Délmagyarország, 1940. július (16. évfolyam, 147-172. szám)

1940-07-16 / 159. szám

/mert a tendencia az. hóry az ilyen földeket úgyis kisajátítják a földreform céljaira. A város tulajdonkeppen szabadkezet kér a földek árubabocsájtdsának sorrendje tekintetében, mert lehet, högy nem is kefül sor, földeladásra, ha sikerülni a kölcsön kifizetését egy másik kölcsönnel, esetleg egy OTI-kölcsönnel kiegyenlíteni. Mindenesetre ezzel a megoldással ís SisérleteSni fog a város. A főispán ezután névszerinti szavazást rendelt eL A közgyűlés valamennyi jelenlévő tagja igen nel szavazott, tehát a polgármesteri, illetve kisgyülésí javaslatot egyhangúan elfogadták. A tárgysorozat utolsó pontjaként 1000 petígő póthitelt szavaztak" meg a szivattyútelepek céljaira: 'A rendkívüli közgyűlés háromnegyed 7 őfaéct yéget, Erdélyi emlékek ... Egy palackbazárt üzenet és két magyaros ruha története (A Délmagyarörszág munkatársától) A motorcsónak berregve száguld fölfelé a Tiszán. A parton versenyt rohan velünk a napsütötte táj, fehéren csillogó klubházak, inajd a Felsőtisza part ezüstös villamossínekkel csíkozott látképe . . . Néhány perjj még s a Maros torkolatánál járunk, Tápé alatt, ahol békés halászok teregetik szét hálóikat a nyári napsütésben . . . Abban a pillanatban, amikor elém tárult a Maros-torkolat örvénylő, forgatagos látképe úgy éreztem, mintha a berregő motorcsónak a múltba száguldott volna velem s mint színes filmmontázs egymásrakopírozódó képein merült föl lelkemben annak a 12 év előtti kora nyári délntánnak emléke, amikor a Maros hullámaira bízott ..palacküzenet" elindult ismeretlen sorsa felé . . . A »titkos szövetség munkában* Történelemóra volt a IV- a) osztályban. A sima és borzas leányfejek gondterhelten hajoltak a könyv fölé. A katedrán a „Doamna" ült és álmos, lusta hangján magyarázott . . . „Mafei Corvinul"-ról mesélt, aki harebaszállott az oláh vajda seregei ellen s kénytelen volt megfutamodni előlük; sőt személy szerint Is póruljárt, mert a bátor vajda nyilat röpített Matei király hátába s ez volt az a sérülés, amitől haláláig púpot viselt . . . Az, hogy a „Dpammi" Matei Cgrvinulnak nevezto a következő történelemóra lcckeanyacát, valahogy elviselhetővé tette a magyarázatot . . . Lelkünk mélyén azért valamenynyieti tudtuk, hogy az, akit előttünk gyaláznak és megszentségtelenítenek, Magyarország legdicsőségesebb korszakának Jiralkodója, az Igazságos Mátyás király volt . . . Keserül fájdalom szorította összo a szívünket s igyekeztünk nem figyelni a „Doamna" álmosan zümmögő szavaira. A nyitott ablakon át a park fáit néztük, amelyek mögött a Maros ezüst íve csillogott a koranyári napsütésben, .Valahogy csak elmúlt a történet-óra is s utána a leánysereg kirajzott az iskola kapuján, a park felé. A nagy köröndön túl, sücű fákkal szegélyezett kis sarokban összejött a „titkos szövetség", a „IV. a) oszt." magyarajkú leányaínak szövetsége . . . Az árnyas fák félhomályában a „kézfogásunkról" ismertük föl egymást. HárCm ujjúnkat összeszorítottuk s úgy fogtunk kezet; ez volt a „titkos szövetség" megbeszélt jeladása. — Valamit kell lenni ez ellen a gyalázat elleni — suttogta a szövetség vezére, Magda, aki a legjobb tornász v5lt az osztályban. Halk szavakban tört ki lelkünkből minden visszafojtött keserűség s mire a tízperTJ letelt, mái meg is volt a tervünk. Az egyik történelemkönyvből kitépjük a „Matei Corviri'-ról szóló fejezetet s palackba dugaszolva a Maroa hullámaira bízzuk". Hadd vigye el a sfcőke Tiszához; Ott majd békés halászok kifogják s megtudja ország-világ, miként akarják kiirtani lelkünkből azt a rajongó csodálatot, amit az erdélyi születésű nagy király nevének említésére érzünk . . . Még aznap délután végrehajtottak' a „titkos szövetség" nagy te írét . . . Az én üvegemben úszott le a Maroson Matei Corvinul története . .. Amikor a jól ledugaszolt tejesüveg a kavargó folyam vizében bukdácsolva, le s felmerülve elindult, valamennyien összekulcsoltuk a kezünket és imádkoztunk . . . Aztán, hogy többé nem láttuk a palackbazárt üzenetet, amely csöndesen úszott lefelé, a földrajzórán oly tüzesen s oly sokszor megtanult trianoni határon túlra; a me6szi s Csak álomvilágban látott nagy magyar rónaság fele, egymásranóztünk és sírvafakadtunk .. , Gombok cs színek ... Ilyenkor. amikoC a hajnalhasadás ígéretét sugározza felénk a nyári nap ragyogása Erdély felől, sok felejthetetlen epizód, fájdalmas szép, örökértékű emlék támad föl a lelkünk mélyén valamennyiünknek", akiknek Hazát jelent ez a szó: Erdély ... A szürke mindennapok kis színfoltjai varázsolják vissza az elmúlt s mégis örökké jelennek érzett történéseket. Egy torockói himzéses magyal) ruha, egy kendő, vagy egy cipő emlékeket ébreszt... Igen, egy Cipő. Kedves, fiatal asszony lábán volt. s gyanútlanul viselte. Nem annyira ő volt a hibás abbap, hogy viselte, mint a gyár, amely bűnös gondatlansággal forgalombahozta. A Cipő ugyanis piros-sárga-kék volt, eredeti színösszetételben, kihívóan ragyogtak rajta a román nemzeti színek. A kedves fiatalasszony nem is tudta, hogy milyen színösszetótelű cipőt visel, megdöbbent, amikor megmondtam neki s amikor elmeséltem az alábbi kis törtéuetet? Magyarból vBlf a Haiármenti városban, ab'ol még két évvel ezelőtt is éltem. A magyar öszszetartás gyönyörű megnyilatkozása volt minden esztendőben a Magyar Bál. Ilyenkör, ott táncolt, mulatott a város magyarságának minden egyes tagja s nagy tömegekben jött be a falvak ösizmás, kendős, elemózsiás tarisznyát cipelő magyarnépe. Meghatóan kedves jelenetek adódtak", amikor a falusi nénike kibontotta tarisznyáját s Ott, a bálteremben jóféle szalonnával, magasütötte ropogós cipóval megkínálta a nagybirtokost, yagy a Magyar Párt ujságlró-eluökét . . • Nagy feltűnést keltett a falusiak körében szerény bálifüháin magvafos himsése. A ruha fekete volt s piros pipacsok, fehéij margaréták, zöld levelek' virítottak fajta ... "Á magyar assZönyok körém BsoporfosulisJE s Halkaí suttogták? — Piros-fehér-zöld, áldja meg az Isten, sokáig viselje lelkem! Lehet, hogy a sziguranöa jelenvolt képviselőinek feltűnt ez a Psoportosulás, vagy hatodik érzékük súgta meg a dolgöt s úgy vették észre a ruh'a himzésénck színösszetételét, mint ahogy én azonnal meglátom és megérzem s most „divatossá vált" cipők bántó színét; elégj az hozzá, hogy felszólítottak? kövessem őket Csak a ruhatárig kísértek' s ott rámparancsöte tak, h"gy azonnal nagyjam el a bálát, vagy köpennyol takarjam el a ruhámat. Hiába magyaráztam, hogy a meZci virágok színösszetétele nem szándékos: így teremtette ezt a Jóisten a végtelen, tavasz! nagy mezőkre s a ruha színe maga fekete ... T — 'A fekete a gyász színe, — mondta ridegen a komiszár. — Ez is tüntetést jelent .. • Mit volt mit' tenni, egész este köpenyben ültem a forróhangulatú bálteremben . . . Csak azok a pillantások vigasztaltak, amelyek aszszonytársaim szeméből felém szálltak. LáttamHogy becsülnek, mert a ruhát nem Cseréltem fel s nem hagytam el a helyemot. Hogy i0 hagytam volna! Hiszen Csak egyszer volt egy esztendőben Magyar Bál, amikor csárdást itf húzóit a Cigány a derengő, tavaszthozó télutói hajnalon . . . A kedves fiatal asszony, akinek elmeséltem a törtenetet átérezte nyomban, hogy akkor, 8mikot) odaát, a trianoni festett határon túl tilos a magyar színek viselése, itt nem szabad a legártatlanabb formában sem propagandát Csinálni a román színeknek' s befestette a cipőjét, piros-kékre . • . Apró, színes emlékek ezek, a jelen történelmi forgatagában talán semmiségek, dé ahogy egy csöpp vízben is benne van a tenger sós íze, ezekben az emlékekben visszatükröződik az erdélyi magyarság nehéz sorsának" képe . . ^ CSANYI riROSKA Ujabb duászlslenílsifeleíeK az oguonlöll vasgárdistáhert Bukarest, julius 15. Vasárnap ujabb gyászistentiszteletet tartottak Bukarestben az agyort lőtt vasgárdistákért. A gyászünocpségen nagy tömeg jelent meg. Ott voltak Codreanu legszemélyesebb hívein kívül az elesettek barátai, rokonai és tisztelői "A lapok több hasonló gyászistentiszteletfői számölnak be az ország különböző részeiből. Codreanu nevét s a Vasgárdát azonban egy cikkben sem említik meg, banera körülírják, araennyiben azt moudják, hogy a nemzeti eszméért elesettek lelkiüdvéért imádkoznak a templomokban. A zsidókérdés Romániában Bukarest, julius 15. Pamfil Seicaru cikket irt a Curentiil hasábjain a zsidókérdésről. Szerinte fölösleges Romániában a zsidókérdés gyors megoldása és ezzel zavarok előidézése az állam gazdasági életében, mert szerinleaz egész európai zsidókérdést a háború befejezése után Hitler és Mussolini úgyis megoldják. Román'ábau most pontos statisztikai adatokat készítenek' a zsidókról, bogy a kimutatások rendelkezésre álljanak. Gigurtu miniszterelnök jelenleg a magyar zsidótörvényt tanulmányozza, lefordíttatta a maga számára a második zsidótörvényt és megkezdte annak tanulmányozását. —«o>— A TUxa uixállá&a : 5Z& A rendőrség szegedi révkapitánysiga jelenti! A Tisza vízállása julius 15-én reggel 7 órakor: 508, hőmérséklete 23 fok Celsius, a levegő hőmérséklete 20 fok Celsius, A BARI-VARI legyei elMelben a Deimaovarorszao Mredian