Délmagyarország, 1940. július (16. évfolyam, 147-172. szám)

1940-07-06 / 151. szám

KÁROLYI KÉPKIÁLLÍTÁS Ifcgíchliifós dlifalan d. c. 10-Mg és d. u. 4—T-m inden kép eladó!!! 112.000 pengővel több adót fizettek Szegeden juniusban, mint az elmúlt év ugyanebben a hónapjában (A Délmagyarország munkatársától) Igen érdekes számokat mutatnak a városi pénztárak júniusi forgalmáról összeállított statisztikák. A jelentésből elsősorban az állapítható meg, hogy az idén júniusban lényegesen több adót szedett be, mint az előző év júniusában, ami azt bizo­nyítja, hogy a város polgársága a legnagyobb mértékben eleget tesz kötelezettségének, de egy­ben bíztató jelét adja a gazdasági helyzet ala­kulásának is. rA városi főpénztár, bevétele 4 millió k'ettő­százharminenégyezer pengő volt, ezzel szemben Ki kellett fizetni különböző szabályszerű Kia­dásokra 4 millió 69 ezer pengőt. A gyámpénz­tár bovétele 60.000 pengő volt, kiadása 49.000 rengő. Különböző adónemek címén kifizetett a vá­ros polgársága a városi adóhivatalnál 923.000 pengőt, míg az előző év júniusában az adóbefi­zetés csak 811.000 pengőt tett ki, tehát az idei adóbefizetés kereken 112.000 pengővel volt na­gyobb. A javadalmi hivatalnál ezenfelül még különböző dijakból és illetményekből 159.000 pengőt fizettek be. M ipari és kereskedelmi alkalmazóitok munkaviszonyának aiaknlása a kalonai szolgálattal kapcsolatban Mit h ell tudni az elíartoffah részire járó tartási hozzájárulásról A katonai szolgálatra bevonult ipari, ke­reskedelmi alkalmazottak ág családtagjaik tömeges érdeklődésérc közöljük az alanti tájékoztatót az ipari és kereskedelmi alkal­mazottak szolgálati viszonyának alakulá­sáról. 'A honvédelemről szóló 1939:11. t. C. 72-ik pa­ragrafus 1. bek. értelmében az ipartörvény ha­tálya alá tartozó kereskedő és iparossegéd, va­lamint gyári munkás akár a békében, akár há­ború idején teljesített tényleges katonai szol­gálata után a munkaadó visszavenni köteles, ha a katonai szolgálatból való elbocsátását kö­yető két hét alatt a munkaadónál jelentkezik. Ugyanezeket a rendelkezéseket kell alkal­mazni ipari vagy kereskedelmi vállalatnak olyan tisztviselője tekintetében is, aki közvet­lenül katonai szolgálatra való bevonulása előtt legalább egy évig megszakítás nélkül a válla­lat szolgálatában állott Fcgyvergyakorlat ese­tében ezt a rendelkezést a bevonulás előtti tisztviselői szolgálat tartamára való. tekintet nélkül alkalmazni kell. A rendkívüli fegyvcrgyak'orlatra való bevo­nulás esetén lohet-o felmondani? Az említett alkalmazottakat ha rendkívüli' fegyvergyakorlatra bevonuluak a munkaadó a bevonulás ideje alatt fölmondással nem bocsát­hatja el. A bevonulás előtt történt fölmondás esetében a fölmondási idő folyása a bevonulás tartama alatt szünetek Ha az alkalmazott a rendkívüli fegyvergya­korlatról való elbocsátását követő 8 nap alatt a munkaadónál nem jelentkezik, a munkaadó a szolgálati viszonyt azonnali hatállyal fölbont­hatja. Ha az alkalmazott rendkívüli fegyvergya­Korlatra vonult be ez esetben katonai szolgála­ta alatt szolgálati járandóság, illetőleg tartási hozzájárulás jár neki, illetve Családjának. A 7777—1938. Dl. E. sz. r. amely a Budapesti Köz­löny 1938 évi október hó 30-lki számában jelent meg, szabályozza azt. hogy a munkaadó a rend­kívüli fegyvergyakorlatra bevonult ipari éa kereskedelmi alkalmazottaknak mely esetben tartozik tartási hozzájárulást adni. Ez a rendelet nem minden ipari és keteske. dclmi alkalmazottra vonatkozik. Ez a rendelet a munkakönyvvel alkalmazott iparossegédekre és gyári munkásokra, továbbá az ti. n. kereskedelmi segédmunkásokra nem vo­natkozik. A rendelet ugyanis első szakaszában Pontosan fölsorolja, hogy kik azok, akikre a r. rendelkezései kiterjednek. Ezek a Következők: Az 1910-1920. M. E. sz. r. hatálya alá tarto­zó kereskedősegérekre és ipari, valamint kereske­delmi vállalatok tisztviselőire: az 1910—1920. M. E. sz. r. hatályának körén kivül is az 1884 :X VII, t. 6. és az ezt kiegészí­tő rendelkezései alá eső ipari üzletben, üzem­ben vagy vállalatban alkalmazott üzletvezetőre, továbbá olyan művezetőre, főmolnárra és épí­tési művezetőre (főpalléri'a) aki állandóan leg­alább tiz alkalmazott munkáját, valamint olyan főgépészre (vezetőgépészre), aki állan­dóan legalább öt alkalmazott munkáját irá­nyítja, a fentiekben fölsorolt alkalmazottak eltartott­jaira. 'A rendelet kiterjed valamennyi kereskedő­segédre, valamennyi ipari és kereskedelmi tiszt­viselőre, de a szoros értelemben vett ipari al­kalmazottak, (iparossegédek) közül csupán azokra, akiket külön fölsoroltunk. Tartási hozzájárulás címén a munkaadó Ha­vonként olyan összegeket köteles az eltartott (eltartottak) részére kiszolgáltatni, amely az al­kalmazottak havi (hetenkénti esedékesség ese­tében négy heti) rendes szolgálati járandóság­nak egy eltartott esetében ötven százalékát te­szi ki, minden egyes további eltartott után ez az összeg a szolgálati járandóság tiz-tiz száza­lékával emelkedik, de nem haladhatja meg a szolgálati járandóság teljes összegét. Tartási hozzájárulás címén a munkaadó, ha az alkal­mazott tisztviselő, összesen legfeljebb havi 100 pengő, ha pedig az alkalmazott a jelen rendelet hatálya alá tartozó más személy, összesen leg­feljebb 70 pengő kiszolgáltatására köteles az al­kalmazott eltartottja (eltartottal) részére. A munkaadó a tartási hozzájárulást készpénz­ben havönként, minden hónap 5-ik napjáig kö­teles kiszolgáltatni. Havonként esedékes szol­gálati járandóságban részesülő alkalmazottja részére a tartási hozzájárulást, ha a szolgá­lati járandóság az alkalmazottnak előrejárta bevonulást követő hónaptól kezdve, ha pedig a szolgálati járandóság utólagosan járt, a bevo­nulást követő második hónaptól kezdve kell fi­zetni. Egészben vagy részben mentesithető a mun­kaadó a tartási hozzájárulás kötelezettsége alól: a) ha rendkívüli fegyvergyakojatra maga is bevonult és üzletét (vállalkozását, üzemét) ennek következtében csak lényegesen kisebb jö­vedelmezőséggel folytatja, lés az üzlet (vállalat üzem) jövedelmezőségével b) ha üzletében (vállalatában, üzemében) öt­nél nem több alkalmazottat foglalkoztat és hi­teltécdemlően igazolja, hogy a tartási hozzájár rulás kiszolgáltatásával reá háruló megterbe­feltűnő aránytalanságban állana; c) az a) és b) pontban meghatározott esete­ken kívül is ha hiteltérdemlően igazolja, hogy a tartási hozzájárulás kiszolgáltatása ránézve oly elviselhetetlen terhet jelentene, amely va­gyoni romlásba juttatná. Az eltartott a nem fizetett tartási hozzájáru­lás 1 ráüti igényét az eltartott lakóhelye szerint illetékes clőláróság előtt érvényesítheti. Ha az alkalmazott a rendkívüli fegyvergya­korlatról való elbocsátás után az 1. pontban jelzett időn belül a munkaadónál munkába lép, a munkába lépés napjától kezdve ismét a be­vonulás előtt fennállott szolgálati járandóság illeti meg. Ha az alkalmazott a rendkívüli fegyvergya­k'orlat során legénységi állományban teljesít katonai szolgálatot, abban az esetben vele élő felesége, vele közös háztartásban élő gyerme­ke, vagy jogszabály alapján eltartandó kere­setképtelen hozzátartozója van, a muukaadó az alkalmazott bevonulását követő hónap elsejétől számitva a bevonulás tartama alatt az alkalma* zottnak a bevonuláskor fennállott fizetése, bé­re, illetménye vagy bármely más elnevezésű íendes szolgálati járandósága alapulvételével az eltartottak részére tartási hozzájárulást kö­teles kiszolgáltatni. A bevonulás hónapjára já­ró járandóság megfizetése nem függ a katonai rendfokozattól. A munkaadó akkor köteles alkalmazottai el­tartottját tartási hozzájárulásban részesíteni, ha az eltartott a hozzájárulásra valóban rá­szorul, vagyis létfönntartására elegendő ellá­tásban nem részesül, illetőleg vagyona jövedel­méből vagy keresetéből nem tudja magát fönn­tartani. Az a körülmény, hogy az eltartottat a kincstár terhére Családi segélyben részesítik, a rászorultságot egymagában is kellőképpen bi­zonyítják. GUMIHARISNYA fájós, dagadt és viszeres lábakra készen és mérték után HŐFLB, Klauzál-tér 3. sz. Gyógyhaskötők, fűzők készítője. A Fonciere megtartotta vezető szerepét a magánbiztosítás dijforgalmában A Magyar Vidéki Sajtótudósitó jelenti Buda­pestről, hogy a Fonciere Altalános Biztosító In­tézet ezidén ünnepli fönnállásának 75. éves év­fordulóját. A mostani komoly időkre való tekin­tettel nem ünnepséggel, hanem munkaeredmény­nyel kívánja a Fonciere az évfordulót emlékeze­tessé tenni. A napokban megtartott évi közgyűlés elé terjesztett jelentés adataiból kiderült, hogy az intézet változatlanul tartja vezető helyét a ma­gánbiztosítás dijforgalmában. A mérlegadatok! szerint az 1939. évi díjbevétel 16.3 millió pengőre emelkedett. A 37.2 milliós biztosítási alap a 75 esztendős munkának megnyugtató talapzata. Nemcsak a közel félmillió magyar üzletfél, de 3 külföldi szakkörök is változatlan bizalommal vi­seltetnek a Fonciere vezetősége iránt, amely gróf Takách-Tolvay József ny. altábornagy elnökkel, Vilcsek András és Kun Károly vezérigazgatók­kal az élen valóban kitünö munkát végez. A sike­res üzletév eredménye a 6 százalékos osztalékfi­zetés is. , A közgyűlést követő igazgatósági ülésen Bot­tá Andort, dr. Hegyi Istvánt, Horváth Károlyt, dr. Scherer Dezsőt és Tapsónyi Imrét igazga'óhe. lyettessé, Enslén J. Emilt, dr. Kesztyűs Jánost, dr. Kis Ernőt, Müllner Mihályt, vitéz Oszlányi Józsefet, Pécsi Lajost, Tassy-Betz Gábort, Vin­cze Józsefet és dr. Zöllner Rudolfot cégvezetővé, ifj. dr. Karafiáth Jenőt pedig az Intézet ügyészé­vé nevezték ki.

Next

/
Thumbnails
Contents