Délmagyarország, 1940. július (16. évfolyam, 147-172. szám)

1940-07-19 / 162. szám

Kinyomozta az ellopott kehes lovai Rostás János cigánybíró és 15 iagu családfa (A Délmagvarország munkatársától) Három hónappal ezelőtt rongyosruháju, pergőnyelvü cigánytársaság állított be a szegedi rendőrség központi ügyeletére. A cigányok vezetője Rostás János 47 éves cigánybíró cigány és magyar nyelven elmondotta az ügyeletes rendőrtisztnek, hogy egy 16 éves kehes lovát ismeretlen tettes ellopta. A följelentést jegyzőkönyvbe vették és megindult a nyomozás a lótolvaj után. Teltek, multak a hetek s a nyomozás mégsem vezetett eredményre s a nyomozás aktáit negativ eredménnyel lezárták. A károsult Rostás János ekkorfogta magiát s 15 lagu családjával maga indult az ellopott kehes lova keresésére. Megfordult a cigánybíró családjával együtt valamennyi alföldi cigánytelepen. Olt voltak csaknem minden vásárban a lónak csak nem jutottak nyomába. Keresésük során azután eljutottak Karcagra is. A Rostás-családot mindenütt nagy szeretettel fogadIák, élelemmel látták el s segítették .nyomozó* munkájukban. Karcagon is igy történt. A cigánytelep szeretetéibe fogadta a nyomozókat s mármár ugy látszott, hogy Karcagon sem akadnak nyomra, amikor a cigánybíró szeme megakadt egy öreg, nehezen mozgó kehes lovon. Nevén szólította az állatot s legnagyobb meglepetésére a ló nyerítéssel válaszolt. Azután közelebbről megnézte a lovat s rájött, hogy megtalálta a hónapokkal ezelőtt ellopott lovát. Felfedezéséről azonban senkinek sem szólt, megtudakolta a ló jelenlegi gazdájának nevét, megköszönte a karcagi cigányok szíves vendéglátását s családjával együtt hol kocsin, hol gyalog Szegedre jött s nyomban a rendőrségre sietett. Csütörtökön délelőtt azután a cigány társaság ismét ellepte a városháza földszinti folyosóját s nagy örömmel adták elő a <lctektiveknek nyomozásuk eredményét. A rendőrség az ügyben nyomban Intézkedett s valószínű, hogy a közeli napokban Rostás János cigánybíró 16 éves kehes lova ismét szegedi kövezeten húzza a 15 tagu Rostás-családot. i A idei nyár közellensége A SZÚNYOG Lőrincz Ferenc dr. professzor a szunyogrohamról és a maláriáról — A hűvösebb idő és a gyakori zápor megakadályozza a szúnyogok további szaporodását —• Ebben az évben a malária megbetegedések kétszeresével kell számolni (A Délmagyarország munkatársától) Július végén máskor vidáman szól az aratónóta, serény munkáskezek dolgoznak s megrakott társzekerek járnak a poros diilöutakon. A ringó kalászok szárai sok helyütt most vizben állanak és a meleg vizzel teli termőiold a szúnyog bábjának és lárvájának ad menedéket. Szúnyogok lepik el a tanyák környékét, a vámosok lakóházait, a ligetek magányait. A holdfényes esti séták kellemetlen tanúi a szúnyogok megszámlálhatatlan hada, amely az idén a koratavaszi áradások miatt szokatlan mértékben szaporodott eL Az évszázados fák alatt A virágárus, aki eddig elmaradhatatlan vámszedője volt az ujszegedi padok romantikájának, most virágok helyett szunyogcsipés elleni szert árul. Haladnak az idők, bővülnek az ötletek. A zavarba hozott fiatalember ,aki előtt teljesen új a .szunyogcsipés elleni szer*, nem meri elutasítani a virágárus nénikét. Legtöbbször vásárol. — Eddig virágot árultam — mondja az exvirágárus —, nem kerestem vele. Valakitől hallottam, hogy szunyogcsipés elleni szert kellene kitalálni . . . Nem sokat gondolkoztam, megcsináltam magam. Sokáig törtem rajta a fejem, hogy mi is legyen a szunyogcsipés elleni szer? Végre petróleumot kevertem olcsó kölnivel, üvegbe tettem és megpróbáltam. Húsz fillérért árusitom. Olcsóbb mint a virág, a fiatal urak veszik is. Nem azért mintha használna, hanem, hogy menjek már . . . A nénike sietős léptekkel távozik, messziről hallatszik a hangja: — Szunyogcsipés elleni szert tessék . £ . Csak busz fillér . . . A malária terjesztője A szunyogcsipés pedig komoly veszedelmet rejt magáitan. A maláriamegbetegedés kórokozója a szúnyog, amely különösen mocsaras, lápos vidékeken jelent veszedelmet. Szeged és Szegedkörnyéke a tavaszi áradások miatt most ilyen mocsaras, lápos vidékké változott, ahol a szunyogbábok és lárvák milliói tenyésznek. Az újabb és újabb esőzések még inkább elősegiiik a lárvák életrekelését, amely azután a szúnyogok millióit árasztja Szegedre. Az egyetem élettani intézetében működik Lőrincz Ferenc, dr. egyetemi rendkívüli nyilvános tanár vezetésével az Országos Közegészségtani Intézet szegedi állomása, ahol serény orvosok laboratóriumi és gyakorlati munkával küzdenek a malária ellen. Felkerestük Lőrincz professzort, a kiváló maláriaszakértőt, aki erről a kérdésről többizben előadást is tartott és tollából több szakkönyv jelent meg a maláriáról. íróasztalán ott fekszik az egyik orvosi szaklap értesítése, hogy a közeljövőben jelenik meg »Aktuális-e a inaláriakérdés Magyarországon» cimmel egyik értekezése. — A mostani esős esztendőben — mondja Lőrincz professzor — a malária járvány komoly probléma lehet, annál is inkább, mert az időjárási viszonyok nagv mértékben kedveznek a szúnyog szaporodásának. Biztosra azonban nem lehet menni, inkább csak jóslásokba bocsátkozni. Abban az esetben, ha a csapadék csak 4—5 hetes időközben jelentkezik és a normális nyári időjárás megmarad, úgy tekintve a tavaszi áradásokat és a mostani szokatlanul gyakori esőzéseket. Szegeden és környékén az előző éveknél jóval nagyobb számú maláriás megbetegedésekre lehet számítani. Ha az időjárás hűvösebbre fordul és a nyári záporok gyakran előfordulnak úgy a csaknem mindennapos eső megakadályozza a szunyuglenyésztést. A nagverejü zápor elpusztítja a szúnyoglárvákat és bábokat. — Szegeden mekkora mértéket szokott ölteni a malária-megbetegedés? — Csak ritkán, szórványosan fordul elő. Legtöbbször a harmadnapos láz jóindulalu láz képében jelentkezik. Ez pedig csak a szopós csecsemőkre és terhes anyákra veszedelmes. A malária klinikai megnyilvánulásai közül a leggyakoribb a harniadnaponkinti láz és hidegrázás, a vérszegénység, végül a lépmegnagyobbodás. A malária legkönnyebben felismerhető megnyilvánulása a munkaerő csökkenés és a lesoványodás. — A malária 'könnyen gyógyítható betegség, kórokozóját — amely egysejtű állati lény — a beteg vörös vérsejtjeiben elpusztítjuk és igy megakadályozzuk a betegség tovább terjedését. Azokon a helveken ahol a maláriajárvány gyakori, igy Észak- és Délnvugatmagyarországon a lápos, mocsaras vidékek lecsapolásával és föltöltésével védekezünk a kór ellen. Magvarországon 1927-ben és ezt követő esztendőkben 997. 445, 193, 178. 507, 881, 1032, 1934. 1526. 1859 és 5000 maláriás megbetegedés történt. Csongrád vármegye területén, közelebbről Szegeden és vidékén évente alig 15— 50 malária megbetegedés fordul elő. Ez a szám abban az esetben, ha az időjárás nyári marad, ebben az évben esetleg dupláiára emelkedik majd föl. Ez a statisztikai kimutatás természetesen nem télies, mert a megbetegedésnek csak egvtizedrésze kerül nyilvántartásba. mert a betegek legnagyobb része őnDÉLMAGYARORSZAG PÉNTEK, 1940. JULIUS 19. • állóan kezeli a kórt, — fejezi be Lőrinc professzor. A Tisza partján... A székesegyház hangja delet verte, amikor elhagytuk Lőrincz Ferenc dr. dolgozószobáját és a Tiszapart felé tartottunk. Á viz rrg mindig fönn van, de az egyik fürdőház közelében sikerült elcsípnünk egv halászt. Megkérdeztük tőle is, hogy mi a véleménye a szúnyogról és hogy ismeri-e aszunyogcsipés elleni szert. — Nem hallottam én kérem arról soha — válaszol ja. — Nem is kell az nekem . . . Nem mondom, sokat szenvedünk a csipés miatt, de van egy igen hathatós óvószerünk »önagyságának« az elűzésére. A pipát Ez a mi szunyogcsipéselleni szerünk . . . k Elrabolta édes gyermekéi egy szegedi artistanő (A Délmagyarország munkatársától) Bózsó Anna szegedi artistanő hét esztendővel ezelőtt a szegedi állatni gyermekmenhelyen helyezte el gondozásba az akkor még kétéves Árpád nevii törvénytelen kisfiát. Nemsokkal később Szeri Pál csanyteleki gazdálkodó azzal a kéréssel fordulta szegedi gyermekmenhelyhez, hogy egy egészséges egy-kétéves körüli fiúgyermeket örökbe fogadna A menhely a kis Bózsó Árpádot küldötte el Csanytelekre Szeri Pálhoz, ahol a kis lelencfiut megszerették és örökbe is fogadták. Évek hosszú során Bózsó Anna több izben meglátogatta Csanyteleken kisfiát. A látogatások alkalmával az arlis. tanő többizben kérte Szerieket a gyermek viszszaadására. A gazdálkodó és felesége az anya kérését minden alkalommal elutasították. Bózsó Anna legutoljára szerdán látogatott el Csanytelekre. Megérkezése után nyomban am kérte Szeriéket, engedjék meg neki, hogy fiát niagával vigye, mert néhány ruhát szeretne a kis Árpádnak vásárolni. Szeriék a kérést teljesítették, este azonban hiába várták haza örökbefogadott fiukat, Bózsó Árpád anyjával együtt nei" tért vissza. A gazdálkodó és felesége a kisfiú keresésére indultak s közben megtudták, hogy Bó zsó Anna fiával együtt eltávozott Csanytelekről. Szeriék ezután a csendőrségre futottak, ahol az artistanő ellen gyermekrablás miatt följelentést tettek. A csendörök nyomban Bózsó Anna fölkutatására indultak, majd a gycrmekrablásról értesítették a szomszédos csendőrőrsöket is. Alig 2f órai nyomozás után azután a csongrádi állomáson — éppen, amikor a Szeged felé induló vonatra akartak fölszállni _ elfogták a gyermekrablő artistanőt. Bózsó Annát a csendőrök nyomban letartóztatták, a kisfiút pedig Csanytelekre viszszavitték nevelőszüleihez. A gyermekrabló artistanőt csütörtökön délelőtt szuronyos csendőrök kisérték be a szegedi ügyészség fogházába. A vakmerő gyermekrablás ügyét a közeljövőben tárgyalja a szegedi törvényszék. Párisi Nagy Bruház Rt. Szeged (Csekonics és Hiss-uíca sarok) KERÉKPÁR ALKATRÉSZEK Fék gumi —.96 igazolvány lap -06 Klipsz csavar 4 drb -.10 Nadrágfogó —.11 Konusz kulcs —.18 Ék 2 drb' —.18 Spirál rugó —.20 Fékszárvezető -.22 Elsö és hátsó tengely konusz 2 drb —.22 Pedál gumi tengely konusz 2 drb —.21 Küllő kulcs —.21 Lámpatartó —.22 Tömlő —.24 Pumpatartó —.24 Felhágó —.24 Névtábla -24 Dinamó .zsinór elsö —.28 Lapos kulcs —.28 Orrugó —28 Hátsó tengely -.38 Csengő -.88