Délmagyarország, 1940. július (16. évfolyam, 147-172. szám)

1940-07-16 / 159. szám

II Kardoss-fársulat küzdelmes napjai Hódmezővásárhelyen Kardoss igazgató nyilatkozata a társulatot sulió balszerencsesorozatról és az önálló szegedi színtársulat szervezéséről (Hódmezővásárhely, július 15. A Délmagyarország kiküldött munkatársától) Kardoss Géza Cserctársulata pécsi szezonjának befejezése után egyik nyári állomásául kijelölt Pesterzsébetre tette át működésének színhelyét. Itt azonban kiderült, hogy nem áll rendelkezésre a művészi színjátszás első és legfontosabb kelléke: a megfelelő színpad, mire Kardoss igazgató a Szin észkamara hozzájárulásával második nyári állomáshelyére, Hódmezővásárhelyre átázott Július 5-e óta tartózkodik Vásárhelyen a Kardöss-társulat, de a pesterzsébetihez hasonlóan itt sem kísérte szereplését megfelelő erkölcsi és anyagi siker. Olyan hírek érkeztek Szegedre, hogy a "Vásárhelyi közönség és sajtó elégedetlen a társulat műsorával és az együttes művészi teljesítményével. Ezek a hírek Szegeden megütközést keltettek, hiszen Kardoss Géza társulata volt az, amely az elmúlt szezonban a Szegeden megfordult négy vseretáfsülat közül a legnagyobb sikert aratta és egyatránt kiérdemelte a közönség, a hivatalos város és a sajtó elismerését. Ennek az eredménye volt aztán az. hogy Kardoss Gézát megválasztották az önállóvá lett szegedi szinház igazgatójává, A vásárhelyi nyugtalanító hírek a szegedi városházára is eljutottak és mivel, mint mostmár szegcdi társulatnak, a Kardoss-társulatnak sorsa nem közömbös a város felelős tényezői előtt, Pálfy György dr. kultűrtanácsnok levelet intézett Kardoss Gézához, megkérdezve őt a nyugtalanító hírek oka és háttere felől, ü vásárhelyi szinkörben 5Sl Délmagyarország munkatársának vasárnap este alkalma vglt betekinténi az öreg vásárhelyi népkerti arénába, aHol javában folyt az előadás. A színpadon a Finom Család című zenés vígjátékot játszották zongorakísérettel. 'A' nem egészen félház közönsége láthatólag igen jól mulatott és sokat tapsolt a darabnak, valamint a színészek" játékának. Az előadás valóban kifogástalan vWlt, Ugyanazok a színészek, Ugyanazokkal a díszletekkel játszották, mint Szegeden. Egészhevcve meleg szinházi estnek volt nevezhető az előadás a kissé talán szokatlanul hűvös júliűsi este ellenére is. A közönség elégedetten távozott a színházból. Mi hát akkoj mégis a bajt Balszerencse-sorozat Erre ís feleletei kaptunk előadás, után magától Kardoss Gézától. __ —- Sok balszerencsével Kezdődött a nyári sZezon — mondótta az igazgató. — A pesterzsébeti küzdelmes napok után bizakodással jöttünk Hódmezővásárhelyre, ahol szeretik, értik és értékelik a színházat s ahol az ptóbbi években mindig kitűnő nyári szezonom volt. Alig tettük be azonban a lábunkat [Vásárhelyre, elindult a balszerencse-sorozat. Kezdődött azzal, bögy az éppen akkor életbeléptetett vonatkorlátozások miatt díszleteim nem érkeztek meg. Ugyanolyan nagy baj volt, hogy leszerződtetett kecskeméti katonazenekar parancsnokságától táviratot kaptam, hogy a zenekar, nem jöhet, mert elvezényelték. A megnyitó operettrlőadást így egy nap késéssel, zenekar nélkül, fcöngorakísérettel kellett megtartani, mert a helybeli zenészekből verbuvált zenekar nem vált be. Mégis úgy, ahogy, megindult yolna a szezon, ékkő® azonban Ujabb bajok jelentkeztek. Táviratot kaptam a fővárosban tartózkodó Szilagyi-Szabó Esztertől, hogy betegsége miatt nem jöhet utánunk Vásárhelyre. Orvosi bizonyítványt mellékelt sürgönyéhez, igazolta, hogy ápolás végett beutalták a Luká'Cs-fürdőbe. Ugyancsak orvosi bizonyítvány melléklésével jelentette betegségét Bánhidy Ilona is, társulatom másik női főerőssége. Püskás Tiborral nyomatékos kérelmére kénytelen voltam szerződést bontani, hogy letehesse középiskolai vizsgáját, azután pedig megkezdhesse szereplését az Ifjúság Kt című filmben, amelytől, mint mondotta, a karriérje függ. — Ezzel azonban még korántsem ért véget a társulat megfogyatkozása — folytatta Kardoss igazgató, — Sashegyi József szinészemet és két díszítőmunkásomat behívták. Ilyen körülmények között egyelőre meg lettünk fosztva legjobb műsordarabjaink előadhatásától, vagy beugrásokkal voltunk kénytelenek megoldani a betöltetlen szerepek kérdését Amikor ezeket a bajokat láttam, félbe akartam szakítani a vásárhelyi szezont, a Szinészkamata azonban nem engedélyezte ezt és azt az utasítást küldte, hogy minden körülmények között játszani kell. Most aztán játszuk azokat a darabjainkat, amelyekben hiányzó színészeink nem szerepelnek. Ha még huzamosabb ideig nem tudják yállalni a játékot, helyettesítésükről gondoskodom, de semmiképpen sem fog bekövetkezni az az eset, hogy a színészek hiányát az előadások és a közönség érezze meg. Merem DÉCMXG7ARORSZÁG C KEDD. 1940. JULIUS 16 • 3 állítani — mondotta az igazgató, — hogy az előadások precizitása körül eddig nem volt semmiféle baj ée ezután sem lesz. I szegedi Idény előkészítése Elmondotta ezután Kardoss direktor, hogy sok gondja között is nagyban készülődik a szegedi szezonra, amelyet szeptember közepén, vagy végén szándékozik elkezdeni. Sok szinészszel folytat tárgyalást, neveket azonban egyelőre nem említhet, mert néhány tárgyalásról a múltkor az egyik szegedi lap máj mint befejezett tényekről írt és éppen emiatt ezek a szerződtetések meghiúsultak. Azok a színészek ugyanis, akiknek neve nyilvánosságra került, szerződtetésük biztos tudatában olyan magasra emelték igényüket, hogy lehetetlenné vált a velük váló megegyezés. — Szeged közönsége azonban biztos leh'ef abban — mondotta yégül az igazgató, — hogy a legjobb, fővárosi nivójú társulatot szervezent meg az önálló szegedi szinház részére és értékes műsortervet állítok össze a szegedi szezonra. _ . Kardoss igazgató egyébként rövidesen családjával együtt véglegesen Szegedre költözik, a szegedi színigazgató ismét szegedi polgár is lesz, aki nemcsak önérdekének, hanem lelkiismereti kérdésének is tartja a szegedi színházi kultúra ápolását. (s* U Helyszíni riport a 25 év előtti szegedi nyárról 1915 julius (A Délmagyarország munkatársától) Nyár huszonöt év előtt... Néha félelmetcsen ismétlődnek nemcsak az események, de a nevek és a földrajzi helyek is. Olykor igen tanulságos és emlékeztető végigböngészni elsárgult, öreg újságok kötegeit, amelyeket márcsak a muzeumok és a szerkesztőségi könyvtárak őriznek, — újságokat, amelyek regen meghaltak, 25 év után mégis kísértetiesen újraélni kezdenek . , . 25 év előtt, 1915 juliusában, akkor is ilyen késői, szinte elkésett, tikkadt nyár volt, akkor is olcsó volt az emberélet Európában, még a színterek is csak alig változtak, a íöldrajz ugyanaz maradt, a hadijclcntésck slilusa is ugyanaz maradt majdnem, csak éppen a nevek és a helyzetek változtak. Megpróbáljuk egy rövid sétán fölkeresni ezeket az elsárgult és régen meghalt negyedszázados oldalakat. 1915 JULIUS I. A vezércikk' a törökökről és a Dardanellákról szól, akkor éppen az angolok próbálták megostromolni, kissé sikertelenül. A vezérhadijelentésck cimc így szól: »Klőre Lunlin felé, Orosz visszavonulás kctszázkiloinéteres fronton, Visszivertük az általános olasz támadást*. Egy belső jelentés igy kezdődik: Lesz-e olasztörök hadüzenet? A francia hadijelcntések még Arras-nál tartottak.,. A hirek tudtul adják, hogy az igazságügyminiszter ezen a napon nevezte ki Wanie ílezső dr. járásbirót a szegcdi törvényszékre Marosludasról. A Korzó Mozi vidáman játszott a nyári helyiségben (igazgató Vas Sándor), a műsoron: A titkos akták és A mucsai nagybácsi. (Az idő ugy látszik, visszafelé halad: 25 év múlva nines Szegeden nyári kfrtroozi.) A Horváth Mihály-utcában kabarét volt, Slágermiisor!, felléptek: Korda Sándor, a soproni szinház tagja, Tacianu hangfenoniént, Sándor Franciska kabaret-előadónő, Hunyadi uj kuplékkal, Rajnai Mici énekesnő, Szőke Szakáll A Bartos-könyvkereskedö cég önkéntcsiskolai könyveket hirdetett. Bokor János kocsisasszonyt keresett. JULIUS 2-AN 3000 gránát hullott Főinkre, 138 francia tábornokot nyugdíjaztak. Tisza István gróf miniszterelnök kihallgatáson jelent meg I. Fercnc Józsefnél a Schönbrunnban.- A szegedi honvédkerület, uj vezérkari főnöke Jzsépy Aladár vezérkari százados lett. A mozik hangosan hirdették az aktuális attrakciót: A* Isonzó vülírVe (Az olasz Hadszíntér)". Közölnek' a lapok' egy nagyváradi hirdetést: Uj szálloda Nagyváradon, Vaiszlovich Park-szálloda! A Tisza Szegednél 0.55 volt (ma még mindig 5 méteren fölül!). A szegcdi sütők panasza érdekében Somogyi Szilveszter polgármester és S z a 1 a y József főkapitány intézkedett. Cs a vasuti menetrend nemcsak a budapesti gyorsvonatokat tartalmazza, de a Szeged—Temesvár, Nagybccskerck, Zenta és szabadkai járatokat is. JULTUS 4-ÉN egy hir arról számolt bc, hogy forradalom tört ki Indiában. Riport számol be arról, hogy sztrájk kezdődött a szegedi piacon az uj piaci rend miatt, a kofák visszavonultak és szidták a főkapitányt. A szegedi bősök kitüntetései között olvassuk Kiss Zoltán huszárezredorvos Signum Laudisát, W i n k 1 e r Jenő főhadnagy Signum Laudisát, és Ilajabács László zászlós ezüst vitézségi érmét, Balassa József hírlapírót soronkiviil hadnaggyá nevezték ki. Ilősi halált halt Schreiber József kereskedelmi is-1 kolai tanár, 46-os zászlós, Olasz Sándor és Solvmosi Imre, a Kup-cég alkalmazottja. Az, ujszegedi parkban fölfedeztek egy padot, amelynek karfájára a Narodna Obrana egy tagja cze-e ket véste bc: »Bácska, Bánát, Boszna, Szrem —«' Szrbszka Zemljs . . .« Tikkadt nyár volt, a Iá-' pok Szliáesot, F-raneeiisbad-ot és Dara vár fiir<F$tj hirdették . . , JULIUS B-ÁN frontáttörés történt Kraszniknál. 8000 orosz foglyot ejtettünk, Tolmein-né! négy olasz ezredet visszavertünk. Anatóliában megakadályozták az angolok partraszállását. — Szegeden hetenkinf két hústalan napot vezettek be.Egy tojás 10 fillér volt, lej 32 fillér, burgonya 10 fillér. A SzAK 3:2-re győzött az SzTK ellen az akkori nagy szegedi derbin, góllövök: Lapu,' Fürst, Vér. Kass János borús hirdetményben jelentelte he. hogy a háborús drágaság miatt éttermeit bezárja. Holland jelentések két nagy hajó elsüllyesztéséről adnak számot, a német tengeralattjárók nagy sikere. A Korzó Mozi öles hetükkel hirdeti uj filmjét: Lemberg visszafoglaiá-" sa. — Egy hir érdekes romantikus házasságkötésről számol be: Házasság helyettesítéssel*. TitzC Max kapitány megkérte Regdon Sándor műépítész leánvát, a kapitány nem kapott szabadságot az esküvőre, mire a menyasszony Boszna-Brodba utazott és miniszteri engedéllyel az ott még érvényben levő »helveltesi hazassáa« szerint há/»s-,