Délmagyarország, 1940. március (16. évfolyam, 49-72. szám)
1940-03-24 / 67. szám
DÉLMAGYARORSZÁG to io húsvét f ictországban nagy sikerrel játszották a ..Dunai hajósok"-at. Az lS67-es kiegyezés történelmi alakjai elevenednek meg nz „Erzsebet"-ben, amelynek a fölvételei befejezéshez közelednek a Filmiro. úban- Egykorú rézkarcok és fényképek alapján kitűnően sikerült a kor nagynevű alakinak ábrázolása, úgyhogy n vásznon nz élett.űség hatását keltik. Hosszú szünet után Toloy Klárit látjuk majd viszont ebben a filmben, aki leányának, a kis Rátheyyi Z*uzsikár ak születése óta most szerepel először, filc f-n. eróHpárosok EJsőrendD herékpárokat engadminyei árban részletre adom. (bimikal alkatrészeké' onost filléres Cán^AV 7 srbaa kaphat >»Z«lilIO Rld Or nál Steoed. TI. alotat Klaa u. 3. KONY Belvedere 'mhbhbhhbb RflB GUSZÍÍV uj reuényií Egymáshoz.és a magyar sorshoz fűződő életek izgalmas, fordulatos rajza. Ára 0.80 pengő. Egysebészutja „íi nvógviió Kés" folytatása GEORGE SAVA, a kiváló angol sebész, mozgalmas, érdekes éleiének regénye. Ára 4.50 pengő. Víz és kenyér KOVBRY MARGIT első regénye A szegénység költője. Mély emberi együttérzés íiiti át minden sorát. Ára 3 pengő. Iilőjegyezhetők minden könyvesboltban. iinger ÉS WOLFNER KIADÁSAI Modern kárpitozott bútorokat rendeljen vitéz SüVEGH DEZSŐ kárpitosnál KÁI7LAY ALBERT-U. 2. (Hid-u.) Recamiere. fotel-ágv és kárpitozott bútorok állandóan raktáron HMHHIMHI . IJKNAMY SÁNDOR: t Állampolgár voltam Köz^peurópában (Regén}*) 'Az Európától—Ázsiáig^ Írójának uj müve ma játszódik Középeurópa államaiban. Ez a kötet a romániai Goga-korsznk rémregénye. Olyan izgalmas, hogy nem lehet letenni a kézből. A rendkívüli feszültségét és érdekességet pedig az adja meg, liogy szabadon tár elénk másutt is szőnyegen lévő eseményeket. Kétségtelen, bogy ilyen közel még egyetlen irónk sem hozta Romainál. Teszi ezt pedig Rennmy a legkisebb eléppen ez adja meg a könyv lakjai nagvrészben mind élő fogultság nélkül és hitelességét. Hősei, nlnkj. figurák. Leglcbilincselőbb fejezetei közé tartozik a körorvosi rendelés, különös szereplőivel,' eseteivel. továbbá a moszkvai repülőgép lezuhanása, amely a vizsgálóbizottság leírásával színes kéltét adja az ottani közigazgatásnak. A királyi palota intimitásainak leírása mesteri. Galambok A színházépület előtt," verőfényes téli napsütésben egy úrinő áll és szabadtéri előadást rendez... Közönsége egy csapat tipegő, szálldosó s újra csöndesen megtelepülő galamb. Az úrinő beszél hozzájuk,. dallamos hangján becézgeti, édesgeti őket. mint vala-' mikor, néhány esztendővel ezelőtt odabenn, aljban a büszke épületben, a színpadon tette felejthetetlen, régi szép színjátékok egy-egy kedves jelenetében . . . Ekkor a közönség teste minden szavát, ma a galambok hallgatják nemes szivéből feléjük szálló hangját. . . A méltóságos asszony madárabrakot! szór az éhes sereg közé s a sok-sok magvat elpusztítják. És nem hálátlan a libbenő, szárnyas kis csapat, a méltóságos asszonyt min. denho.vá elkísérik. Ha esak megpillantják a színház tájékán, uccu nyomába iramodik a galambsereg. > Vállára szállnak, elölte topognak s utána suhannak élénk szárnycsapkodás közepette, hogy észrevétessék vele magukat. Mindenütt nyomában vannak, mint a leghűségesebb hódolók és legőszintébb rajongók csapata. És ez a hűség nem száll el nz. idő szórnván, ez a hűség megmarad, mint a hála örökszép szimbóluma HÚSVÉT Tűz és harang Irta: Kalmár-Maron Ferenc Vágtat a tüz végig a Földön, Minden lángja zablátlan táltos. Patkója alatt vadul megremeg A hegy, a rét, a falu, a város. Halált kiált az ifjú és öreg S egymásra hullnak testek és kövek: Prófétaszavak esdve kérnek; 'Jeruzsálem, Jeruzsálem A te Uradhoz,"Istenedhez térj meg... A tüz nagy úr; fogadni jönnek (.elkel;, sorsok az utcák során. Feszitni megy az Istent, az embert A céda, tudós, félénk és pogány. A végső szó a lelkekben maradt. És csönd van, csönd a szégyenfák alatt: / Prófétaszavak esdve kérnek; -Jeruzsálem. Jeruzsálem A te Uradhoz, Istenedhez tér j meg.. Száguld a tüz és elvész az idő, Mult és Holnap egv ».lelen«-t kiált. Minden ma van. S a megnviló szemek Nézik és látják a régi halált. Ölni jön ú jra gazdag és szegény, S állnak a fák a Golgotha hegvén: Prófétaszavak esdve kérnek; Jeruzsálem. Jeruzsálem A le Uradhoz, Istenedhez térj meg... Pusztul minden. Vesztett az ember: A gyűlölet végső játékra vár. ...Csönd I egyen. Enel; hallszik. S megtorpan Faust kezében a méregpoliár. Az idő szárnyán útiakéi a hang, És megkondul a húsvéti harang: Prófétaszó őshitnek áldoz. • Jeruzsálem, Jeruzsálem Megtér egy napon Islen-Urához. . S a harangszó fut át a Földön A fáradt rög hallgatja, várja. É® hozsannát kiált majd az Élet: »FöltámadI a Béke Királva'« S megépül a pusztult Jeruzsálem . Csányi Piroska: Az észaKi mondóasszony Ugy áll előttem Lagcrlöf Zelma, a néhány; nappal, ezelőtt 82 éves korában elhunyt mesemondó alakja, mint a székely falvak titkos hatalmú s a mull elsuhant történeteit, legendává foszlott alakjait visszavarázsoló amondó-asszonya* ... Csak igy tudom elképzelni az északi mesék színesszavú költőjét rnár zsenge ifjúságom óla, amikor először merítettem meg lelkem abban a csodálatos, zengő nieseíorrásban. amely Zelma Lágerlöf, a sánta svéd tanítónő fakasztott Észak szikláiból, habostarajú fjordjaiból liosszu évtizedekkel ezelőtt . . . Mint tanítónő kezdte pályafutását a délsvédországi Landskronában, ilt gyűjtögette a mondák és legendák szines meseszálait, amelyekből első nagv regényét, a Gösta Berjing:-et remekbe szőltc. Vaerin la nd-tartományban, a Fryksen-lő közelében, a Marbochs-liirtokon szülelelt — s :ll is balt meg — Lagerlöf Zelma, a világhírű svéd irónő. a mai európai irodalomnak kétségkívül egyik kiemelkedő alakja. Rendkívül érzékenylelkii gyermek volt, zárkózottságal növelte testi fogyatékosságának ludata isOly megkapóan írja le »Amil;or én kislány volíatu* cimü ifjúsági regényében, hogy serdülő gyermekkorában milyen fájdalmasan végigkísértett sántnságűnak lelki visszahatása. A/, első bál emléke, keserű utórezgése még egy sikerckkeltclt. nagyszerű élet alkonyán is fájón rezonált az irónő lelkében . . A Lagerlöf--család már a XVI. században ; is olt lakolt a fenyvesektől koszorúzott, ködön Waermlandban s bár tagjai papok és kalónál; voltak többnyire, a birtok, az ősi udvarház, mint a család összekötő talizmánja, .mindig megmaradt. I)e Lagerlöf Zelma szüleinek el kellett ndniok a birtokot s elköltöztek a vidékről. Zelma akkor rnár elvégezle a tanítóképzőt és mini fiatal tanitönő a déls\édoiszági Lnndkronába került, egészen ismeretlen vidékre, de a lelke mindig olt élt a fenyőövezle Vaentrland mélységes tengerszemeinek. hallgatag erdőinek táján, az ősi birtok legendái; ködébe burkolt földjén . . . Az hiún* című hetilap .pályázatára küldői le be a íialal landskronai tanítónő a »Gös* la I'eriing* első öt fejezetét. A könyvre egésj Svédország azonnal fölfigyelt. A könnyelmű, de színe®, vonzóleikű. elesanolt pap: Gösia