Délmagyarország, 1940. július (16. évfolyam, 147-172. szám)
1940-07-06 / 151. szám
Jelentés Szeged juniusi egészségügyi helyzetéről: 42 kanyaró, 10 agygerinchártyalob (A Délmagyarország munkatársától) Most készült el a beszámoló Szeged közegészségügyi helyzetéről az elmúlt hónapban. A jelentésből megállapítható, hogy az egészségügyi helyzet nagy általánosságban kielégítőnek mondható, bár egyes betegségeknél néhány föltűnő számra akadhatunk. Még ezeknél a megbttegedéseknél sincs ok azonban semmiféle aggodalomra, a szegedi megbetegedések száma lényegesen alatta marad több város és vidék megbetegedési statisztikájának. A ragályos betegségekről szóló bejelentések szerint a tisztifőorvosi hivatal közlése szerint juniasban 5 bárányhimlő, 42 kanyaró, 3 vörheny, 25 szamárhurut, 6 roncsoló toroklob, 5 vérhas, 10 járványos agygerinchártyalob és 13 uj tbc-megbetegedés történt. Ezek szerint tehát a legtöbb ragályos betegségnél még a normális, évek óta megszokott számot sem mutatják a megbetegedések és tífusz például egyetlen egy esetben sem szerepel, holott néhány év előtt Szeged még az első helyen szerepelt a statisztikában. Ez az eredmény elsősorban a nagyarányú preventív intézkedéseknek köszönhető. A kötelező tifuszoltások Szegeden a legjobb eredménnyel jártak. De lecsökkent a vörhenymegbetegedések száma is, a normálison alul van a várhasesetek száma is, mig meglehetősen nagy a kanyarómegbetegedések száma. A juniusi adatokból is arra lehet következtetni, hogy a város közegészségügyi szervei a leggondosabban őrködnek Szeged egészségügye fölött. A juniusi népesedési számok arról adnak jelentést hogy az elmúlt. hónapban hattal csökkent a természetes szaporodás aránya. Született juniusban 114 fiu, 107 leány, összesen 221, meghalt 105 fiu, 95 nő, összesen 201. A természetes szaporodás tehát 20, mig májusban ez a szám 26 volt. Nem engedélyezi a város a sokszázados Vár elleni kugli-támadást Teljes eredménnyel járt a pénteki helyszíni vizsgálat — II bizotfság megállapításai nyomán a polgármester elrendelte a toldalékrészek lebontását (A Délmagyarország munkatársától) Teljes sikerrel járt a Délmagyarország által erélyesen kezdeményezett megmozdulás; az utolsó pillanatban visszaverték azt a „kugli-támadást", amelyet Szeged egyik legrégibb és legértékesebb történelmi maradványa, a stefániai .Vár. ellen intéztek. Amint ismeretes a Délmagyaf.ország „Bajnoki dobás" című vezércikke nyomán Körmendy Mátyás a kisgyűlés legutóbbi ülésén napirend előtti fölszólalás keretében tette szóvá a várrom hátsó falaihoz épülő minden esztétikai hagyományt tagadó kuglipálya ügyét, majd Tonelli Sándor dr. mutatott rá meggyőző szavakkal a tarthatatlan helyzetre. A fölszólalások nyomán Pálfy József dr. polgármester azonnali hatállyal beszüntette a tekepálya további építését és helyszíni vizsgálatra szakértői bizottságot küldött ki annak ellenére, hogy Katona István dr. tanácsnok bemutatta a kugli-építkezés aktáit, amelyekből meg kellett állapítani, hogy formailag és aktaszerűen a dolog a legnagyobb rendben van, minden illetékes forumot megjárt és megadták a szabályszerű építési engedélyt. A bizottság pénteken kora délelőtt megtartotta a helyszíni szemlét Megjelent a szemlén Pálfy polgármester is, valamint Katona István dr. tanácsnok, Buócz Béla dr. főkapitányhelyettes, a mérnöki hivatal részéről Buócz Károly és Fenyő Lajos műszaki tanácsos, Csonka Miklós dr. főügyész, Tonelli Sándor dr. főtitkár, Sebestyén Endre műépítész, Erdélyi András építész, Beretzk Péter dr. főorvos, Csallány Dezső múzeumigazgató. Körmendy Mátyás Szegedtől való távolléte miatt nem jelenhetett meg, de közölte, hogy a maga részéről nem járulhat hozzá a kuglipályának a mai formájában való megépítéséhez- Megjelent a szemlén Stumpf Kálmán főpénztáros az építtető Tisztviselők Egyesületének képviseletében. A bizottság részletesen körüljárta a várromot, megtekintette a kuglipálya-pítkezés minden részletét, a végleges tervet, külön vizsgálat tárgyává tette a most épülő hatalmas tetőszerkezetet és magát a sokszázados műemléket. A szemle során szinte egyhangúan megállapította a bizottság, hogy igaz ugyan, hogy a BELVÁROSI MOZI Mától vasárnapig Stan és Pan urak minden eddigit felülmúló csuda vidám bohózata: A két tökfej 120 perces kacagás Vigáték a legjavából 5, 7, 9 órakor HÍRADÓ kuglipálya épíkezée tervét szabályszerűen engedélyezték, föl is küldötték a Műemlékek Országos Bizottságának, de a helyzet az, hogy nem azt a tervet valósították meg, vagy kezdték megvalósítani, amit jóváhagytak. A régi udvar helyére szólt ugyanis az eredeti terv, s itt a kuglipálya természetszerűen lapos tetővel szerepelt, most pedig az építkezéskor az udvart meghagyták udvarnak, az épületet, a falakat pedig kijjebb tolták és ami a legsúlyosabb kifogás alá esik, a falakat jobb és baloldalon két és fél méterrel meghosszabbították, úgy hogy jóval hosszabb, mint maga a Vár. Nem lapostetővel akarták befejezni az építést, hanem a valóságban szinte pajtatetőhöz hasonló építményt kezdtek ácsolni. Ezen túlmenően azt is megállapította a bizottság, hogy az építkezés miatt megbolygattak három régi pillért és hogy a gerendákat el tudják helyezni, azokat a Vár régi tégláihoz erősítették, amellyel így a ritka értékű téglák egy-egy helyen megsérültek. Hogy az alapokkal mi történt, azt már nem lehetett megállapítani, mert már ráfektették az új cementlapokat. A bizottság ezek után megállapította, hogy sem városszépitészeti, de semmilyen szempontból sem engedhető meg a kuglipálya megvalósítása. A helyszíni szemle további eredménye az volt, hogy kötelezték az építtető tisztviselő egyesületet, hogy két oldalt a toldalék falakat le kell bontani, az egész építmény hossza nem terjedhet túl a rom falain, sőt 1—1 méterrel rövidebbre kell venni. Ezenfelül tetőt ráépíteni nem szabad az építményre, hogy a tető ne akadályozza az értékes műemlék hatását, a rálátást és stílusát. Stumpf Kálmán a tisztviselő egyesület elnöke ekkor bejelentette, hogy ilyen körülmények között nem lehet szó kuglipályáról, mert hiszen annak szabványai és méretei vannak. Ilyen körülmények között lemondott az egyesület nevében arról, liogy küglipályát létesítsenek a romok között. A toldalék kiugró részét lebontják és a falak megmaradó részét más alkalmas célra fogják használni azzal, hogy annak tervét is bemutatják a bizottságnak és az engedélyezett részt is hozzáalkalmazzák a vár, stílusához. A megmaradt falakat zölddel futtatják be, hogy a téglák hangulata se rántsa a műemlék hatását. DÉLMAGYARORSZÁG _ n SZOMBAT, 1940. JULIUS 6. • 0 Nyomban megállapították a főügyész közbenjöttével azt is, hogy a kuglipálya lebontása, illetve nem engedélyezése a városra nézve semmiféle jogi következménnyel nem jár, mert már az eredeti határozatában is benne volt — amikor még a különböző fórumok az inaktuálissá vált tervek alapján beleegyeztek az építésbe —, hogy a városnak joga van bármikor a toldalék épület eltávolítását követelni. Pálfy polgármester ezután a bizottság szemléjének eredményét és javaslatát azonnal határozottá emelte, kimondva, hogy a mai tervek mellett nem engedélyezi a kuglipálya megavlósltását cs mindarra kötelezi az egyesületet, amit a bizottság megállapított. A szemle után Pálfy József dr. pölgármeS ter a következőket mondotta a Délmagyar ország munkatársának: — A helyszíni szemlén meg kellett győződnünk, hogy valóban igen szép kuglipálya készült volna a tisztviselő egyesület számára, azonban minden városszépitészeti és hagyományőrző, de egyéb szempont is azt követeli, hogy nem engedélyezhetjük a pálya megvalósítását Meg kell állapítanom, hogy a helyzetet teljes megértéssel és jóérzéssel — ha fájdalmasan is — belátta maga az egyesület elnöke? Stumpf Kálmán is. A bizottság megállapításait határozatban mondottam ki, amit az egyesület képviselője is tudomásul vett Kihallgattuk még az építésben résztvevő munkásokat is, akik azonban kijelentették, hogy a bontásnál nem találtak semmi olyan maradványt, amely esetleg valami középkori emlékre, vagy az Efr zsébet-templomra utalna. Erről is jegyzőkönyvet vettünk föl. Ezzel tehát lezáródott az ősrégi Vár ellen megkísérelt kugliostrom ügye. A legnagyobb megelégedéssel vesszük tudomásul, hogy a Délmagyarország akciója nyomán sikerült — ha a legutolsó percben is — megakadályozni, hogy eltüntetni igyekezzenek a Vár hatását a néző elől és sikerült elérni, hogy a százados romok hangos kugliörömök nélkül is megmaradjanak Szeged egyik legrégibb és legértékesebb emlékének. Most már csak az van hátra, hogy amiért Móra Ferenc annyi éven át annyi meggyőző erővel ós annyi megragadó kitartással küzdött: a Várat végre megkaphassa a Városi Múzeum azoknak a régészeti ásatásoknak részére, amelyek kincseit az egész nemzetközi archeológus világ számára tartja és amelyek ma is hozzáf ér hetetlenül hallgatnak a múzeumi pincék kriptájában. Móra FereniJ harcai nyomán — | jól emlékezünk — ezt már hosszú évek előtt el | is határozta a város, a határozatot csak meg kell valósítani, végre. Az ősi Várat vissza kell adni a Múzeumnak. — az ősi szegedi föld százados emlékeinek. Fölemelik Németországban az élelmiszeradagokat Berlin, július 5. Németország előnyös élelmiszerellátása lehetővé tette, hogy az elkövetkező hónapokban az élelmiszeradagokat fölemeljék. Metékes német helyről közlik, hogy a hűtőházakban tárolt élelmiszerek oly nagy mennyiséget értek el, mint még soha. A fölözött tej bevezetése által Németország 40 százalékkal emelte vajtermelését év évente 700.000 t. vajat termel. Úgyszintén kitűnően ítélik meg Berlinben az idei butgonyatermelést és rekorderedményeket várnak- A népélelmezés terén hozott rendeletek alapján, amely a 10 cs 20 év közötti fiatalkorúaknak a kenyéradagját 200 grammal fölemeli, mutatják, hogy Németországban óriási gabonakészletek állnak rendelkezésre. KORZÓBAN Ma utoljára GUSTI HUBER, HERMANN THIMIG THEO LINGEN falrengetö vígjátéka. 3 íBületsénv nősülne JUDIT <AK (lem) BETTE DAVIS Ma 5, 7, 9 Széclienyi Mozi