Délmagyarország, 1940. augusztus (16. évfolyam, 173-197. szám)

1940-08-04 / 176. szám

A márianoszfrai bejárónő sorozatos csalásai Szegeden Elfogták és expresstempóban 10 hónapi börtönre ítélték (A Déhnagyarország munkatársától) Vikíí.s Erzsébet 37 éves szegedi bejárónő életének a felét különböző fegyintézetekben töltötte. Néhány hónappal ezelőtt szabadult MárianosztráTÓl, Szegedre utazott ós elhatározta, hogy gsalásokból tartja fönn magát. Egy héttel ezelőtt megjelent Szverics Jenő somogyitelepi ismerősénél. Szverios elmondotta a bejárónőnek, bogy állami állásba szeretne jutni, yikus Erzsébet ekkgr fölajánlotta Szvericsnek, hogy előkelő összeköttetései révén majd az egyetemnél szegez részére nyugdíjas állást. Szolgálataiért 20 pengőt kért, A büntetett előéletű bejárónő ezután különböző mesékkel halogatta Szvericsnek az állásba juttatást, végül is Szverics pénteken csalás miatt följelentette a rendőrségen. A rendőrség rövidesen elfogta a megrögzött szélhámosnőt iVikus Erzsébet a rendőrségen még számos Csalás elkövetését ismerte be. Egy hónappal ezelőtt állásszerzés ürügye alatt fölkereste 'Lázár János sütőmestert, akitől előlegként a 'cselédkönyve otthagyásával 16 pengőt csalt ki. Hasonló módon próbálkozott máshol is, egy helyen azonban tekintve, hogy cselédkönyvét nem tudta felmutatni, Csak egy pengőt kapott előlegként- Egy felsővárosi kertésztől ugyancsak állásszerzés ürügye alatt 12 pengőt Csalt ki. A rendőrség Vikus Erzsébetet kihallgatása Után átadta az ügyészségnek. Álig néhány órával, hogy a szélbamosnő az ügyészségre került, 4 rendbeli csalással vádoltan a fogházőq már Molnár István dr. törvényszéki bíró elé állította, A törvényszék a bizonyítás lefolytatása után megállapította a vádlott bűnösségét és tízhónapi börtönbüntetéssel síijtctta. Diszif, Kisegít a valódi éhsier melyei legszebb kivitelben jutányos árakon vásárolhat most NUUlOffER V. mfiórás és ékszerész Széchenyi-tér 9. sz. PRECÍZIÓS ZSEB- és KARÓRAK felelősség mellett. — JAVÍTÁSOK A LEGGONDOSABBAN KÉSZÜLNEK. TÖRT ARANY BEVÁLTÁS és ÁTCSERÉLÉS ELŐNYŐS FELTÉTELEKKEL. GÁL FERENCNÉ Polgári iskolai tanár Gyors- és Géplrö Szakiskolája szeptember hó 1-én nyílik meg. Beiratkozás hétköznaponkint 10—12 óra között Alföldiutca £. alatt, a bölcscszetkari egyetemi épület közelében. Párisi Nagy Áruház Rf. Szeged ÍCsekonics és Kiss-utca sarok) NYÁRI VASARs Női nyári sökni -.34 Nöi műselyem short harisnya P 1.38 Nöi öves barsinyat.artó —.94 Nöi musslin zsebkendő —.44 Férfi rövidújjú sport ing P 2.28 Férfi divat bőröv —.68 Férfi gyfirhetetlcn nyakkendő —.58 Mnleskin divat retikül P. 1.78 Vászon kötéses fénykép album —.88 Fém ironbegyeső —.08 Fém fűszertonna 6 drb —64 Fayence szöszös tál -.28 Nöi fürdődress csinos fáson P 3.88 IAPIPEI ÓS HEGYI nuárivásárznhanOárahkal! 6.60 Női fürdőruha divat kö tés gumifonállal átszőve Divat csikós fürdőruha^ finom pamut- la mmm anyagból oi Férfi úszónadrág, divat kötésben övvel Sport pullower csikós minden színben 4.20 2.90 Férfiing t. ujjal " j AA tropical kötés j^Jjg Női térdharisnya vékoDyj a aa és középszálu | ZLII kishibás Női divat harisnya, Kö-a a aa zépszálu hi- 1 4X bátlan latU Tiszta selyem nyakkendő " szép mintákban 1.96 1.20, -.90 Férfi rövid alsónadrágba jó mosó anyag- éíum9 Szép nvéri divat nyak kendő Női kombiné müselyeraaa sarmőz, himzéssel ^ Női műselyem trico ingecske divat színekben Női sarmőz nyári nadrág Müsefrem nyári divat nadrág 1.76 1.58 1.58 1.30 Leheletfátyol divat harisnya Kiváló minőségű fátyolj aaaa harisnya kis J HH hibás. Strand törülköző 52x100 cm -.90 2.70 Női nappá bőrkeztyü fekele és sötétkék 3.90 .32, -.42, -.14 Tropical férfi ing rö-| vid ujjas, pamut anyagból Kockás férfi nyári ingja o* rövid ujlas fc Férfi magas nyakú sport ing Női zsebkendők Gyermek nadrág, műselyem, sarmőz, hibátlan 3.70 1.10 Jerney János száz év előtti »keleti utazása« Szegedtől Besszarábián át a Donig (A Délmagyarország munkatársától) Majd száz éve annak, hogy egy Jerney János nevű magyar utazó elindult magyar nyomokat keresni az őshaza felé, csak ugy, mint Julianus barát és Körösi Csorna Sándor, vagy két évtizeddel később Vámbéry Ármin és a közelmúlt időkben Stein Aurél, a nagy Ázsia-kutató. Keletre utazott, mert száz év előtt Besszarábia, a Szeret, a Prut és a Dnyeszter vidéke még valóban és szigorúan »Kelct«-nek számított. Utazásainak és kutatásának beszámolói ma kétszeres érdekességgel hatnak. különösen elevenséggel azóta, mióta Bcszarábia visszatért Oroszország testéhez és ezzel egyszerre és véglegesen szétpattant az a szappanbuborék, amelyet Trianonban fújtak Románia köré. Jerney János utazása Besszáriában, kétszeres érdekességet hoz ma a szegedi olvasónak, hiszen Jerney János Szegedről indult el az Ősmagyarok nyomait keresni. Jerney Vájjon ki gondol másra, ha az ismerősen és jellegzetesen csengő szegedi nevee hallja: »Jerney«, mint arra az öreg, olykor már vakolatát, tégláit hullató »Jerney-házra«, amely ott áll az >előidőktől* fogva a Kossuth Lajos-sugárut torkolatában, egyik falával szembenézve a Feketesas-utcára, másik falával ráhunyoritva a régen eltűnt öreg • Artézi kútra*. Olykor talán e név dorozsmai emlékeket is villant, egy birtokot, egy kereskedést, bolott a Jerney-név elsősorban egy kitűnő magyai utazó-kutató emlékét kell hogy jelentse. Az ő nevének tovább kell őriznie a multat és az ősi család hagyományait, mint a lassan tégláit hullató Jerney-háznak. Vérbeli magyar kutató volt, aki száz év előtt a szegedi homokról indult el fölkutatni az ősi magyar nyomokat és akinek utja most kettős érdekességgel vonz, Besszarábia uj jelentőségével.. A tizenkilencedik' század embere volt tesíestőllelkestől, hivő és romantikus, úttörő és heroikus. A századfordulón született Jerney János, 1800ban Dorozsmán, a család ősi földjén, ahonnan addig még nemigen kerültek messzire, a »Kelet* pedig éppen az elérhetetlen messziség homályos képzeletében derengett, Érdekes volna külön Is föltárni, hogyan került el ez a dorozsmai homokhoz, a szegedi határhoz gyökerezett 19. századi fiatalember Pozsonyba és Pestre, hogy a föld titkain és a kereskedés tudományán kivül tanulmányokat is folytasson az akkori idők legjobb felsőiskoláiban. IIusz éves korában már ügyvéd, de nem ez a rang jelentelte romantikus álmait és kergető vágyait, egyre bővítette ismereteit főképpen geografiában és bistqi ikában, de archeológiában és őstörténetben, sőt nyelvészetben Is. Végül is felhagyott a prókátort művészettel és a dorozsmai homok gyermeke 1844-ben elindult, hogy fölkutass^ az őshaza nyomait. Három évig járta az ősmagyarok útjait, a Szeret, a Prnt, 1 Dnyeszter vidékét, keresztül-kasul járta Bcsszarábiát és elkalandozott egészen az Azovi-tengerhez, a Don vidékére, majd végigjárta a moldvai csángók falvait, akik akkor még vagy 70 ezre* éltek, elszakítva a hazától, beleékelve az idegen testek közé, a Kárpátok keleti lejtőin tul oláhok és oroszok közé ágyazva, de érintetlenül őrizve magyarságuk összes sajátságait és ismérveit. Utazásairól számos tanulmányban számolt be, amelyek ma is izgatóan érdekes forrásokat jelentenek a magyarság kulturtudománya számára. Első kötete már 1829-ben jelent meg, Szegeden; »Világositás Ázsiában a Kaukázus hegyén lakó avarok és kunságiak nyelvének magyartalansága iránt* cimmel. Nyelvtudományi, őskutatói kötetei egymásután jelennek meg a fiatal juratustudósnak, 1837-ben már tagjává választja a Tndományos Akadémia. 44-től 47-ig hároméves utazás következik, amely ha Jerney János nevét nem is Körösi Csorna Sándorral egyvonalba, de mindenesetre mellé állítja. 1852-ben adja ki legfontosabb és legjelentősebb munkáját, két kötetben számol be besszarábiai útjáról: »KeIetf utazás a magyarok őseredeti helyeinek kinyomozása végett . . .« Ezzel a munkával jelentős helyet foglal el * századközepei magyar tudományos életben, de munkáját még tovább folytatja, egy évvel halála előtt 1854-ben megjelenik ősnyclvészeti tanulmánya sMagyar nyelvkincsek Arpádék korszakából* cimmel és ezzel még szélesebbre tágítja azt « kört, amelynek sugarai között a magyar tudományosságért dolgozott és igen szép eredményeket ért cl a dorozsmai homok magyarja, aki előtt csak egy cél állott: a megismerés olthatatlan vá< gyaKeleti utazás Keleti utazása ma is izgalmasan érdekes olvasmány, mint egy regény az archaikus magyar nyelv nemes ritmusával. Besszarábia és az Etelköz vidékei uj színekben élnek Jerney János soraiban, ma — Besszarábia történelmi fordulópontjánál — különösen érdekes és sok mindenre figyelmeztető olvasmány. Érdekes nyomon követni »Kcleti utazásc-át, csak éppen bele kell képzelni magunkat a szár év előtti környezetbe, 1844-ben indulunk: •Április végével hagyám el Pestet — kezdi útleírását Jerney —, jó kedvvel és egészséggel, miben az eleve egy évig gyakorlott vizivás és tejevés derekasan megedzett. És a szoktatást közben legyen mondva — minden Keletre utazó-' nak, ba a kényelmetlenség sanyarait előre legyőzni akarja, probatum recipe gyanánt ajánlom*. Útiránya Szegeden át vezet, majd: Orsova. Tumu-Severin, Gyurgyevo, Bratta. Galae. Jász-