Délmagyarország, 1940. június (16. évfolyam, 122-146. szám)

1940-06-20 / 138. szám

A felvidéki választásokról nyilatkozott Teleki miniszterelnök a Ház szerdai illésen Bu'dapcs7, Június 19. Ünnepélyes vőlt a képviselőház szerdai ülése, amelyet Tasnádi-Nagy András nyitott meg és ezeket mondotta: — Tegnap ünnepelte az ország a kormányzó őr születésnapjót — mondotta az elnök. — A Ház nem volt együtt és így erről az ünnepről csak ma emlékezhetünk meg. Mielőtt munkánkat megkezdenénk, kérjük a Mindenhatót, áraszsza hő áldását az ő személyére, szeretteire és tegye lehetővé újjáépítésére irányuló történelmi munkájának mielőbbi betetőzését. A képviselők állva hallgatták végig az elnök szavait és lelkesen ünnepelték a kormányzót. Ezután Kercsztes-Fiscker Ferenc belügyminiszter benyújtotta az országos nép- és családvédelmi alapról szóló törvényjavaslatot. Jánösi Áron ismertette az igazságiieyi és véderő-bizottság jelentését a magyar állam biztonságát és nemzetközi érdekét veszélyeztető egyes cselekmények büntetéséről szóló törvényjavaslat módosításáról, amelyet szakaszaiban is elfogadott « képviselőház, majd Tasuádi-Nagy András elnök napirendi indítványa értelmében a parlament legközelebb hétfő délelőtt 10 órakor ül öszsze ismét. Az interpellációk során PaCzolay György elmondotta. hogy Pestmegyében felelőtlen párttitkárök hazaárulással vádolják Matolcsy Má. iydst és pártjához tartozó képviselőket. Tasirídi-Nagy András fölhívta az interpelláló figyelmét arra, bogy akit megrágalmaznak, áS a maI

gyar bírósághoz fordulhat elégtételértMatolcsy Mátyás a megfelelő búza-, rozs- és sertéshúsárak megállapításáról interpellált a belügyminiszterhez. Faragó Ede az olcsó rémregények megszüntetéséről interpellált a kultuszminiszterhez. Hóman Bálint kultuszminiszter válaszában kijelentette, hogy nem tartozik a hatáskörébe a ponyvairodalom ügye. Érintkezésbe lép az igazságügyminiszterrel, hogy a rémregényeket szigorúan kezeljék. Budinszky László, ifj. Talár Tmre és Király József a visszacsatolt területek képviselőválasztásával kapcsolatban interpellált. Az interpellációkra Teleki Pál gróf miniszterelnök ezeket mondta: — Kormányom az európai válság ellenéfc sincs azon az állásponton, hogy akadálya volna a választások megtartásának. De legutóbb kénytelenek voltunk két hadtestet mozgósítani és most éppen ott kellene választani, ahol a mozgósítás történt. Még az ősz folyamán azzal kellett számolni, hogy esetleg hosszabb ideig tartó háború lesz, ma azonban már gyors háborúval kell számolnunk. Ennek következtében — noha az időt nem lehet még pontosan meghatározni — valószínű, hogy nincs távol az az időpont, amikor, ezt a választást megtarthatjuk. A Ház minden oldalán helyeselték a miniszterelnök szavalt. 12.15 órakog véget ért a parlament ülése. A balástyai árvízi dráma a törvényszék előtt Izgalmas főtárgyaláson 3 évi fegyházra Ítélték Imre Istvánt, aki a tavaszi áradás miatt agyonszúrta testvérbátyját (A Délmagyarország munkatársától) Márciusban, amikor a tavaszi árviz a legnagyobb veszedelemmel zudult Pestmegye felől a szegedi földekre, amikor napról-napra a tanyák egész sora omlott össze és a felsőlanyai határban egyre nagyobb területek kerültek viz alá, megdöbbentő testvérgyilkosság történt Balástyán. Az egyik testvér ráengedte az árvizet a másik testvér földjére és amikor ezért szembekerüllek egymással, az idősebb fegyvert fogott öccsére. A testvét háborúból a fiatalabb került ki »gyöztcsen«: agyonsznrta bátyját. Ez a megdöbbentő árvízi dráma került szerdán a szegedi törvényszék elé. Az ügyészség szándékos emberölés büntette miatt emelt vádat a 34 éves Imre István eilen, bátyja, a 36 éves Imre Antal megöléséért. Az izgalmakban bővelkedő főtárgyaláson, kibontakozott a dráma minden részlete a biróság előtt. Először Jmro Istvánt hallgatta ki Üngváry tanácselnök. Imre István beisjnertc, hogy bátyját leszúrta, de , azzal védekezett, hogy önvédelemből lette. Amikor a viz elborilolla a földjét — mondotta —, átment bátyjához és megkérdezte, miért engedte rá a vizet az ö földjére, miért akarja öt tönkretenni? Anlal nagy indulatba iölt, szidalmazni kezdte testvérét, majd édesanyjukat — vallotta tovább a gyilkos testver — s a veszekedés hevében megindullak befelé a tanyába, közben Antal fegyvert kapóit elő. Búfogla cs azzal fenyegette, hogv agyonlövi. István letérdelt előtte, kérte, hogy ne hántsa. A fegyver alá bujt és amitor bátyja töltényért indult, alulról hasbaszurta. Antal nemsokkal később belehalt sebébe. A törvényszék ezután fölolvasta azt a vallomást, amit Antal halálos ágyán mondott jegyzőkönyvbe. Nemsokkal halála előtt azt vallotta, hogy a veszekedésnél mindketten ittasak voltak. Határozottan tagadta, hogy ráengedte volna a vizet testvére földjére. Óit akarta hagyni, de öcstse követte és néhány pillanat múlva heves szúrást érzett a lágyéka körül. Tagadta halálos ágyán tett vallomásában, hogy puskához nvult volna. Végül az volt az utolsó mondanivalója, hogy öccse megbüntetését kívánta. Acs Sándor dr. törvényszéki orvosszakértő elmondotta ezután véleményében, hogy a szúrás a halhasfalat érlc, nein volt túlságosan nagy, dc a seb megfertőződött cs hashártyagyulladás okozta Imre Antal halálát. Kál János dr. elmeszakértő Imre István elmeállapotáról adott véleményt, megállapítva, hogy a vádlott teljesen épelméjű. A tanúkihallgatások következtek ezután. Áz első tanú Imre Jánosné volt. a két testvár anyja. Elmondotta, hogv elhunyt Antal fia lobbanékony, izgága, veszekedő természetű ember volt* aki többször összeveszett testvéreivel. A dráma lefolyását nem látta, csak akkor érkezett már oda, amikor Antal már nagyon vérzett, István pedig már nem volt a tanyában. A dráma koronatanuja egv tizennégyéves béJ®sfiu. F, n d r ő d i József, aki az istálló előtt állva, mintegy harminc lépésről végignézte a testvcrharcot, elmondotta, hogy Antal visvillával dolgozott, amikor megérkezett testvére. István felelősségre vonta a viz miatt, mire Antal durván szidalmazni kezdte. Befelé indultak a házba, Antal puskát kapott elő és testvérére fogta. István először föltartrfta a kezét, majd nemsokára Antal azzal indult befelé, hogy töltést keres a puskához. István utána indult, dulakodni kezdtek és eközben hasbaszurta bátyját. Számos tanut hallgatott ki ezután a törvényszék, akik inkább csak arról tudtak vallomást tenni, hogy a két testvér régóta haragos viszonyban volt, siiriin veszekedtek. Antal egy alkalommal már másik testvérérc is fegyvert fogott. A tanúkihallgatások befejezése után Komló s s v Albert dr. ügyész váratlan bejelentést tett. Közölte, hogy a" reggeli postával névtelen levelet kapott, valószínűnek látszik, hogy a vádlott leánytestvére Írhatta. A levél azt közli, hogy anyja részrehajló, mert Imrét mindig jobban szerelte, mint Antalt. Az ügyész kcrlc a levél fölolvasását. A törvényszék tekintettel arra, hogy a levél névtelenül érkezett, nem ismertette a levelet. Márton József dr. védő ezután a bizonyítás kiegészítését kérte, számos tanut jelentett be arra nézve, hogy a két testvér között igen ellenséges volt régóta a viszony, Antalt különben is ingerlékeny, veszekedő embernek ismerte mindenki. A törvényszék elutasította az indítványt azzal, hogy a bizonyítás kiegészítése uj adatokat úgysem hozna, az ügy jelen állapotában is elbírálható. Ezután megkezdődtek a pörbeszédek. Komlóssy Albert dr. ügyész kérte a vádlottnak a vád szerinti megbüntetését szándékos emberölés büntette miatt, mig a védő jogos védelemre hivatkozott. A koronatana megerősítette azt az állítását, hogy Antal fegyvert fogott öccsére, aki csak ezért volt kénytelen késhez nvulni. Kérte védence felmentését. A törvényszék rövid tanácskozás után kihirdette Ítéletét, amelyben bűnösnek mondotta ki Imre Istvánt halált okozó súlyos testisértés bűntettében és ezért 3 évi fegyházra Ítélte. Az Ítélet indokolása megállapítja, hogy a vádlott szándeka nem irányult ölésre. A törvényszék megítélése szerint Imre István tul volt a jogos védelem határán, amikor szart, mert nem volt közvetlen támadásnak kitéve. A törvényszék nem látott fennforogni erős fölindulást sem. Következett ezután a pörorvoslatok bejelentése, amelyek alatt szokatlan incidens játszódott la A vádlott védője, aki már előbb is összeszólalkozott a tárgyalást vezető elnökkel, védői jogában érezte magát korlátolva és ezt szóvá tetté. Az elnök rendreutasította. • A tanácselnök rövid pillanatokig szünetet tartott, a történteket jegyzőkönyvbe vétette, majd közölte, hogy az ismételten rendreutasított védő ügyében a hirósáe határozathozatalra vonul viszDÉLMAGyARORSZÁG CSÜTÖRTÖK, 1910. JUNIUS 20. sza. Néhány perc múlva ismét megjeleni a teremben a tanács és Ungváry elnök kihirdette a törvényszék végzését, amelyben a védőt 100 penaő pénzbírsággal sújtotta, mert a védő az előző rendrculasitás ellenére bántó magatartást tanu*iint. — Fölfolyamodást jelentek bc a táblához — szólt a védő. A pörorvoslatok bejelentése után — a vádlott és az ügyész fellebbezett —, az ügvész kérte a vádlott további fogvalarlását. A védő családjára és birtokára való hivatkozással kérte védence azonnali szabad lábra helyezését. A törvényszék elrendelte Imre István iovábbi fogvalarlását. A balástyai dráma most az Ítélőtábla elé keriil. Sorompó Elveszett idő . / Azokban az országokban, amelyek áttértek a nyári időszámításra, a napokban teljes hatvan perccel igazították előre az órákat. Kz a hatvan perc része a végtelen időnek és mégsem létező valóság. Eltűnt, mint imbolygó árny a ködben, mint a halk mondat n halálos ágyon. Talán cppen delet kongattok Róma, Madrid, Páris, London és Berlin harangjai, vagy talán az alkony sima színei hulltak alá a végtelen magasságokból, amikor egy órával meg kellett gyorsitani az idő rohanását. Kihullt az ember életéből és a világ történelméből ez az óra: hatvan p.erc semmijében temetője lett az idő a múltnak, jelennek és jövőnek. Meghatározhatatlan, ismeretlen fogalom lett ez a rövid idő; valami, ami elfutott az ember szeme elöl, kisiklott az ujjai közül: valami, aminek nincs élete, niöcs történelme, nincs valósága. Van valami izgató rezgés, idcgcsitö, vibráló hang ebben az eltűnt hatvan perrhen. Mintha Szindbád üvegéből szabadult szellemárny lebegne ez alatt az időtlen óra alatt a világ fölött, mintha láthatatlan ujja rámutatna a föld dobogó szivére, mintha szirénahangja hívogatná, csalogatná a világot a eharibdi sziklaormok felé, hogy aztán éles sikollyal nevessen a Mindenség szeme közé: ©Itt vagyok, minden dolguk látója és tudója, itt vagyok, fogjatok meg, ragadjátok meg és ne eresszétek el ködruhám foszlányait; itt vagyok, hogy lássatok, érezzetek, de soha ne érjetek el engein, csak rohanjatok utánam, mint sorsotok ámokfutói* . . . Igen, ez a hatvan pere, a iniénk és mégsem fogjuk sohasem elérni. Pedig ez az elérhetetlen óra, ez az időtlen idő minden vágyunk, minden törekvésünk, minden kívánságunk. Ez a hatvan perc végtelen pihenés, csodálatos nyugalom, isteni béke. Ez alatt a halott hatvan per alatt nem történt semmi .. . Elveszett idö és elveszett nyugalom. Egy archimedesi pont a végtelenben, amelynek nincs történelme, nincs árnyéka és nincs féfiyc. Csak csöndje van. Ezt a csöndet hajszoljuk időtlen idők óta, mi emberek. Futunk »az eltűnt idő nyomában*. De mig a hires Proust-rcgcny a múltba visz, addig a mi elveszett óránknak nincs múltja, nincs jelene és nincs jövője. S épp ezért nincs bizonytalansága sem. Ez a hatvan perc örömünk és vigasztalásunk, nyugalmunk és életünk. Ezt a hatvan percet ugyani® nem éltük át... (maron) Párisi Nagy flruház Rt. Szeged (Csekonics és Kiss-utca sarok) BEFŐZÉSHEZ Babos üveg félfehér? liter 0.3 0.75 0.3 05 0/ ár 5 drb -768 4 drb -,.68 4~drb Befőttes üveg félfehér: liter 0.25 04 0.5 4~5rb —.58 4 drb —.66 4 drb v.nc lívnrt fÚlfpVlÁr* 7§s Zr Lekváros üveg félfehér: liter 02 03 05 ár 5 drb —.58 5 drb —.78 .. 4 drb —.88. Ugorkás üveg fél fehér: liter 9 4 8 9 -.78 -.98 P 1.18 ar -.58 Patent üveg 75 mm-es: liter 0.3 0.5 0.75 P 104 1 PTTi Jr "-taT.84 -.94 Patc-nt üveg gumi 75 mm-es 1 drb —.06 Befőtt kötöző spárga 1 gombolyag >—.16 Salyeil 2 levél, nettó 9 gr-os —24 Pergament papir 3 iv —.24 Befőtt cimke üvegre ragasztható 10 drb —08 Verseny befőző hartya 40 grammos 15 drb gumival —.15