Délmagyarország, 1940. július (16. évfolyam, 147-172. szám)

1940-07-23 / 165. szám

4

* DÉLMAGYARORSZÁG KEDD, 1940. JULIUS 23. lata. Kossuth elgondolásai nem fedték kortársainak és a nemzetnek felfogását. A dunai konföderáció terve — mondja Szekfű Gyula — Kossuth bizalmasának, Helfy Ignácnak indiszkréciója folytán 1862-ben a magyar közönségnek tudomására jutván, országos felháborodást keltett Kossuthtal szemben, aki egyet-mást tett a nemzetért. De no felejtsük, hogy Kossuth nemcsak emigráns, hanem liberális is volt. A nemzetiségi jogokat éppen liberális yolta hangsúlyoztatta vele. Amikör a liberális korszak államférfiai külön német, román, rutén stb. népajkúnkról, majd nemzetekről beszélnek és ezek számára jogok biztosítását követelik, sohasem gondolnak arra, hogy a nemzetiségeket zárt testületként fogják fel, mint ahogyan a Hubay—Vágó-féle javaslat— Eötvösre. Appönyira, Deákra és másokra flsaJc az hivatkozzék — folytatta Teleki — aki egész világnézetüket, fölfogásukat vállalja. 'Ami végül a háborúutáni időszakot és az elszakított véreinket és jogaikért való küzdelmet illeti, ismét lényeges különbség áll fönn. A mi nemzetiségeink bosszú évszázadokon keresztül éltek velünk. Nagyön kis részben találtuk itt őseiket. A nemzetiségek nyelvüket megtartották és hosszú évszázadokon át a magyarsággal közösségben éltek. Elszakított véreink helyzete egészen más. Ezek" sehova sem vándoroltak be, hanem egyik napról a másikra otthonaikkal, tehát apáik és ősapáik sírjaival helyezték őket idegen uralom alá, amellyel semmiféle, sem történelmi sem érzésbeli, sem életförmabeli kapcsolatuk nem volt— Méltóztassanak visszaemlékezni a chlopyi fiad parancsra, amely „magyar néptöfzsröV beszélt ugyanúgy, mint itt népcsaládról beszélnek. A Héderváry-bormány nyilt ülésen bukott meg és Ferenc József őfelségének rektifikálnia kellett azt a bizonyos hadparancsot. — összeférhetetlenségi bejelentésemben azt is állambontónak mondottam, bögy a javaslat szerint a nemzetiség (Vezetője választási okmányát be kell ugyan, hogy mutassa, az államfőnek azonban sehol sincs statuláva az a joga, hogy a jóváhagyást, vagy megerősítést megtagadja. Súlyosan kifogásölom azt, hogy a törvény javaslattervezet első paragrafusa kimondja figyan azt, hogy a népcsoport vezetője a. magyar alkotmányra esküt tesz, ennek az eskütételnek azonban ninCs jelentősége, mert a népösoportvezető a javaslat szerint semmiféle államhatalmi tényezőnek nem felelős. — Hubay képviselő úr a törvényjavaslatának kérdéses szakasza ellen az én kifogásom nemösupán az. hogy a nemzetiség, vagy népCsoport jogszabályait az állami törvények szintjére emeli, hanem főként az, hogy ezt a kormányzati és államigazgatási ügyeknek olyan széles területein feszi, hogy ennek következtében az országos jogalkotás körébe tartozó ügyek igen jelentékeny része a nemzetiségi jogalkotás körébe tolódnék el és ezáltal az egységes magyar, törvényhozás mintegy atomizálódnék. Avval, amit Hubay képviselő ur zöld füzetében védekezésében az önkormányzat mivoltáról mond. nem igen érdemes vitába szállnom. Csak ennyi megjegyzést: a nyelvi jőgok biztosításához nem kell önkormányzat, a nemzetiségi nyelveket oktató iskolákhoz szintén nem kell, de legkevésbbé kell hozzá közjogi személyiség és közjogi testület. Ahhoz, högy minden a néppel érintkező köztisztviselő a nép nyelvét beszélje, — mint ahogyan kell, hogy beszélje —, mindehhez nem kell önkormányzat. Ha pedig az önkormányzat mindezekre az állami és törvényhatósági hivatalnokokra és alkalmazottakra kiterjeszti, akkor az állam és a nemzet helyébe a népközösség és a népközösségi terület, lép 'és a fölbomlást eredményező hélium tfmntüm 'contta omnes állapot áll elő, Itt van még az anyakönyvezés kérdése — mondotta ezután. Ez a legcllcntélesebb nemzeti felfogásunkkal és természetünkkel, amellett a javaslat szerinti elgondolásban a legantiszoeiálisabb gondolat. — A 11. paragrafus azt mondja, hogy »a népközösségi szervezet a népközösség tagjainak pontos számbavétele nélkül el sem képzelhető*. Ez annyit jelent, hogy a népközösséget nem az együttérzés, hanem a kényszer, a kataszter tarthatja csak össze, benne tehát nem szabadon társulnak, hanem egy bizonyos valamikori népszámlálás alapján kényszeríttetnek bele. Ezért hirdetem én magam is régóta, hogy minden a névmagyarosításra irányuló társadalmi és még inkább hivatalos presszió egyaránt magyartalan és oktalan eljárás, de abból, hogy ne magyarosifsunk tűzzel-vagsal, nem következik az, hogy bilincsekkel lekössünk mindenkit és utódaikat is egy ad libitum népszámláláskor adott bevallás mellett, mert ez még magyartalanabb és még sokkal oktalanabb lenne. A védekezés azt mondja, hogy ez a rendelkezés ncin akadályozza meg a lelki asszimilációt, az egyéneket és a családokat feltétlenül megakadályozza, mert csak az egész népcsoport asszimilálhatna egyszerre. — fin, aki ennek az országnak sorsáért a felelősség igen nagy részét hordom, nemcsak elitélem, hanem mélységesen sajnálom, hogy ilyen dolog történhetett a magyar országgyűlésben és ilyen törvénytervezet terjesztetett elő és amidőn Hubay képviselő ur védekezését, a zöld füzet magyarázatait olvastam, mindaz, amit az összeférhetetlenségi bejelentésemben mondottam, csak megerősödött bennem, mert nem szabad az ország legkényesebb és és legfontosabb ügyeit olyan kevés ismerettel, olyan felelősségteIen és mondhatnám, majdnem frivolitáesal kezelni, amint ez ebből a nyilatkozatból kicsendül. Malasits Géza, Fricke Valér, Tiidy Zoltán és Seentivdnyl József intézett kérdést a panaszolt képviselőkhöz, Petró Kálmán elnök ezután a tárgyalást befejezettnek nyilvánította és elrendelte a szavazást A' bizottság tagjai előbb az érdemes szavazatokat helyezték cl egy szavazószekrenyben, majd a megmaradt cédulákat tették bele ogy másik szavazószekrénybe- Ezután az elnök öszszeszámlálta a. szavazatokat. 11 bizottsági tag igennel, egy bizottsági tag nemmel válaszolt a feltett kérdésre. A másik szavazószekrényben elhelyezett cédillák összeszámlálása után az elnök enünciálta, tekintettel arra, hogy Hubay Kálmán és Vágó Pál ellen tett összeférhetetlenségi bejelentési ügyében «z itélöbizottság az összeférhetetlenség fennforgását mondotta ki, Hubay Kálmán és Vágó Pál képviselői megbízatását megszűntnek kell nyilvánítani. 'Az elnök a szavazás alapján felolvasta * bizottság ítéletét. Közölte, hogy két. lepecsételt borítékban helyezik el a szavazócédulákat a jegyzőkönyvhöz mellékelve. A jegyzőkönyv, felolvasása és hitelesítése után az elnök még bejelentette, hogy az itélöbizottság által h'ozo't ítéletet a képviselőház elnökének tudom'ására hozza. Az ülés ezután fél 8 órakor véI get ért. Tárgiralások Hódmezővásárhely - Szentes— Csongrád bekapcsolásáról a szegedi villamos távvezetékbe (A Délmagyarország munkatársától) Múlt vasárnapi számában foglalkozott a Déhnagyarország azzal a vásárhelyi mozgalommal, amely azt célozza, hogy Hódmezővásárhely szakítsa meg az idők folyamán Szegeddel kötött természetszerű gazdasági és kulturális kapcsolatait és ehelyett észak felé orientálódva, Szentessel szövetkezve, keresse a boldogulás és érvényesülés útját. A' mozgalom kezdeményezői szerint a Szegeddel való kapcsolat mindig Hódmezővásárhely kárára ütött ki. Mint konkrét javaslatot említi a mozgalmat kezdeményező vásárhelyi újságcikk", hogy Hódmezővásárhely közvilágítását, amely most eléggé biányős és rendkívül nagy terhekkel sújtja a várost és polgárságát egyaránt, Szentessel karöltve kell megoldani. Szentes és Hódmezővásárfiely közvilágításának közös alapon való megoldásáról Csakugyan folynak tárgyalások, de nem Szeged ellenére, sőt ellenkezőleg, Szeged bekapcsolásával. Amint értesülünk ugyanis, tárgyalások indultak meg abban az irányban, hogy Hódmezővásárhelyt, Szentest, és Csongrádot kapcsolják be a szegedi villamoscentráléba, Igaz Ugyan, hogy az ilyen irányai kezdeményezés nem Vásárhelyről, hanem Szentesről indult ki. Ugy látszik, Szentesen tisztában vannak vele, hogy a környező városokra Csak haszon származbatik a szegedi kapcsolatokból. A szentesi kisgyűlés foglalkozott a várősi képviselőtestületnek azzal a határozatával, amely zártkörű versenytárgyalást íf ki Szentes' villanyárammal való ellátásának biztosítására- A képviselőtestület az iparügyi minisztertől azt kérte, h'ogy engedélyezze a. villanytelep átalakítását és a mostani gázolaj gépeket barnaszén tüzelésű gőzüzemekké alakíthassa át. Ezáltal jóval olcsóbbá válik az üzem fönntartása. Az iparügyi minisztei* a kérés teljesítése elöl nem zárkózott el, de utasította a váröst. hogy előzőleg kísérelje meg. nem tudná-e táwezetékű áramszolgáltatás révén biztosítani áramszükségletét s nem volna-e ez a megoldás a legolcsóbb. Ilyen körülmények között a képviselőtestület elhatározta, hogy a következő három Centrálét hívja föl ajánlattételre. .... 1. Hungária Villamossgái Rt., Budapest; 2. Központi Gáz- és Villamossági Rt., Szeged; 3. Békés-Csanádi Villamossági Rt. Orosháza. ' A kisgyűlés jóváhagyta a képviselőtestület határozatát. Vitéz Szendfey László főispán ezzel kapcsolatban érdekes bejelentést tett. Elmondotta, hogy a minisztérium közbenjöttével tárgyalások folynak, hogy Szentes Hódmezővásárhellyel és Csongráddal együtt kapcsolódjék be a szegedi Centráléba, ami a. közbeeső községek világítását Is lehetővé tenné. Hódmezővásárhely bizonyős anyagi természetű követelésekkel hátráltatja a megegyezést. BevezetiU a petróleum utalványt Budapest, julius 22. A Budapesti Közlöny keddi szániában jelent meg az adóköteles petróleum fogyasztásának szabályozása tárgyában a minisztérium 5230—1910. számú rendelete. Az ország gazdasági helyzete szükségessé tette, hogy világítási, főzési és üzemi célokra szolgáló adóköteles petróleum fogyasztásának csekély méretű korlátozását és ezért a rendelet bevezeti a petróleumutalvány rendszert, A petróleumutalványokpt a községi elöljáróságok fogják az igényjogosultak rendelkezésére bocsátani. Fűtési célokra petróleum nem igényelhető. Az utalvány kiadását a fogyasztók városokban a polgármestertől igényelhetik és az igényléseg beérkezése után ott vehetik majd át az utab ványokat. A mezőgazdasági üzemi, léhát nem a fenti célokra szolgáló petróleum forgalmát a rendeletek nem érintik, vagyis az úgynevezett adómentes, illetve most már kisebb kincstári részesedéssel megterhelt petróleum fogyasztása . korlátozás alá nem kerül. — A természetes »Ferenc József* keserüvis régóta kitűnően bevált háziszer megrögzött szék-rekedésnél és annak mindenféle káros következe ményeiíiél; biztos, eryhc és gyorsan ható hashajtó, mely számos bciecségnél az emésztést javítja és az étvágyat fokozza. Kérdezze meg orvosát 1