Délmagyarország, 1940. szeptember (16. évfolyam, 198-222. szám)

1940-09-21 / 215. szám

A VSlklscher Beobachter cikke Magyarország erdélyi feladatainak megoldásáról Berlin, szeptemKeg 20. 'A VölkiscKer, Be-' obachter, pénteki vezércikke Magyarország politikai helyzetét ismerteti a visszacsatolt északerdélyi területek katonai átvételének befejezése után. A vezércikk, amelyet a Nemzeti Szocialista Párt hivatalos lapja .JWagyarof.szág a döntőbírói Ítélet után" Címmel közöl, bevezetőben leszögezi, hogy kétévtizedes régi álom vált valóra s a reményekből és kívánságokból tények lettek. A továbbiakban a Völkischct Beobachter azokat a nagy politikai ée szociális feladatokat ismerteti, amelyeket Magyarország az északerdélyi területek viaszaCsatolása útán meg fog oldani. A magyar nemzet tudatában van erejének s ez az érő elegendő ahhoz, hogy ne csak a hazatérés Soldog érzésével gazdagítsa a visszacsatolt területek lakosságát, hanem szociális, gazdasági 'és politikai helyzetük javításával véglegesen meghozza nekik a békét. A cikk ezután a héest döntőbírói ítélet létrejöttének szempontjaival foglalkozik, majd a következő szavakkal végződik':' „Magyarország számára a visszacsatolt feriilet a termelési és fogyasztási "térség felbecsiilheletlen növekedését jelenti, ami a teívKeVelí reformok Végrehajtása ntán nagymértékben hozzá fog járulni az o'rssdg gazdasági és szociális életének egészséges fejlődéséhez. I A revíziós megoldás gyors ütemben játszódott le — írja tovább" a Cikkíró. — Magyafof,szág visszakapta történelmi szerepét a Kárpátok peremén. Magyarország ezzel nemcsak biztonságérzetét húzott a visszatértéknek, hanem szociális 'és gazdasági téren h jobb jövőt tud biztosítani belső munkájával azoknak az embereknek akik Magyarországhoz visszatértek. Ha Arad és Btass'ó nincs is a visszatért városok között, vigasztalja a magyarságot at, Hogy Nagyvárad, Szent László városa és Kolozsvár, Mátyás király városa mint magyaf. kullUrközpontók visszakerültek és Visszakerült Velük a székelyföld is. Bárhogyan álljon is a székelyek eredetének a kérdése, kétségtelen, hogy a székelyek a legmagyarabb magyarok A németek kérdésével foglalkozva, megjegyzi a lap, högy a szászoknak fájdalmas az öeszszázságtól való elszakadás, de a Tornán Uralmat nem fogják sajnálni, mert a Tománok gazdasági és kulturális életükbeq nagyon is mostohán bántak velük Kozma kormányzói biztos magyar és a rutén nép testvéri együttéléséről A kárpátaljai ujságirók tisztelgése a kormányzói biztosnál Ungvár, szeptember 20. A kárpátaljai magyar és rutén sajtó képviselői pénteken küldöttségileg keresték fel hivatalában Kozma Miklós kormányzói biztost, hogy hivatalbalépése alkalmával üdvözöljék. A magyar és a rutén újságírók nevében Fencsik István országgyűlési képviselő magyar és cutén nyelven rövid beszédben üdvözölte a kormányzói biztost és felajánotta neki a kárpátaljai sajtó munkásságát és támogatását. Kozma Miklós kormányzói biztos válaszában megköszönte az üdvözlő szavakat, hangsúlyozta, hogy a sajtó jelentőségét nemcsak hogy jól ismeri, hanem annak jelentőségét minden vonatkozásban fel is kivánja használni a közvélemény javára. Ehhez kéri a kárpátaljai sajtó támogatását pártkülönbség nélkül. — Uj időket élünk — mondottá — ée a sajtóra íS nj idők várnak. Hogy helyünkön megállhassunk és haladhassunk, összefogásra van szükség, tudnunk kell azonban azt is, hogy az élet minden vonatkozásában az eddiginél nagyobb felkészültséget, nagyobb fegyelmet, nagyobb komolyságot és sokszor önmegtartóztatást is kiván. "A kárpátaljai sajtót jól isneerem és ezért azt a kárpátaljai nép érdekében szócsőnek szeretném felhasználni két vonatkozásban: tőlem a közvélemény felé és a közvéleménytől hozzám. Kérte ezután a sajtó támogatását a főméltóságu asszony által Erdélyért folytatott akcióra. t—i Ami a politikát illetj ,— mondotta —, nekünk félreérthetetlen és nagyon határozott politikát kell követnünk, mihelyt állami és nemzethüségről van szó. De egyébként a magyarságnak megértőnek, okosnak és tapintatosnak kell lennie, mert övé a nagyobb erő és a többség és mivel reáhárul az állami vezetés feladata, tehát övé a nagyobb felelősség is. A többségben és a kisebbségben egyaránt a testvéri együttélésre való törekvésnek, a kölcsönös megbecsülésnek kell megnyilvánulnia és kerülni kell minden felesleges érzékenykedést. A legfontosabb dolgok egyikének tartora azt, hogy aki politikai, vagy közéleti dolgokhoz hozzászól, pontosan ugyanazt mondja ruténül, mint magyarul, a nép felé ugyanazt, mint a hatóságok felé. Mindenkinek tudnia kell és m»g kell győződve lennie arról, hogy a magyar államgondolat és a rutéD népgondolat érdekei ezázszá. lalékig fedik egvroást. A kárpátaljai rutén rép üépi jellecét senki a világon érinteni nem akarja, sőt, a magyar kormány leghatározottabb célja az, hogy azt kifejleszthesse. A kormányzói biztos szavait a megjelent ujságirók nagy lelkesedéssel fogadták. Kozma Miklós beszéde végeztével még hosszasan elbeszélgetett a sajtó megjelent képviselőivel. AZ "OLVASÓ ROVATA 1 hítludományi főiskola felállítása Mélyen tisztelt Szerkesztő Ur! Bizonyára a Délmagyarország szerkesztőségének igen tisztelt tagjai is észrevették, Kogy a Szegedi Uj Nemzedék a sajátjának hirdeti azt a gondolatét, Hogy a szegedi egyetemen teológiai fakultást állítsanak fel. A magam részéről nem tartom érdemnek, Hanem kötelességteljesítésnek, Ha egy újság, egy publicista valami jő gondolatot vet fel. De Ha már ez a mostani esetben érdem, akkor azt a Délmagyarországtól senki él nem vitathatja, önök ugyanis szeptember 5-én „Harc a szegedi egyetemért" Cimü, igen magas nívójú cikkükben a következőt írták: „Ha már amputálni kell a szegedi egyetemet, miért nem gondolnak arra. Hogy teológiai fakultás felállításával ezt a veszteséget is némiképpen pótolni lehetne. Hiszen a szegedi jezsuita Hittudományi főiskola felállítása megkönnyítené a teológiai, fakultás megszervezését" Ezen' megállapítása mellett le f mcszeleSen a legnagyobb elismeréssel vagyok és va gyünk mindnyájan szegediek a Szegedi Uj Nemzedék nagyszerű akciója iránt, amely ezt a gondolatot magáévá téve, megvalósítás felé segíteni törekszik. Ez becsületes és tiszteletreméltó "dolog. A közönség ösak Örül amnak, Hogy sajtója a város 'érdekében közös akciókat vezet le, mért »zök mindig több sikerrel kecsegtetnek. Soraim közlését megköszönve, vagyok a Szerkesztő Urnák őszinte híve? (Aláírás.) DECMKGYÁRORSZÁG SZOMBAT, 1940. szeptember 21 • Táviratilag kérik egy vagon méhelető cukor kiutalását i í a szegedi méhészek Pusztulás elölt áll 6000 szegedvidéki •• méhcsalád 1 (2 Délmagyarország munkatársitól) A Szegedvidéki Méhészegyesület pénteken este ® Szegedi Gazdasági Egyesület székházában D»pes rendkívüli választmányi gyűlést tartott A Hiszekegy elmondása ütáu "Ambringó Anlal elnök ismertette, hogy miért volt szükség a:.' rendkívüli választmányi ülés összehívására. Az Országos Méhészeti Egyesület közbenjárására a pénzügyminisztérium és a földművelésügyi minisztérium az idei rendkívüli rossz méhészévre való tekintettel 60 vagon méhet etőCukrot Helyezett kilátásba a méhészek számára. Ebből a 60 vagon méhetető cukorból 1 vagonnal kapott volna Szeged. Közbejött akadályok miatt azonban ezt az egy vagon Cukrot sem tudták megkapni. Csupán jelentéktelen' mennyiségű Cukor jött úgy, Hogy a Szegedvidéki Méhészegyesület által nyilvántartott 6000 méhcsalád pusztulás előtt áll. Az elnök felszólalása után a választmány azt a határozatot' hozta, Hogy távirati úton tátja fel a pénzügyminiszter és a földművelésügyi miniszter előtt a Szegedvidéki Méhészegyesület válságos helyzetét és táviratilag kérnek a méhcsaládok részére megfelelő mennyiségű méhetető cukrot. A határozati javaslat elfogadása Után a választmány foglalkozóit Gál Imfe méhészeti főfelügyelőnek a Magyaf Újság szeptember 8-\ számáKan megjelent cikkével. Gál azt állította, hogy nincs Cukorra szükség, mert jó mézterm'és Volt. Gál állításait felháborodással utasította vissza a választmány. Többek felszólalása Után a választmányi illés az elnök szavaival végét ért. Untxl börtönre mm n harcias fafolvaiohaf (A Délmagyarország munkatársától) Nagyhegyest Mihály és Kószó Jámos makói napszámosok januárban elhatározták, hogy fát fognak lopni. Január 23-án éjjel fürésszel felfegyverkezve el is mentek a Bécsi-Utcába, a hói Rozsnyal Mihály gazdálkodó háza elől akartak egy akácfát kivágni. A fűrészelésro feléh-j redt a gazdálkodó és kiszólt az ablakon, bogy ne vágják ki a fáját. Nagyhcgyosl cs Kószo azonban tovább fürészeltek. Amikor a fa márt kidőlt, a napszámosok a vállukra kapták és elszaladtak vele. Rözsnyai azonban fiával együtt a fatolvajok után eredt. Nagyhegyes!' és Kószó szembeszálltak a gazdálkodóval é« Nagyhegyesi a kezében lévő füréssjel meg* ütötte Eozsnyait. Nagyhegyesi és Kószó ellen Táblás miatt ín'dult meg az eljárás. Az ügyel pénteken tárgyalta a törvényszék Ungvári/ tanácsa. A vád-) lottak tagadták, hogy "Rozsnyait megütötték volna. Az adták elő, hogy a dulakodás közben a földre esett és a járda szélében ütötte meg magát. Védekezésükben elmondották, hogy a kemény tél miatt nem Völt tűzrevalójuk" éa ezért követték el a falopást. A törvényszék a kihallgatott tanuk terhelő Vallomásai után mindkét vádlottat bűnösnek mondotta ki a rablásban és ezért fejenként egy-egy évi börtönbüntetéssel sújtotta a vádlottakat. Az itélef ellen mind a vádat képviselő ügyész, mind a vádlottak fellebbezést jelentetlek be. » 111 ' umiui—— a n. é. közönséget, bogy borozóm és sörözőin Hu nyadi-tér 1. szám alatt újra megnyitottam. Szíves pártfogást kér ENGI FERENC kocsmáros, a Szeged AK buflé-e-