Délmagyarország, 1940. július (16. évfolyam, 147-172. szám)

1940-07-25 / 167. szám

Három hónapra szóI az uf cukoriegyszelvény Ma megkezdték a kézbesítést, a héten mindenki megkapja cukorjegyéi (A Dél magyar ofszág munkatársától) JövőHéten a cukor jegyrendszer tizenharmadik hetébe érkezünk és ezzel esedékessé vált az új 'cukorjegyek kiosztása- Annak ellenére, hogy a 13-at szerencsétlen számnak tartják, a tizenharmadik hét előtt már nyoma sinös a közélelmezési hivatalnál azoknak a zavaroknak, amelyek az első hetekben legtöbbször nem a hivatal, hanem a budapesti elosztó központ hibájából jelentkeztek a Cukorjegyek adminisztrálása körül. Most a cukorjegyek idejében, még a hét elején megérkeztek és a posta ma megkezdi kézbesítésüket Ezen a héten mindenki megkapja eukorj.egyét mégpedig 22 hétre előre, hogy a kézbesítési költségeket amelyeket egyelőre a város kénytelen viselni, ezzel (A Délmagyarország munkatársától) Megszólal az előadás kezdetét jelző csengő és a film berregni, dalolni és beszélni kezd. A közönség nyugalmasan hűsöl az elsötétített nézőtéren és érdeklődéssel figyeli a híradót, majd gyönyörködik Deanna Durbin bácsi hangjában, édes mosolyában és nem gondol azokra az emberekre, akiknek — közvetve — ezt a szórakozást köszönheti . , . Fent a keskeny lépcsőkön elérhető, meglehetősen elszigetelt gépházban negyvenfokos hőségben dolgozik a gépész, a filmelőadás láthatatlan, névtelen hőse. Szikár, nyájas arcú, idősebb ember Varga József, a legrégibb szegedi mozigépész, aki idestova negyven esztendeje áll a "kamera* mellett és a film gyermekkorától kezdve a celluloid-szallag megszámlálhatatlan kilométereit forgatta már le . . . — Bizony, a gépházban nyáron nagyon meleg van, — mondja csöndes beletörődéssel. — A különböző lámpák és áramerősitők melegítenek. Ha kint 30 fok a meleg, akkor nálunk legalább negyvenfokos hőség van. De már megszoktuk, épp ugy, mint télen a hideget. Télen ugyanis nem kapunk fűtést, mert a filmszallagok miatt tüzelni nem lehet s bizony akkor is csak a lámpák és az áramerősitők melegítenek' , . „ A mozigépek árnyékában... [Varga József — köznapi nevén »Varga bácsi* •— keze a fotócellán van. A hangszinezetet figyeli, mert nem szabad megtörténnie annak, hogy a Hang csak egy tizedmásodpercet is késsék. A beszélőgép mestere két hatalmas hangosfilmvetitő árnyékában ül. Az egyiken szalad a filmszallag, a másik pedig halkan duruzsol, az indításra vár, A két gép összjátéka biztosítja a film folyamatosságát. Mindkettőre 600 méteres filmtekercse! csavarnak fel s ha az egyiken lejárt az első két felvonás, a másik azonnal akcióba lép és folytatja ott, ahol az elsö elhagyta. — A közönség észre sem veszi a változást — magyarázza Varga bácsi. — Abban a pillanatban kapcsoljuk rá a másik gépet, amikor az első abbahagyja. — Azután a gép berendezését magyarázza. Lámpa, fotócella, fényerősítő készülék és egyéb boszorkányos technikai dolgok alkotják" a hangos filmgépet, amelyen nemcsak a mozgást mutató képek, de a hang szallagja is szalad. A hangszallagot kis fénysugár világítja meg s igy ellenőrzik, hogy a beszéd, vagy ének egyezik-e a képpel. A gépházban ellenőrző hangszóró függ, amely most Deanna Durbin csicsergését közvetíti. A gép mögött s részben még hozziszerelve hatalmas, zöld posztóval bevont, gramofonulattniszerü berendezést veszünk észne. — Ez még a hangosfilm gyermekkorából maradt meg emlékül — mondja Varga József. — A hangosfilm először lemezes volt, de ez nem sokáig tartott, mert a lemezek gyorsan koptak és Is osökkentséE. Nemsokára rendezést nyel! majd & Cukorjegyek kézbesítésének kérdcse, de a közélelmezési hivatal egész adminisztráEiójának költsége is. Ugy értesülünk, hogy azok az előzetes tárgyalások', amelyeket az adminisztrációs költségek kiiitalását kérő fölirat ügyében folytattak a város vezetői a belügyminisztériumban, kedvezően alakultak és minden remény meg van rá, högy a minisztérium utalványozni fogja a közélelmezési hivatal havi 4500 pengőt kitevő költségét, illetve a városi költségvetésben jelöl ki fedezetet ennek az összegnek a fedezésére és utasítja a számvevőséget, hogy ennek az összegnek a közélelmezési hivatal céljaira való fölhasználását engedélyezze. élvezhetetlenné vált a hang. Azután jött a hangszallagos film, ez már tökéletes és hiányosság csak akkor fordulhat elő, ha a film elszakad s ki kell vágni belőle. , Közben megérkezik a mozi másik gépésze: Pördi Ferenc is s most már ketten mesélnek a beszélőgépről . . . Mese a „Bioszkőpról" •, . Laikus ember számára szinte félelmetes szerkezet ez a két beszélőgép. A fény és hang különös összetétele duruzsol a gépházban, ahol éberen őrködik a két mozigépész. Kis, négyszögletes ablakon figyelik állandóan a képet is, hogy minden rendjén menjen, s közben szivesen emlékeznek vissza a mozi múltjára. Különösen Varga bácsi tud érdekes visszaemlékezéseket mesélni. — Mi volt az első film, amit forgatott? — kérdezzük túlkiabálva az ellenőrző hangszóró lármáját, — Ha jól emlékszem, a cime az volt, hogy: »Dráma a felhők között*. Negyven méteres, "hatalmas* szinesfilm volt, vagy 38 évvel ezelőtt , , . Előadása pár percig tartott összesen s a közönség mégis ugy lelkesedett érte, akárcsak a mai repülőfilmekért. A dráma abból állt, hogy egy léghajó fölszállt a kulissza-felhők közé és lezuhant a festett tenger habjaiba. Ez volt az egész történet s képzelje el az egészet színesen! Nagy attrakció volt abban az időben , , . A szegedi mozijátszás őskora elevenedik meg Varga bácsi elbeszélése nyomán. Varga József, mint ifjú mozigépész, a filmművészet hajnalán a Ncwyork-kávéhézban működött kezdetleges "skatulyájával*. Majd az "Uránia* filmszínházhoz került, de ugyanakkor vetített a Lifka-Bioszkóphoz cimzett sátormoziban, a Szent István-téren is. Cirkuszi, vásári szórakozás volt akkor még a mozi, nem is nevezték filmjátéknak, vagy mozinak, hanem bioszkópnak. A jobb közönség idegenkedett tőle, a minden újért gyermekesen hevülő nép azonban szivesen járt a Lifka-Bioszkópba... — Vá.ndormozi volt az kérem, még Szatymazra Is elkísértem őket és beállítottam nekik a gépet — meséli Varga bácsi, a legöregebb szegedi mozigépész. V a s s Sándor mozivállalkozásáról beszél azután. Emlékszik rá, hogy a főtéren a földre festették akkoriban: >Vass mozija vast* — ez vojt a jelszó. Vass Sándor volt a modern értelemben vett mozi megalapítója, ő teremtette meg a mozik ulturát Szegeden. — Vass Sándor ur elsö mozija a tűzoltólaktanyában vojt- Bioszkópnak hivták és a nép csodájára járt a mozgóképeknek. Ha most látnánk azókat a kezdetleges, nevetségesen ostoba filmeket, csak ámulnánk, hogy hova jutott el négy ven év alatt a mozit Pördi Ferenc is emlékszik rcei filmekre. Egy DEEMXGYARORSZÁG CSÜTÖRTÖK, 1940 JULIUS 25. • furacimü vígjátékra: »A megdermedt szamár«-ra, azután meg Duci bácsira, Fattyra, Palira, a nagy nevettetőkre . . . Jobban mulattak akkoriban rajtuk, mint ma a »két tökfejen*. Az emberek akkor még gondtalanabbak, gyermekesebb lelkűek voltak , ,« Szeretnek-e moziba járni ? Föltesszük az elkerülhetetlen kérdést? — Szeretnek-e moziba járni? A két gépész elmosolyodik. Azután egyszerre bólintanak: , — Hogyne. Ha szabadnapunk van, akkor elmegyünk valamelyik másik moziba, hogy ott i& megnézzük a műsort. Érdekel, hogy mit és hogyan játszanak a másik moziban . . . A mozigépészek egyetlen napig sem tudnak meglenni mozi nélkül. Már annyira hozzánőttek a filmekhez, hogy minden filmet látniok kell. Per* sze, ami a saját mozijukban megy, azokat a filmeket minden előadáson végignézik. Hivatásból is, meg szórakozásból is. A mozit sotia meg nem unják, sőt élvezik. — És kik a kedvenceik? _ érdeklődünk. — A magyarok. Szeleczky Zita, Páger Antal, Csortos, Kiss Ferenc. Régebben — hej bizony rég volt, még a némafilm idejében — Henny Porté n t kedveltem mondja Varga mester, — Emlékszik" még a régi magyar filmekre? Lóth Ilára, Hollay Kamillára emlékezem, ök néha személyesen is megjelentek a filmjük előadásán. Bizony, nagyon gyenge filmek voltak, a' magyar filmgyártás hatalmasat fejlődött azóta..? Tüzeset 1 — Tüzeset gyakran fordul elő? — térünk rá a legkényesebb témára. Mind a két gépész húzódozik, végre őszintén felel: — Hát bizony elég gyakran. A filmszallag rendkívül gyúlékony. Egy pillanat s máris lángralobban. Persze, azonnal eloltjuk, még a gépben, ugy, hogy a közönség nem is vesz észre semmit, legföljebb azt, hogy a film elszakadt. Nagyobb tűzesetre egyik sem emlékszik'.- 'A! modern, hangosfilmgépeken légfuvókészülék működik, amely mindkét oldalról állandóan hűti fa filmszallagot és igy kevesebb a gyulladási lehetőség. A készüléket elmés szerkezet portalanítja, mert a rendkívül érzékeny fényvetitő készülék minden porszemet ezerszeresére nagyitana és fa képen láthatóvá válna. Tanulságos és kellemes félórát töltöttünk" el a mozigépházhan a beszélőgép két néma mesteré*( vei, akikről a közönség nem vesz tudomást, pedig nyáron negyvenfokos hőségben, télen pedig hidegben őrködnek arra, hogy az illúziónk, élvezetünk tökéletes legyen, amikor a hűvös, vagy jólfütött nézőtéren elmerülünk egy vadonatúj filmjáték szikrázó fényeibe és élctmuzsikát tolmácsoló hangjaiba . . ( (Cs. P.) Becsületsértés! pör két cukorszelvény körül (A Délmagyarország munkatársától) Néhány héttel ezelőtt a szegedi járásbirói kar egyik tagja megbízta D. J. ujságárust, hogy a részére kézbe-) sitett cukorjegyek közül 2 darabot vigyen vissza a közélelmezési hivatalba, mert a jegyekre nin-i csen szüksége. D. J. teljesitetto is a megbízást és a cukorjeggyel a kezében megjelent a közélelmc-! zési hivatalban, D. J. a cukorjegyeket az egyik" tisztviselőnőnek adta át. Amikör a tisztviselőnő &! cukorjegyeket átvette, az ujságárus a következő- , ket mondotta: — Kisasszony kérem, legyen szives a jegyekről elismervényt adni, mert a biró urnák át keli adnom. A kisasszony ekkor D. J. előadása szerig 9 következő szavakkal fordult az ujságárus fiu felé. — Mondd mg a biró urnák, hogy máskor no tolvajt küldjön el a jegyekkel. D. J. meghökkeni, majd ingerült, (Te Illedelmes hangon válaszolt a tisztviselőnőnek. A szóvitára figyelmesek lettek a hivatalban tartózkodók, majd a hivatal vezetője kitessékelte D. J.-t a helyiség-\ bői. D. J. ezután megjelent a polgármesternél és a tisztviselőnő ellen a fegyelmi eljárás megindítását kérte. A polgármester széleskörű vizsgálatot folytatott le az ügyben, mig végül szerdán a tisztviselőnővel szemben felmentő ítéletet hozott. A polgármesteri felmentő ítélet ellenére a becsületsértési ügy tovább folyik a járásbíróságon. Beszélgetés a beszélőgép néma mesterével aki a Lifka-Bioszkóptól a hangosfilmig Henny Portent, Lóth Ilát és Deanna Durbint forgatta...