Délmagyarország, 1940. június (16. évfolyam, 122-146. szám)

1940-06-04 / 124. szám

KÖNYVEK JfUHMSZ úyULR ÖSSZES VERSEI " — Bzegei!, Snukíts-Madag —• Hadifogoly vagyok e nagy világos, Hiába /'árojs a szabadulásom. Tdegse arcok néznek, mint a kémek, Mikor virággal W fűvel beszelek, J U b 4 » P Gyula Összes verse i-nek megjelenése mély es igaz ünnep számunkra. Nem harangzugásosj fáklyásmenetes, diszebédes, tószto. zástol hangos ünnep, hanem a költő egyéniségéhez méltó csöndes és szclid, de életet adó. Költészete voltaképpen ezzel a kiadással született meg a magyar közönség számára, mert eddig kallódó, ponyvakiadásszerű füzelekben rejtőzött, antikváriumok és könyvespolcok mélyénj s csak most, az összes Versek tükrében mérhetjük fól igazán nagyságái és mélységeit. Egyetlen, fájdulmaszengésü hang ez a költészet, egyetlen sóhajtás, de a lét gyökereiből fakadó, eget-földet befogó, kozmikus sóhajtás. Sokan egyhangúságát vetik szemére, de ezek elfelejtik, hogy csak a Középszerű költök változatosak abban az érteleniben, ahogyan ezt a változatosságot az átlagolvasó elképzeli. Juhász Gyula költészetének hangját, fzét, mondanivalóját egy nagy központi élmény határozza meg: az emberi Jét tragikus bezártságának, kiúttalan reménytelenségének megpillantása: Érzem, ini szűk e szomorú világ, Érzem, mint borul, doniborul miránk E temető, ez órjás temetői (A nagy temető) S aki egyszer ennek a roppant víziónak hatása alá terűit, nem szabadulhat többé. Annak szeme elől föllebbent már a jelenések világának tarka Mája-fátyla s dalábun olt kisért a /szürke Semmi*, amely közömbösen néz emberi szenvedést, végtelunbevágyakozást, harcot s csak elutasítóan legyint: /hiába, nem szabadulhatsz!* Juhász Gyula mig faj mellett osonó, magányos élete ssüde észrevétlenül múlott cl közülünk — konok kitartással, összeszorított foggal, vivó<Jva cs reménytelenül nézett. farkasszemet ennek a szürke Végtelenségnek iszonyú közönyével; Itt nincs megállás és nincs koszorú, Én keresem magam p nem győztem én pjés, Kevés remény jut és szörnyű ború S itt nem segit, csak álom és vitézség. Vivők, vivódom és © h»rc örök Es el nem érem magamat soha ii a mélyből mind mélyebb után törők 8 versem t>ora a végtelen sora. (Végtelenség verse) Ima, Juhász Gyula nagy és titokzatos bánatának gyökere. Nem egyéni sértődéseket panaszló költői nyufogás ez, hanem az örök Ember időtlen zokogása, amely nem kevésbbé megrázó, mint akár Vörösmarty egeket ostrpmló szenvedélye. Az cniDeri bezártságnak ugyanebből a megismeréséből fakad a juhászi bánat másik legfőbb motívuma: a magányosság, b nciu a költő egyéni magányáról szól itt scin az enek, hanem az örök emberi magányról; Eljön mindenkinek a pillanat, Mikor egészen egyedül marad . • • hangzik a fájdalmas szó egyik késői versében. Hiába menekülünk egymáshoz a hidegszcniü Végtelenség közönye elől; az utolsó számadásra, /tnikor az ember az Írás szerint megméretik cs megítéltetik*, mindenkinek ogytediil kell kiállauia. Hiába próbáljuk elrejteni arcunkat Mája fátylának redői közé, hiába zárkózunk a művészet, a szépség, az álmok, az emberi társadalom elefántesanttornyába: gyógyíthatatlanul egyedül vagyunk s "olyanok, akár u tavaszi rét, amelyen — bár naiv változatosságában, mint valami szőnyeg, egységes színfolttal csalja a szemet — minden egyes kamillának és szarkalábuak külön gyökere van. Juhász Gyula külön gyökereinket tudatosítja bennünk. Ez a kettős alap-élmény: a bezártságból való szabadulás reménytelen vágya s a gyógyíthatatlan emberi magány, hatja át mindazokat a valóság-elemeket, amelyek köllcszetc tárgyát képezik: magyarságát, a tiszai tájat, mely /elértette mindig az ő rokontalan uagy bánatát.-, művészetrajongását, katolicizmusát, stb. Szerelmi költészete, az egész Anna-uiitbosz, nem egyéb, mint nz emberi 'társkeresés kudarcának csodálatos rotgéneklése. Ha most azt kérdezzük, üli kölcsönöz ennek a komor, sokszor vigasztalan alapnak fölemelő erőt, ml enyhíti a fájdalmas jajkiáltást mélyről jövő sóhajjá, akkor Juhász Gyula gyökeres ma* gyarságára és sajátos művészetére mulathatunk. E? a két erő megóvja őt a vigasztalanságtól; az első, mert mély realizmusával a reménytelenségben is remélni készteti, a második pedig, mert a komor alapérzé'st utolérhetetlen remekművé magasztosítja. A kötet — igen slilnsüsun —, Szegeden jelent meg, egy vele induló kiadóvállalat. \ Saukits-cég kiadásában. A szegedi uj kiadóvállalat megindulásához méltóbb föladatot nem is találhatott volna és elmondhatjuk: föladatának általában jól meg is felelt. A könyv külseje igazán szép és Ízléses. A kötet sajtó alá rendezője Paku Imre, a fiatalirodalomtörténész, akj nemrég Kosztolányi Dezső hátrahagyott verseinek sajtó alá rendezésével tünt fol. Munkáját most is dicsérettel kell illetnünk. Külön kell megemlékeznünk a gyűjtemény előszaváról, amelyet S i k Sándor irt. Ez az előszó aránylagos rövidsége ellenére is mindeddig legtökéletesebb jellemzését adja Juhász Gyula költői arcának. Aki as előszó elolvasása után nyit be Juhász Gyula kójtói birodalmába, már nem fogja ott idegenül érezni magát. Mindezek után büszke örömmel állapitjuk meg, hogy Juhász Gyula összes Versei az idei könyvnap legnagyobb eseménye és mi, szegediek, fokozott hálával mondunk kŐ6aönetet azoknak, akiknek létrehozásában szerepe volt. l'erkátal László, e-eOO— Magyar gyári munkásság Kilenc fiatal szociológus, közgazdász és munkás összegyűjtött tanulmánya jelent meg /Magyar gyári munkásság* cimmel a köByvnap alkalmára. A magyar gyáripari munkásság helyzetének megvilágítása kiemelkedő aktualitást ad a könyvnek most, amikor a kormány egyik legfontosabb programja a munkásság szociális helyzetének niegjavtiása. A könyv minden sorából kiérzik, hogy irói beható tanulmányozás, pontos ismeietek és hivatalos statisztikai adatok fölhasználásával értékes és hasznos munkával igyekeztek a nemcsak a nagyközönség, hanem a gazdaságpolitikai irányítás különbözö szervei elé is lépni. Törekvésüket siker koronázza, mert igen sok kérdésben újszerű és rugalmas megoldási módszert fektetnek le a szociális helyzetképek tudományos fölkészültségü s amellett szines vázlatában. A tanulmányokat Surányi-Unger Tivadar előszava vezeti be; a gyáripari munkásság helyzetéről általában R é z 1 e r Gyula, az ismert szociológus közöl mélyenszántó tanulmányt. A munkásság társadalmát, szervezkedését, a munkaidő, munkabér és munkaviszonyok, valamint a ujunkásintczmények változását és fejlődését mutatja be a kitűnő tanulmány. Az egyes iparágak gyári munkásságának speciális helyzetét Nötel Rudolf, U r b é n János, Hegedűs Dániel, Hanto? László, Bán Imre, 011 j Vilmos és Űsikós-Nagy Béla tanulmánya mutatja be. Az utóbbi három szegedi s igy tanulmányuk külön értékelést kap már csak azért is, mért nagyrészt Szegednek és a Délvidék munkáshelvzetépek képét rajzolják meg. O 111 Vjlmog a fürészipari munkásság problémáival foglalkozik. Nagv fölkészültséget mutató cikkében érdekes fejlődéstörténeti képet ad, amelynek jelentősége abban mutatkozik, hogy fölfedi a rnulf tanulságain keresztül a jövő fejlődésének lehetőségeit is. Pontos statisztikai adatok alapján világítja meg ennek a rendkívül fontos és Szeged szempontjából csakqem életbevágó iparágnak minden problémáját. A gép és az ember viszonyát, a fűrészipari munkásság társadalmát, szervezettségét és munkaviszonyát, valamint szociális helyzetét mutatja bc egy-egy munkással D BEMXGYXK öK5IXG KEDD, 1940. JUNIUS l való beszélgetés kapcsán és a hivatalos adatok! föltárásával: Tanulmánya igen nagy érdeklődési re számíthat Szegeden, mert a legutóbbi napok* ban problematikussá vált a szegedi fűrészüzemek további munkájának biztosítása a kedvezőtlen nyersanyagelosztás miatt. Hasonló tanulmánnyal szerepel a könyvben Buócz Elemér, aki a vegyipari munkáscdi tár* sadalmát, szervezetét munkaviszonyát és szoei* ális helyzetét vázolja színesen, hozzáértéssel és tárgyismerettel. Kitűnő tanulmánya folóleli mindazt a kérdést, amely összefügg a vegyipari mun* kásság helyzetének megjavításával cs éles fényt vet azokra a módozatokra, amelyek a végleges megoldást jelentik a vegyipari munkásság prob* léniáiban. A bőrgyári munkásság szociális helyzetével é.s a vonatkozó kérdések és megoldások fölvézofásával Csikós-Nagy Bela tanulmánya foglalkozik., A törtéueli fejlődésen át a mai időkig tanulságos képekben rajzolja ineg ennek a munkásrétegnek minden szak kérdését cs szoeiális problémáját; bemutatja az egyes gyárak helyzetét s ezeknek a képeknek tanulságából megállapítja hogy egységes ítéletet ma még nem ieliet alkotni a magyar bőripari munkásság jólétéről; a hazai bőrgyárak napjainkban egyengetik a szociális probléma megoldásának ulját. A könyv — és különösen a szegedi szerzők — hibájául talán csak azt lehetne fölhozni, hogy egyik nagyon fontos gyáripari ágazattal: a pnprikafeldolgozással nem foglalkozik. Ennek n kérdésnek tárgyalása országos viszonylatban is nagy érdeklődésre tarthat számot s alig tételezhető föl, Iiogy altért maradi ki, mert ebben at iparágban már minden kérdés megoldást talált Az egyébként kitűnő köilyv Ízléses címlapját . szegedi származású fcstöinüvésznö; K a p u v á r i Xelnia kcszilelte. —ooo— ERDÖDI JÓZSEF dr.: Mai Finnország E r d ö d i József dr., az ismert finn-Ugor nyelvész ujabb érdekes könyvet irt a mai Fmnországrót. A kötet kiegészítője és befejező része annak a nagy érdeklődést keltett munkának, amely két év előtt jelent meg. Épülő ország cimmel cs amelyben a szerző igen vonzó formában érdekes részleiekkel irta meg hónapokig tarló finnországi utazásának tapasztalatait. Uj kötete földolgozza Suoiniuak nemcsak táji sajátságait, de gazdasági, kulturális és szociális kepének egész rajzát, amely különösen érdekes nia, amikor a hősies kis nép a téli szörnyű pusztulás után uj életet kezd. Különösen kiemelkednek azok a fejezetek, amelyek az Európában példátmutnló szövetkezeti rendszerről adnak igen tanulságos rajzot, ez a példa alkalmas arra, hogy megtanuljuk: hogy kell valódi szövetkezeti rendszert teremteni á kisember érdekében meglevő értékek gyengítése nélkül. Igen érdekes fejezetek világítják meg a finn iskola- és oktatásügvot; általában összefoglaló rajza annak a csodálatraméltó országnak, amely a romokon niost uj elet felé halad , biztos erővel. A könyvet 61 szép helyszíni kép disziti, 8 kötet a Magyar Téka kiadásában n könyvnapra jelent meg. SPORT ü Szeged a negyedik helyen végxeii 3:2-ös kassai győzelmével M KEAC 1:2 arányú vereségei szenvedett, a SzüK «:<-re győxötl Kellemellen a szegedi NB II. osztályú csapolok helyzete (A Dclniagyarország munkatársától) Amig a Nemzeti Bajnokság I. osztályában vasárnap befejeződött a bajnoki id'cny, addig a H- osztályban óriási küzdelem folyik a helyezésekért, illetve a kiesés elkerülése miatt. A Szöged uloNó meccsét Kassán jálszotta le és biztosan győzött. Ezzel a győzelemmel a szegedi együttes végleg megszerez* te. a negyedik helyet a tabellán; a bajnokságot nvert Ferencváros, valamint a Hungária «s az Újpest mögött, A piros-fehérek kíliinö tavaszi szereplésük révén meg is érdemlik ezt az cjökelö helyet. A 11. osztályban bajban vannak a szegedi csapatok. A SzAK. annak ellenére, hogy biztosan nyert vasárnap, továbbra tt> a kiesők között vqn es helyzete egyre reménytelenebb. Kellemetlenül érte a KEAC-ot a vasárnapi vereség, meri ezáltal megingott helyzete 3 IJ, osztalyban, a|jol a WMFC-'toi aligha Jehet elvenni a bajnokságot. Szeged—KAC 3:2 (1:0). 2500 ember nézte véig Kassán a Szeged—KAC találkozót, amelv a piros-fehérek megérdemelt győzelmét hozta. A II. félidőben már 8:Q-ra vezetett, amikor a KACuak sikerült két gólt lőnie, Nagy iram volt a mérkőzésen és ebben a Szegedé volt a vezénylés. A gólokat Lukács (2), Bognár, illetve Várszegi és Pásztor lőtte. A Szegedből Tóth, Marosi, Bognár, Raffai és Török játszott jól. Glassen vezetle a meccset. A KAC iit-nj értékesített egy 11-est 2:0-ás Szeged-vezetésnél. UTE- KEAC 2:1 42:0). A Temesvári körúton, 1000 néző előtt bonyolították le ezt a mérkőzést, amely a szegedieknek nagy csalódást hozott. A VVMFG-l legyőző egyetemistákra rá sem Jöhetett ismerni; rosszul játszollak és elsősorban a* idegességnek tudható be, az idegességet pedig okozta, hogy az FTE kél gyors gólt ért cl Góllövök: Nagy, Nagymarosi, illetve Tihanyi. A KEAC'-ból csak Iglój 1}. éj Tihany; játszott CTagadhatóan. SzAK—Csepeli MOVE 4:J (2:1). Ezt a mécseset is a Temesvári-kőrúton rendezték meg. A iréckőzés élvezetes játékot hozott a S/.AK részéről, éppen ezért a piros-feketék megérdemeltre gvöztek. A győzelemben M fode/ets/unak. ® re-