Délmagyarország, 1940. július (16. évfolyam, 147-172. szám)

1940-07-19 / 162. szám

Kinyomozta az ellopott kehes lovai Rostás János cigánybíró és 15 iagu családfa (A Délmagvarország munkatársától) Három hónappal ezelőtt rongyosruháju, pergőnyelvü ci­gánytársaság állított be a szegedi rendőrség köz­ponti ügyeletére. A cigányok vezetője Rostás Já­nos 47 éves cigánybíró cigány és magyar nyel­ven elmondotta az ügyeletes rendőrtisztnek, hogy egy 16 éves kehes lovát ismeretlen tettes ellopta. A följelentést jegyzőkönyvbe vették és megindult a nyomozás a lótolvaj után. Teltek, multak a hetek s a nyomozás mégsem vezetett eredményre s a nyomozás aktáit negativ ered­ménnyel lezárták. A károsult Rostás János ekkor­fogta magiát s 15 lagu családjával maga indult az ellopott kehes lova keresésére. Megfordult a ci­gánybíró családjával együtt valamennyi alföldi cigánytelepen. Olt voltak csaknem minden vásár­ban a lónak csak nem jutottak nyomába. Kere­sésük során azután eljutottak Karcagra is. A Rostás-családot mindenütt nagy szeretettel fogad­Iák, élelemmel látták el s segítették .nyomozó* munkájukban. Karcagon is igy történt. A cigány­telep szeretetéibe fogadta a nyomozókat s már­már ugy látszott, hogy Karcagon sem akadnak nyomra, amikor a cigánybíró szeme megakadt egy öreg, nehezen mozgó kehes lovon. Nevén szó­lította az állatot s legnagyobb meglepetésére a ló nyerítéssel válaszolt. Azután közelebbről meg­nézte a lovat s rájött, hogy megtalálta a hóna­pokkal ezelőtt ellopott lovát. Felfedezéséről azon­ban senkinek sem szólt, megtudakolta a ló jelen­legi gazdájának nevét, megköszönte a karcagi ci­gányok szíves vendéglátását s családjával együtt hol kocsin, hol gyalog Szegedre jött s nyomban a rendőrségre sietett. Csütörtökön délelőtt azután a cigány társaság ismét ellepte a városháza föld­szinti folyosóját s nagy örömmel adták elő a <lc­tektiveknek nyomozásuk eredményét. A rendőrség az ügyben nyomban Intézkedett s valószínű, hogy a közeli napokban Rostás János cigánybíró 16 éves kehes lova ismét szegedi kö­vezeten húzza a 15 tagu Rostás-családot. i A idei nyár közellensége A SZÚNYOG Lőrincz Ferenc dr. professzor a szunyogrohamról és a maláriáról — A hűvösebb idő és a gyakori zápor megakadályozza a szúnyogok további szaporodását —• Ebben az évben a malária megbetegedések kétszeresével kell számolni (A Délmagyarország munkatársától) Július végén máskor vidáman szól az aratónóta, serény munkáskezek dolgoznak s megrakott társzekerek járnak a poros diilöutakon. A ringó kalászok szá­rai sok helyütt most vizben állanak és a meleg vizzel teli termőiold a szúnyog bábjának és lárvá­jának ad menedéket. Szúnyogok lepik el a tanyák környékét, a vámosok lakóházait, a ligetek ma­gányait. A holdfényes esti séták kellemetlen ta­núi a szúnyogok megszámlálhatatlan hada, amely az idén a koratavaszi áradások miatt szokatlan mértékben szaporodott eL Az évszázados fák alatt A virágárus, aki eddig elmaradhatatlan vám­szedője volt az ujszegedi padok romantikájának, most virágok helyett szunyogcsipés elleni szert árul. Haladnak az idők, bővülnek az ötletek. A zavarba hozott fiatalember ,aki előtt teljesen új a .szunyogcsipés elleni szer*, nem meri elutasí­tani a virágárus nénikét. Legtöbbször vásárol. — Eddig virágot árultam — mondja az exvi­rágárus —, nem kerestem vele. Valakitől hallot­tam, hogy szunyogcsipés elleni szert kellene ki­találni . . . Nem sokat gondolkoztam, megcsinál­tam magam. Sokáig törtem rajta a fejem, hogy mi is legyen a szunyogcsipés elleni szer? Végre pet­róleumot kevertem olcsó kölnivel, üvegbe tettem és megpróbáltam. Húsz fillérért árusitom. Olcsóbb mint a virág, a fiatal urak veszik is. Nem azért mintha használna, hanem, hogy menjek már . . . A nénike sietős léptekkel távozik, messziről hallatszik a hangja: — Szunyogcsipés elleni szert tessék . £ . Csak busz fillér . . . A malária terjesztője A szunyogcsipés pedig komoly veszedelmet rejt magáitan. A maláriamegbetegedés kór­okozója a szúnyog, amely különösen mocsa­ras, lápos vidékeken jelent veszedelmet. Sze­ged és Szegedkörnyéke a tavaszi áradások mi­att most ilyen mocsaras, lápos vidékké válto­zott, ahol a szunyogbábok és lárvák milliói tenyésznek. Az újabb és újabb esőzések még inkább elősegiiik a lárvák életrekelését, amely azután a szúnyogok millióit árasztja Szeged­re. Az egyetem élettani intézetében működik Lőrincz Ferenc, dr. egyetemi rendkívüli nyil­vános tanár vezetésével az Országos Köz­egészségtani Intézet szegedi állomása, ahol se­rény orvosok laboratóriumi és gyakorlati munkával küzdenek a malária ellen. Felke­restük Lőrincz professzort, a kiváló malária­szakértőt, aki erről a kérdésről többizben elő­adást is tartott és tollából több szakkönyv je­lent meg a maláriáról. íróasztalán ott fekszik az egyik orvosi szaklap értesítése, hogy a kö­zeljövőben jelenik meg »Aktuális-e a inalá­riakérdés Magyarországon» cimmel egyik ér­tekezése. — A mostani esős esztendőben — mondja Lőrincz professzor — a malária járvány ko­moly probléma lehet, annál is inkább, mert az időjárási viszonyok nagv mértékben ked­veznek a szúnyog szaporodásának. Biztosra azonban nem lehet menni, inkább csak jóslá­sokba bocsátkozni. Abban az esetben, ha a csapadék csak 4—5 hetes időközben jelentke­zik és a normális nyári időjárás megmarad, úgy tekintve a tavaszi áradásokat és a mos­tani szokatlanul gyakori esőzéseket. Szegeden és környékén az előző éveknél jóval nagyobb számú maláriás megbetegedésekre lehet szá­mítani. Ha az időjárás hűvösebbre fordul és a nyá­ri záporok gyakran előfordulnak úgy a csak­nem mindennapos eső megakadályozza a szu­nyuglenyésztést. A nagverejü zápor elpusztít­ja a szúnyoglárvákat és bábokat. — Szegeden mekkora mértéket szokott öl­teni a malária-megbetegedés? — Csak ritkán, szórványosan fordul elő. Legtöbbször a harmadnapos láz jóindulalu láz képében jelentkezik. Ez pedig csak a szo­pós csecsemőkre és terhes anyákra veszedel­mes. A malária klinikai megnyilvánulásai közül a leggyakoribb a harniadnaponkinti láz és hidegrázás, a vérszegénység, végül a lép­megnagyobbodás. A malária legkönnyebben felismerhető megnyilvánulása a munkaerő csökkenés és a lesoványodás. — A malária 'könnyen gyógyítható beteg­ség, kórokozóját — amely egysejtű állati lény — a beteg vörös vérsejtjeiben elpusztítjuk és igy megakadályozzuk a betegség tovább ter­jedését. Azokon a helveken ahol a malária­járvány gyakori, igy Észak- és Délnvugatma­gyarországon a lápos, mocsaras vidékek le­csapolásával és föltöltésével védekezünk a kór ellen. Magvarországon 1927-ben és ezt követő esztendőkben 997. 445, 193, 178. 507, 881, 1032, 1934. 1526. 1859 és 5000 maláriás megbetege­dés történt. Csongrád vármegye területén, kö­zelebbről Szegeden és vidékén évente alig 15— 50 malária megbetegedés fordul elő. Ez a szám abban az esetben, ha az időjárás nyári marad, ebben az évben esetleg dupláiára emel­kedik majd föl. Ez a statisztikai kimutatás természetesen nem télies, mert a megbetege­désnek csak egvtizedrésze kerül nyilvántar­tásba. mert a betegek legnagyobb része őn­DÉLMAGYARORSZAG PÉNTEK, 1940. JULIUS 19. • állóan kezeli a kórt, — fejezi be Lőrinc pro­fesszor. A Tisza partján... A székesegyház hangja delet verte, amikor elhagytuk Lőrincz Ferenc dr. dolgozószobá­ját és a Tiszapart felé tartottunk. Á viz rrg mindig fönn van, de az egyik fürdőház kö­zelében sikerült elcsípnünk egv halászt. Meg­kérdeztük tőle is, hogy mi a véleménye a szú­nyogról és hogy ismeri-e aszunyogcsipés el­leni szert. — Nem hallottam én kérem arról soha — válaszol ja. — Nem is kell az nekem . . . Nem mondom, sokat szenvedünk a csipés miatt, de van egy igen hathatós óvószerünk »önagysá­gának« az elűzésére. A pipát Ez a mi szunyog­csipéselleni szerünk . . . k Elrabolta édes gyermekéi egy szegedi artistanő (A Délmagyarország munkatársától) Bózsó Anna szegedi artistanő hét esztendővel ezelőtt a szegedi állatni gyermekmenhelyen helyezte el gondozásba az akkor még kétéves Árpád nevii törvénytelen kisfiát. Nemsokkal később Szeri Pál csanyteleki gazdálkodó azzal a kéréssel fordulta szegedi gyermekmenhelyhez, hogy egy egészséges egy-kétéves körüli fiúgyermeket örökbe fogadna A menhely a kis Bózsó Árpádot küldötte el Csany­telekre Szeri Pálhoz, ahol a kis lelencfiut meg­szerették és örökbe is fogadták. Évek hosszú so­rán Bózsó Anna több izben meglátogatta Csany­teleken kisfiát. A látogatások alkalmával az arlis. tanő többizben kérte Szerieket a gyermek visz­szaadására. A gazdálkodó és felesége az anya ké­rését minden alkalommal elutasították. Bózsó Anna legutoljára szerdán látogatott el Csanytelekre. Megérkezése után nyomban am kérte Szeriéket, engedjék meg neki, hogy fiát nia­gával vigye, mert néhány ruhát szeretne a kis Árpádnak vásárolni. Szeriék a kérést teljesítet­ték, este azonban hiába várták haza örökbefoga­dott fiukat, Bózsó Árpád anyjával együtt nei" tért vissza. A gazdálkodó és felesége a kisfiú ke­resésére indultak s közben megtudták, hogy Bó zsó Anna fiával együtt eltávozott Csanytelekről. Szeriék ezután a csendőrségre futottak, ahol az artistanő ellen gyermekrablás miatt följelentést tettek. A csendörök nyomban Bózsó Anna fölku­tatására indultak, majd a gycrmekrablásról érte­sítették a szomszédos csendőrőrsöket is. Alig 2f órai nyomozás után azután a csongrádi állomá­son — éppen, amikor a Szeged felé induló vonat­ra akartak fölszállni _ elfogták a gyermekrablő artistanőt. Bózsó Annát a csendőrök nyomban letartóztatták, a kisfiút pedig Csanytelekre visz­szavitték nevelőszüleihez. A gyermekrabló artistanőt csütörtökön délelőtt szuronyos csendőrök kisérték be a szegedi ügyészség fogházába. A vakmerő gyermekrablás ügyét a közeljövőben tárgyalja a szegedi törvény­szék. Párisi Nagy Bruház Rt. Szeged (Csekonics és Hiss-uíca sarok) KERÉKPÁR ALKATRÉSZEK Fék gumi —.96 igazolvány lap -06 Klipsz csavar 4 drb -.10 Nadrágfogó —.11 Konusz kulcs —.18 Ék 2 drb' —.18 Spirál rugó —.20 Fékszárvezető -.22 Elsö és hátsó tengely konusz 2 drb —.22 Pedál gumi tengely konusz 2 drb —.21 Küllő kulcs —.21 Lámpatartó —.22 Tömlő —.24 Pumpatartó —.24 Felhágó —.24 Névtábla -24 Dinamó .zsinór elsö —.28 Lapos kulcs —.28 Orrugó —28 Hátsó tengely -.38 Csengő -.88

Next

/
Thumbnails
Contents