Délmagyarország, 1940. március (16. évfolyam, 49-72. szám)

1940-03-24 / 67. szám

DÉLMAGYABORSZAG z 1940 HÚSVÉT Berling története nem különös történet. Talán nem is szabályos, irodalmi értelemben vett regény, inkább lazán összefűzött legendák, rejtelmes meseszövésű, regényes történetek koszorúja, olyan, mint maga a romantikus délsvédországi táj, ahol az erdők, sziklák, udvarházak maguk mesélnek különös, multbaalakult történeteket . . . A Gösta Berling* hangja volt az, ami az irodalmi világ figyelmét a fiatal svéd tanítónő regényére fölhívta. Ez a hang már kiforrott egyéniség hangja volt és ezen túl a svéd nép lelkének csodálatosan tiszta, csengő visszhangja ... A svéd nép lelke beszélt az északi »ruondó-asszony« mesélő szaván keresztül, beszélt az irónő szülőföldjének legendás zgavallér*-jairó!, a /gavallérok gavallérjáról \ Berling Göstáról, Észak garabonciásáról s annak szerelmeiről, mulatozásairól és könnyes örömeiről, víg bánatáról . . . Valahogy úgy gyúrta össze a svéd föld agyagjából és az északi nép örök csillogásából Lágertől Zclma Észak garabonciását, Berling Gőstáf. hogy a bűnei akaratlan, gyermekes botlásoknak, jóteltei rosszul sikerült tréfáknak, öröme könnyes fájdalomnak és bánata vígságos tornak tűnik. S karakterének legfelejthetőllenebb vonása rokonvonás Peer Gyntével: álmodó, aki a menyországol lehazudja a földre magának... Lagerlöf Zeltna poétikus, tiszlánoengö mesélőhangja a *Gösü» Berling* megjelenése utáni évtizedek alatt sem sokat változott. Tülán-még színesedett, talán csiszolódon, dúsabb hangszerelést kapott, de mindvégig az ji különös romantikus-misztikus hang maradt, amiért ha székelvnek született volna, haláláig így nevezték volna: »mondó-asszony*. Lagerlöf Zelma minden évben kiadott egy munkát és már 31 évvel ezelőtt megkapta az irodalmi Nobel-dijat is. Csodálatos, de igy Van, a fiatal tanítónőnek első könyvei szerezték meg a világsikert a sGösla Berling*re kapta meg a Nobel-dijat s ha irodalmi működésére gondolunk, önkéntelenül is minidig ifjúkori művei jutnak eszünkbe. Kiemelkedőbb munkái, amelyek magyar nyelven is megjelentek a /Helga-Mariáimé*, az /Antikrisztus csodái*, a /Jeruzsálem*, az »Egy udNarházház története*, a /Krisztus-legendák* 'és a zLiljekrona otthona*. Ezek közül az /Egv udvarház történeté* t a háború ulán nekilenrüll svéd filmgyártás megfilinesitelle Einar Hanson-nal, a korán elhunyt fiatal svéd színésszel a főszerepben. A /Gösta Berling*filmre még sokan emlékeznek, nagyszabású, kétrészes svéd film volt, a címszerepét Lats Hanson, a legnagyobb svéd drámai színész játszotta Parlnernője Dolina grófnő szerepében Greta, Garbó volt, filmkarrierje kezdetén . . . A nagy svéd mesemondó titka ugyanaz, ami Knut Hamsun-é, lbsen-é és a lobbi északi álmodóé. A költészet tisztult szemszögén át nézve is az örök emberit tudta érzékeltetni. Amikor sikerei lehetővé tettek, visszavásárolta ősei birtokát, a. vaermtandi udvarházat és visszavonullságban élt. Markóc hs ettől kezdve búcsúhely lelt, akárcsak lenn, délen á kis San Michele nevű hegyiközség mesebeli kastélya, ahol egy másik északi álmodozó álmodja örökszépségű meséit . . . De Lagerlöf bezárkózott zöld könyvtárszobájába, amelynek könyvespolcait 30 nyelven kiadott művei díszítik és még a nyolcvanadik évén is túl, minden nap néhány órát töltött íróasztala mellett. Marbocbs úrnője néhány nappal ezelőtt örökre elköltözött a zöld könyvtárszobából. Egyes hírek szerint hashárlyagyulladásban halt meg, mások szerint a nagy svéd mesemondó élénken résztvett a Finnország megsegítésére indított mozgalomban s a finn dráma függönyének legördülése hírére halálos agyvérzés erte,. . . így távozott el az északi mondóasszony s talán a legendák, mesék örök Karavánútján halad most a legrejtelmesebb világ, az öröklét, felé . . líisz&aH'f Cz,t-Cz!.i . . . Fönti cím alatt egy francia fclv.v -,it számolt bc a közelmúltban a magyar népi muzsika nagy párisi sikeréről. /Folklorc Ifonsrois< gyűjtőcímmel néhány eredeti magyar népdal került francia hanglemezre. 'Vajda Károly és Pert is Jenő zenekarának előadásában. A francia folyóirat szerkesztője a magyar népzene iránti lelkesedésében »iég a népdalok címeit is leirla, természetesen hallás után s igy — a magyar ortográfia ismeretének hiányában — kedves sajtóhibákkal. Mutatóba itt adjuk a legédesebb címeket: Aza-Szep, Aza-Szep<, /Szepa rozam«, »l.ehnllclt arez gonyarfan, /Hagya feie butiom alot. /Nagy Kaltoi Halarban \ Erika buznk alasz*. Az összehasonlító nyelvészel szabályainak segilségével nem is nehéz, kibogozni a népdalok cimet . . . Kedves eset annak a Honoluluban élő amerikai hölgynek esele is, aki Budapestről egy barátnőjétől azt a magyar dal-hanglemezt kérte, amelyet a magyar férfi csak annak a lánynak játszat ct a cigánnyal, akit igazán szeret. A honolului hölgynek elküldlék a Csak egy kislány van a világon lemezét. . * Orífiopaeű és tiszti cipffrh, csi/füáU specialista ia, az ..©rí' és a y/nHriQ Cbü.0r-*7> Ruházati Feyle» sztóitója t Ql t+O svrt-'é:11940 HÚSVÉT 7 DfiLM AGYAROBSZAG IDŐSZERŰ FILMHÍRADÓ 'A magyar nótakirály: Dankó Pista életéről szóló film fölvételei a húsvéti üunepek után megkezdődnek a Hunniában. A Mester-film produkciójában készült film címszerepét Jávor Pál játssza, aki miatt a Film fölvételeit két héttel cl kellett halasztani, liogy az „Erzsébet" filmben vállalt kötelezettségének eleget tudjon tenni. Szaloutay-Kiss Miklós vezetése alatt Kalmár László rendezi a filmet, amelynek noi főszerepét Sunor Erzsi alakítja, A szereposztásban amely ugyan még nem végleges, egy egész sereg elsőrangú és közkedvelt színész neve található. * „Pénz beszél" a Csepregh'y-testvérek legújabb filmjének a címe. A kitÜDŐen sikerült filmvígjáték főszereplője Julcsa, a kis parasztlány, aki váratlanul gazdag „naecsága" lesz a meso folyamán, azonban a pénz beszéde helyett a szív szavára hallgat, mert tudja, hogy a pénz nem bolJogít. Dayka Margit erapasziv és lélek, akinek arauykedélye és Má'y Gerő Lnmorá sugározza be denivel és mosollyal ezt a kitűnő vígjátékot Mellettük Kocács Károiy Xemekbeformált sötét alvilági lovagja ad müyészi ellentétet- Igen jó Szörényi Éva is. Szokatlan nagy sikerrel mutatták bo a mult héten Budapesten a Csepreg'hy-testvérek vígjátékát és nem tévedünk, ha a legszebb karriert jósoljak ennek a szív derűjét és melegét áraszt/) vígjátékunk. Az .,Erdélyi kastély" példátlan sikert ért el Budapesten fis Szegeden is, ahol csütörtök óta pereg ez a film. Jellemző a remek HuuyadyfiJm sikerére, hogy a film bemutatása után » Köyal-Apolló azonnal második hétre is prolongálta és hogy a Corsó-filmszinhúz, amely eddig csak egyetlen magyar filmet mutatott be ebben az idényben; ugyancsak műsorára tűzte a kitűnő magyar filmet Kétségtelen, hogy az „Erdélyi kastély" a legnagyobb si kerü magyar filmek közé tartozik. Két budapesti premtei;-sziiiház: a Rádius és az Átrium közönsége kacagta végig Hunyadi/ Sándor ötletes és vidám filmvígjátékát amelynek eírne: „Párbaj semmiért". Csortos Gyula és Sanday Artúr színészi játékuk legjavát nyújtották ebben a filmben, amelybea sok isme r-t nevű színész mellett legremekebb partnerük Bob úrfi, egy kis drótszőrü foxi. Ugyanis a kiskutya körül bonyolódik az ötletes történet és miatta áll pisztolycső elé két vidéki úr, akibot Csorlos Gyula és Som la y Artúr alakít. A szellemes filmet nagy tetszéssel fogadta a közönség A Magyar írók Filmje Rt., amelv a* őszalakatt meg, eddig három nagy filmet készített. A legnagyobb filmjük: a „Gül Baba", húsvét után kerül a közönség elé. A MÍP most munkája körét kiszélesítette és 150.099 pengőalaptőkével nagyszabású filmkülesüuaőváHaiatot alapított A részvények 60 százalékát a magyar Irők filmvállaikozása jegyezte bc. a' nagyszabású új filmkölesöuzű. amely május 1-én nozdi meg működését., a Ml F ÍGtnikölcsönzője eíinet viseli. Két magyar szereplője van annak a Tohisfilmnek, amely a közel jövöÍK-u kerül :i magyar "közönség elé. Nyáron készült el ez a fí'ni. amelynek címe: „Dunai hajósok" és — aimnt emlékezetes — egy dunai vontatóhajóo és uszályokon készítették a fölvételeket, több, mint két hónapon keresztül. Jávor Pál és Hahnay Tibor játssza a főszerepeket. Jávot Pál egy hóbortos előkelő urat játszik, aki fogadásból beáll hajőslegénynek. Ez a kiváló magyar sziuészuek második német fiüaja. ITÁ* RlilIA - KALAP liRIDIfAT öltömv tavaszi HORDA Elsőrendű uriszabóság Intézeti ruhák Tiroli- és sportnadrágok Bőrkabát — Esőköpeny I NAGY VALASZTEK I