Délmagyarország, 1940. március (16. évfolyam, 49-72. szám)

1940-03-24 / 67. szám

fcnrni as európait. A legmodernebb, oofiroző sem hord európai ruhát, mindenütt látni kinai nadrágot és hosszú, combig érö kimouót A modernebb kinai nö ruhája bokáig ér, két egyenes darabból á'l, ujja nincs és egészen magasnyalux. A forma urm nagyon változatos és non is nagyon szép, de az anyagokban kárpótlásul hihetetlen változatosságot fejtenek ki. Minden szint viselnek, minél tarkább, annál szebb; még a cipőjük is sokszínű, direkt szolid az a kinai nő, akinek csak kétszínű cipője van. Naphosszat ülnek a fodrásznál még a legegyszerűbb kinai leánykák is Minden baj fekete, inás szin nem is létezik, olyan, mint a drot és csak akkor áll meg, ha liter olaj van rajta és utána fixatiwel megkeményítik. Ezenkívül hihetetlenül fpstik magukat, az európai nő szinte halálsápadt mellettük. Még a karon ülö csecsemő is ki van festve ugy, mint ahogy nálunk legföljebb a színpadon szoktak megjelenni. E? itt nem modernség, ellenkezőleg. Minden nő cigarettázik, még a legutolsó koldusasszony is naphosszat dohányzik; a mi amáh-nk bosszú szipkából füstölve lakarit. Fontos szerepe van a ij:ide--nak, amely cgv zöldszinU kő. Ez a legfontosabb kinai ékszer, ebből készítik s karikagyűrűt is. Ara a színétől függ. van egészen olcsó, dc van olyan is, amely drágább a briJliánsnál. Olyan kinai nem létezik, legyen az a legszegényebb amab is, akinek ne lenne legalább egy jade-karperece. vagy fülbevalója . , . Vágó Klári végül beszámol arról, hogy egy fiatal, Szegedről, a Bercsényi-utcából Kínába vetődött orvos szép pozíciót vívott ki magának nz idegen világban: Kwantungban kórházigazgató ielt. Néha összejönnek a Távolkeletre került ma gyárok, mindegyik megszerette a távoli különös országot, dc ilyenkor emlékeznek és hazagondolnak a Tisza felé. Ahol kevesebb a szin, kevesebb az érdekesség, de több a napsütés, a meghitt csönd, az otthon, az egvctlen otthon. J78—193U—1U. gh. sz188 Versenytárgyalási hirdetmény A ni. kir. Fcrcnc József-Tudományegyetem Gazdasági Hivatal az 1910. évi julius hó 1-lul 1910, évi december hó l-ig terjedő időben szükséges inütö-, kötszer és betegápolási cikkek szállítására 978—1939—10 szám alatt nyilvános Írásbeli versenytárgyalást hirdet. Az Írásbeli ajánlatok a Gazdasági Hivatalhoz címezve (Szeged, Fodor-u. 9.) 1910. évi április hó 25-cn délelőtt 11 óráig személycsen vagy posta utján adhatók be. A fenti batáridőre beérkezett ajánlatok a Gazdasági Hivatalban 1910. évi április hó 25-ig délelőtt 12 órakor fognak felbontatni, mely alkalommal a magukat igazolt ajánlattevők, vagy meghatalmazással ellátott képviselőik jeleD lehetnek. Bánatpénzül az ajánlat szerinti értéknek 2 (kettő) százaléka leendő lc készpénzben, vagy egyéb megfelelő értekben a Gazdasági Hivatal • pénztárába. A szállítási feltételeket tartalmazó nyomtatvány és ajánlati űrlapok a Gazdasági Hivatalban a hivatalos órák a'att díjtalanul kaphatók. A jelen versenytárgyalással kapcsolatos mindennemű felvilágosítással készséggel szolgál a gazdasági Hivatal minden hétköznap 9—13 óráig. Szeged, 1910. évi március hó 9. M. Kir. Ferenc József-Tudományegyetem Gazdasági Hivatala. JUTALOM-KIIRAS ! Kinek van Magyarországon a legöregebb Írógépe? Kiullilús céljára kereti ütik öreg írógépeket. 'A felajánlott és feltételeinknek megfelelő öreg írógépért ingyen ujat adunk. 4 díjat osztunk ki 1Ü00 pengőn felüli ériekben! I. dij a legöregebb gépért, Olypia Standard S-as nagyieijesiünényü irodai gép P 551). II. díj Oiywpiu IMajia a legmodernebb és legelegánsabb lapos ufazóirógép P 320. III. és IV. díj 1—1 drb. Olympia Simplcx modem táska írógép, utazási és irodai célra is alkalmas á P 205— P 410— A pályázaton bárki résztvehet díjtalanul cs minden kötelezettség nélkül, kinek' öreg írógépe van. Mindenkinek van a jutalomra csclycl Pályázati határidő 19-10 április 8. Kérje D. M. jelű feltételeinket irodagépek K. F. T. Budapest. VII., Erzsébet-korút 28. Tel.: -120—156 és -120—157. Mézmiiiparosságunk szakmai továbbképzése Irta: GserzY Mihály dr. i anih vendéülő Szent István-tér Te'efon 16-19. minden csütörtökön és szombaton este a világhírű marosvásárhelyi módra készült flckkcupccscnye különlegességek és vargabéles — Az uri közönség találkozóhelye! Asztalrei'.dclés ajánlatos! Szivcs pártfogást kér marosvásárhe'vi Barabás Sándor vendéglős Az a két évtized, amely a világháború szomorú évei óla eltelt, a magyar kézműipar történetéheu uj korszakot jelent. Az 1872-ben föloszlatott céhek évszázados uralma után következő ugyuevezclt iparszabadság kora alig 12 esztendő alatt a szakmai tudatlanság és a gazdasági romlás olyan mélységeibe rántotta le az iparososztályt, ami addig elképzelhetetlen volt. Bárki, bárból, bármilyen ipar gyakorlását megkezdhette cs végezhette. Sem szakmai tudást, sem megbízhatóságot, vagy más egyéb föltételt nem | kellett igazolnia, sőt még be sem keltett szándékát jelentenie valamilyen hatóságnál. A kontárkodás orgiát ült a védtelenné vált szaktudás fölött és az ipari készítmények minőségi megítélésében tudatlan nagyközönséget az .olcsó* áruk tömegével lepték el. A verseny az áruk alákínálásával kivánt csupán érvényesülni, amit fokozott az ebben a korban mindoagyobb téit hódító gyáripar tömegtermelése is. Amikor ennek a károsan nagy szabadságnak az 1881. évi ipartörvény véget vetett, keserű tapasztalatok bizonysága mutatta meg azt egyetlen utat a kézműipar részére, amely ut csakis a legmagasabb színvonalra emelt szaktudás lehet. Ezt az elvet érvényesítette a magyar törvényhozás bölcsessége már, clstj hiactöryényüukben és azóta is 1922-ben, mujd lDDG-ban,"amikor * képesítés követelményét az önállósuláshoz kötelező mestervizsga intézményével továbbfejlesztette. A háboruelölti három .évtizedben a magyar kézműipar a gazdasági föllendülés, a prosperitás boldog korszakát élvezte, amikor érvényesülésének úgyszólván minden elöföltéleJe megvolt. Az iparlörvéuy megalkotása megszüntette az iparszabadság éveinek Visszaéléseit, az ipari közigazgatás rendjének kiépítését pedig olyan hivatásuknak valóban magaslatán álló férfiak végezlek, akik a gazdasági élet gyakorlati szükségességeit, a jogi tudást, az egyetemes közérdeket és az egyén méltányos magánérdekeit a legszerencsésebben tudták összhangba hozva érvényesíteni, Hálával kell emlékeznünk B a'r u s s Gábór nagy miniszterünk, az ö munkatársai, de utódaik személyére is. A raauyaf'TpáTi Továbbképzési ezekben az évtizedekben azonban határozott centralizálódás jellemzi Néhány nagyobb vidéki városnak egykét ipari szakmára kiterjedő szakiskolája, vagy ipari tanfolyam mellett Budapest volt az a hely, ahol a továbbképzés szükségét fölismerő iparos vagy iparossegéd hozzájuthatott a tanuláshoz. Ez a tanulás pedig drága volt, mer! bármennyire igyekeztek is az állam és az érdekképviseletek a hallgatóknak támogatására lenni, szoknak ott kellett bagyniok falujukat, műhelyüket cs családjukat és kereset helyett megtakarítóit pénzüket kellett fölhasználniuk a fővárosi tartózkodás miatt. Amig a hivatalosan nyújtott iparoktatás ai alaposság cs a lolkiismeretes munka jegyében folyt, addig nem lehetett ugyanezt elmondani a magántanfolyamok rendezőiről, akik gyakran inkább csak u hangzatos reklám, mint arra való tudásuk révén szereztek tanitványokut. Még leginkább a komoly szaksajtó volt az, amely az uj eszközök cs módok ismertetésével nemcsak fölkeltette a haladás iránti érdeklődést, de a tanitás terén Is értékes munkát végzett. Ez a gondtalan, nyugodt korszak, amely a szükségletek rohamos bővülése folytán uem ismerte a munkanélküliségei és a gazdasági megerősödés mellett élvezhette a fejlődés minden öté mét. a háború kitörésével megszűnt Ami a helyébo jött, az az ezeréves nemzet tragikus megpróbáltatása volt, amiben kézműiparunk hősiesen osztozott. A világháború négy éve ugyanazt a rombolási Végezte kényszerű megkötöttségeivel kczmüiparösságunk szakmai színvonalának és gazdasági helyzetének javaiban, mint amelyet a mult század iparszabads&g&nak évei okozlak. A szakmunkások hadbavonulása folytán előállolt munkásblúny termelte ki ázt a mnnkástipust, aki a sorozatosan megismert pótanyagokkal együtt, sokszor csak karikatúrája lett az Iparosnak. Az összezsugorodott kínálat mellett a közönség még annak is örült, ha sokszor egészen silány minőségben Hozzájuthatott a szükséges készítményhez. Erre a teljesítményre találták föl ebben az időben a »hadi« jelzőt. Mit tudott vaj ion tanulni az uj generáció ezes ben- a-műhelyekben'? Bizony nagyon kévését-és *