Délmagyarország, 1940. augusztus (16. évfolyam, 173-197. szám)

1940-08-07 / 178. szám

DÉLMAGYARO Szerda, 1940. VIII. 7. KERESZTENY POLITIKAI NAPILAP XVI. évfolyam 176 s#ávn íoo.ooo pengő A budapesti rendőrség bűnügyi nyomozó osztályának jelentése szerint, Szentiványi-Bilinkievifi Rudolf volt szegedi hírlapíró és két társa 100.000 pengőt zsarolt össze. Tekintsünk most el attól az amerikai gangszterfiknekbe illő, „zseniálisan" kiagyalt trükktől, amellyel az a fiatalember megszerezte mindenáron a fényűző élethez szükséges pénzt: vizsgáljuk meg ezt az ügyet csak abban a vonatkozásban, amelyet egy sokszor hangoztatott jelszóval kapcsolatban jelent: hogy t. i. nincs pénz. Amikor az árvíz tönkretette messzi vidékeken a vetéseket és az elhullt, eltemetett kenyérmagvak hiánya kényszerű drágaságban mutatkozik meg, amikor az egész országra nem kis veszedelmet jelent a búzamennyiség csökkenése, akkor Szegeden alig 36.000 pengőt lehet csak összeszedni az árvízkárosultak megsegélyezésére. Ha fölhívás jön, hogy adj, amennyit tudsz, de adj a Vöröskeresztnek, akkor Szegeden gsak fillérek gyűlnek össze hoszszú idők gyűjtési eredményeként. Ha templomot, iskolát, vagy szegényházat kell építeni, akkor húszesztendős programmot kell készíteni s kínos számítgatások árán lehet csak beállítani a költségvetésbe bizonyos kicsiny öszszeget. S akkor a láthatatlan porondra lép egy fiatalember, akit sem iskolai végzettsége, sem rátermettsége nem predesztinál arra, hogy közéleti őr vagy purifikátor legyen — némi ellenszolgáltatás fejében és azon a címen, hogy „a magánélet és közélet tisztogatását kívánja elvégezni": 100.000 pengőt szed össze nem egészen egy év alatt Mert hiszen nemrég még Szegeden élt saját hibáján kívül olyan szegényen, hogy filléreket kért kölcsön egy falat kenyérre, vagy a nélkülözhetetlen Cigarettára. Ennek az ügynek szociális vonatkozása élesen mutat rá arra, hogy ezt a fiatal, korán iszákossá vált fiút szerencsétlen természetén kívül a nyomora tanította meg a bűnre: itt Szegeden, ahol dolgozni kezdett még mint újságíró és nem mint zsaroló — 30—40 pengő fizetést adtak neki munkahelyein. Ebből nem tudott megélni, ebből nem lehetett megélni. Nem lehet ez a bűnére mentség, de ismét jellemző tünet ez! Éppoly jellemző, mint a szegedi árvizi és a szegedi Vöröskereszt-gyűjtés eredménye... — Nincs pénz, — hangoztatják itt is, ott is es ennek gyors cáfolataként megjelenik egy rendőri jelentés, amey szerint egyes vállalatoknak, egyes személyeknek volt arra 100.000 pengőjük, hogy bizonyos ügyeket elhallgattassanak, bizonyos információkat eltüntessenek, bizonyos adatokat megvásároljanak. Erre volt pénz, eyre volt százezer pengő. Egy fiatalember fényűzően akar élni, nem tetszik. neki a küzdelmes, dolgos napok kemény munkája: ravaszul kitervelt manőverek segítségével könnyedén, játszva megvámolja, megzsarolja azokat, akiket lehet- Játszik, utálatos játékot játszik az emberekkel és önmagával. S nem kiilönös-e, högy most is éppen azokban a bei-, kekben pattant ki cz az újabb zsarolási botrány, ahonnan Ily Károlyt, Borbélyt, zsarolókat kiugrasztották. Nem különös-e, hogy éppen ez a Szentiványi-Bilinkievics Rudolf az, akit a Magyarság kötelékéből még a főmunkatárs, Eiala Ferenö kérésére sem volt hajlandó elbocsátani a Magyarság kiadóhivatalának (egyik vezetője? Treltina Jenő. TJgvanaz a Bossy román követ elutazott Budapestre Elutazása előtt tanácskozott Manoilescu külügyminiszter* rel — Nagy vonásokban már kész a román-bolgár megállapodás A román politikasok taktikázása ellenére a Romániával szemben támasztott revíziós igények kielégítse most mór feltartózhatatlanul halad a megvalósulás felé. Cadere román nagykövet befejezte szófiai tanácskozásait, visszautazott Bit. karestbe és miután a bolgár—román revíziós kér. déseket lényegében tisztázták, szerdán Krajovában megindulhatnak azok a tárgyalások, amelyek hir szerint már csak formaiak lesznek. A bolgár kormány minden előkészületet megtett Dobrudzsa átvételére. A visszacsatolandó terület közigazgatási személyzetét már kinevezték. Igy minden postaés vasútállomás, valamint közigazgatási központ vezetésére megbízást adták valakinek. Szóiiai jelentés szerint a hét végén, szombaton előerláthatólag alá is irják a román—bolgár egyezményt. A magyar igények kielégítése ügyében Bossy római román követ befejezte bukaresti előkészitő tárgyalásait. A követ megkapta utasításait kormányától, amelyeknek birtokában — a Voce d'Itaiia jelentése szerint szerdán, vagy csütörtökön Budapestre érkezik. a magyar kormány teljesen előkészítette a tárgyalások anyagát. Londoni jelentés szerint Romániában egyre fokozódik a feszültség. Román politikai körökben most már biztosra veszik, hogy a hét végén átalakul a román kormány. A világpolitika közvéleményét a revíziós tárgyalások megindulása mellett most főként az orosz—török határon történt csapatösszevonások ügye foglalkoztatja. Ezzel kapcsolatban jelentik Istanbulból, hogy Papén német nagykövet hoszszabb megbeszélést folytatott Menemend Z s o g 1 u török külügyi államtitkárra], aki az üdülő török külügyminisztert helyettesiti. Az angol—japán viszony feszültsége nem enyhült. Bár Londonban szabadon boesájtották a letartóztatott japán igazgatót, Japánban angolcllenes felvonulásokat és üléseket tartanak, a japán sajtó pedig a diplomáciai viszonv megszakításával fenyegeti Angliát Bossu úfban Budapest felé Bukaresf, augusztus 6. A Stefani-iroda jelenti: Bossy római román követ, akinek feladata lesz, hogy Magyarországgal lágvalásokat folytasson, kedden este elutazott Budapestre. Előzően Bossy követ hosszas tanácskozásokat folytatott Manoilescu külügyminisztcrreL Bécsi lap dhPc a maguar HBvefelésehrOI és a romái? magatartásról Bécs, augusztus 6. A Neues Wiener Tagblatt | hétfői kiadása „No gyógyíthatatlan sebeket" című vezércikket közöl, amely a többi között a következőket mondja a magyar-román üggyel kapcsolatban? „Csáky gróf müncheni útja után a többi között a követkzőket mondotta? — Senkinek sem akarunk gyógyíthatatlan sebeket okozni, hanem kívánságunk az, hogy józan megállapodással megbízható barátokat szerezzünk, nem pedig rosszat akaró ellenségeket teremtsünk magunknak. A vezércikk azután így folytatja? „Az a tény, hogy Hitler Adolf a diadalmas berlini bevönulás ntán és Mussolini bizalmas munkatársának, Ciano grófnak jelenlétében Münchenben fogadta a magyar minisztereket. Magyarországnak a valóságban olyan pőzieiót biztosított, amely a, szakadékos trianoni időkkel összehasonlítva, amikor Európában senki sem mert az összetört kettős monarchia e maradék-állama irányában bármilyen rokonszenvet nyilvánítani, hihetetlennek tartott fellendülést jelentett. Minden más európai, különösen pedig minden délkeleti állam előtt Magyarország olyan kitüntetésben részesült, amelyet a nemzetnek csupán legjobbjai fogtak fel teljes terjedelmében. Azokat a sebeket, amelyeket a vefsaíTTesi rendszer ütött, végleg meg kell gyógyítani. Ki kívánhatja, hogy újak támadjanak? Azzal a szellemmel összhangban, amely a tengely acélos szerkezetét összetartja, itt az igazságnak és a mérsékletnek kell érvényesülnie. Ha az első pillanatban a magyar közvéleménynek talán nem minden része tanúsít Trettina Jenő, akinek ismert dolgai hosszú ideig foglalkoztatták a bíróságokat és a közvéleményt Nem különös-e, hogy ebben a lapban egyre-másra jelentek meg a támadó cikkek egyes vállalatok és személyek ellen s csak a rendőrségi nyomozás idején derül ki, hogy miért? Nem azért, mert meggyőződés, vagy javítani akarás vezeti a tollat, hanem azért, mert a kiszemelt áldozat nem fizet, vagy nem fizet eleget. Ha a rendőrség éber szeme föl nem fedezi ezt az újabbb visszataszító bűnsorozatot., akkor Rzentivánvi és társai minden bizonnyal tovább folytatták volna „tisztogató munkájukat", és egy éven belül talán újabb 100.000, töhbszázezer pengő zsarolási bevételt vezethettek volna be vaskos noteszükbe. Pénz tehát van. csak éppen ott nem és akkor nem jön elő, amikor nem egy megtévedt embernek kell a száját befogni, hanem sok-sok embernek kell kenyeret adni. Pénz van és a pénznek vannak útjai, csak ezeket nz utakat kell tisztává söpörni Olyan tiszte."*' hogy a Pilinkíevíes-féle zsarolók soha. de soha ne találhassanak olyan személyt és olyan területet, ahol saját bűnükkel mások bűneit elhallgatják...