Délmagyarország, 1940. március (16. évfolyam, 49-72. szám)

1940-03-05 / 52. szám

Kedd, 1941) március 5. DFÍ MAC YARORG7A(; 3 A szakszerűség képviselete és a bizottsági választások irta: Dettre János dr. A szakszerűség képviselete intézményesen az 1929.; XXX- törvénnyel vonult be a törvény­hatósági városok közgyűlési tormébo. Ez n tör­vény nem bízta a választókra, hogy kiválasszák maguk köziil a szakembereket, akiknek tudását, szakismereteit az önkormányzati élet értékesít­heti, a törvény maga gondoskodott arról, hogy a szakemberek helyet kapjanak a közgyűlésen, ezért szervezte meg a törvény a szakszerűség közgyűlési képviseletét s lényegében ez a meg­fontolás vált alapjává anuak a törvényhozási elhatározásnak is, amelyik az érdekképviseleti rendszert az önkormányzat keretében megvaló­sított® A törvényben élővé vált az az elv, hogy szakemberek szaktudása éryényesüliön a szak­kérdések megoldásánál Ezt az elvet szolgálja a törvénynek az a ren­delkezése, amely megadja a közgyűlésnek azt a jogot, hogy szakbizottságokat alakíthasson. A szakbizottság a szó logikai tartalma szerint is szakemberekből kell, hogy álljon, akik a föl­merülő jogi gazdasági, pénzügyi, közegészség­ügyi, technikai, közlekedésügyi stb. stb. kérdé­sek eldöntésének helyességét a maguk szaktu­dása, szakismeretei és gyakorlati tapasztalatai segítségével biztosítani tudják. A szombati köz­gyűlésen Széchenyi István dr. kir. közjegyző n szegedi egyetem egyik elismert tekintélyű professzorának közbeszólására azt válaszolta, hogy a professzor a közigazgatási jog tanára, tehát adópolitikai kérdéshez nem érthet. Ez a fölfogás a szakértelemnek abszolút érvényű elismerését jelenti, mert ha még egy nagymű­veltségű és széles érdeklődésű egyotemi tanár­nak is tssak ahhoz van joga hozzászólni, amiről sz egyetemen előadást tart, akkor az egyetenii katedrával Psak egy jól-rosszul letett vizsga kapcsán érinlkezésbo kerültek valóban csak sze­rényen liallgathanak ütt, ahol nem szakmájuk­ba vágó szakkérdések kerülnek tárgyalás alá. S most már nézzük meg közelebbről, hogy a szakértelemnek ez a megkövetelt szuverenitása miként érvényesült a bizottságok összeállítá­sában. A legtöbb bizottságba, tizenegy bizottsági hellyel Meskó Zoltán dr. ny- tábornok-orvos ke­rült. 3Ieskö Zoltán tábornok-orvos tagja lett a pénzügyi, közművelődési, Somogyi-könyvtári és múzeumi, nyugdíj-, közkerü. szervező, színügyi, liópjóléli, városrendezési, kegyúri, közkórházi, bizottságoknak s ebben a fölsorolásban nem szerepelnek azok a bizottságok, amelyeket nem alakított meg a közgyűlés, (iskolaszék, közigaz­gatási bizottság, slb.) Mindenki komoly törek­vésű és lelkiismeretes közéleti munkásnak is­meri a nyűg. táboínok-orvost, do ha valaki megkérdezné tőlo, hogy a városrendezéstől a színügyig, a pénzügyektől a népjólétig elterje­dő széles munkaterületén a közigazgatási élet­nek, rendelkezik-e nem érdeklődéssel, hanem a szakismereteknek azzal a mértékével, amely adópolitikai kérdésben, a közjog, közigazgatá­si jog cs politikai tudomány egyetemi tanára Belvárosi Mozi Keddtől csütörtökig Az amerikai filmgyártás különleges filmje! HsszotiM szállodája ogy tucat gyönyörű szép, boldogságáért küzdő modern amerikai lány története. Merész témájú, izgalmas csclckményü társadalmi vigiáték. L1NA DARNELL, ANN SOTHERN, BARRY IJYNN fúl'. 5, 7, 9 számára még egy közbeszólás erejéig sem is­merte cl a hozzászólás jogosultságát, akkor a nyugalmazott tábornok-orvos aligha válaszolna igen-ncL Vitcz Gdrgyán Imro dr. következik utána; ezúttal Uz bizottsági tagsággal. Tagja a pénz­ügyi, javadalmi, jogügyi, szervező, zenedei és Somogyi-könyvtári, gyáripari, tanyai, kegyú­ri és színügyi bizottságnak, a szakszerűség olyan védelme mellett, amelyet a többségi párt vezérszónoka az egyetem nagyhírű professzorá­val szembon érvényesített, a szakértelemnek ez a sokoldalúsága, a tudásnak az a 6zéles skálá­ja, a pénzügyi, jogi, zeneművészeti és színházi, közgazdasági és közigazgatási műveltségének az a hiánytalan teljessége, amely ily szerteága­zó tevékenységi területen a szakértelem érvé­nyesülését biztosítja, irigyeltté teszi joggal a varost polihistor 11a révén. Más város öt-hat művelt polgárát kénytelen fög­lalkoztatni azokkal a kérdésekkel, ame­lyek megoldásúra Gdrgyán Imre szinlo kor­látokat nein ismerő szaktudása egyedül tud, vagy mer vállalkozni. S amennyivel több el­ismerés övezi körül a tíz bizottsági tagság ter­hének átnyújtásával a kitűnő közgazdászt és jeles jogászt, az kitűnik abból is, hogy példá­ul a Somogyi-könyvtári cs múzeumi szakbi­zottságból egyedül Csckcy István dr. profosz­szort kellett kihagyni azért, hogy Gárgyán Im­re dr. szaktudása érvényesülésének ebbeu a bi­zottságban is tér nyíljon. A kitűnő borkeres­kedő a gyáripari bizottságnak is tagja, amely Tonelii Sándor dr. szaktudása is nélkülözni tudja, clihcz a bizottsági tagsághoz — amint a közgyűlésen valaki említette —, az adja meg neki a jogcímet, hogy háta szomszédságában van egy ccelgyár. A pénzügyi bizottság is jelentős változáson ment keresztül- A pénzügyi bizottság eddig az anyagiakban függetlennek cs a — hitelezőknek grémiuma volt, most arra helyeztek súlyt, hogy az adósi pozícióból is méltatást nyerjenek a város pénzügyei. Ez mindenesetre a sokolda­lúságra irányuló törekvés megnyilatkozása­Vaunak azonban olyan megfontolatlan vélemé­nyek is, hogy azok, akik a maguk vagyonával gazdálkodni nem tudnak, aligha bízhatók meg közvagyon kezelésének irányításával. Jókai Mórnak egy tréfája eléggé megvilágítja ezt a különbséget. Egyszerre kezdték el építeni a li­pótvárosi bazilikát és a dohányutcai zsinagó­gát s a zsinagóga már elkészült, amikor a ba­zilika falai még befejezetlenül meredezlek az ég felé. Jókai Mól epigrammát írt az Üslökös­bo, amelynek csattanó,]® az volt, hogy ezen no csüdálkozzék senki, mórt a zsinagógát a hitele­zők építik, a bazilikát pedig oz adósok. Félni lehet attól, hogy az „eladósodott város" adósi „szemlélete" sem fogja a pénzügyek irányítá­sát kedvezően befolyásolni. A papírkdrlátozás nem ad módot arra, hogy az egész anyagot a maga meglepetésekkel téli összefüggésében föltárjam, de egy-két jelenség­re — ex üit'ö disec omnia — mégis föl leLet hívni a figyelmet. A szegedi Ügyvédi Kamara elnöke-'és fő' titkára összesen három bizottsági helyet kapott, míg az Orvosi Kamara elnöke és titkára össze­sen tizenhat bizottsági helyet foglal el. A Mér­nöki Kamara egyetlen kiküldöttje több, mint kétszer annyi bizottsági helyet kapott, mint az Ügyvédi Kamara elnöko és titkára együttvéve. Az Orvosi Kamara vezetőinek cz a pozíciója cmlékezotünkbo idézi Szekfű Gyulának minap megjelent ragyogó cikkét, amelyben szóvá tet­te, hogy miért találkozunk az utóbbi időben a közélet terén annyi orvossal és fogorvossal! Elmondja Szekfű Gyula, hogy életmódjuk sú­lyos felelősség menekül hivatásuktól távoli terekre. Azelőtt — mondja ez a kitűnő cikk. amelyik „A dillctánsok tündöklése" címen je­lont meg — az orvosok kamarazenével foglal­koztak, most — ezt már én teszem hozzá — a kamara is kevés területet nyújt tevékenysé­güknek. Az egész ügyvédi kun érdekvédelmi sé­relmét láthatja abban, liogy a szegedi Ügyvé­di Kamara érdekképviselőjének még egy jog­ügyi bizottsági tagság sem jutott s amikor a jogügyi bizottságban helyet foglalnak olyanok is, akik egy kompendium kcrdés-feleletcin ke­resztül sem ismerkedtek meg a magánjoggal és kereskedelmi joggal, aminek sokszor teljes birtoka szükséges ahhoz, högy a város nagyje­lentőségű magánjogi és kereskedelmi jogi vo­natkozású (városi kölcsönök, gázgyári szerződés, stb.) ügyeiben véleményt nyilvánítsanak, ak­kor a szegedi Ügyvédi Kamara érdekképvise­lőjének arra sem adatik mód, hogy az ügyek jogi előkészítésében résztvehessen. Ez a sze­lektálás sem jelenti a szakértelem biztosítását a közigazgatás számúra. A gyáripari bizottságból kimaradt a Keres kcdelmi és Iparkamara főtitkára, aki hivatá­sánál fogva első ismerője azoknak a kérdések­nek, melyeket ennek a bizottságnak kell előké­szítőm, a műszaki bizottságból három-négy mérnök-íasia hiányzik a közgyűlésnek, dc tag­ja Kelling Lajos, a kitűnő és tekintélyes di­vatárúkereskedő.Van a közgyűlésnek egy építész­mérnök tagja, aki külföldön nemzetközi város­rendezési pályázatokon is nyert dijakat, — a szegedi városrendezési bizottságban nem kapotf tagságot. Gárgyán Imro dr. tíz bizottságnak lett a tagja, do Shvoy Kálmán, Kozma Forenfi a Szeged-Csongrádi Takarékpénztár vezérigaz­gatója, Csekey István professzor, Cserzy Mi­.liály kamarai titkár, Kcrsch Ferene ügyédi ka­marai főtitkár, Túróczy Mihály ny. főügyész stb. stb. együttvóvo egyetlen bizottságban sem kaptak helyet. A törvény szerint a bizottságok­nak nem lehet tagja az a köztisztviselő, aki hí­vatali állásánál fogva tagja a közgyűlésnek, — ez a törvényes rendelkezés is több cselben sérelmet, szenvedett. A szabályrendelet szerint, ® bizottságoknak csak az lehet tagja, aki tagja u közgyűlésnek, — ezt a rendelkezést sem tar­totta kötelednek a kijzgyűlés. A közgyűlési -választás részletes bírálatára nincs hely. A város polgárságának nagy része aggodalommal látja, liogy a szakszerűség kép­viseletében ez a. választás nem jelent haladást. A szakszerűség éa pülitika küzdelméből a poli­tika kerül ki győztesnek s fniuél teljesebb, mi­uál totálisabb ez a győzelem, annál több szo­rongással néz a város elfogulatlan polgársága a „győzelem" küvétkezúíény'ei elé. Nem engedte a közönség az Mára prolongáltuk! ^T ^E i^C i álarcos lovast! AS KORZiBAM Történetein, monumentális, művészet: JUAREZ (Viva ARwiláÖ) A nagy trioj^ PA1 I MI NT. RÉTTÉ P'Wts HRI W AHÍjKNE • SZÍXRKNA I MOZI kedden 5, Tta

Next

/
Thumbnails
Contents