Délmagyarország, 1940. július (16. évfolyam, 147-172. szám)

1940-07-19 / 162. szám

A sOhelnémdK ís vahoh nevében zsarolta végig Szegedet het vakmerő szélhámos DÉLMAGYARORSZAG PÉNTEK. 1940. JULIUS 19Elbúcsúzlak Szegedtől a kárpátaljai tanítók (A Délmagyarország munkatársától) KŐt héttel ezelőtt 250 kárpátaljai tanító érkezett Szegedre, hogy itt továbbképző tanfolyamon szívják magukba a magyar népiskolai Sktatás szellemét. A tanfolyam csütörtökön sikeresen véget ért és délelőtt a városháza közgyűlési termében rendezett búcsúünnepséggel fejeződött be. A tanfolyam résztvevői Kiss Károly tanfelügyelő vezetésével Csoportosan vonultak föl a városházára, ahol a közgyűlési teremben Tóth Béla dr. helyettes polgármester főgadta és üdvözölte őket meleg szeretettel, majd beszédet intézett hozzájuk. Fölhívta figyelmüket aría, hogy az a terem, amelyben jelenleg tartózkodnak, nagy történelmi eseményeknek volt a színhelye- Ebből a teremből vívta meg Szeged színmagyar népe a függetlenségért é« a szabadságért folytatott Csatáit az 1848-i szabadságharc után az elnyomó bécsi kormánnyal szemben. És innen, ezek közül a falak közül kelt útra 1920-ban a „szegedi gondolat", itt tartotta annakidején üléseit az ellenfffrradalmi nemzeti bizottmány és itt alakult meg Károlyi Gyula gróf clnöklésével a magyar nemzeti kormány, amelynek Horthy Miklós, Magyarország nagyura, volt a honvédelmi minisztere. A kormányzó nevének említésére a lelkes tanítógárda szűnni nem akaró éljenzésben tört ki. Beszélt még a polgármesterhelyettes a nagy árvízről, amely teljesen elpusztította Szegedet, de amely után megszépülve, megerősödve éledt ujjá, úgy hogy ma az ürszág második városa. Fölhívta a hallgatóság figyelmét a trianoni határra, amely Csak pár kilométerre van a yárostól cs a városháza tornyából szabadszemmel is tisztán látható. Kijelentette, hogy t kárpátaljai tanítók mindenkor szívesen látott vendégei lesznek Szegednek és a város mindig jószívvel várja őket vissza. A tanítók nevében Malecz Miklós ístölafeliigyelő válaszölt a helyettes polgármester szavaira. Hangsúlyozta, hogy valamennyien jól éreztek magukat Szegeden, szívcsen térnek vissza, amikor csak alkalmuk" kínálkozik. Megszerették ezt a várost, ahol azt a szerető testvéries szellemet tapasztalták, amelyben az elmúlt 20 esztendő cseh uralma alatt a Kárpátalján nem volt részük. A beszéd végeztével Kiss Károly tanfelügyelő kiosztotta a tanfolyam résztvevőinek a bizonyítványokat s ezzel a búcsúünnepség végétért- A kárpátaljai vendégek fölmentek még a városháza tornyába, ahonnan megtekintették a trianoni határt, majd a délutón folyamán elutaztak Szegedről. Csak az a mintegy 50 főnyi tanító maradt itt, amelynek tagjai nyelvtanfolyamon vesznek részt és akik még három hétig maradnak a városban. Keresek bérbe vagy megvételre 10—12 szobás magánházat •Ajánlatokat ^INTERNÁTUS* jeligére a kiadóba. ü Dóim agyarország teleionszáma éjiet-nappal 83—08 mhhrmhhwnmmbnwb (A Délmagyarország munkatársától) [Vakmerő szélhámosok kézrekerítésére indított nyo. mozást csütörtök délután a szegedi Eeradőöség bűnügyi osztálya. A siketnémák intézetének igazgatója, Török Sándofl írásbeli följelentésben közölte a rendőrséggel, hogy a siketnémák és a vakok intézetének nevében két jólöltözött 35—40 év körüli szürke mhát viselő férfi járja a várost és adományokat gyűjt. Legutóbb a szélhámösok egy boldogasszonysugáruti lakásban jelentek meg, ahol a lakástulajdonos elé gyüjtőívet tettek azzal, hogy egy-két pengős A legutolsó napokban francia, vagy ismeretlen repülőgépek megkezdték Anglia egyik legfontosabb és legféltettebb hatalmi pillérének, Gibraltár-nak bombázását. Ez a lomha szórnytejhez hasonló szikladarab, amelynek legnagyobb szélessége 1245 méter és legnagyobb magassága 425, az idők folyamán egyre nagyobb jelentőségre telt szert. Olyan nagyra, hogy nem is helytelen az a megállapítás, amely szerint a »British Empire nem félthette volna jobban még akkor sem, ha színaranyból és drágakőből építette yolDa ki a természete. Gibraltár a brit flotta hatalmát őrizte azon a tengerbejáraton, amely leggazdagabb gyarmatai felé nyit utat. A kereskedelmi hajók ezrei haladhattak nyugodtan el előtte, mert a szikla középső kúpján a »Signal houseon* az United Kinkdom lengő zászlója üdvözölte az árukkal rakott gőzösöket. Egyik bástyája volt annak a mérhetetlen vagyonnak, amelyet Anglia az idők folyamán európai országában összehalmozolt. A gibraltári szikla jelentőségét már a kőkorszakbeli ember is felismerte. Cseppkőképzödmónyekkel teli barlangjaiban ma is láthatók a legkezdőlegesebb emberi művelődés lanujclei. Különös keveredése ez a kődarab a múltnak és a jelennek. Ha az ember az est óráiban leül az Almeda sétatér padjaira, vagy végigmegy leghosszabb utcáján, a Main Streeten és elnéz az afrikai partok felé, szinte érzi azt a különös szorongást, amely az embert a nagy történelmi mult arénájának egy-egy darabján elfogta. Gibraltár mindig vitatott terület volt, nem csoda, hogy Anglia a természet alkotta erődöt még jobban megerősítve, szinte bevehetetlen várrá építette ki. A meredek sziklákból ágyuk csöve ásít ki, sáncárkok, páncélerődök húzódnak meg sötét repedéseiben és barlangjaiban, amelyekbe nem hatol bc a Punta de Európa világítótornyának körben mozgó fénye, de még a nap sugara sem. Az ókorban Calpe volt a szikla neve és "Hispánia Baeticához tartozott. Ezt a nevet megtartotta 711-ig, amikor Velid kalifa vezére, Tarik, Afrikából jövet, el nem foglalta. Ez a hóditó vezér a sziklát, amelyen várat építtetett, Dzsebel al Tariknak (Tarik hegynek) nevezte el. Arab birtok volt 1162-ig, amikor Medina Sidonia Spanyolországnak szerezte meg. V. Károly az eddig: meglehetősen kezdetleges mór erődöt az akkori harcászat legkorszerűbb eszközeivel szerelte fel és várrá építette ki. 'A nagy örökösödési háborúban az erőd gazdát Cserélt. 1704 augusztus 4-én került a sziklavár ormára a brit lobogó és ott leng azóta is. V. Fülöp 1704 végén hatalmas ostromba kezdett. A szárazföld és a tenger felől is támadta, de az angol és holland kalonákból álló helyőrség visszaverte az ostromot. 1705-ben megismétlődött a színjáték, de a támadók ismét véres fejjel torpantak meg a sziklavár előtt. Az utrcchti béke az emiilett két kísérlet után Nagybritanniának adla a várat és ezzel kiépítette azt ai utat, amely Angliát a világhatalom magaslatára Vezette. adománnyal járuljanak hozzá a siketnémák és a vakok téli főisegélyezéséhez. A lakás tulajdonosa, egy főmérnök, annyira meglepődött at adománygyűjtők biztos fellépésén, hogy nyőmban két pengőt adományozott. A szélhámosok még több helyen jártak" el Easonló módon. "A siketnémák intézetének Igazgatósága és a íendőfség fölszólítja mindazokat, akiknél a két szürke ruhában járó, férfi a siketnémák és a vakok javára gyűjt, nygmban értesítse az első őfszemes rendőrt, i 1 Spanyolország 172í7-ben, majd 1779- és 1782-ben ujabb kísérleteket tett visszaszerzésére, de a sziklák rejtekéből haláltosztó ágyuk és a helyőrség hősiessége meghiúsított minden lendületet. A sziklavár angol maradt. A világháborúban Nagybritannia győzedelmeskedett. Olyan hatalmi magaslatra emelkedett, aminőt egyetlen népe sem ért cl még a világnak/ Madridnak még reménye sem lehetett arra, hogy valaha is vitássá tegye Gibraltárt, amelyet • szinte elképzelhetetlenül erős bajószörnyetegrk. egész sorozata is védett. A spanyol sajtó hallgatott és ha néha fel is bukkant egy-egy gyönge ellenvetés az angol birtoklás miatt, csakhamar szétfoszlott nyomtalanul, mert Nagybritannia ereje valósággal semmivé lapította az összes »légvárakate. És mégis, éppen akkor gyúlt ki halovány fény a Gibraltárt körülvevő spanyol éjszakábau, amikor arra senki sem számithatott. Most a spanyol nacionalizmus hamujában alig parázsló gondolat: Gibraltár visszaszerzése, hirtelen magas lángokba szökött. Tüntetések keletkeztek, a sajtó nyílt kérdéssé tette a követelést és kivitte az utcára. Tegnap pedig Franco tábornok bejelentette igényét a gibraltári mandátumra. Gibraltár városa, amely mintegy 80 méter magas terraszon épült ki a buzafejü szikja alján, egymás fölé épített spanyol stilusu házaival, kedvelt helye volt a globettrottereknek. 1931-ben 21 ezer 372 lakosa volt, amiből le kellel! számítani a brit helyőrségi létszámot (3759-et). Azóta a helyőrségi létszám erősen emelkedett és igy valószínű az a becslés, amely a város lakóinak számát a konfliktus kitörése elölt 35.000-ben állapította meg. Ma Európának e legkellemesebb éghajlatú, ragyogó üzletekkel, pazar szállodákkal beszórt városában aligha találhat szórakozást az utazó. Inkább katonai jellegű épületei és erődök azok, amelyek fontosak, inert Gibraltár várja a támadást. A ragyogó szemű, festői öltözetű asszonyok és leányok, a kis apróságok és az idegenek elköltöztetése már megtörtént. A nappal is csendes éjszaka pedig fekete utcákon csak várvédők bakkancsainak kopogása hallatszik s bizonyára a még ott levő férfihivalalnokok is aggódva gondolnak a jövőre . . . Egyes jelentések szerint Anglia hadihajóinak egyrószét elvonta. Gibraltár elől. Korai lenne azonban ebből a tényből arra következtetni, hogy London urai nem gondolnának a sziklavár megvédésére. Ez szinte elképzelhetetlen lenne, mert hiszen abban az esetben a brit Földközi-tengeri flotta útját elvágnák az anyaországtól és Nagybritannia számára a »népek vizi országútja* is elveszítené jelentőségét, már pedig ez volt világhatalmi állásának egyik alapja. — Az epekövek, az idősül! epehólyaggyulladás és a huruton sárgaság kezelésehen reggelenként éhgyomorra egy-egy pohár természetes »Fereno József keserűvíz, kevés forróvízzel keverve és lassan, kortyonként elfogyasztva, gyakran rendkívül hatásos. Kérdezze meg orvosai! . •• • . : -. .• A GIBRALTÁRI SZIKLA a BARI-DOBI SíSa Bélmagyarörszág legyirodáhan