Délmagyarország, 1940. július (16. évfolyam, 147-172. szám)

1940-07-25 / 167. szám

décmagyarorszag CSÜTÖRTÖK, 1940 JULIUS 25. Csikés Nagy lázsetaé a Vöröskereszt csongrádmegye! önkéntes föápolónője (A Délmagyarország munkatársától) £ szegedi szociális ügyek lelkes élharcosát: 'dr. Csikós Nagy Józsefnét, a Katolikus Nővédő Egyesület nemrég megválasztott elnöknőjét ujabb kitüntetés érte. A Magyar Vöröskereszt Egylet budapesti központja Csikós Nagy Józsefnét a Csongrádmegyei Vöröskereszt Egylet önkéntes föápolónöjévé nevezte ki- Ez a kinevezés szép hatáskört biztosít az agilitásáról és nagyszerű munkásságáról ismert elnökasszonynak. Rcáhárul a feladat, hogy Csongrád vármegye területén számbavegye a meglévő Vöröskeresztkórházakat és ott, ahol még Vöröskereszt-kócbáz nincsen, új kórházakat állíttasson föl. Háború esetén az Önkéntes főápolónőnek kell gondoskodnia arról, hogy valamennyi vöröskeresztes kórházban elegendő önkéntes ápolónő legyen. E célból a Vöröskereszt már most tanfolyamokat rendez, amelyeken a kellő létszámot biztosítja. Az új, párhuzamos vöröskeresztes bázibetegápolási tanfolyamok, — mint már jelentettük —, hétfőn reggel 9 ófakor és délután 6 órakor nyílnak meg a Katolikus Nővédő Egyesülőt Korona-utcai székházában. Dr. Csikós Nagy Józsefnó kinevezése Szeged társadalmi köreiben általános örömet keltett. A társadalmi vezető tényezők és a hölgytársadalom összessége egyetért abban, hogy a legérdemesebb s a Vöröskeresztért leglelkesebben munkálkodó, vezető hölgyet érte ez a kitüntetés, amely maga ntán vonja azt. Hogy a szegedi és esöngrádmegyei vöröskeresztes betegápolónői ügyeket a legnagyobb körültekintéssel és lelkiismerétes munkával kezeli a jövőben is. Dr. Csikós Nagy Józsefnét önkéntes főápolónői kinevezése alkalmából számos gratulációval keresték fül. Csütörtökön temetik az öngyilkos békéscsabai postaellenört (A Déhnagyarország munkatársától) Beszámolt a Délmagyarország arról a megdöbbentő öngyilkosságról, amely kedden délelőtt az Aradi-uteában lévő Budapest-szállóban játszódott le. Muth Mihály, a szálló portása délelőtt 9 óra után néhány petccel a szálló emeleti 6-os számú szobájában az ajtó mögött a fogasra fölakasztva találta a szoba lakóját, Török Dezső békéscsabai postaellenört. A portás nyomban levágta a kötélről az életunt postatisztet, értesítette a mentőket és a rendőrséget az öngyilkosságról. A mentőkkel Csaknem egyidőben megérkező rendőrorvös azonban a szerencsétlen postaellenőrön nem tudott segíteni, már fcsak a beállott halált állapíthatta meg. A Budapest-szálló portása elmondotta ezután a rendőri bizottság vezetőjének, hogy Tö. rök Dezsp hétfőn éjjel érkezett a szállóba. Mindjárt megérkezése Után eltávozott s amikor újból visszatért, azt az utasítást adta, hogy 9 óra után keltsék föl. A rendőri bizottság az öngyilkos postaellenőr szállodai szobájának éjjeliszekrényén búcsúlevelet talált. Török Dezső búcsúlevelében megokolta, hogy az öngyilkosságot a harctéren szerzett fülbaja miatt követte el. Hódmezővásárhelyen, Szentesen próbálkozott fülbajával kórházi kezelést kapni. A kórházakból azzal utasították el, hogy nincs hely ujabb betegek fölvételére. Hétfőn Szegeden a sebészeti klinikára akarta fölvétetni magot, azonban itt is elutasító választ kapott. A búcsúlevél mellett egy feleségének megcímzett távirat állott azzial, hogy az öngyilkosságáról a rendőrség éresítse Békéscsabán lakó feleségét. Szerdán délelőtt egy kisírt szemű, gyászruhába öltözött középkorú nő kereste a szegedi rendőrségen a kedd reggeli öngyilkosság ügyének referens rendőrfogalmazóját A gyászrühába öltözött úriasszony elmondotta ezután Domokos Ferent! dr. rendőrfogalmazónak, hogy Török Dezsőnének hívják, az öngyilkos postaellenőr felesége. Török Dezsőné, táviratban értesült férjének tragédiájáról s még kedden Szegedre érkezett; nyomban intézkedett férjének temetéséről. X postaellenőr felesége elmöndotta ezután, hogy férjével együtt ideális házaséletet éltek. Férje állandóan a harctéren szerzett fülbajáról panaszkodott s már Békés(A Délmagyarország munkatársától) A Földközi-tengernek két kapuja van: az egyik a Gibral-' tári tengerszoros, a másik a Szuezi-csatorna. A hatalom, amely ennek a két kapunak az őrzője és tulajdonosa, el tudja zárni a Földközi-tengert. Ha tehát a kapuk őrének ugy tetszik, a Földközitengerből senki hajóval ki nem mehet és nem jöhet be a Földközi-tengerre. A Szuezi-csatorna jelentőségét már a legrégibb időben felismerték. A XVIIL századiban felvetették a csatorna megépítésének tervét. Ali bej közvetlenül akart viziutat létesíteni a Földközi-tenger és a Vörös-tenger között. Az ügy azonban nagyon nehezen haladt előre. Csak amikor Napóleon is kezdett érdeklődni a csatorna létesítése iránt, fogtak hozzá a kérdés műszaki megvizsgálásához. Egy mérési tévedés megakasztotta a nagyarányú terv keresztülvitelét. Az előzetes vizsgálatok szerint a Földközi-tenger és Vörös-tenger szintje közölt közel tíz méter különbség mutatkozott. Ez a vállalkozáshoz fűzött kedvet nagyon csökkentette. Metternichnek köszönhető, hogy 1847-ben angol, francia és osztrák mérnökökből álló bizottság fogott hozzá a Földközi-tenger és Vörös-tenger között elterülő földsáv lejtméréséhez. Az uj mérés során megállapították, hogy a Vörös-tenger és Földközi-tenger között nincsen szintkülönbség és igy műszaki akadályai nincsenek a csatorna megvalósításának. Amikor azután Lesseps Ferdinánd francia mérnök kidolgozta a csatorna tervét, végleges alakot öltött a csatorna megvalósításának kérdése. A csatorna építését 1859 tavaszán kezdették meg és 10 év. alatt, 1869-ben fejezték be. A csatorna építéséhez szükséges összeget legnagyobb részben francia érdekeltségek jegyeztél, le A csatorna másik legnagyobb részvényese az egyiptomi khedive volt. Anglia csak évek mulvp fogott abba a gazdasági és pénzügyi műveletbe, amely a csatorna részvényeinek nagyrdszét angol kézre juttatta. A csatorna építkezési terveivel egyidejűleg pénzügyi számításokat is végeztek, hogy fog-e valamit jövedelmezni? A számításokba beleillesztették az angol kereskedelmi hajózást is, amely már a csatorna építésének ideje előtt magához ragadta a vezetést a világ kereskedelmi tengerészeiében. A számítás alapjául azt vették, hogy nettó tonnánként 10 frankot fizessenek a megrakott kereskedelmi gőzösök. Annál nagyobb meglepetést keltett, hogy a csatorna eleinte nem jövedelmezett, mégpedig azért, mert Bz angolok nem használták a megrövidített viziutat. A franciák részvényestársaikkal szemben nagyon kellemetlen helyzetbe kerülck. Az egyiptomi khedive sem maradt semleges szemlélője a csatorna pénzügyi kudarcának, mert a csatorna építésére szogáló főlddarabért Egyiptom nem pénzt, hanem Szuezi-csatorna részvényeket kapott. A helyzetet súlyosbította, hogy a magánrészvényesek is nyugtalankodni kezdtek. A dolog ugy festett, hogy bár a csatorna műszakilag és közlekedésije* minden tekinteben sikerült, a legteljesebb pénzügyi kudarcot eredményezte. A Szuezi-csatorna részvénytársaság anyagi csőd előtt állott. Magánosok és Jogt személyek áruba bocsájtották részvényeiket. Az első volt az egyiptomi khedive, aki a rosszul sikerült pénzügyi müvelet megmentése érdekében Egviptom és saját részvényeit offvtömegben bocsájtotta áruba. Igy történt, hogy Anglia olesón összevásárolta az árnha bocsájtott. Szuezi-csatorna. részvényeket. Rövidesen a részvények fele angol kézbe került. Most aztán megindulhatott az anzol hajóforgalom is a Szuezi-csatornán keresztül! Az angol hajók, amelyek eddig a Jöreménysée fokánál keriiitek ki az Indiai-óceánba, ezután már a Szuczicsatornán át hatadtak az Indiai-óceán felé. Alexandria cs Adcn hamarosan forgalmas kikötőkké Csabán fs foglalkozott az Öngyilkosság gonÜolatával. Hónapokkal ezelőtt férje Hódmezővásárhelyen és Szentesen járt azzal hogy valamelyik kórházban sikerül fülbajából kigyógyítani. Utjai azonban nem jártak sikerrel és ekkor határozfa el szegedi útját. Értesülése szerint férje még hétfőn megjelent az egyik klinikán, ahol azt a választ kapta, hogy minden kórházi ágy foglalt Elmondotta még Török Dezsőné azt is, hogy Szegeden kötött férjével házasságot, férje Szegeden halt meg, itt is fogja eltemettetni és ő is Szegeden telepszik majd le. Török Dezsőt valószín üleg csütörtökön kísérik utolsó útjára. lettek és n Szuezi-csatorna Részvénytásaság vi. rágzó üzleti vállalkozássá fejlődött. Rövidesen száz százalék osztalékot adott a részvényeseknek és igy Anglia az első évben visszanyerte az összeget, amit a részvények megvásárlására fordított. Az elmúlt 75 esztendő alatt a Szuezi-csatorna forgalma tovább fejlődött. 1870-ben félmillió tonn* űrtartalmú hajó haladt át a Szuezi-csatornán. 1913-ban 20 millió tonna és az utolsó években évente 30 millió tonna űrtartalmú hajó használja a Szuezi-csatornát, El lehet tehát képzelni, hogy a részvénytársaság milyen óriási jövedelmek felett rendelkezik. Az elmondottak igazolják", hogy azok a tengeri kereskedelemmel rendelkező államok, amelyek annakidején nem tudtak a csatorna jövedelmeinek részvényeseivé lenni, igényt tartanak a csatornára. Különösen Olaszország számára óriási fontosságú a Szuezi-csatorna, mert az Afrika északi részén levő olasz gyarmatok okszerű kihasználását a Szuezi-csatorna nélkül el sem lehet képzelni. Berlin—Róma most katonailag mindent megtesz a gibraltári és szuezi acélkapuk áttörésére. Ploszhva tidvdzli a balti államon csatlakozását Moszkva, júliüs 24. A szovjeToíosz TávíraH iroda jelenti: A lett. litván és észt képviselőháznak a ezovjetrendszef bevezetéséről ós 8 szociális tanácsköztársaságok Uniójába valói felvétel iránt a szovjetorosz legfőbb fanáeshoS intézett kérelméről hozott határozatának közzététele után Szovjetoroszországban mindenfelé nagygyűléseket tartottak, amelyeken 8 munkások üdvözölték a lett, litván és észt nép képviselőinek történelmi jelentőségű elhatározását. A szovjetorosz munkások hozzájárultak ahhoz, hogy Litvániát, Lettországot és Észtországot befogadják a szocialista szovjetköztársaságok nagy gsaládjába. Letartóztatták az észt hadsereg főparancsnokát Stockholm, július 24. Laidoner táb'ornökot, az észt hadsereg főparancsnokát jól értesült helyen szerzett hír szerint Tallinban letartóztatták. A hír arról is beszámol, hogy a tábornok szerdán már úton volt Moszkva felé. Laidoner tábornok letartóztatásónak híre egész Észtországban nagy meglepetést keltett. Három moszkvai cáfolat Mőszkva, július 24. Egyes külföldi lapok ujabban azt a bírt terjesztették, hogy Szovjetoroszország Anglia irányában 200.000 fontsterling értékű repülőgép szállítására vállalt kötelezettséget, továbbá, hogy a napokban tárgyalások kezdődnek meg Törökország és SZQVjetoroszország között olyan kereskedelmi széfcződés megkötéséről, amely a török-orosz árúcsereforgalom értékét tizenkétmillió török fontra emeli és végül, bögy a Szovjetunió jegyzéket intézett a román kormányhoz, amelyben demokrata román kormány megalakítását követeli az orosz-román baráti viszony biztosítása céljából. Beavatott forrásból kijelentik, hogy piindezek a híresztelések teljesen alaptalanok> —a—n» ü 4iiiiiiii •••IMII ANGLIA ÉS A SZUEZI-CSATORNA