Délmagyarország, 1940. augusztus (16. évfolyam, 173-197. szám)

1940-08-04 / 176. szám

A NAGY KERDOJEL: AMERIKA (a Délmagyarország munkatársától) Mialatt Európában folynak az előkészületek az Angliaelleni támadásra és egyre közelebb jut a megoldáshoz a tengelyhatalmak szempontjából igen fontos délkcleteurópai egyensúly és béke biztosítása, azalatt Távolkeleten és még messzebb Amerikában olyan események játszódnak le, amelyeknek kihatásairól még igen korai volna jóslásokba bocsátkozni. Ezek az események élesen megrajzolt képét adják annak a gazdasági helyzetnek, amelyet tengerentúlon hangoztatnak: bogy t. i. Európa aligha lenne életképes csak az önmaga lábán még akkor sem, ha bizonyos politikai cs gazdasági tapogatózással kapcsolatot teremt magának Közel- és Távolkelcten. Születhetnek uj gazdasági rendszerek létrejöhetnek uj politikai tagozódások, teremhetnek uj termelési tervek: Európa mégis arra vau utalva, hogy a világgazdaság vérkeringésébe kapcsolódjék bele. Ezl pedig anclkiil lehetetlen elképzelni, hogy bizonyos összhang ne uralkodjék az uj Európa és az Ujrilág között. Az európai önellátás csak papíron számítható ki pontos mérnöki tervek alapján, gyakorlatilag azonban megvalósíthatatlan. Pontos, gyakorlati eredmények mutatják, hogy ha megszakadna a gazdasági kapcsolat Európa és íz Újvilág között, akkor az Újvilág cppen tizennégyszer olyan hosszú ideig bírná ki azt, hogy elvesztette európai piacait, niint Európa azt. hogy elszakadt Amerikától. Ilosszu és érdektelen volna most azt vázolni, hogy miért van ez igy, melyek azok a természeti kincsek, az amerikai állam születéséből adódó jellegzetes adottságok és az samerikai álom* szolgálatába állított szellemiségnek kiapadhatatlan forrásai, amelyek a Föld leggazdagabb és gazdasági szempontból vezető szerepre hivatott birodalmává tették az USA-t. Elég, ha ezzel kapcsolatban arra utalunk, hogy az amerikai közmondás szerint lAmcrika földjének még csak a teteje van megkaparva', vagyis még iszonyú kincsek íeküsznek a kiaknázatlan föld méhében és arra. hogy bizonyos latinamerikai államok gazdasági veszteségét, amelyet az európai piacok jelenlegi elvesztése következtében szenvedtek — a havannai -értekezleten az összes amerikai államok egyöntetű terv szerint dollárokkal és eddig Európának szánt terményekkel pótolják. Amerika áldozatok nélkül el tudja tartani önmagát. Európának pedig önmagát kellene föláldoznia, hogy eltarthassa a földjén élő népeket. Diplomáciai esemenyek Keleten Ha az elmúlt napok Európától távoleső eseményeit vizsgáljuk, akkor észrevehetünk olyan momentumokat, amelyek azt a látszatot keitik, h»gy a politikai és a gazdasági érdekek bizonyos kettősséget idéztek elő a nagy és kisállamok magatartásában. (Amikor politikai érdekekről beszelünk, akkor most a tengelyhatalmak érdekeit vegyük alapul, s ha a gazdasági érdekeket nézzük, akkor ne csupán a szükenvett Amerikára gondoljunk, hanem mindarra a területre, amelyet gazdasági, sőt katonai és politikai szempontból Amerika jobban ki tud aknázni, mert közelebb esik hozzá, niint bármelyik európai államhoz.) Ebben a vizsgálódásban igen nagy szerepet játszik Szovjet-Oroszország, amely nemcsak a németekkel történt szövetkezés, hanem egyéb diplomáciai ténykedés folytán is egyre nagyobb területen és egyre szétágazóbb érdekszférában ér vénye-siti saját elgondolásait. Amerika bizonyos katonai és gazdasági intézkedései — amelyek a propaganda rendkívül ügyes kendőzése mögött mentek végbe ugy, hogy még a kitűnően értesült német körök is csak •amerikai kamászkodásnak* hitték — kiváltották az örök rivális Japánból azt az intézkedést, amely a tengelyhatalmakhoz közelebb álló politikai vonalvezetést eredményezett. Ugyanekkor Anglia a burmai ut lezárásával látszólag Kina-clleni intézkedést léptet életbe, hogy ennek árnyéka alatt viszont kárpótolja őt és ez a meglepetés — Oroszországon keresztül. Moszkva ugyanis a mult hét végén kereskedelmi szerződést kötött a japánok ellen körömszakadtáig harcoló Csang-KaiSck kormányával, amely szerint a Szovjet nagymennyiségű hadianyagot szállít Kínának. Nem vi tatható, hogy ezek az események nagyrészt az amerikai diplomácia mesterkedése folytán következtek bc s ez mutatja igen élesen Amerika külpolitikai irányát, .hogy t. i. Washington a jövőhen a Szovjetre is támaszkodni akar japánellenes politikájában... Ezzel függ össze Sumner Welles nek az a közlése, hogy az Egyesült Államok 4a Szovjet-Oroszország augusztus 6-án leiáró kereskedelmi szerződését megújítják. Mindez teimeszetszerüen azt a célt szolgálja, hogy Amerikát tehermentesítse Japánnal szemben, hogy igy Amerika más területeken és más célokért indíthasson meg bizonyos akciókat. Az uj helyzet Melyek azok a célok é? hol vannak azok a területek? Ez a hatalmas tengerentúli kérdőjel villog most a világ fölött. Azok az intézkedések, amelyeket Amerika a »go slow* elv megtagadásával igen gyorsan léptetett életbe azt mutatják, hogy az Egyesült Államok egyelőre nem gondol másra, csak egy kíméletlen, de rendkívül hatásos gazdasági háborúra. Sokan föltették a kérdést, hogy nem ezeknek az amerikai céloknak teljes megismerése, vagy legalábbis kontúrjainak fölismerése miatt vár-e Hitler az Anglia-elleni támadással . . . ? Hitler fölismerte, a meglepetések rendkívül nagy fontosságát és zseniálisan Igyekszik kiparirozni azt, hogy őt ne érhessék meglepetések. A diplomáciai front eseményei szinte órák alatt hoznak uj fordulatokat s ezekhez az ttj helyzetekhez való alkalmazkodás jelentheti azt a munkatöbbletet, amely bizonyos várakozási időpontot eredményez a háboru uj fázisában. Az uj helyzet az, hogy Amerikát többe nem köti le Japán, hogy Oroszország ismét nem semleges a kinai eseményekkel kapcsolatban cs hogy a havannai •amerikaiak értekezlete« egységes gazdasági tömbbe foglalta össze a földgömb másik oldalát s mint ahogy sejteni lehet nemcsak az amerikai államok közreműködésével, hanem az angol dominiumok és gyarmatok hevonásával is. Kiviteli kartell, valamint egyéb gazdasági és politikai intézkedések minden eddiginél szorosabb együttműködést eredményeznek az észak- és délamerkai államok és érdekeltségek között s ennek hatása már a legközelebbi jövőben megmutatkozik európai viszonylatban . <-3'/r)asápi háboru Mindezek egy uj gazdásági háboru fejezeteit nyitják meg s az Európa sorsát jelenleg intéző nagyhatalmak minden igyekezete arra irányul, hogy ennek a gazdasági háborúnak csapásait lehetőleg enyhítsék kivédjék vagy megsemmisítsék. Minden oldalon tisztában vannak azzal, hogy a többi világrésznek Európától való elzárkózása előre nem látható veszélyeket és meglepetéseket rejthet magában. Ennek a fölismerésnek volt egyik következménye az a Hitlertől származó kijelentés, hogy a Német Birodalom nem szándékozik tönkretenni az angol világbirodalmat. A világsajtó különféle propagandisztikus cikkei és a tényeket rendkívül óvatosan kerülgető kommentárjai mögött egyre élesebben tűnik elő az angolszász népek és az érdekkörükbe vont államok szoros együttműködése és közös frontja ugy politikai, mint — és ez a döntő szempont — gazdasági téren. S ennél a pontnál jutottunk el az Angliaelleni támadás előestéjén azokhoz a szembetűnő intézkedésekhez, amelyeket Amerika katonai téren tett és tesz a lövőben DÉLMAG/ARORSZAtVASÁRNAP, 1940 AUGUSZTUS 4 Azt ó/liljo, hogy évekkel látszom fiotalokknak. •Igazán csodás változás!* ELMONDOM igy szólt György. AJig pár HOGYAN TÖRIÉHÍ hete ráncok és vonalak csúfították el homlokom, szemem és szám környékét. Ugy látszott,- hogy mar •bizonyos kort« értein el. Ma összes barátnőim csodálkozva irigylik szép. tiszta, szinte fiatalos arcbőrömet. Rózsaszínű bőrtápláló Tokaion krémet haszna, lok lefekvés előtt »Biocel« van bense. a fiatal bőr emez értékes eleme, amelyet egy, az egész világon ismert orvosprofesszor fedezett fel. Nappal fehér Tokaion krémet használok, ez teszi bőrömet tisztává, bársonyossá és megszabadítja a fekete pontocskáktól és kitágult pórusoktól. E lap minden olvasójának, aki P 1— értékül bélyeget képviseletünknek, Panacea Gyógyszervegyészeti Rt. 24/b. Osztály, Budapest, XIII., Lehel-utca 68., beküld, készséggel szolgálunk egyegy próbatubus fehér és rózsaszínű Tokaion krémet, valamint néhány próbaadag Tokaion puderf tartalmazó Ízléses kivitelű mintadobozzal. ban más a helyzet. S ennek az uj helyzetnek megfelelően Amerika hajszálpontosan kidolgozott és az amerikai szellemnek leginkább megfelelő mozgósítási tervet tökéletesített. Ez a mozgósítási menetrend most került nyilvánosságra. Eszerint ha a kongresszus megszavazza a hadüzenetet cs elfogadja a Selective Service Actot, akkor valamennyi rádióállomást a hadsereg veszi át. Több, mint ötvenmillió rádiókészülékben lesz hallható az elnök beszéde, amely fölszólítja a 21-^30 éves férfiakat a sorozóhelyiségekben való jelentkezésre. Ezt a felszólítást viaszlemezre yeszik és óránként megismétlik. Ugyanekkor megjelennek Az amerikai mozgósítás menetrendje Az araerikai lapok harsogva hirdetik, az európai iapok pedig bizonyos fokú lekicsinyléssel, hogy ezek az intézkedések nem a jelen pillanatra, hanem a jövőre vonatkoznak. De a lapok sorai között lehetetlen észre nem venni azt az amerikai nézetet, hogy ^Amerika bármikor kezdhet habo. . rut és akkor kezd, amikor neki teiszik . . .« AnélI kül, hogy ebből bármilyen következtetést vonnánk le tekintsünk bele egy pillanatra az amerikai mozgositási tervbe. Európában azt hangoztatják, hogy Amerika nagy és hatalmas ország ugyan, de nincs hadserege. Az elmúlt világháborúban is csak 86.000 katonát tudott a kontinensen harcbainditani. Ne feledjük azonban azt, hogy az elmúlt háborúban Amerika esak siettetni jött a győzelmet. Hallatlan optimizmussal föl sem mérte a háborút, nem is vette komolyan, mint ahogy James Truslow Adams mondja »Amerika eposza« cimü hires könyvében: egyszerű hétvégi kirándulás volt Amerika részére az egész európai háboru. Vagy mint ahogy Eriiest Ilamingsway »Farwcll t<> anns* cimü regényéből kiérzik: az amerikai beavatkozás csaknem százezer amerikai fiatalembei tanulmányi sétája volt eirv halottakkal és farmit Hunniákkal nicirrakott múzeumban . . . Most azon1940 szeptember 1—8-ig. Félármenfes hitellevél! MeneSdijkedvezmények Diimentes vizűm Jelentkezési határidő augusztus 20-ig Bővebb felvilágosítást adnak: a Bécsi Vásár Magyarországi képviselete, Budapest V'., Vörősmarty-tér 1. (Hamburg—Amerika Linic). Telefon: 183-Oöt). A Némethit oda Imi Vasutak Idegenforgalmi irodája. Budapest IV.. Váci-u. 1—3 Telefon: 180 229 és :> MER Utazási és Me-1 netjegyiroria. Budapest V. Vörö-maity-iér 1. Telefon 18G-S00. valamint az összes 1BUS»monet jegyi rodák