Délmagyarország, 1940. március (16. évfolyam, 49-72. szám)

1940-03-24 / 67. szám

DÉLMAGYARORSZÁG to io húsvét f ictországban nagy sikerrel játszották a ..Du­nai hajósok"-at. Az lS67-es kiegyezés történelmi alakjai ele­venednek meg nz „Erzsebet"-ben, amelynek a fölvételei befejezéshez közelednek a Filmiro. úban- Egykorú rézkarcok és fényképek alap­ján kitűnően sikerült a kor nagynevű alak­inak ábrázolása, úgyhogy n vásznon nz élet­t.űség hatását keltik. Hosszú szünet után Tol­oy Klárit látjuk majd viszont ebben a film­ben, aki leányának, a kis Rátheyyi Z*uzsiká­r ak születése óta most szerepel először, fil­c f-n. eróHpárosok EJsőrendD herékpárokat engadminyei ár­ban részletre adom. (bimikal alkatrészeké' onost filléres Cán^AV 7 srbaa kaphat >»Z«lilIO Rld Or nál Steoed. TI. alotat Klaa u. 3. KONY Belvedere 'mhbhbhhbb RflB GUSZÍÍV uj reuényií Egymáshoz.és a magyar sorshoz fűződő életek izgalmas, fordulatos rajza. Ára 0.80 pengő. Egysebészutja „íi nvógviió Kés" folytatása GEORGE SAVA, a kiváló angol sebész, mozgalmas, érdekes éleiének regénye. Ára 4.50 pengő. Víz és kenyér KOVBRY MARGIT első regénye A szegénység költője. Mély emberi együtt­érzés íiiti át minden sorát. Ára 3 pengő. Iilőjegyezhetők minden könyvesboltban. iinger ÉS WOLFNER KIADÁSAI Modern kárpitozott bútorokat rendeljen vitéz SüVEGH DEZSŐ kárpitosnál KÁI7LAY ALBERT-U. 2. (Hid-u.) Recamiere. fo­tel-ágv és kárpitozott bútorok állandóan raktáron HMHHIMHI . IJKNAMY SÁNDOR: t Állampolgár voltam Köz^peurópában (Regén}*) 'Az Európától—Ázsiáig^ Írójának uj müve ma játszódik Középeurópa államaiban. Ez a kö­tet a romániai Goga-korsznk rémregénye. Olyan izgalmas, hogy nem lehet letenni a kézből. A rendkívüli feszültségét és érdekességet pedig az adja meg, liogy szabadon tár elénk másutt is szőnyegen lévő eseményeket. Kétségtelen, bogy ilyen közel még egyetlen irónk sem hozta Ro­mainál. Teszi ezt pedig Rennmy a legkisebb el­éppen ez adja meg a könyv lakjai nagvrészben mind élő fogultság nélkül és hitelességét. Hősei, nlnkj. figurák. Leglcbilincselőbb fejezetei közé tartozik a körorvosi rendelés, különös szereplőivel,' ese­teivel. továbbá a moszkvai repülőgép lezuhanása, amely a vizsgálóbizottság leírásával színes ké­ltét adja az ottani közigazgatásnak. A királyi pa­lota intimitásainak leírása mesteri. Galambok A színházépület előtt," verőfényes téli napsütésben egy úrinő áll és szabadtéri elő­adást rendez... Közönsége egy csapat ti­pegő, szálldosó s újra csöndesen megtelepülő galamb. Az úrinő beszél hozzájuk,. dallamos hangján becézgeti, édesgeti őket. mint vala-' mikor, néhány esztendővel ezelőtt odabenn, aljban a büszke épületben, a színpadon tette felejthetetlen, régi szép színjátékok egy-egy kedves jelenetében . . . Ekkor a közönség teste minden szavát, ma a galambok hallgat­ják nemes szivéből feléjük szálló hangját. . . A méltóságos asszony madárabrakot! szór az éhes sereg közé s a sok-sok magvat el­pusztítják. És nem hálátlan a libbenő, szár­nyas kis csapat, a méltóságos asszonyt min­. denho.vá elkísérik. Ha esak megpillantják a színház tájékán, uccu nyomába iramodik a galambsereg. > Vállára szállnak, elölte topog­nak s utána suhannak élénk szárnycsapkodás közepette, hogy észrevétessék vele magukat. Mindenütt nyomában vannak, mint a leghűsé­gesebb hódolók és legőszintébb rajongók csa­pata. És ez a hűség nem száll el nz. idő szór­nván, ez a hűség megmarad, mint a hála örökszép szimbóluma HÚSVÉT Tűz és harang Irta: Kalmár-Maron Ferenc Vágtat a tüz végig a Földön, Minden lángja zablátlan táltos. Patkója alatt vadul megremeg A hegy, a rét, a falu, a város. Halált kiált az ifjú és öreg S egymásra hullnak testek és kövek: Prófétaszavak esdve kérnek; 'Jeruzsálem, Jeruzsálem A te Uradhoz,"Istenedhez térj meg... A tüz nagy úr; fogadni jönnek (.elkel;, sorsok az utcák során. Feszitni megy az Istent, az embert A céda, tudós, félénk és pogány. A végső szó a lelkekben maradt. És csönd van, csönd a szégyenfák alatt: / Prófétaszavak esdve kérnek; -Jeruzsálem. Jeruzsálem A te Uradhoz, Istenedhez tér j meg.. Száguld a tüz és elvész az idő, Mult és Holnap egv ».lelen«-t kiált. Minden ma van. S a megnviló szemek Nézik és látják a régi halált. Ölni jön ú jra gazdag és szegény, S állnak a fák a Golgotha hegvén: Prófétaszavak esdve kérnek; Jeruzsálem. Jeruzsálem A le Uradhoz, Istenedhez térj meg... Pusztul minden. Vesztett az ember: A gyűlölet végső játékra vár. ...Csönd I egyen. Enel; hallszik. S megtorpan Faust kezében a méregpoliár. Az idő szárnyán útiakéi a hang, És megkondul a húsvéti harang: Prófétaszó őshitnek áldoz. • Jeruzsálem, Jeruzsálem Megtér egy napon Islen-Urához. . S a harangszó fut át a Földön A fáradt rög hallgatja, várja. É® hozsannát kiált majd az Élet: »FöltámadI a Béke Királva'« S megépül a pusztult Jeruzsálem . Csányi Piroska: Az észaKi mondóasszony Ugy áll előttem Lagcrlöf Zelma, a néhány; nappal, ezelőtt 82 éves korában elhunyt me­semondó alakja, mint a székely falvak titkos hatalmú s a mull elsuhant történeteit, legen­dává foszlott alakjait visszavarázsoló amon­dó-asszonya* ... Csak igy tudom elképzelni az északi mesék színesszavú költőjét rnár zsenge ifjúságom óla, amikor először merí­tettem meg lelkem abban a csodálatos, zen­gő nieseíorrásban. amely Zelma Láger­löf, a sánta svéd tanítónő fakasztott Észak szikláiból, habostarajú fjordjaiból liosszu év­tizedekkel ezelőtt . . . Mint tanítónő kezdte pályafutását a délsvédországi Landskronában, ilt gyűjtögette a mondák és legendák szines meseszálait, amelyekből első nagv regényét, a Gösta Berjing:-et remekbe szőltc. Vaerin la nd-tartományban, a Fryksen-lő közelében, a Marbochs-liirtokon szülelelt — s :ll is balt meg — Lagerlöf Zelma, a világhí­rű svéd irónő. a mai európai irodalomnak két­ségkívül egyik kiemelkedő alakja. Rendkívül érzékenylelkii gyermek volt, zárkózottságal növelte testi fogyatékosságának ludata is­Oly megkapóan írja le »Amil;or én kislány volíatu* cimü ifjúsági regényében, hogy ser­dülő gyermekkorában milyen fájdalmasan vé­gigkísértett sántnságűnak lelki visszahatása. A/, első bál emléke, keserű utórezgése még egy sikerckkeltclt. nagyszerű élet alkonyán is fá­jón rezonált az irónő lelkében . . A Lagerlöf--család már a XVI. században ; is olt lakolt a fenyvesektől koszorúzott, kö­dön Waermlandban s bár tagjai papok és ka­lónál; voltak többnyire, a birtok, az ősi ud­varház, mint a család összekötő talizmánja, .mindig megmaradt. I)e Lagerlöf Zelma szü­leinek el kellett ndniok a birtokot s elköltöz­tek a vidékről. Zelma akkor rnár elvégezle a tanítóképzőt és mini fiatal tanitönő a dél­s\édoiszági Lnndkronába került, egészen is­meretlen vidékre, de a lelke mindig olt élt a fenyőövezle Vaentrland mélységes tengersze­meinek. hallgatag erdőinek táján, az ősi bir­tok legendái; ködébe burkolt földjén . . . Az hiún* című hetilap .pályázatára kül­dői le be a íialal landskronai tanítónő a »Gös* la I'eriing* első öt fejezetét. A könyvre egésj Svédország azonnal fölfigyelt. A könnyelmű, de színe®, vonzóleikű. elesanolt pap: Gösia

Next

/
Thumbnails
Contents