Délmagyarország, 1940. július (16. évfolyam, 147-172. szám)
1940-07-28 / 170. szám
A kitartó munka ünnepe a kereskedelmi ós iparkamarában (A Délmagyarország munkatársától) A. kitartó, magyar munka bensőséges ünnepe tolyt lc szombaton délután a Kereskedelmi és Iparkamara gyüléstermében. Az iparügyi minisztérium minden esztendőben megjutalmaz néhány olyan munkást, aki legalább 25 esztendőn keresztül dolgozott ugyanazon a munkahelyen. A jutalomra érdemes munkások névsorát a Kereskedelmi és Iparkamara állította össze és terjesztette föl a minisztériumba. A szegedi Kereskedelmi és Iparkamara területén az idén 24 munkást találtak jutalomra érdemesnek. Ezek közül tizennégycu szombaton délután vették át kitüntető oklevelüket és a fejenként 100 pengős putalmat Rainer Ferenc kereskedelmi és iparkamarai elnök kezéből, a kamara szépen megtelt nagytermében. Rainer Ferenc elnök, Tonelli Sándor dr. főtitkár és Pongrácz Albert dr., a Gázgyár igazgatója foglaltak helyet az emelvényen, amelynek hosszú asztala® olt sorakoztak az elismerő okleveleket tartalmazó fekete tokok és a pénzjutalmat rejtő borítékok. A megjutalmazottak ott ültek a megtelt padsorokban. Ünneplő ruhában, arcukon a munkásöntudat kifejezésével ültek ott sokévtizedes, nehéz munkában megedzett öreg magyarok, a munka nagyszerű katonái . * . Némelyik feleségét hozta magával, mások még unokáikat is elhozták s ott szorongtak körülöttük a munkásbajtársak, akik együtt ünnepeltek a kitüntetettekkel. Néhány perccel S óra után nyitotta meg az ölést Rainer Ferenc elnök. Megnyitóbeszédében utalt arra, hogy a rendkívüli időkre való tekintettel a jutalmak átnyújtása az idén nem a megszokott körülmények között történik. Máskor az iparügyi miniszter Budapestre hivja föl magához a jutalomra érdemes, öreg munkásokat, most azonban a kamarát bizta meg azzal, hogy a jutalmakat kiossza. A szegedi munkásoknak átnyújtják most a kitüntető okleveleket és a pénzjutalmat, a makói, csongrádi és békésmegyei munkásoknak azonban az ottani főispánok adják át a kitüntetést — Ez a kitüntetés bizonysága annak, Eogy nemcsak a kormányzat, de az egész magyar nemzet megbecsüli, elismeri a kitartó munkát és kitünteti azokat, akik erre rászolgáltak. — mondotta Rainer Ferenc kamarai elnök, majd kiosztotta az elismerő okleveleket és a pénzjutalmakat. Egymásután járultak az asztal elé a derék magyar munkások: Bozóki György fürészgyári munkás, Gsóti Ferenc kőfaragó, Dobra Kálmán villanyszerelő, Farkas Lajos kövezősegéd, Gál Antal gyárinmnkás, Hódi Imre gyárimunkás, Magyar Antal kendergyári munkás, P ó s a József asztalossegéd, Rózsa Lajos kendermunkás, Szabó György fürészgvári munkás, Szullcsán János gyárimunkáls, Szatmári Mihály cipészsegéd, Tóth János kefekötősegéd és Vajda Miklós kefekötősegéd. Némelyik öntudatosan, másik meghatottan vette át a iutalmat. majd ismét elfoglalták helyüket. Tömörkény László, a Szegedi Kcnderíonőgvár R,t. igazgatója emelkedett ezután szólásra "és sok szerencsét kiránt a gyár megjutalmazott munkásainak'; majd az igazgatóság nevében fejenként 50—50 pengő külön pénzjutalmat nyújtott át Hódi Imrének és Rózsa Lajosnak, akik immár 35—39 éve dolgoznak a gyárban tisztességgel, magyar becsülettel. A Magyar Kender-, Lenes Jutaipar tisztviselői kara nevében Juhász Endre kivánt szerencsét Magyar Antalnak, akit ünnepi vacsorára hivott meg az ujszegedi kendergyár megbízásából. Tóth János kefekötősegéd, az egyik megjutalmazott beszélt a munkások' nevében és köszönetet mondott az iparügyi minisztériumnak, a kamara vezetőségének, majd hangoztatta a munkásság örömét afölött, hogy uj magyar hajnal pirkadása aranyozza be ezt a szép ünnepséget . . < BELVÁROSI MOZI Vasárnap 3, 5, 7, 9, hétfő 5, 7, 9 óriási műsor Erzsébet hercegnő Szeretett Erzsébet királynénk ifjúkorának regénye a legbübájosabb Bécsi Film Egyidejűleg a legújabb történelmi események: neh hir ad öl!! I lonl tengeri csata, melynek keretén belül a HOOD és az ÜRK ROYIL bombázásának és drámai elmúlásának közvet cn szemtanúi leszünk. Ezt megelőzően: a világhírű német EUőcrniiősvadászoh mindkét film eredeti helyszini felvétel. Ezt a miisort mindenki nézze meg! Nyári vásár! v Nyári cipők, szandálok, RR ^J Hk egyes pár cipők ára ff ff ff - n á I 20 50 szazaiehKai leszállítva kelemen utca 12 szam Az ünnepség befejezése ulá® beszélgettünk két megjutalmazottak Az egyik: Bozóki György fehérbajuszú, szálfaegyenes öreg magyar, 52 éve dolgozik s a munkában eltöltött félszázad életerejét csak megacélozta s egészséges pirt varázsolt az arcára. Nagyon örült a kitüntetésnek, no meg a pénznek is s arra a kérdésre, hogy meddig akar még a gyárban dolgozni büszkén felelte: — Amig birok! — Aztán felesége karján, öntudatos, biztos lépésekkel hagyta cl a termet. A másik gyárimunkás: Magyar Antal a lépcsőházban, lefelémenet, nagy ünneplés központjába került. Hatalmas, vörő6szekfü egész erdejével földíszített virágállványt, amolyan primadonnakosarat hoztak neki ajándékba az ujszegedi kendergyár munkásnői. Az öreg munkás boldogan mosolyog, majd egy másik, apró kis vörösszegfücsokrot mutat föl: — Ezt meg a kis onokám bozta . . . Ezekért érdemes dolgozni . . . Harmincöt éve hivatalosan, de igazában már 45 éve js elmúlt . . . Magyar Antal munkástestvérei és kis unokái kíséretében elindult uj, munkás esztendők felé... Francia katonák a francia vereségről (A Délmagyarország munkatársától) A Journal de Genéve eímű svájci lap kiküldte munkatársát Vichybe, a francia kormány székhelyére, ahonnan rendkívül érdekes cikkekben számol be a megvert Franciaország hangulatáról, jövő terveiről és életéről. Legutóbbi cikkében a genfi újságíró több vezető francia katonával beszélt és megkérdezte véleményüket, miben látják a francia vereség ökait. Az újságíró a következő feleleteket kapta: — Vereségünk voltaképpen 1936• március 7-ig nyúlik vissza, amidőn a németek megszáll, ták a demilitarizált Rajna-övek Ettől kezdve sokkal erősebbek lettek, mint mi. Magának a háborúnak a sorsa akkor dőlt el, amidőn benyomták a frontjukat a Maas vonalon. A dunkerquei hadsereg sorsa is meg volt pecsételve, amikor nemsikerült idejében visszavonni. Weygand tábornok megkísérelte ugyan az ellentámadást északról és délről az Arras—Peronne-i szakaszon, azonban az angolok északon már nem fogadták el parancsait és sietve behajózták csapataikat, mert, úgylátszik megvoltak győződve arról, hogy a szárazföldi háború el van veszve és ezért igyekeztek embereiket megmenteni a szigeti hadjárat számára. — A németek jól megtanulták, hogy miért vesztették el 1918-ban a háborút és igy semmi áron sem akartak ismét álló háborút kezdeni. Ezért olyan módszereket kerestek, amelyekkel vissza lehet hozni a régi mozgó háborút. Ezért építettek harcikocsikat, hogy megtörjék az akadályokat, ezért motorizálták egész hadseregüket, hogy gyorsa® be tudjanak hatolni a támadt réseken. A francia hadvezetőség nem vette tekintetbe a modern technika fejlődését, amely minden vonalon elősegítette az offenzív hadviselést. Termelő, képzelőerő hijján úgy gondolkodóit, mint 1914-ben. Ezért volt minKORZÓBAN Ma vasárnap utáljára 3, 5. 7 és 9-kor Olga Csellova, Hans Brauswetler, Petrovics Iván főszereplésével neifoioi A nagy francia filmremek reprize t Egyetlen éjszaka den gondjuk" a Maginot-vonal. Másszóval, a franciák a múlt háborújának megismétlésére készültek, a németek viszont a jövő háborújára. A németek semmit sem titkoltak Á különös az, hogy a németek egyáltalán nem tartották titokban szándékaikat. Hadgyakorlataik során nyilvánosan végeztek gyakorlatokat tankjaikkal és ejtőernyős vadászaikkal. Katonai és technikai folyóirataik bővelkedtek nj eljárásokra és módszerekre vonatkozó részletekben. Előre bejelentették, hogy villámháborúra készülnek. Azonban az olaszokon kívül senki sem vette tudomásai Hadigépezetük hatalmas megnövekedését és módszereik eredetiségét Franciaországban például azt hitték, hogy esak 10—12 páncélos hadosztállyal rendelkeznek, kideríilt azonban, hogy 22 páncélos hadosztályuk voR. De még a lengyelországi Hadjárat sem nyitotta ki a szemeket. Azt hitték, hogy ott olyan különleges helyzet Alit fenn, amelyből nem lehet következtetéseket levonni. Nagyon szigorúan ítélkeztek a lengyelek felett. Pedig ezek, annak ellenére, hogy nem voltak harciköcsijaik és tankelhárító ütegei, megfelelő számú repülőgépük, mégis kitartottak három hétig. Amikor májusban megkezdődtek az első harcok, francia részről minden igyekezet odairányult, hogy tartsák a „folytonos frontot." Ha valamelyik csapat Hátrált, a többinek eHhez kellett alkalmazkodnia. Hallottuk a belgákat panaszkodni, Hogy visszavonták csapataikat, noha nem verték meg őket. Ezzel szemben a németeknél az volt az elv; csak előre törjenek, nem törődve azzal, högy ezáltal a front megszakad. Valóban nagyon gyorsan nem is voltak már frontok. Amikor azután Weygand tábornok a Somme-főlyónál újabb' frontot igyekezett összehevenyészni, amely töbK hadiővezetből állt a németeknek sikerült ezt is gyorsan felgöngyölíteni. A főszempont az volt, hogy ahol sikerült rést vágniök, ebbe minél több páncélos koösit kell belevetni és nem törődtek azzal, hogy az így előrerontó esapatrészek között fennáll-e az összeköttetés, vagy nem. Általánosan a magasrangű francia tisztek a német győzelmet a villámszerű gyötrsaságban látják", amellyel kihasználták sikereiket SZÉCHENYI MOZI Vasárnap 3, 5, 7, 9 Hétfőn 5, 7, 9 Mosoly, humor, őszinte vidámság, Hunyady Sándor kedves magyar vígjátékai. LOVAGIAS ÜGY PERCZEL ZITA. RÁDAY, KABOff, Gózon, Mály.