Délmagyarország, 1940. augusztus (16. évfolyam, 173-197. szám)

1940-08-15 / 185. szám

FARRAGI GYÖRGY: Ki a felelős Franciaország összeomlásáért A napkirály és az elsodort faluk a vádlottak padján Róma: A görög nemzet igen kényes Róma, augusztus 14. Mértékadó olasz körök az albán-görög határon történt incidenssel kapcsolatban kijelentik, hogy a helyzet igen kényes, de még nem lehet tudni, hogy az olasz kormány tett-e már lépéseket, vagy milyen lépéseket szándékozik tenni. Hangoztatják ezekben a körökben, Rómában hivatalosan nem tudnak arról, hogy Görögország megengedte az angol hajóhadnak, bogy kikötőit támaszpontul használja. Legfeljebb arról van szó, hogy az angol hajóhad a semlegesség határait túllépő bizonyos kedvezésekhez jut. A sajtót egyébként továbbra is igen élénken foglalkoztatja az albán-görög kérdés. Virginio Gayda a Giornule d'Itáliában azt írja, hogy Daut Hodzsa meggyilkolását nem lehet elszigetelt jelenségnek tekinteni. Kétségtelenül megállapítható, hogy nagyarányú akcióról van szó, amelyben Görögország és Anglia szövetkezett egymással. London elképzelése az az volt, hogy Hodzsa meggyilkolása fogja kirobbantani a Balkáinon a remélt zavarokat Nagyszabású összeesküvésről van szó, amelyet Anglia szított és amelyben Görögország is tettestársként, résztvett. Ez nem hagyhatja közömbösen a tengelyhatalmakat Gayda ezután erélyesen szembe száll a görög Statisztika adataival, amelyek szerint Csamuriában Csak 18.000 albán él. A valóságban azonban ennek a területnek több mint 60 százaléka albán- Gayda ismerteti ennek a kérdésnek alakulását 'és kiemeli, hogy Görögországnak' ez a része nemzeti szempontból mindig Albániát illette meg. Erélyes olasz liangoh Görögország fele Róma, augusztus 14. Az albán-görog batáron történt gyilkosság ügye egyre nagyobb hullámokat vei] az olasz közvéleményben és a sajtóban. 'A „Giornale d'Italiá"-ban Gayda „Igazságot Albániának" című Cikkében foglalkozik az üggyel. A Telegrafo szerint nemcsak a görög hatóságokat terheli a felelősség, hanem magát a görög kormányt is- A továbbiakban azt írja a lap, hogy a Bálkán ujjárendezése nem lehet teljes, amíg jóvá nem teszik az albán nemzetiség ellen évszázadok óta elkövetett igazságtalanságokat. A belgrádi Politika athéni diplomáciai körök véleményét közli. E szerint ezekben a körökben úgy vélik, a balkáni kérdés végleges rendezése szempontjából Olaszország követelni fogja, hogy Görögország mondjon le az angol garanciáról. Hír szerint az athéni angol követ közölte Mctaxas miniszterelnökkel, hogy Anglia továbbra is hajlandó Görögország területi függetlenségét és épségét biztosítani. India alhoimámja London, augusztus 14. Amcry, az indiai ügyek államtitkára az alsóházban, Devon shire államtitkár a lordok házában újból kifej lelte Anglia álláspontját India alkotmányjogi kérdésében. — Azt óhajtjuk — mondták —, hogy Indiának a háború után megadjuk az angol világbirodalomban a dominiumi alkotmányt. Belvárosi Mozi csütörtök péntek A szezon legjobb magyar filmvígjátéka. JÖJJ ÖN ELSEJEN Békefi'y István pompás vígjátéka Főszereplők: PAGER, TURAY, JÁVOR, RÓZSAHEGYI. 3, 5, 7, 9. F. anciaország összeomlásának katonai, politikai, erkölcsi okairól garmadaszám jelennek meg a nemzetközi sajtóban és folyóiratokban a legkülönbözőbb szemszögből írt fejtegetések. Ezek között a legeredetibb kétségtelenül az. amely az ,,Odal" című taémet folyóiratban jelent meg és amely hosszabb értekezés egy, a nyugati harctéren hősi halált halt német írónak, Kari Kleebergnek posthumus munkája. Míg a francia összeomlás okait kutatók túlnyömó többsége a közelmúltban, a párisbörnyéki békeszerződéstől az Uj háború kitöréséig elterjedő időkben keresi az összeomlásra vonatkozó okokat, addig Kleeberg néhány évszázaddal visszamegy a történelembe és XIV. Lajost, a Napkirályt, akinek tavaly ünnepelték meg Franciaországban fényes keretek között háromszázéves évfordulóját, ülteti a háborús bűnösség vádlottak padjára. XIV. Lajos temette el Franciaországot XIV. Lajös, e német író szerint, két halálos bűnt is követett el Franciaország jövője ellen. Az egyiket külpolitikai téren, a másikat belső gazdaságpolitikai vonatkozásban. A külpolitikában XIV. Lajos képviselte a leghatározottabban Németországgal szemben a francia külpolitikának azt az elvét, högy Németország egységét fegyveresen is meg kell akadályoznia Franciaországnak. Ennek az alapelvnek a jegyében vívta háborúit egymással Franciaország és Németország I. Ferenc királytól XIV. Lajoson át I. és III. Napoleonig, Clemenceauig és Daladierig. XIV. Lajos külpolitikai öröksége mellett a mödern Franciaországot tönkretették azok a gazdaságpolitikai elvek is, amelyeket ugyancsak XIV. Lajos léptetett életbe és amelyek a francia életerő lassú, de biztos elsorvadásához vezettek. De most már idézzük a német szerzőt, aki nagy feltűnést keltő cikkében ezeket írja: — XIV. Iajos gazdasági politikája a folytonos új hódító háborúkon és a gazdasági erőgyarapításon alapul. Ez a gazdaságpolitika szorosan össze van nőve Colbert pénzügyminiszter nevével és végzetes hibája az volt, hogy egyoldalú iparosítási politikát jelentett. A Colbert által alapított francia ipar már a kezdet kezdetén túlméretezett volt és így munkáshiányban szenvedett Rogy a gyárakba mindenáron munkáskezeket foglalkoztassanak, nem voltak tekintettel a gyermeki munkaerőre sem. Egy 1668-ból származó rendelet megparancsolta a városok lakóinak, hogy gyermekeiket hat éves kortól a csipkeverő üzemekbe kell küldeniök, ellenkező esetben egy gyermek után napi 30 sous büntetést kell fizetniük. Ennek a visszaélésnek természetes következménye volt a gyermekhalandóság rendkívüli megnövekedése és a születések erős Csökkenése. Az egyoldalú iparosítás végzetes következménye Colbert elméletileg elismerte ugyan a mezőgazdaság jelentőségét azonban mezőgazdaságfejlesztő intézkedései kizárólag a mezőgazdasági termékeket feldolgozó ipar kiépítésére Ma, csütörtökön 3—5—7 és 9-kor pénteken 5, 7 és 9 órakor Folytatjuk a magyar vígjáték repriz-ciklus kacagó estéjeit! TURAY IDA—TOLNAY KLÁRI, PAGER ANTAL—GÓZON GYULA, MÁLY GERÖ főszereplésével. Magdát kicsapják Nóti Károly vígjátéka 1 és fél órás derü, (iiosoly, kacagás! | szorítkoztak. Magán a mezőgazdaság helyzetén azönban nem változtathatott. A parasztok kizsákmányolása a feudális földesurak részéről ösak rosszabbodott. Amíg az ipari cikkekkel való kereskedelmet előmozdította, addig a mezőgazdasági termények cseréjét még a belső piacon is szinte lehetetlenné tette- A paraszt terheit fokozta az is, hogy neki kellett az iparosítás költségeit megfizetnie. Ugyanakkor XIV. Lajös imperializmusa, hódító háborúi is egyre szorítottak az adóprésen. A feudális földbirtokosok a vidéktől távol éltek, őket nem érdekelte a mezőgazdasági fejlődés, csak az udvar pompájával törődtek. A parasztokra ügyet sem vetettek. Helyzetükre jellemzők azok a folyton fellobögó és az éhség által élesztett lázadások, amelyek már ekkor felütötték fejüket a francia vidéken- Ennek az lett a következménye, hogy a mezőgazdasági munkás teljesítményét rendkívül alábecsülték, amiért azután megkezdődött a faluról való menekülés éi a városokba való egészségtelen tódulás. Quesnay, Colbert nagy ellenfele kiszámította, hogy csupán a XVIII. század harminc es«tendejében kétmillió mezőgazdasági munkás vándorölt el a falvakból akkor, amidőn az össznépesség tizenhat millió volt Franciaország* ban. Ennek a gazdasági politikának a falvak elnéptelenedése mellett a másik következménye az volt, hogy a mezőgazdasági művelés egészségtelenül külterjessé vált A XVIII. század közepe táján a franciaországi vetésterület fele ugaron hevert A bérlök és parasztok, akik még nem hagyták ott földjeiket csak annyit dolgoztak, amennyi létfenntartásükhöz szükséges volt és az adózáshoz szükséges készpénzt bérmunkával igyekeztek megszerezni a gyár- és a kézműiparban. XIV. Lajos halála ntán állandósultak Fram Ciaországban a parasztlázadások és éhség járványok, különösen rossz termések idején. Ennek ellenére az egyoldalú iparpártoló politika: miatt továbbra is elhanyagolták a mezőgazdaságot, úgy, hogy XIV. Lajostól és Colberttól nyílegyenesen vezet el az út a francia forradalomhoz. A falu pus7tu1ása a francia forradalomtól az ui háborúig A francia forradalom kétségtelenül nagy megkönnyebbülést hozott a parasztságnak, mert maradék nélkül megszüntette a nagybif, tokokat és felszabadította a pórokat kizsákmányoló kényuralma alól. Ugyanakkor azonban a forradalom nyakló nélküli szabad for> galmat teremtett a földben is, úgy, hogy a. föld közönséges árúcikké változott és a leglelkiismeretlenebb és legvadabb spekuláció tá* gya lett Ez a korlátlan szabad forgalom vezetett azütán oda, hogy a parasztcsaládok nemzedékről-nemzedékre kénytelenek voltak feldarabolni földjüket, amely elmorzsolódött és állal megszűnt a francia, nemzet gerincét alkotó parasztságnak legbiztosabb bázisa- 1789-ig egész Franciaországra nézve érvényben volt az az alapelv, amelyet 1788-ban Le Grand d' Aussy, az Auvergne számára így formulázott meg: „A birtokokat söha semmiféle körülmények között sem szabad felosztani; mindegyik zárt marad, sem örökség, sem házasság, sem. Soha nem volt aktuálisabb, mint ma a HITEL IMPERIHL Az önfeláldozó hősiesség és szerelem drámája a világháború legforróbb napjaiból MA utoljára! 3. 5, 7, 9 SZÉCHENYI MOZI PÉNTEKTŐL JÓKAI MÓR: ARANYEMBER Kiss Ferenc, Uray, Mezey Mária, Egry Mária, Csortos Rózsahegyi