Délmagyarország, 1940. július (16. évfolyam, 147-172. szám)

1940-07-07 / 152. szám

KAROLYI KÉPKIÁLLÍTÁS ncőteftintés mMm d. r. üO-Hő cs d. o. 4-?-tá inden kép eladó!!! illetve angol szolgálatban áll, rövid áttekintést kívánunk nyújtani a francia hadiflotta egykori erejéről cs fejlődéséről, A világháború előtt cs után. A világháború előtt Franciaország mostohagyermekként kezelte hadiflottáját. Illetékes francia körök minden gondja a szárazföldi hadsereg fejlesztésére irányult. Franciaország elsősorban szárazföldi hatalom akart leuui, nem pedig tengeri. Akik a flotta fejlesztését sürgették és hivatkoztak Richelieunak és Colbertnek. a múlt nagy francia államférfiaiuak flottateremtő tevékenységére és különösen .Vilmos császár Németországának hatalmas arányú' flottaépítési programjára, azoknak figyelmeztetése, pusztába kiáltó szó maradt. Annak ellenére, hogy Franciaországnak 10 millió négyzetkilóméteres tengerentúli gyarmat birodalma van, a francia képviselők semmitsem szavaztak meg olyan nehezen a világháború előtt (és jó néhány esztendeig a világháború után is) mint a haditengerészeti kiadásokat. Ennek folytán a francia haditengerészet fisak kisebb hajóegységek építésére törekedett, amelyekkel biztosíthatta a tengerentúli kereskedelmi útvonalakat. A világháború alatt nem is jutott nagyobb szerephez a francia hadiflotta, amely a Földközi tengeren segédszolgálatöt teljesített a mindenütt jelenlevő brit hadiflotta mellett. Nem igen változott meg a helyzet a háborúban sem- Amikor 1922-ben összeült Washingtonban a tengerészeti leszerelési konferencia, hogy a tengeri fegyverkezéseket korlátozza, egy állam sem örült annyira a tengeri fegyverkezéseket korlátozó megállapodásnak, mint éppen Franciaország. A1 washingtoni konferencián résztvevő 5 tengeri nagyhatalom, Anglia, az Egyesült Államok, Japán, Franciaország és Olaszország delegátusai egyezményt írtak alá, amelynek értelmében 1936-ig nem építenek 35.000 tonnánál nagyobb csatahajót. Ugyanakkor megállapították az egyes államok csatahajó tonnatartalmának maximális nagyságát is. Eszerint Anglia és az Egyesült Államok Csatahajóinak tonnataftalma nem lehet nagyobb 525.000 onnánál, Japáné 315.000, Franciaország és Olaszországé pedig 177.000 tonnánál. Megállapították az egyes államok tengerészeti haderejének arányszámát is. Angliára és az USAra nézve 5—5, Japánra nézve 8, Olaszországra és Franciaországra 1.75 arányban. Amint mondottuk, Franciaországban' szívesen fogadták ezt a korlátozó egyezményt, sőt annyira ment Franciaország flottája fejlesztésének elhanyagolásában, hogy a washingtoni konferencia által engedélyezett kereteket sem használta ki. Nem épített a háború utáni esztendőkben csatahajókat, csupán könnyű egységeket. Olaszország közbelép Uj Helyzetei teremtett azonban a flotta fejlesztése terén a feltörő Olaszország hatalmas aráuyú tengeri fegyverkezése. Mussolini nemFsuk papíron, hanem a valóságban is meg akarta teremteni a flotta paritást Franciaországgal. Ebből hosszú és a két ország közti viszonyt elinérgesítfi viták és tárgyalások keletkeztek, amelyek során Franciaország hiába igyekezett rávenni Olaszországot, hőgy mérsékelje flottaépítését. Mussolini ugyanis tudta, hogy Olaszország nem tarthat igényt a Földközi-tenger elsőszülöttségi jogára hatalmas olasz flotta nélkül. Annak ellenére, hogy Olaszország szinte koldus számba ment. a dúsgazdag Franciaország mellett, a T>uce kiadta a parancsot mindenekelőtt két 35-000 tonnás csatahajónak, a párhónuppa] ezelőtt már szolgálatba is állított JAttoriónak cs a Vittorió Vencto-nak építésére. Franciaországban a közvélemény egyrésze az olasz csatahajóépítések miatt nyugtalankodni kezdett és ennek hatása alatt, szánta rá magát végre a szűkmarkú francia képviselőház, hogy megszavazza két 26.500 tonnás csatahajónak, a Dunkerkgüe-nek és Strassbourgnak építését. A Dunkerkque, amely 8 drb 33 cm-es kaliberű és 40 km lőtávolságú, 16 drb 13 cm-es hajóágyúval volt fölszerelve, 1933-ban került vízrebocsájtására és ugyanakkor kezdték építeui Strassbourg nevű testvérhajóját. Mind a két hajó resztvett a mostani ordni tengeri ütközetben. Sorsuk még nem ismeretes ezidő szerint pontosan. Egyik elsüllyedt, a másiknak azonban, bár torpedótalálat érte, sikerült Oránból a dél franciaországi Toulonba menekülnie. Amikor az európai helyzet egyre feszültebbé vált, Franciaország belátta, hogy milyen súlyos hibát követett el flottaépítésének elhanyagolásával és ezért most már gyors ütemben óhajtotta pótolni a mulasztásokat. E mulasztásokra nézve jellemző, hogy amíg az 1941-ig terjedő francia flottafejlesztő prőgram csupán 6%-kal tervezte a tonnatartalom növelését, ugyanakkor az angolo': ugyanezen idő alatt 33%-kal, a németek 250%-kat, az olaszok 30%kal növelték hadiflottájuk tonnatartalmát. 1935-ben határozták el végre két 35.000 tonnás csatahajónak: a Richelieunak és Jean Bartnnk építését. Ezek közű! a Riehelieut 1039-ben Brestben vízre is bocsájtották nagy ünnepélyek között. A hajó keresztanyjának egy sok gyermekes bresti munkásasszouyt kértek föl. Négy éven keresztül 10.000 munkás dolgozott a Riehelieun, amely a világnak legerősebb és legmodernebb páncélzatú, legtüzelőkepesebb csatabajója és 1 milliárd 270 millió frankba korült. A hajótest páncélzata 15.000 tonnát tesz lei és az egész páncélzat a hajó súlyának 70% aÓriási kaliberű, 38.1 cm-es ágyúból 2 rli'b van rajta, ezenkívül 15 drb 15.2 cm-es ágyú és 4 repülőgép. A Richelieü testvérbajója lesz a már befejezés előtt álló Jean Bart és az épülőfélben levő Clemenceau és a. Gascogne. A Richelieü-ró] és a Jean Bartról nincsenek pozitív hirek, azonban angol jelentésekből sejteni lehet, hogy mind a két óriási csatahajó angol kikötőben van, Milyen lesz a tejámsifás ui rendje A tejszabályrendelet rendelkezései (A Délmagyarofszág munkatársától) Ismeretes, hogy a törvényhalósági közgyűlés elfogadta a vitéz Tóth Béla dr. főorvos által kidolgozott tejszabályrendeletet, amely az első Ilyen szabályozás az országban és amely azután lép érvénybe, miután a minisztérium jóváhagyta. Érdekes figyelemmel kísérni a szabályrendelet tartalmát, amelynek rendelkezései az alábbiakban először kerülnek nyilvánosságra. Az első szakasz mindenekelőtt megállapítja, hogy Szeged területén a tejet és tejtermékeket csak iparengedéllyel, iparigazolvánnyal, yagy őstermelői igazolvánnyal szabad forgalomba hozni. Napi 50 litert meg nem haladó és egy termelőtől beszerzett tejnek nyilt üzletbe vagy piacon való árúsításhoz új iparigazolvány nem adható ki. Tejet és tejterméket csak úgy lehet a város területén forgalomba hozni, ha az árusító arcképes igazolvánnyal rendelkezik, amelyet az elsőfokú közigazgatási hatóság állít ki iparengedély, iparigazolváuy, vagy őstermelési igazolvány felmutatása ellenében- Az állandó üzlethelyiségben árúsítók mentesek az arcképes igazolvány váltása alól. Az arcképes igazolvány a személyi adatokon kívül tartalmazza azt a napi legnagyobb mennyiséget, amelyet az árúsító forgalomba hozhat. Az igazolványt évenkint meg kell hosszabbítani, kiállítási díja 50 fillér, a meghosszabbítás díja 20 fillér, amelyet városi bélyegekben kell leróni. Á továbbiakban kimondja a szabályrendelet, hogy a termelők csak a saját termelésű tejet hozhatják forgalomba, őstermelési igazolvány alapján, ellenkező esetben iparengedélyre yan szükség. Fejessel, tejkezelésscl és forgalombahozatallal foglalkozók fisak fertőző betegségektől mentes egyének lehetnek. Egészségüket tisztiorvosi bizonyítvánnyal tartoznak igazolni, ugyancsak az edények kifogástalan és tiszta voltát. Kimöndja a rendelet, Hogy tejet nyilt üzletben, a termelőknél, vagy a hatóság által kijelölt piacon szabad árusítani. Üzletekben rendszerint csak zárt palackokban lehet árúsítani, az üzlethelyiségekbe kétféle, tejet nem szabad árulni, hanem csak teljes tejet, vagy csak fölözött tejet. Ez világosan látható táblákon kell feltüntetni. A többi tejárúsek a piacokon Jcöte. lesek az árusítást három oldalról ponyvával körülkerített cs födött sátorban asztalról folytatni. Az asztalokat a város hatósága készítteti el, őstermelők köcsögből is árusíthatnak, de csak azok. akiknek lakóhelyén még nem működik a tejszövetkezet. Tejárúsításra csak tiszta és hibátlan mosott edények használhatók, a tejárúsítók és kimérők kötelesek fehér kötényt viselni és tisztára mosott kézzel dolgozni. Fölözött vagy részben fölözött tej a piacon nem ál ásíthatóIntézkedik a szabályrendelet arról, is, hogy tilos a kóstolgatás, a megízlelésre kivett árút visszatenni tilos. Tejet és tpjterméket csak a vámbelépő helyeken szabad a város területére behozni. Tejjel házalni tilos, tehát megrendelés nélkül nem lehet házról-házra járni, csak akkor lehet az árúsoknak házhoz szállítani, ha a tejet előre megrendeltek. Tejet, házhoz szállítás közben utcán, kapualatt, folyosón, udvaron átönteni nem szabad. A továbbiakban a szabályrendelet intézkedik arról, hogy lajstromozzák a tejárúsok részére kiadott igazolványokat, az ellenőrzést hatósági szervek végzik. A város hatósága jelöli ki a tej állandó piacát n vegykísérleti állomás, a tisztifőorvos, a kereskedelmi és iparkamara és a gazdasági egyesület véleményének meghallgatása után. Külön szakaszok szólnak az ellenőrzés szigorú lefolytatásáról, a piacokon már a helypénzszedőnek jogukban áll az arcképes igazolványt követelni az árusoktól. A polgármester szakértői bizottságot nevez ki, amely évenkint legaláhb egyszer megbeszélik a szabályrendelet rendelkezéseinek végrehajtását, az esetleges szükséges módosításokról javaslatot dolgoz ki. A 24. szakasz a büntető rendelkezésekről intézkedik, aki nem tartja be a szabályokat, ötnapi elzárással és 100 pengő pénzbüntetéssel büntethető, a kihágási eljárást a rendőri biintetőbíró bonyolítja le. Az utolsó szakasz végül közli, hogy a szabályrendelet annak minisztériumi jóváhagyása után, illetve annak kihirdetése után a negyvenedik napon lép életbe. Előreláthatólag ősztől kezdve már az új rend lép éleibe. legolcsóbban] Lakberendezői Szövetkezetnél] IPARCSARNO KJ Horváth Mihályi. 5.1 BÚTOR