ismerteti, amelyeket Ma­gyarország az északerdélyi területek viasza­Csatolása útán meg fog oldani. A magyar nem­zet tudatában van erejének s ez az érő elegen­dő ahhoz, hogy ne csak a hazatérés Soldog ér­zésével gazdagítsa a visszacsatolt területek lakosságát, hanem szociális, gazdasági 'és po­litikai helyzetük javításával véglegesen meg­hozza nekik a békét. A cikk ezután a héest döntőbírói ítélet létrejöttének szempontjaival foglalkozik, majd a következő szavakkal vég­ződik':' „Magyarország számára a visszacsatolt feriilet a termelési és fogyasztási "térség fel­becsiilheletlen növekedését jelenti, ami a teív­KeVelí reformok Végrehajtása ntán nagymér­tékben hozzá fog járulni az o'rssdg gazdasági és szociális életének egészséges fejlődéséhez. I A revíziós megoldás gyors ütemben játszó­dott le — írja tovább" a Cikkíró. — Magyafof,­szág visszakapta történelmi szerepét a Kárpá­tok peremén. Magyarország ezzel nemcsak biztonságérzetét húzott a visszatértéknek, ha­nem szociális 'és gazdasági téren h jobb jövőt tud biztosítani belső munkájával azoknak az embereknek akik Magyarországhoz visszatér­tek. Ha Arad és Btass'ó nincs is a visszatért városok között, vigasztalja a magyarságot at, Hogy Nagyvárad, Szent László városa és Ko­lozsvár, Mátyás király városa mint magyaf. kullUrközpontók visszakerültek és Visszakerült Velük a székelyföld is. Bárhogyan álljon is a székelyek eredetének a kérdése, kétségtelen, hogy a székelyek a legmagyarabb magyarok A németek kérdésével foglalkozva, megjegyzi a lap, högy a szászoknak fájdalmas az öesz­százságtól való elszakadás, de a Tornán Ural­mat nem fogják sajnálni, mert a Tománok gaz­dasági és kulturális életükbeq nagyon is mos­tohán bántak velük Kozma kormányzói biztos magyar és a rutén nép testvéri együttéléséről A kárpátaljai ujságirók tisztelgése a kormányzói biztosnál Ungvár, szeptember 20. A kárpátaljai ma­gyar és rutén sajtó képviselői pénteken kül­döttségileg keresték fel hivatalában Kozma Miklós kormányzói biztost, hogy hivatalbalé­pése alkalmával üdvözöljék. A magyar és a rutén újságírók nevében Fencsik István or­szággyűlési képviselő magyar és cutén nyel­ven rövid beszédben üdvözölte a kormányzói biztost és felajánotta neki a kárpátaljai sajtó munkásságát és támogatását. Kozma Miklós kormányzói biztos válaszá­ban megköszönte az üdvözlő szavakat, hangsú­lyozta, hogy a sajtó jelentőségét nemcsak hogy jól ismeri, hanem annak jelentőségét minden vo­natkozásban fel is kivánja használni a közvéle­mény javára. Ehhez kéri a kárpátaljai sajtó tá­mogatását pártkülönbség nélkül. — Uj időket élünk — mondottá — ée a sajtóra íS nj idők várnak. Hogy helyünkön megállhas­sunk és haladhassunk, összefogásra van szükség, tudnunk kell azonban azt is, hogy az élet minden vonatkozásában az eddiginél nagyobb felkészült­séget, nagyobb fegyelmet, nagyobb komolyságot és sokszor önmegtartóztatást is kiván. "A kárpát­aljai sajtót jól isneerem és ezért azt a kárpátal­jai nép érdekében szócsőnek szeretném felhasz­nálni két vonatkozásban: tőlem a közvélemény felé és a közvéleménytől hozzám. Kérte ezután a sajtó támogatását a főméltósá­gu asszony által Erdélyért folytatott akcióra. t—i Ami a politikát illetj ,— mondotta —, ne­künk félreérthetetlen és nagyon határozott politi­kát kell követnünk, mihelyt állami és nemzethü­ségről van szó. De egyébként a magyarságnak megértőnek, okosnak és tapintatosnak kell lennie, mert övé a nagyobb erő és a többség és mivel reáhárul az állami vezetés feladata, tehát övé a nagyobb felelősség is. A többségben és a kisebb­ségben egyaránt a testvéri együttélésre való tö­rekvésnek, a kölcsönös megbecsülésnek kell meg­nyilvánulnia és kerülni kell minden felesleges érzékenykedést. A legfontosabb dolgok egyikének tartora azt, hogy aki politikai, vagy közéleti dol­gokhoz hozzászól, pontosan ugyanazt mondja ru­ténül, mint magyarul, a nép felé ugyanazt, mint a hatóságok felé. Mindenkinek tudnia kell és m»g kell győződve lennie arról, hogy a magyar állam­gondolat és a rutéD népgondolat érdekei ezázszá. lalékig fedik egvroást. A kárpátaljai rutén rép üépi jellecét senki a világon érinteni nem akarja, sőt, a magyar kormány leghatározottabb célja az, hogy azt kifejleszthesse. A kormányzói biztos szavait a megjelent uj­ságirók nagy lelkesedéssel fogadták. Kozma Mik­lós beszéde végeztével még hosszasan elbeszél­getett a sajtó megjelent képviselőivel. AZ "OLVASÓ ROVATA 1 hítludományi főiskola felállítása Mélyen tisztelt Szerkesztő Ur! Bizonyára a Délmagyarország szerkesztőségének igen tisztelt tagjai is észrevették, Kogy a Szegedi Uj Nemzedék a sajátjának hirdeti azt a gon­dolatét, Hogy a szegedi egyetemen teológiai fakultást állítsanak fel. A magam részéről nem tartom érdemnek, Hanem kötelességtelje­sítésnek, Ha egy újság, egy publicista valami jő gondolatot vet fel. De Ha már ez a mostani esetben érdem, akkor azt a Délmagyarország­tól senki él nem vitathatja, önök ugyanis szeptember 5-én „Harc a szegedi egyetemért" Cimü, igen magas nívójú cikkükben a követ­kezőt írták: „Ha már amputálni kell a szegedi egyetemet, miért nem gondolnak arra. Hogy teológiai fakultás felállításával ezt a vesztesé­get is némiképpen pótolni lehetne. Hiszen a szegedi jezsuita Hittudományi főiskola felál­lítása megkönnyítené a teológiai, fakultás megszervezését" Ezen' megállapítása mellett le f mcszeleSen a legnagyobb elismeréssel vagyok és va gyünk mindnyájan szegediek a Szegedi Uj Nemzedék nagyszerű akciója iránt, amely ezt a gondola­tot magáévá téve, megvalósítás felé segíteni törekszik. Ez becsületes és tiszteletreméltó "do­log. A közönség ösak Örül amnak, Hogy sajtója a város 'érdekében közös akciókat vezet le, mért »zök mindig több sikerrel kecsegtetnek. Soraim közlését megköszönve, vagyok a Szerkesztő Urnák őszinte híve? (Aláírás.) DECMKGYÁRORSZÁG SZOMBAT, 1940. szeptember 21 • Táviratilag kérik egy vagon méhelető cukor kiutalását i í a szegedi méhészek Pusztulás elölt áll 6000 szegedvidéki •• méhcsalád 1 (2 Délmagyarország munkatársitól) A Sze­gedvidéki Méhészegyesület pénteken este ® Szegedi Gazdasági Egyesület székházában D»­pes rendkívüli választmányi gyűlést tartott A Hiszekegy elmondása ütáu "Ambringó Anlal elnök ismertette, hogy miért volt szükség a:.' rendkívüli választmányi ülés összehívására. Az Országos Méhészeti Egyesület közbenjárá­sára a pénzügyminisztérium és a földművelés­ügyi minisztérium az idei rendkívüli rossz méhészévre való tekintettel 60 vagon méhet ető­Cukrot Helyezett kilátásba a méhészek számá­ra. Ebből a 60 vagon méhetető cukorból 1 va­gonnal kapott volna Szeged. Közbejött akadá­lyok miatt azonban ezt az egy vagon Cukrot sem tudták megkapni. Csupán jelentéktelen' mennyiségű Cukor jött úgy, Hogy a Szeged­vidéki Méhészegyesület által nyilvántartott 6000 méhcsalád pusztulás előtt áll. Az elnök felszólalása után a választmány azt a határozatot' hozta, Hogy távirati úton tátja fel a pénzügyminiszter és a földművelés­ügyi miniszter előtt a Szegedvidéki Méhész­egyesület válságos helyzetét és táviratilag kér­nek a méhcsaládok részére megfelelő mennyi­ségű méhetető cukrot. A határozati javaslat elfogadása Után a vá­lasztmány foglalkozóit Gál Imfe méhészeti fő­felügyelőnek a Magyaf Újság szeptember 8-\ számáKan megjelent cikkével. Gál azt állította, hogy nincs Cukorra szükség, mert jó mézter­m'és Volt. Gál állításait felháborodással uta­sította vissza a választmány. Többek felszóla­lása Után a választmányi illés az elnök szavai­val végét ért. Untxl börtönre mm n harcias fafolvaiohaf (A Délmagyarország munkatársától) Nagy­hegyest Mihály és Kószó Jámos makói nap­számosok januárban elhatározták, hogy fát fognak lopni. Január 23-án éjjel fürésszel fel­fegyverkezve el is mentek a Bécsi-Utcába, a hói Rozsnyal Mihály gazdálkodó háza elől akar­tak egy akácfát kivágni. A fűrészelésro feléh-j redt a gazdálkodó és kiszólt az ablakon, bogy ne vágják ki a fáját. Nagyhcgyosl cs Kószo azonban tovább fürészeltek. Amikor a fa márt kidőlt, a napszámosok a vállukra kapták és elszaladtak vele. Rözsnyai azonban fiával együtt a fatolvajok után eredt. Nagyhegyes!' és Kószó szembeszálltak a gazdálkodóval é« Nagyhegyesi a kezében lévő füréssjel meg* ütötte Eozsnyait. Nagyhegyesi és Kószó ellen Táblás miatt ín'dult meg az eljárás. Az ügyel pénteken tár­gyalta a törvényszék Ungvári/ tanácsa. A vád-) lottak tagadták, hogy "Rozsnyait megütötték volna. Az adták elő, hogy a dulakodás közben a földre esett és a járda szélében ütötte meg magát. Védekezésükben elmondották, hogy a kemény tél miatt nem Völt tűzrevalójuk" éa ezért követték el a falopást. A törvényszék a kihallgatott tanuk terhelő Vallomásai után mindkét vádlottat bűnösnek mondotta ki a rab­lásban és ezért fejenként egy-egy évi börtön­büntetéssel sújtotta a vádlottakat. Az itélef ellen mind a vádat képviselő ügyész, mind a vádlottak fellebbezést jelentetlek be. » 111 ' umiui—— a n. é. közönséget, bogy borozóm és sörözőin Hu nyadi-tér 1. szám alatt újra megnyitottam. Szíves pártfogást kér ENGI FERENC kocsmáros, a Szeged AK buflé-e-

Next

/
Thumbnails
Contents