Délmagyarország, 1940. július (16. évfolyam, 147-172. szám)
1940-07-23 / 165. szám
2 * DÍLMAGYARORSZAG kedd, 1940. julius 23. amelyben kijelenti, hogy nem hajlandó lemondani. Neki joga volt az országot elhagyni és nincs olyan törvény, amely arra kényszerítheti© volna, Hogy a háború ideje alatt ottEon maradjon. Üzenetében végül kijelenti, hogy meggyőződése szerint Norvégia gazdasági életének a Németországgal való együttműködés csak árthat. Gafencu — moszkvai követ Bukarest! cáfolat egu állítólagos mosihval követelésre Bukarest, julius 22. A Stefani-iroda jelenti: Román hivatalos körök cáfolják azt az angol forrásból eredő hírt, amely szerint a Szovjetunió azt követelte Romániától, alakítson baloldali kormányt, fizessen hatalmas kártérítést a besszarábiai ipartelepeken okozott károkért és bocsássa szabadon a Romániában elitélt kommunistákat. Időközben jelentették, hogy Gafencu volt külügyminisztert kinevezték moszkvai követnek és most várják a szovjetkormány beleegyezését a kinevezéshez. Jól értesült bukaresti* politikai körökben ugy tudják, hogy Gafencu volt külügyminisztert rövidesen moszkvai román követté nevezik ki. Gafencu lemondása napján hivatalos közlemény jelent meg. amely már akkor közölte, hogy Gafencut fontos diplomáciai küldetéssel fogják megbízni. Ugy látszik, hogy ez most megvalósul- , A Dalfí államok klhfrdelték a szovfcfközfársaságot Stockholm, július 22. A három balti állam: Litvánia, Lettország és Észtország törvényhozása vasárnap kikiáltotta a szocialista szovjetköztársaságot. Az államelnökök formális lemondása is megtörtént, az államfői hatalmat a miniszterelnökök vették át. 'A nemzeti lobogókat bevonták az államfők palotáján, gépesített orosz csapatok vették át az örséget. Sürgősen összehívják* a Szovjetunió főtanácsát, amely formálisan elhatározta, hogy a balti államokat, mint egyenrangú szövetségi köztársaságot, fölveszik a Szovjetunió kötelékébe. Rigából jelenti a német távirati irodg? parlament hétfőn délután elhatározta, vala| mennyi kereskedelmi és ipari nagyvállalatát és bankot államosítják. Berlin, julius 22. A német távirati iroda jelenti: A három balti állam politikai ujjárendezésével a Szovjetunióba való felvételükre irányuló kérelmükkel kapcsolatban illetékes német oldalról hangsúlyozzák, hogy az a kérdés, hogyan alakul a viszony a balti államok és Szovjetoroszország között, kizárólag ezeknek az államoknak cs Szovjetoroszországnak dolga, miért is itt az a felfogás uralkodik, hogy ez a kérdés semmiképpen sem érinti a német gazdasági érdekeket. Ezenfelül gondoskodás történt arról, hogy Németországnak és ezeknek az országoknak gazdasági érdekei és ügyei az uj viszonyoknak megfelelően alakuljanak. f „A magyar célok napról-napra lobban beérnek44 Hiába Románia kétszínű politikája a „Pester Lloyd" erélyes válasza a bukaresti rágalmazásra Feltűnést keltő cikk jelent meg vasárnap a j Pester Lloydban, a magyar külügyminisztérium félhivatalos lapjában. A vezércikk azzal a román politikai taktikával foglalkozik) amely a tengelyhatalmak győzelme után Romániát mint Németország és Itália állandó „barátját" akarja feltüntetni, ugyanakkor Magyarországot válogatott rágalmakkal szeretné befeketíteni. A cikk első fele pontról-pontra megvilágítja Románia kétszinü politikáját. — A müncheni konferencia után, amely Németország, Olaszország és Magyarország Céljainak és felfogásúinak azonosságát az egész világnak megmutatta, Románia még mindig nem határozta el magát, hogy felszámol versaillesi örökségével — irja a Pester Lloyd. — Ehelyett újra meg újra a rágalmazás régt fegyveréhez nyúltak. Minden támadás abban a kijelentésben éri el tetőfokát, hogy Románia sohasem fogja visszaadni Erdélyt! Nem tudjuk'- mire alapítják a románok ezt a bizonyosságukat, azt az egyet azonban jól tudjuk, hogy sem Hitler, sem Mussolini nem ajánl fel majd Romániának garanciaszerződést Erdély védelmére. A következő erélyes figyelmeztetéssel zárul a cikk; „A románoknak csak azt a tanácsot tudjuk adni, hogy hagyjanak fel végre elhibázott taktikájukkal. A magyar, célok napról-napra jobban beérnek, a magyar akarat napról-napra keményebb és azok az erők, amelyeket Céljaink' szolgálatába tudunk állítani, napról-napra hatalmasabbak lesznek. Románia ezzel szemben olyan helyzetben vau, amelyben komoly erőpróbát nem bir ki, ha esetleg arra szánná el magát, hogy szembeszáll Európa újjárendezcscvcl. München után egyetlen pillanatra sem férhet kétség ahhoz, mi/yen sorsa lesz 4200 diák várja a sxeni Isivándiákiemplom épiiéséí M város hatósága a Tissa Lojos-fccruti ingatlancsere Ügyéi a legközelebbi f$özgyii!é$ elé terjeszti , (A Délmagyarország munkatársától) A' Szent István diáktemplom akciójával kapcsolatos vezércikkünk nagy visszhangot keltett Szeged társadalmi és egyházi köreiben. Némítsak az érdekelt iskolákhoz tartozó növeudéiek szüleiné] s az iskolák vezetőinél, de az egyházi és világi hatóságoknál is nagy érdeklődésre talált a diáktemplom fölépítésének ügye. > szor»almazás ideje most. valóban elérkezett: hiszen a diáktemplom fölépítésécek terve Immár harmadik éves és ennek ellenére jmég mindig akadnak tényezők, akik a templomépítés szükségességén gondolkoznak. A Szent István-diáktemplom ügyében kéfdést intéztünk Pálfy György dr. kulturtanácsnokhoz- aki kijelentette, hogr a templom fölépítését igen fontosnak és szükségesnek tartja. Pálfy György dr. érintkezésbe is lépett az ügyben vitéz Máriaföldy Mártonnal, az egyik érdekelt gimnázium igazgatójával- Pálfy György djr- kulturtanácsnök közölte, hogy a templomépítés céljaira a Tisza Lajos-körűt 11. szám alatti telek volna a legalkalmasabb, ez a telek azonban a pénzügyminisztérium tulajdona. Már megindultak az átengedésre vonat£oz<5 tárgyalások és a pénzügyminisztérium hajlandónak mutatkozott a házastelek átengedésére, csupán azt kötötte ki, hogy a város ugyanolyan értékű ingatlant adjon Cserébe, — Az ingatlancsere kérdését már a legközelebbi közgyűlés elé visszük — mondotta a kulturtanácsnök — és a református templom céljára átengedett telek mintájára a város csereingatlant bocsájt a pénzügyminisztérium rendelkezésére. így valószínűnek látszik, hogy a diáktemplom építkezési előkészületei még ebben az esztendőben megindulhatnak. Beszélgetést folytattunk a diáktemplom ügyében Takdts Endre dr.-ral, aki, mint az egyik érdekelt gimnázium hittanára, valláspedagógiai szempontbó világította meg a diáktemplom fölépítésének fontosságát: — Ez az igazi katolikus akció! — mondotta —, Szeged összes egyházközségei összefognak, hogy a, diákságnak templomot építsenek. Hiszen tarthatatlan is az az állapot, hogy a diákok esőben, hóban, fagyban, sárban félórahoszszat ácsorogjanak a templom előtt, amíg be. juthatnak. És amikor végre bejutnak, állva, valahol hátul, vagy eldugott zugokban hallgatják végig a szentmisét. Pedagógiai szempontbó ez rendkívül hátrányos, a gyermekek nem tudják követni a szentmise aktusait és így nem vesznek részt tulajdonképpen a szentmisén. Ml, hittanárok, arra szeretnénk nevelni az ifjúságot, hogy egész lelkével, aktív módon vegyen részt az istentiszteleten s a minél gyakoribb áldozáshoz szoktassuk őket, de ez csak úgy lehetséges, ha a diákok nem megtűrt elemek a templomban, hanem értük is éppúgy folyik a szentmiseáldozat, mint a felnőttekért... Ugyanilyen véleményen van Krámer Tamás pápai kamarás, esperes is, aki ugyanabban a gimnáziumban tanított hittant, ahol most Takáts Endre dr. oktatja vallásosságra az ifjúságot. Krámer Tamás esperes, a tanyai, középiskolába járó ifjúság érdekében Csatlakozik a diáktemplom akcióhoz, mert lehetetlen állapot az, hogy a diákok ne vehessenek részt a szentmisehallgatásban azért, mert a felsővárosi tefuplöm szűknek bizonyul 1200 diák befogadására. Bácsi Prinz Eugen-diiat ftapoff Schmidt Henrik professzor Bécs, julius 22. A bécsi egyetem Prinz Eugendiját, amelyet a délkeleteurópai németségre vonatkozó gazdasági, kulturális és művészi teljesítmények előmozdítására és kitüntetésére szoktak kiosztani, az 1910. évre dr* Basch Ferencnek (Budapest), az 1941. évre pedig megosztva dr. Huss Bichárd tanárnak (Debrecen) és dr, Schmidt Henrik szegcdi egyetemi tanárnak itélték oda. Letartóztatták a dobrudzsal bolgár kisebbség vezetött Belgrád, július 22. A moszkvai rádió hétfőri német híradásában a következő hírt közölte? — Mint Bukarestből jelentik, a bukaresti bolgár követ tiltakozást jelentett be a romániai bolgár kisebbséggel szemben tanúsított rossz bánásmód miatt. TA dobrüdzsai bolgár kisebbség vezetőit néhány nappal ezelőtt letartóztatták. Dobrudzsa területén pedig oly kegyetlenül foganatosították a Tekvirálásokgt, hogy a bolgár parasztok képtelenek a termést betakarítani. Bulgária követelései Szófia, július 22. Filov miniszterelnök Tirnovóban beszédet mondott és a többi között kijelentette, hogy Bulgária a béke és semlegesség politikáját követi Bulgáriában olyan rend és nyugalom uralkodik, aminőt aligha lehet másutt észlelni. A miniszterelnök hozzáfűzte, Bulgária reméli, hogy követeléseit nem háború és fegyverek útján, hanem b'ékés eszközökkel és megállapodások létesítésével tudja elérni.
