Délmagyarország, 1940. június (16. évfolyam, 122-146. szám)

1940-06-20 / 138. szám

Látnivalók a szabadtéri játékok nélkül maradt Szegeden Idegenforgalmi kalauz az idetévedő látogatóknak és a — szegedieknek, akiknek sxinién illik ismerni városukat tük" és mögöttük a parkírozott, nagy klinika-kert* tel. Érdemes megtekinteni a Boldogasszony* sugárúton lévő barokk-stilban épült Tanárképző Főiskolát, a Hősök Kapuját, amely egyike a vi* lúg legnagyobb ilyen emlékműveinek. A Stefánia* sétány nevezetessége a szegedi várrom, ahol Ró. zsa Sándor, a nagy alföldi betyár is raboskodott, A város egyik régi és nemésen egyszerű épülete a Dugonics-téren lévő Központi Egyetem, amely eredetileg reáliskola, később pedig kir. tábla volt. Megemlítésre méltó a kegycsrendi atyák több, mint 200 éves gimnáziuma s a szegedi Ipar* testület székháza, amely melleit fölépült az Ipar* csarnok is. Templomok, szobrok A fogadalmi templomon és az alsóvárosi Má* lyás-templomon kivül Szegednek még négy kato* likus temploma van: a minoriták felsővárosi temploma, amely 200 évvel ezelőtt épült, a két* tornyú rókusi templom, a móravárosi templom éá a somogyitelepi templom. A Kálvin-téren áll A gyönyiöni, miniatűr református-templom és a Tisza Lajos-köruton a még kisebb evangélikus templom. A szerb egyház temploma a XVIII. szá* zad végéről való, a Rozália-kápolna és a Kálvária-téri kápolna az árvíz után épült. A szegedi zsidó templom részleteiben és belső kiké)/, zésében is művészi alkotás. Az építészeti alkotások között egyik legérdekesebb nevezetessé* günk a körtöltés, aniely árvízvédelmi célokat szolgál. (A Délmagyarörszág munkatársától) Amióta Szeged a /Szabadtéri Játékok Városa/ büszke nevet elnyerte, azóta minden esztendőben a nyár hónapjai alatt sokezer idegen — külföldi cs belföldi látogató — fordult meg nálunk. E sorok Jlrója is mint »kíilTöldi idegen* fúrt először Szegeden, a gyermekkori évektől elválasztó s a trianoni határon tul eltöltött esztendők ulán, 1938-ban, a Szabadlóri Játékok idején . . . Mint minden /idegent*, engem is nieglcpelt akkor a város mozgalmas, szinte fövárosias képe, a hatalmas autóparkok esténként a Dóm-tér bejáratánál és r külföldiek /bábeli hangzavara*, amely Szeged idegenforgalmának büszke szimfóniája volt... Azóla az idők megváltoztak. A külföldi idegenforgalom már tavaly is megcsappant a világpolitikai események következtében, bár résre ben pótolta a Felvidék visszacsatolásával visre szakerült magyarok idcözönlésc. Az idén azonban •nyolc év világhírnevet szerző szabadtéri játékai után először némult cl a Dóm-tér monumentális színpada s Szeged idegenforgalmának fővonzóerejo megszűnt. Nem kutatjuk a miérteket, nem térünk ki arra, hogy ennek a soha semmiféle külső okok folytán sem lett volna szabad megtörténnie, csupán arra akarunk rámutatni, hogv Szegeden van azért sok érdekes, idegenforgalmi szempontból értékes látnivaló s ha külföldi idegenforgalomra most számítani ugy sem lehet, ügyes propagandával, a vidéki városok nyári, szünidei szórakozást keres; közönségének ideesalogatásáv*l most is emelni lehetne Szeged város látogatottságát. Ax idegenforgalmi hivatal adatai "A város idegenforgalmi hivatalának vezetője: Skultéty Sándor informált bennünket arróli, hogy milyen idegenforgalmat bonyolítottak le május és junius hónapban Szegeden. Májusban 245Ö idegen fordult meg a városban, közöttük 170 külföldi. A többi legnagyobbrészt más városok tanulóifjúságának kirándulócsapataiból toborzódott. Junius első felében az Ipari Vásár vonzotta Szegedre az idegeneket. A vásárnak az Idegenforgalmi Hivatal összeállítása szerint 9760 nem szegedi látogatója volt. A Budapestről jölt két filléres vonattal 3000 látogató érkezeit az Ipari Vásárra, ami mindenesetre nagyot lendített a már-már teljesen elapadt szegedi idegenforgalmon. Ebben a hónapban móg körülbelül 260 látogatóra van kilátás. Az Idegenforgalmi Hivatal ugyanis levelezésben áll a kalocsai gimnáziummal, amelynek 44, a pécsi főreóliskolával, amelynek 79 növendéke akar ellátogatni Szegedre, Salgótarjániból is nagyobbszerü kirándulócsoport készül Szegcdro a közeljövőben: a Salgótarjáni Munkás Dalárda 144 tagja akarja megtekinteni Szegedet. Ezzel azután ki is merül a várható idegenforgalom. Bár az Idegenforgalmi Hivatal s rendelkezésére álló eszközökkel mindent megtesz, hogy föllenditsc a város látogatottságát, a legfőbb vonzóerő, a szabadtéri előadások hijján nrm sok remény van arra, hogy az elmúlt esztendők idegenforgalmának csekély hányadát is fölmutathassuk az idén. limit Szegeden meg kell nézni Föntebb említettük, dc minden szegcdi polgár fudja és büszkén vallja is, hogy van még Szpgeden látnivaló, vannak olyan kultúrintézmények és különlegességek, amelyeket érdemes megtekinteni s amelyekkel bárki, aki Szegedre jön, szellemi kincstárat gyarapíthatja. Legutóbb a magyar rádió is csinált egy kis 'reklámot* városunknak a /Szegedi nap* alkalmából. Tegyünk most egy kis körsétát és soroljuk föl emlékeztetőül — sokszor még a szege-dieknek sem árt ez —, hogv mit érdemes, sőt kell megnéznie Szegoden annak, aki kiiBurcnibernek vallja magát. . . Mindenekelölt ilt van a Városi Muzcnni, a Kultúrpalota, amelynek földszintjén helyezték cl a természetrajzi, város- cs művelődéstörténeti, valamint néprajzi gyűjteményeket A magasföldszintet a képtár, a régiségtár és numizmatikai gyűjtemény, inig az egész emeletet a Somogyikönyvtár foglalja el. Az egyes osztályok elrendezésénél arra törekedtek, hogy főként a helyi jelleget domhoritsák ki. A természetrajzi múzeumban megtalálható a Fehértó érdekes és ritka madárvilága, a néprajzi osztályon a szegedi paprika-feldolgozás különleges eszközei, a szegedi parasztlakás bulorai, élethűen berendezett szobája, konyhája és éléskamráin. A gazdag képtárban a közismert képeken kivül — Munkácsy /Honfoglalásc-a és Vágó Pál szegedi árvizképc — igen sok szegedi vonatkozású festményt őriznek. Rendkívül gazdag a régiséglár, amelyről bátran clmoiidhaljuk, liogy az ország leggazdagabb • idéki régiségg) iijleinéni é( foglalja magában. A Somogvi könyvtár szintén az ország egyik legnagyobb közkönyvtára. Különös jellegzetessége az, hogy tudományos 6s közművelődési célokat egyaránt szolgál. /I Mátyás-templom, a Dóm-lév és egyéb építészeit nevezetességek Szeged építészeti műemlékekben meglehetősen szegény. Ennek az a magyarázata, hogy a város történelme során számtalanszor pusztították el az elemek, vagy a háborúk. Dc azért építészeti nevezetességeink miatt sem kell szégyenkeznünk. Nem sok van, de ami van, az mindenesetre értékes, megtekintésre érdemes. A város egyik legősibb épitészeti műemléke az alsóvárosi Mályástcmplcun, Assisi Szent Ferenc rendjének plébániatemploma, a hozzátartozó kolostorral együtt. Az egykorú följegyzések szerint a zárda 1420 körül épült és abban lakott Kapisztrán János, aki Szegedről szervezte a törökök ellen induló kereszteshadsereget. Nevezetessé telte a szegedi zárdát picenumi Marehla Szent Jakab is, aki a szegcdi rendház gvardiánja és a magyarországi inkvizíció vezetője volt. A templom szentélyét 1468-ban kezdték építeni s csak a század végén fejezték be. A templomhajó 1503-ban készült cl, mert a kolduló barátok csak nagy nehézségek árán tudták templomukat továbbépíteni. A fcrcncrendick tekintélye Szegeden a török uralom alatt nőtt nieg, mert a törökök csak a kolduló barálok lclkészkcdését tűrték meg a város falain belül. A fcrcncrendi szerzetesek 1552-ben kísérletet tettek a város fölszabadítására, a törökök bosszúból igen sok szerzclest kivégeztek, templomukat fölgyújtották és kirabolták. Később a várost teljesen clpusztité árvíz sok kárt tett a templomban, amelyet az elmúlt esztendőben renováltak. A Mátyás-templom kincsei rendkívül értékesek. Fölbécsülhetctlen értéket képvisel a rendház muzeuma és könyvtára. A templom főnevezelessége a /Fekete Mária*, a főoltár uagy Máriaképe, amely állítólag Mátyás király ajándéka. A kegvképhez igen sok legenda fűződik. Amikor a törökök fölgyújtották a templomot, a kegykép csodálatosan nem semmisült meg, hanem épen maradt az üszök- és hamuréteg alatt. A törökök magukkal vitték a megmenekült kegyképet, hajóra rakták, de a hajó elsüllyedt a Tiszán. A süllyedő hajóról egy szegcdi magyar munkás mentette meg a képet, magához vette és a parton futni kezdett vele. A törökök üldözték s hogy megmentse a képet a templom közelében lévő tó iszapjába rejtette. Nyolcvan év múlva került elő a kép az iszap alól teljes épségben s azóta ismét a főoltárt disziti. A rendház muzeumát 1918-ban alapitolta meg P. Uzdóczy-Zadravecz István. Itt őrzik azt a miseruhát, amelyet Mátyás király drágaköves, igazgyöngyös palástjából készítettek s ezenkívül rengeteg, fölbecsülhctetlcn értékű és ritkaságu kegytárgyai. A könyvtár és az okmánytár anyaga még földolgozás alatt áll. A Dóm-tér őrzi leghívebben Szegeden gróf Klebclsberg Kunó emlékét, aki azzá fejlesztette Szegedet, amit ma a trianoni határ nyomása ellenére is jelent: az Alföld metropolisává. A szegedi Dóm-tér nemcsak Szegednek, hanem az egész országnak ma már világraszóló szépsége és nevezetessége. Árkádkoszoruval övezi a fogadalmi székesegyházat, a püspöki rezidenciával cs az egyetemi épületekkel zárt egységet alkot s olyan szabadtéri színpadot nyújt, amilyen nincsen több egész Európában. Az árkádok alatt kapott helyet a Nemzeti Arcképcsarnok, a magyar művelődés, irodalom és művészetek kiválóságainak panlhconja, amely közel száz szoborműből, relifböl áll. Az árkádok fölött, az épületkoszoru falában sorakoznak föl a magyar vármegyék címerei. A még elszakiiolt vármegyéink eimerpajzsának lielve üres. A Dóm-mai szembenlévő homlokzaton van a hircs zenélő óra, amelynek ötletes zencszcrkezcto minden órában hét percig tartó kellemes muzsikával tölti be a Dóm-tér csöndjét. A tér egvik 6rdekessé,ge még a nyolcszögletű torony, ainejv a város legrégibb építészeti emléke. A szakértők korát 7<H) esztendőre becsülik. Egyéb építészeti nevezetességeink még a gyönyörű, barokkstilhcn épült Városháza, a régi, árvizelőtti Szeged emlékét őrző Zsö't ér-ház. amelyben 1849 ben a magyar országgyűlés ülésezett. A tér másik oldalán áll » törvényszéki palota, ennek az a nevezetessége, hogv az ellenforradalom idején benne székelt a nemzeti kormány. A városnak uj karaktert adott maga a fogadalmi templom, ennek épitésé't az árviz után határozta el a város közönsége. A világháború előtt kezdték meg a templom építését, majd a háború kitörésekor félbeszakilolták az építkezésekéi. A templomot csak 1926-ban építették tovább és a következő esztendőben fejezték he. Látványosan SZÚD épületek a klinikák is. közütÉrdckes, hogy Szegedet egyidőben a /szobrok városa«-nak nevezték, mert a háború előtti években egymás ulán állították föl itt a szobrokat. Legnevezetesebb szobraink: Dugonics András gyönyörű ércszobra, Kossuth Lajos Klauzáltéri szobra, inig a Széchenyi-téren áll Szé* c h e n y i István fehér márványszobra, Deák Ferenc bronzszobra, V á s á r h eI y i Pál mérnök szobra és a legszebb szobormű Tisza Lajos szoboralakja, amely| Fadrusz János utolsó alkolása volt. A Stefániát két fehér márványszobor disziti: Er< zsébet királyné és Dankó Pista szobra. Rá* kóczi Ferenc hatalmas lovasszobra a Klcw bclsberg-tércn áll s néhány emlékmű disziti még a Stefánia-sétányt, sőt Újszegeden is találunk emlékművet és a hiressé vált Barlangkápolnában Tápai'Antal szobrászművész hó fehér Márta* szobiát, az /Ujszegedi Fehér Asszonyt* ... A' Kultúrpalota előtt szintén Tápai-szobor áll: Mftrai Ferenc, a szegedi föld nagy álinodójának fehér szobormüve. Az idegeneknek tehát akad látnivalója elég Szeged városában. Ila kirándulásra kaphatók ellátogathatnak Pusztaszerre, az első magyar országgyűlés színhelyére, a Boszorkány-szigetre, a tápéi ősmagyar faluba, vagy a szegedi tanyavilágba, a szentmihályteleki, röszkei paparika* falvakba, azon tul már szomorú érdekessége a trianoni délszláv határ, amely Röszkc hosszú utcájának utolsó házainál kezdődik... Tehát Szeged határa a trianoni határig ér cl. Reméljük, mát csak nagyon rövid ideig tart: elérkezik a nemzeti föltámadás s vele együtt Szeged újjáéledésének dicsősége... (Cs. P.| Iparügyi minisztériumi bizottság ellenőrző körútja az alföldi középmal« mokban (.4 Délmagyarörszág munkatársától) AJ: alti'Mi középmalmokat iparügyi minisztériumi bizottság látogatta végig a napokban. Kádas Károly iparügyi államtitkár, Dor.ncr Zoltán iparügyi miniszteri osztályfőnök, vitéz Misitőlczy Hugó országgyűlési képviselő és Olli Vilmos miniszteri előadó végzett ellenőrző körútaf az iparügyi minisztérium közvetlen hatáskörébe tartozó középmalmok között A hét elején Csongrádon, Szentesen és Hódmezővásárhelyen' lellek látogatást. Vásárhelyről Szegedre utaztak, ahol a körúttal kapcsolatos tauáosközások; után a Szeged és Vidéki Középmalmok Export. Egyesülete kedden csle vacsorát adott a vendégek tiszteletére a Hungáriában. A vacsorán résztvett Tukats Sándor dr. szegedi. Simító Elemér dr. vásárhelyi cs vitéz Szendrey László csongrádi főispán, valamint Széchenyi, István dr. kormánybiztos, Buócz Béla dr. vidéki rendőrfőkapitányhelyottos és Katona István tanácsnok. A vacsorán több fölszólalás hangzott el: valamennyi a középmalmok export pr obi é.máit érintette. A bizottság szerdán reggel elutazott Szegedről, folytatva ellenőrző körútját az alföldi középmalmok között. Hös/öncfmitlvdnlliks Mindazon rokonoknak, jöbarátoknak ós ismerősöknek, kik részvétükkel s virágadományaikkal mély fájdalmamat enyhíteni igyekeztek, ezúton fejezem ki bálás köszönetemet. özv, OSVATH IMII ÉNÉ